A mŁlt h‚t napjai r‚m unalmasan teltek. Kl”n”sen a cst”rt”k. A kinti id“j r s (hol esik, hol zuhog) is csak arra serkentett, hogy Aigner 'Eduscho' Szil rd nev‚vel farigcs ljak tr‚f s jelz“s szerkezeteket. B natomban betotyogtam a CoV HQ-ra, egyr‚szt hogy kiigyam a s”rt a h–t“b“l, m sr‚szt hogy meg‚rdekl“djem, hogy ezen a h‚ten milyen nyelven tanul a Dada. Az itt tart˘zkod˘ szedett-vedett t rsulat nagy vigyorogva azzal fogadott, hogy megj”tt v‚gre a der‚k Sid Meier-kommand˘ v rva v rt legŁjabb m–ve, a COLONIZATION! Ol‚, sz˘ltam vid man, ‚s az ajt˘t˘l a PC-ig vezet“ utat a l‚gt‚rben sz rnyalva tettem meg (persze a h–t“szekr‚ny fel‚ tett apr˘ kit‚r“t). Kicsit ugyanis kedvelem a PIRATES/ CIVILIZATION/RAILROAD TYCOON triumvir tust, ‚s kĄv ncsi voltam, hogy mit szltek ezek ut n Microprose-‚k. A k”vetkez“ n‚h ny nap j t‚kkal telt. (Ha esetleg az el“z“ sz munk nem jelent volna meg, akkor annak ‚n vagyok az oka: nem engedtem holmi sz”vegszerkeszt“kkel piszkolni a k‚perny“t, amikor enn‚l l‚nyegesen kellemesebb dolgokat is lehet n‚zegetni rajta.) Ugyan a nagy ”r”mbe r”m is vegylt b“ven, de ha m r ennyit nyomkodtam, akkor gondoltam hirtelen felindul sb˘l elk”vetek m r r˘la egy leĄr st. A j t‚k a CIVILIZATION nemes hagyom nyain alapul˘ ‚letj t‚k, amelyben Amerik t kell gyarmatosĄtanunk. Van benne minden, ami a strat‚gi k szerelmeseinek kell: v rosokat fejlesztnk, kereskednk, nagyokat csapunk a konkurrens hatalmak gyarmatosĄt˘inak a h t ra, ‚s civiliz ljuk az indi nokat (rumot  rulunk nekik). Zipelve mondjuk ennyi lenne az eg‚sz leĄr s, de mivel hat oldalra van kalibr lva, kicsit b“vebben is kifejtem az gyet. A sz nalmas intro ut n az indĄt si opci˘kn l megadhatjuk, hogy v‚letlenszer–en kialakĄtott vil got akarunk kolonializ lni vagy Amerik t; ha az el“bbit v lasztottuk, akkor  ak rcsak a CIVILIZATION-ben  kiv laszthatjuk a vil g n‚h ny jellemz“j‚t (m‚ret/forma/h“m‚rs‚klet/‚ghajlat); bet”lthetnk egy j t‚k ll st; megn‚zhetjk, kik voltak a legjobb f‚mhalak (Hall of Fame, szabadfordĄt sban). Ezut n j”n a neh‚zs‚gi fokozat be llĄt sa, ami a kl”nf‚le kellemetlens‚geink s–r–s‚g‚re lesz hat ssal, de a csatar‚szekn‚l mag n viseli a CIVILIZATION-ben m r megszokott  tkot: a nehezebb fokozatot Łgy kĄv nt k emul lni a der‚k szerz“k, hogy t”k‚letesen irre lis dolgok szlettek bel“le. Neh‚z fokozatban p‚ld ul n‚h ny r‚szeges tupi indi n lerombolta a csodasz‚p er“dĄtett f“v rosomat, ami tele volt musk‚t val ‚s  gyŁval; ez pont olyan, mint amikor a CIVILIZATION-ben (most m r unom mindig leĄrni a nev‚t, ezentŁl CIV-nek r”vidĄtem) megt madok egy Phalanxot Armorral, ‚s akkor ‚n pusztulok ki. Ha meg k”nny–re  llĄtjuk a fokozatot, akkor h˘t unalmas lesz az eg‚sz. Ennyit a neh‚zs‚gi fokozatr˘l. A k”vetkez“ l‚p‚s a nemzetis‚g kiv laszt sa, ami az adott nemzet  ltal k”vetett gyarmatosĄt si politik t is megadja. Ez mindegyikn‚l kl”nb”z“ bonusokkal j r: az angolok politik ja a vall si alapon t”rt‚n“ bev ndorl s. A gyarmati kol˘ni kat az anyaorsz gb˘l kiv ndorl˘ emberk‚kkel n‚pesĄthetjk be. Ha toborozzuk “ket, akkor ez egy kalap p‚nzbe kerl  kiv‚ve a vall si alapon kiv ndorl˘kat. Ezek kiv ndorl s nak fggv‚nye az Łjvil gban foly˘ vall sgyakorlat. Ha az angolokkal j tszunk, akkor a 'megtermelt' kereszteknek csak a 2/3-a szks‚ges a kiv ndorl shoz. (Ez most itt el‚g z”lds‚gnek hangzik, de k‚s“bb majd esetleg kivil gosodik az gy.); a franci k politik ja az egyttm–k”d‚s a bennszl”ttekkel. Bonusban kifejezve ez azt jelenti, hogy ha franci k vagyunk, akkor az indi nokat csak feleannyira zavarja a jelenl‚tnk a szomsz‚ds gukban, mint m s nemzetek‚; a spanyolok politik ja a h˘dĄt s. Ez 50% bonust jelent azokban a harcokban, amikor indi nokat t madunk meg; a hollandok politik ja a kereskedelem. Ennek megfelel“en a bonus az, hogy az anyaorsz g kik”t“j‚ben l‚nyegesen kev‚sb‚ ingadoznak az  rak, mintha m s nemzetis‚g– felfedez“vel j tszan nk. A fentebb leĄrtak marha j˘l hangzanak, de csak akkor lesz igaz n jelent“s‚gk, ha nehezebb fokozatokban j tszunk  Discovererben t”k mindegy melyik orsz g lobog˘ja alatt adjuk el“ a j t‚kot. Ezut n m‚g beugrunk egy kis audienci ra a kir lyunkhoz, aki kinevez minket az Łjvil g alkir ly v  ‚s sok szerencs‚t kĄv n a h˘dĄt sainkhoz. Azt n m ris a tenger k”zep‚n tal ljuk magunkat, ahol balra haladva egy p r l‚p‚s ut n belebotlunk Amerik ba. Mihelyt a haj˘t nekivezettk a partnak, partra is sz llhatunk (Make Landfall) ‚s kezd“dhet a j t‚k. A k‚perny“ legnagyobb r‚sz‚t a j t‚kt‚r foglalja el, ami az ‚ppen l‚p‚sre k”vetkez“ (villog˘) figura a k”rny‚k‚t mutatja. A CIV-hez hasonl˘an itt is csak azokat a r‚szeket l tjuk, amit m r bej rtunk. A fels“ sorban van a parancsmen, a jobb fels“ sarokban a m r felfedezett r‚szek kicsinyĄtett t‚rk‚pe, a jobb oldalon pedig n‚mi felhaszn l˘i info. Itt l tjuk, hogy melyik ‚vben ‚s melyik ‚vszakban j runk, h ny aranyunk van (Gold), ‚s mennyire ad˘ztatja a kir ly az eur˘pai kereskedelmet (Tax). Lejjebb l tjuk az ‚ppen l‚p“ egys‚g k‚p‚t, mozg spontjainak sz m t (Moves), koordin t it (Locat), az egys‚g megnevez‚s‚t, z r˘jelben pedig a terep tĄpus t. Ha az egys‚g valamilyen sz llĄt˘ (haj˘ vagy szek‚r), akkor a program a terep kijelz‚se alatt jelzi, hogy milyen cuccot sz llĄt (With), ha pedig a l‚p“ egys‚g v rosban  ll, akkor itt l tjuk a v ros k‚p‚t ‚s nev‚t, a v rosban lev“  rukat, illetve a katonai illetve mozgathat˘ egys‚geket (mindenkit, aki nincs befogva valamilyen munk ra). Ha a k‚perny“ jobb oldal ra clickelnk, akkor az aktu lis pozĄci˘ban megjelenik egy feh‚r keret, amelyet a kurzorbillenty–kkel ide-oda mozgatva 'k‚mkedhetnk' (az infor‚szben ugyanŁgy l tjuk a keret pozĄci˘j ra vonatkoz˘ infokat, teh t  p‚ld ul  kik‚mlelhetjk a konkurrencia v rosaiban lev“ katonas got). A j t‚k elej‚n mindig egy katonai (Soldier) illetve egy polg ri egys‚gnk van (ez lehet b rmilyen). A polg rival alapĄtsunk valahol egy v rost, a katonaival kezdjk el felfedezni a kontinenst, a haj˘t pedig kldjk vissza az anyakik”t“be Łj telepesek‚rt ('G'). Hol ‚rdemes v rost alapĄtani? Az els“ lehet“leg kik”t“ legyen, valahol a tengerparton. Ez egyr‚szt megk”nnyĄti az anyakik”t“vel val˘ kapcsolatot, m sr‚szt a tengerb“l hal szva ‚lelmet lehet szerezni a v rosnak. Figyeljnk m‚g arra, hogy a v ros mellett legyen valamilyen erd“ ‚s hegy, ahonnan nyersanyagot (fa ‚s ‚rcek) nyerhetnk. Az ut˘bbi k‚t dologra a sz razf”ld belsej‚ben sem  rt figyelni, azonkĄvl legyen valami sĄks g (vagy foly˘) a szomsz‚dban, ahol kaj t tudunk termelni. A v rosokat j˘ ”tlet a kis  br kkal jel”lt terepr‚szek mell‚ telepĄteni, mert ezek valamilyen cucc nagy lel“helyei. A katon val felderĄtve a kontinenst, ”sszefutunk az indi nokkal is. A velk val˘ kapcsolattart sr˘l majd k‚s“bb, egyel“re annyi, hogy ha az indi nok loj lisak hozz nk, ‚s bekukkantunk hozz juk besz‚lni a f“n”kkel, akkor egy b‚kepipa mellett el szokta mes‚lni neknk 'a k”rny‚k t”rt‚net‚t' (azaz megl tjuk a m‚g felfedezetlen r‚szeket is). A kontinensen sz‚tsz˘rva tal lunk napocska alakŁ bonus cuccokat. Ezek olyasmik, mint a CIV-ben a tekercsek. Ha egy ilyet felszednk, akkor kaphatunk plusz telepest, kutathatunk kincs ut n, vagy nem tal lunk semmit. A kincskeres‚ssel vigy zni kell, mert el“fordulhat, hogy  s s ut n nem tal lunk semmit, viszont megszents‚gtelenĄtjk valamelyik t”rzs f”ldj‚t, az indi nok bep”ccennek, ‚s azonnal megt madj k a telepeseinket. Nem  rt teh t kimenteni az  ll st, miel“tt egy ilyet felvenn‚nk. Ha kincset tal lunk (6-9.000 arany k”z”tti ‚rt‚k), akkor az egy egys‚gk‚nt (Treasure) fog megjelenni, ‚s az ˘haz ba kell sz llĄtanunk, hogy p‚nz legyen bel“le. (Egy‚bk‚nt ugyanilyen kincseket zs km nyolhatunk az azt‚k ‚s az inka v rosok elfoglal s val is.) A hazasz llĄt shoz el“sz”r ir nyĄtsuk a kincset az egyik kik”t“nkbe. Ott a kir ly tenger‚szei felaj nlj k, hogy elsz llĄtj k a haditenger‚szet g ly in  term‚szetesen a kir lynak j r˘ s p fej‚ben. Ha ez nem tetszik neknk, akkor el“sz”r egy Galleon tĄpusŁ haj˘t kell v s rolnunk 3.000 sztotyink ‚rt (ha k‚s“bb beindul a nagyzemi termel‚s a v rosainkban, akkor el“bb-ut˘bb Łgyis szks‚g lesz egyre, mert ezzel lehet a legt”bb cuccot sz llĄtani). Strat‚gi r˘l l‚v‚n sz˘, nem igaz n lehet l‚p‚sr“l-l‚p‚sre receptet adni a j t‚khoz, sz˘val az lesz a legc‚lszer–bb, ha v‚gigtotyogunk a j t‚k r‚szein, azt n majd mindenki j tszhat saj t elk‚pzel‚sei szerint. Parancsmen A CIV-b“l m r ismer“s lesz egy csom˘ opci˘, de az‚rt szaladjunk v‚gig rajta. Nyilv n nem kell hozz  kl”n”sebb fant zia, hogy ha eg‚r n‚lkl j tszunk, akkor a kl”nb”z“ opci˘kat az 'Alt' ‚s az opci˘n l jelzett s rga billenty– egyttes lenyom s val kapjuk meg. GAME: Game Options: Itt van egy csom˘ kapcsol˘, amelyeket ON-ba  llĄtva (a legk”nnyebb j t‚kban ez is a default) a j t‚k kl”nf‚le infoit k‚rhetjk. A Show Indian Moves a k”r”k v‚g‚n mutatja az indi nok, a Show Foreign Moves pedig a t”bbi eur˘pai l‚p‚seit, ha azok m r felfedezett r‚szen t”rt‚ntek; az End of Turnt ON-ba  llĄtva minden k”r v‚g‚n a program meger“sĄt‚st k‚r, hogy befejeztk-e az ”sszes l‚p‚st; az Autosave 100 ‚venk‚nt automatikusan ment egyet; a Combat Analysis a harcokn l kiĄrja az es‚lyeket; a Water Color Cycling marhas g, ki tudja mi‚rt kellett idetenni; a Tutorial Hints pedig olyan esem‚nyekre ad tippeket, amit eddig m‚g nem haszn ltunk (hova ‚pĄtsnk v ros, hol lehet a f”ldet megm–velni, utat ‚pĄteni, stb.). Colony Report Options: A v rosokra vonatkoz˘ infok kapcsol˘i. Labels on buildings a v rosi menkn‚l kiĄrja, hogy mi az adott ‚plet; Labels on cargo and terrain a v rosi menkn‚l kiĄrja a term‚kek nev‚t ‚s a megm–velt f”ldn‚l a terep tĄpus t; Report when colonist trained jelzi, ha egy telepes valamilyen (Łj) speci lis szakm ra tett szert; Report food shortages mutatja, ha egy v rosban a Food 10 al  cs”kkent, ‚s m‚g mindig t”bbet fogyasztanak a polg rok, mint amennyit megtermelnek; Report raw materials shortages jelzi, ha egy adott term‚k k‚szĄt‚s‚hez nincs nyersanyag; a Report inefficient government Magyarorsz gr˘l ad keresetlen t j‚koztat st; Report new cargos available jelez, ha egy v rosban valamelyik term‚kb“l m r t”bb mint 100 db van; Report Sons of Liberty Membership 10%-onk‚nt jelzi a v rosokban m–k”d“ fggetlens‚gi p rtok n”veked‚s‚t. Ha a k”r v‚g‚n volt valamilyen info, akkor kapunk egy Zoom Colony opci˘t, amivel  tv lthatunk arra a v rosra, amir“l az infot kaptuk. Sound options: RendkĄvl fontos opci˘. Kikapcsolhajuk a zen‚t. Bryan koma nagyon ”rlt  m, amikor megtal ltam! Pick Sound: A 20-30 zenesz mb˘l kiv laszthatjuk, hogy melyiket nyomja a masina. Bryan koma nagyon nem ”rlt, amikor megtal ltam, ‚s a Smoky Tunet lej tszottam vagy n‚gysz zszor. Pedig nem is olyan rossz... Save/Load Game: Tal n egy‚rtelm–. H l'Istennek most m r nem kell az eg‚sz introt v‚gigszenvedni, mint a CIV-ben, ha egy kimentett  ll st akarunk folytatni. Declare Independence: A fggetlens‚g kihirdet‚se. K‚s“bb lesz r˘la sz˘. Retire: NyugdĄjba vonul s. Mint a CIV-ben, itt is az el‚rt eredm‚ny fggv‚ny‚ben a program elmes‚li, hogy p lyafut sunk eml‚ke hogyan ‚l tov bb alattval˘ink eml‚kezet‚ben. Az els“ siker‚lm‚nyem az volt a j t‚kban, amikor 'Fertelmes Cs”rg“kĄgy˘' titulusra tettem szert. Exit to DOS: Exit to DOS. VIEW: Move/View Pieces: Ugyanazt m–veli, mintha a k‚perny“ jobb oldal ra clickeln‚nk. M r volt r˘la sz˘. European Status: tv lt s az anyakik”t“re. Ez kicsit terjedelmes t‚ma, majd k‚s“bb foglalkozunk vele. Zoom-ok: A j t‚kt‚r kijelz‚s‚t lehet velk nagyĄtani/kicsinyĄteni. Pont j˘ Łgy, ahogy most van, de ha nem akarunk egy kukkot se l tni, akkor csak v ltoztassuk. Show Hidden Terrain: Leveszi a terepr“l az ”sszes kijelz‚st (v rosok, egys‚gek, erd“k), ‚s azt l tjuk, hogy milyen lesz a terep, ha egy pionĄrral mindent lepucolunk r˘la. Center View: A k‚perny“ k”zep‚re  llĄtja az aktu lis egys‚get. ORDERS: Activate Unit: A pihen“ben lev“ vagy az adott k”rben m‚g nem l‚pett egys‚g aktiv l sa. Egyszer–bb csak sim n r clickelni. Wait for next unit ('W'): Az aktu lis egys‚g megv rja, amĄg a k”vetkez“vel l‚pnk. Fortify ('F'): Er“dĄt‚s. Csak katonai alakulatokn l van ‚rtelme. Sentry ('S'): Pihen“. Az egys‚g 8-10 k”r”n keresztl nem jelentkezik l‚p‚sre, kiv‚ve, ha idegen egys‚g l‚p mell‚. Ha kik”t“ben adjuk ki ezt a parancsot, akkor az egys‚g automatikusan felsz ll a k”vetkez“ haj˘ra. Clear Forest ('P'): Erd“irt s/f”ldm–vel‚s. Csak a Pioneer egys‚gekn‚l haszn lhat˘ parancs. Erd“irt s ut n a legk”zelebb lev“ v rosba kerl 40-60 far”nk. Ha ugyanabban a pozĄci˘ban m‚g egyszer haszn ljuk ezt az opci˘t, akkor a pionĄr megm–veli a f”ldet, teh t a v rosi farmerek t”bb Foodot tudnak itt termelni. Load/Unload Cargo: A haj˘kn l ‚s a szekerekn‚l haszn lhat˘ opci˘. Az els“n‚l bepakolja azokat, amib“l m r legal bb 100 van a v ros rakt raiban, a m sodikkal pedig kipakolja az ”sszes cuccot. Go to Place ('G'): Az egys‚g egy megadott helyre megy. Ez csak valamelyik v rosunk lehet, haj˘kn l valamelyik kik”t“. A CIV ˘ta m‚g nem sikerlt kijavĄtani azt a marhas got, hogy a sz razf”ldi egys‚g akkor is  rkon-bokron keresztl k”zlekedik, ha Łton (j˘val gyorsabban) is megtehetn‚ ugyanazt a t vot. Viszont most lehet a foly˘kon k”zlekedni, mintha cs˘nak zn nk. Begin Trade Route: Kereskedelmi Łtvonal kezd“pontj nak megad sa. No Orders ('space'): Nincs parancs, az egys‚g ebben a k”rben nem l‚p. Dump Cargo Overboard: Haj˘kn l haszn lhat˘, a rakom nyt bedob lja a tengerbe. R‚szemr“l ezt nem tartom valami nagy ”tletnek... Disband Unit ('ShiftD'): Az egys‚g megszntet‚se. REPORTS: Terrain Information ('F1'): A terep kl”nb”z“ param‚tereire vonatkoz˘ infokat l tjuk itt. A terep mellett tal ljuk, hogy az egyes szakm kban dolgoz˘ telepesek milyen term‚st tudnak el‚rni (els“ oszlop, s rg val); mennyivel javul a term‚s, ha egy pionĄrral megm–veljk a talajt (m sodik oszlop); milyen eredm‚ny v rhat˘, ha egy specialista m–veli meg (Expert, harmadik oszlop). A Move Cost mutatja, hogy milyen neh‚z a terepen mozogni (mennyit vesz el a mozg spontjainkb˘l egy l‚p‚s), a Defense or Ambush Bonus pedig azt jelzi, hogy egy ”sszecsap sban ilyen terepen tart˘zkodunk. Lejjebb tal ljuk a terep fajt j t ‚s leĄr s t (milyen tev‚kenys‚gre alkalmas), alul pedig s rg val azt, hogy ha pionĄrral megtisztĄtjuk/megm–veljk, milyen tĄpusŁ terepre v ltozik (‚s azt minek a termel‚s‚re lehet felhaszn lni). Religious Adviser ('F2'): A keresztek mutatj k az eg‚sz gyarmaton foly˘ vall si tev‚kenys‚g m‚rt‚k‚t. Egy templom ‚pĄt‚se 2, a templomban im dkoz˘ pr‚dik tor (Preacher) 3-7 ponttal n”velik. A keresztek sz ma van hat ssal az eur˘pai bev ndorl˘k sz m ra: min‚l nagyobb, ann l t”bb  ingyenes  telepest kapunk a kik”t“ben. Continental Congress ('F3'): Az AlapĄt˘ Aty k gyarmati kongresszus nak a tev‚kenys‚g‚t jelzi. A fels“ sorban tal ljuk, hogy az ‚ppen 'fejleszt‚s alatt lev“' alapĄt˘ aty hoz h ny Liberty Bellst gy–jt”ttnk ”ssze. Ahhoz, hogy megkapjuk  a j t‚k  ll s t˘l fgg“en  800-20000 harangot kell gy–jtennk. Ezalatt (Rebel/Tory Sentiment) tal ljuk a gyarmati lakoss g politikai be llĄtotts g t (fggetlens‚gi/kir lyp rti). Ut na k”vetkezik a kir lyi expedĄci˘s hader“ list ja (gyalogos ‚s dragonyos egys‚gek, tz‚rs‚g ‚s sorhaj˘k). Alul l tjuk, hogy id ig milyen aty kat fejlesztettnk  click ut ‚n pedig meg is n‚zhetjk “ket. Labor Adviser ('F4'): Jelent‚s a telepeseink ”sszet‚tel‚r“l (el“bb a specialist k, a v‚g‚n a lamerek). Valamelyik figur ra clickelve megtudhatjuk, hogy ”sszesen h ny darab van az adott szakm jŁ telepesb“l, h nyan v rakoznak besz ll sra Eur˘p ban (Off Mapboard), h nyan vannak Łton valamelyik haj˘nkon (On Mapboard) ‚s h nyan dolgoznak a v rosainkban (In Colonies). Az als˘ sorban mutatja a program, hogy melyik v rosunkban vannak. Economic Adviser ('F5'): Gazdas gi jelent‚s. Az els“ t bl zat jelzi, hogy a kl”nf‚le term‚nyekb“l ”sszesen mennyit adtunk el Eur˘p ba (Tons), mekkora ‚rt‚kben (Gold), illetve az aktu lis elad si/v‚teli  rat (Bid/Ask Price). A kurrens cikkek piros szĄnnel vannak jel”lve. A m sodik t bl zatban olvashatjuk, hogy a kl”nf‚le cuccokb˘l mennyi van rakt ron a gyarmati v rosokban. Colony Adviser ('F6'): Katonai jelent‚s. Az els“ sorozat jelzi, hogy a v rosainkban mekkora katonai er“ tart˘zkodik (gyalogosok/dragonyosok/tz‚rs‚g), a m sodik pedig azt, hogy az egyes v rosokban h ny sz zal‚ka van a fggetlens‚gi p rtnak, h ny Liberty Bells k‚szl ‚s kik gy rtj k “ket. Naval Adviser ('F7'): Tenger‚szeti jelent‚s. A t bl zat els“ oszlopa (Ship) mutatja a meglev“ haj˘inkat, a m sodik (Cargo) a rakom nyt, a harmadik (Location) a haj˘ aktu lis koordin t it, a negyedik (Destination) pedig a c‚lk‚nt megadott kik”t“t. Ha itt nincs semmi, akkor a haj˘ nyilv n horgonyoz valahol. Foreign Adviser ('F8'): Klgyi jelent‚s. Itt van felsorolva a n‚gy eur˘pai hatalom vez‚reinek a neve, a v rosok sz ma (Colonies), a koloni k  tlagos l‚leksz ma (Average Colony), a teljes lakoss g (Population), a katonai/tenger‚szeti/kereskedelmi er“ m‚rt‚ke (Military/Naval/Merchant Power), a hatalmak egym s k”z”tti viszonya (Peace/War), ‚s a fggetlens‚giek/royalist k sz ma (Rebels/Tories). Indian Adviser ('F9'): Jelent‚s az indi nokr˘l. Itt vannak felsorolva azokr˘l a t”rzsekr“l gy–jt”tt inform ci˘k, akikkel eddig m r tal lkoztunk. Az arcok mutatj k a t”rzsek hozz nk val˘ viszony t, a k”vetkez“ oszlop a t”rzs nev‚t ‚s a telepl‚sei sz m t/m‚ret‚t (Camps/Villages/Cities), az utols˘ oszlop pedig a t”rzs civiliz lts g nak m‚rt‚k‚t. A k”z‚ps“ h rom oszlopban csak akkor van info, ha az adott t”rzsn‚l van misszion riusunk: t“le tudjuk meg ugyanis, hogy a t”rzsn‚l h ny misszi˘nk van ‚s a t”rzs h ny pusk val illetve l˘val rendelkezik. Colonization Score ('F10'): Itt tal ljuk az el‚rt eredm‚nynket, ennek a fggv‚nye, hogy visszavonul sunk ut n minek bec‚z bennnket a program. Az eredm‚ny t”bb r‚szb“l tev“dik ”ssze: a telepesek sz m b˘l (mindegyik 3 pontot ‚r), a kongresszusba kerlt aty k sz m b˘l (mindegyik 5 pontot ‚r), a p‚nznk mennyis‚g‚b“l (minden 1.000 arany 1 pont) ‚s a gyarmat fggetlens‚gi p rtj nak erej‚b“l (ah ny sz zal‚k, annyi plusz pont). V rosi men Valamelyik v rosra clickelve megjelenik a v rosi men. A fels“ r‚szen l tjuk a v rosban dolgozni befogott telepeseket, a jobb fels“ sarokban pedig a kls“ munk kon dolgoz˘kat. Balra alul l tjuk a v rosban lev“ telepesek sor t. Ha vannak a v rosban olyanok is, akik nem dolgoznak semmin, akkor “k a sor v‚g‚n  lldig lnak, egy kis sznettel a dolgoz˘k ut n (ha nem fogjuk be “ket dolgozni, akkor ezek a k”vetkez“ k”rben mozoghatnak). Az emberk‚k felett l tjuk kijelezve, a Fggetlens‚gi P rt erej‚t a v rosban: az amerikai z szl˘ mellett van sz zal‚kban (z r˘jelben, hogy ez h ny telepesfigur t jelent), a m sik oldalon a korona mellett pedig a royalist k sz ma). Az emberk‚k alatt l that˘ p r fontosabb term‚ny kijelz‚se (‚lelem, cukor, kereszt, Liberty Bells). Egy adott telepest a fels“ r‚szen kijel”lve ‚s a kĄv nt r‚szre helyezve is befoghatunk dolgozni, de egyszer–bb az itt  ldog l˘ emberk‚kre clickelve megadni. Megjelenik a munk k list ja: az els“ lap elej‚n a f”ldeken, a v‚g‚n pedig a v rosban v‚gezhet“ munk k vannak, a m sodik lapon pedig azok, akik a k”vetkez“ r‚szben mozogni fognak (k”ztk a katon k is). S rga szĄnnel van jel”lve, ha az adott telepes valamelyik munk ban specialista (a dupl j t tudja termelni a t”bbin‚l). A f”ldeken dolgoz˘kn l k‚t sz m mutatja, hogy a kiv lasztott emberke mennyi cuccot termel illetve mennyit termelhetne, ha a jobb fels“ sarokban  tten‚nk egy m sik pozĄci˘ba dolgozni (nyilv n egy‚rtelm–, hogy mondjuk egy hegyen nem tud cukrot termelni,  t kell tennnk valamelyik sĄk r‚szre). A v roson bell dolgoz˘ mesterekn‚l csak egy sz m van  ennyit fognak termelni, ha a nyersanyag rendelkez‚sre  ll. A munk k ‚s cuccok felsorol s t ld. a k”vetkez“ r‚szben. Az emberk‚k mellett l that˘ a kik”t“ ‚s rakt rak k‚pe. Itt tal ljuk a kik”t“ben lev“ haj˘k ‚s a v rosban lev“ szekerek k‚p‚t: a kĄv ntra clickelve tudunk ki- ‚s berakodni a rakt rak k”z”tt. A haj˘k ‚s szekerek egy rekesz‚ben 100 egys‚gnyi  ru f‚r el. Ha a haj˘ra clickelnk, megjelenik egy men, ahol megadhatjuk, hogy pihenjen (Sentry), horgonyozzon a kik”t“ben, vagyis a v‚delmet er“sĄtse (Anchor in Port) vagy pakoljon ki (Unload All Cargo). A jobb oldalon lev“ ablaknak h rom funkci˘ja van: ha a h zik˘ra clickelnk, akkor a v ros m sodlagos term‚nyeinek list j t l tjuk itt; ha a pusk t v lasztjuk, a v rosban lev“ mozgathat˘ telepesek illetve fegyveres egys‚gek jelennek meg itt, ‚s r clickelve adhatunk parancsot nekik. Ha azt akarjuk, hogy a katon k vagy az  gyŁ az er“dben maradjanak, tegyk “ket v‚delembe (Fortify), ha azt akarjuk, hogy a k”vetkez“ haj˘val utazzanak el, akkor tegyk “ket pihen“be (Sentry/ Board Ship), ha azt akarjuk, hogy a k”vetkez“ k”rbe mozogjanak, akkor t”r”ljk az eddigi parancsokat (Clear Orders). Ugyanitt jelenik meg a kincs (Treasure) is, ha a v rosba kldtk  ezt szint‚n Sentrybe kell tenni, hogy sz llĄthat˘ legyen. ha a kalap csot v lasztjuk, megn‚zhetjk, hogy mit ‚pĄt az  cs ‚s az hol tart, valamint itt adhatjuk meg, hogy mit ‚pĄtsen (Change), illetve megv s rolhatjuk az ‚ppen ‚pl‚s alatt lev“ dolgot (Buy). Az ‚pletek list j t ‚s haszn t ld. k‚s“bb. Telepesek foglalkoz sai/tĄpusai Mint m r emlĄtettk, tulajdonk‚ppen b rmilyen telepes dolgoztathat˘ b rmelyik szakm ban, de  ha a szks‚g m sk‚pp nem hozza  nyilv n c‚lszer– mindegyiket a saj t szakm j ban dolgoztatni (ha van), hiszen abban produk lja a legjobb eredm‚nyt ( ltal ban a dupl j t, mint a nem specialist k). A szakemberek beszerz‚s‚re az anyakik”t“ben is m˘d van, de az Łjvil gban is lehet szakembereket k‚pezni: az indi n falvakba l togatva az indi nok mindig megmondj k, hogy melyik szakm ban j rtasak  ha egy telepessel bevonulunk a faluba ‚s a Live along the Natives opci˘t v lasztjuk, akkor az indi nok kik‚pezik az embernket az adott szakm ra. N‚h ny egys‚gnek nincs kl”n szakm ja, ilyenek p‚ld ul a szabad telepes (Free Colonist), az  tt‚rt indi n (Convert), a deport lt b–n”z“ (Petty Criminals) ‚s a szolg k (Indentured Servants). Az ut˘bbi h rmat c‚lszer– fizikai munk ra (farmer, fav g˘, b ny sz) haszn lni, mert a t”bbiben gyenge eredm‚nyeket mutatnak. Nyilv nval˘, hogy ha valaminek a termel‚s‚re nincs m˘d (p‚ld ul nem lehet hal szni a pr‚ri k”zep‚n), akkor hi ba adjuk meg. Gondolom az is egy‚rtelm–, hogy egyes szakm kban bizonyos nyersanyagokb˘l kell dolgozni  ha az nem  ll rendelkez‚sre, akkor a produktivit s nulla lesz. A program egy‚bk‚nt a k”r”k v‚g‚n jelzi, ha egy adott tev‚kenys‚ghez szks‚ges nyersanyag valahol kifogy˘ban van ( has out of ), sz˘val azonnal a v rosra kapcsolhatunk (Zoom Colony) ‚s tehetnk valamit az ell t s gy‚ben vagy a szakembert  tir nyĄthatjuk valamilyen m s munk ra. N‚zzk sorban a foglalkoz sokat: Farmer: Az egy ruhadarab. AzonkĄvl “ termeli az ‚lelmet (Food). Fontos: a v rosok minden lak˘ja minden k”rben 2 egys‚gnyi ‚lelmet fogyaszt, teh t ha a kaja fogy˘ban van, akkor m s szakm b˘l kell valakit r  llĄtanunk a mez“gazdas gi munk ra, mert alattval˘ink ‚hen halnak. Sugar Planter: Cukorn d ltetv‚nyes, “ termeli a cukrot (Sugar). Tobacco Planter: Doh nyltetv‚nyes, doh nyt termel (Tobacco). Cotton Planter: Gyapotltetv‚nyes, gyapotot (Cotton) termel. Fur Trapper: Pr‚mvad sz,  llatb“r”kre (Furs) szakosodott. Lumberjack: Fav g˘. Ki tudja, mit termelhet (Lumber). Ore Miner: B ny sz, kl”nf‚le ‚rceket termel (Ore). Silver Miner: Ezstb ny sz (Silver). Nem nagyon szoktam haszn lni, mert az indi nokt˘l nagyon olcs˘n beszerezhet“ az ezst. Fisherman: Hal sz, ‚lelmet termel (Food). Csak olyan v rosokban haszn lhat˘, ahol van vĄzpart ‚s az  csok m r ‚pĄtettek dokkot. Distiller: Szeszf“z“, rumot gy rt. Nyersanyagnak szks‚ges cukor (Sugar). A rumnak mindig j˘  ra van az anyaorsz gban, azonkĄvl az indi nok is szĄvesen vev“k r . Tobacconist: Cigarett t (Cigars) gy rt a doh nyb˘l (Tobacco). A rum ‚s a fegyver mellett erre van a legnagyobb kereslet. Weaver: Tak cs, sz”vetet (Cloth) gy rt a gyapjŁb˘l (Cotton). Fur Trader: Sz“rmekeresked“, kab tot (Coats) gy rt a pr‚mekb“l (Furs). Carpenter: cs, kl”nb”z“ ‚pleteket illetve  gyŁt ‚pĄt a r”nk”kb“l (Lumber) Blacksmith: Kov cs, szersz mokat (Tools) k‚szĄt az ‚rcb“l (Ore). Szersz mok szks‚gesek az ‚pletek legnagyobb r‚sz‚hez, a fegyverek k‚szĄt‚s‚hez ‚s a pionĄrok felszerel‚s‚hez is. Gunsmith: Fegyverm–ves, musk‚t kat (Muskets) gy rt a szersz mokb˘l (Tools). Preacher: Pr‚dik tor. Ha m r ‚pĄtettnk a v rosban templomot (Church), akkor ott im dkozhat. Ez a serkenti kol˘nia vall soss g t, ‚s n”veli az ˘haz b˘l vall si okok miatt kiv ndorl˘k sz m t. Statesman: Politikus. A v rosh z ban 'termeli' a szabads g harangjait (Liberty Bells). Po‚tikus politikus. Ha van felesleges emberk‚nk a v rosba, azt mindenk‚ppen  llĄtsuk r  erre. Colonist: Ez nem szakma, csak st tusz. Ha a v rosban dolgoz˘ valamelyik telepesnket  t akarjuk kldeni egy m sik v rosba, ilyen  ll sba kell tennnk, ‚s a k”vetkez“ l‚p‚sben mozoghatunk vele. Teacher: Tan r. Ez a lehet“s‚g, csak akkor jelenik meg, ha az  csok m r ‚pĄtettek egy iskol t (Schoolhouse), ‚s csak olyan telepes alkalmazhat˘ erre, aki specialista valamelyik szakm ban. A Free Colonist besorol sŁ telepeseket n‚h ny k”r leforg sa alatt megtanĄtja a szakm ra. Pioneer: Ez egy elektronikai m rka. AzonkĄvl “ket lehet kls“ munk ra (Łt‚pĄt‚s, erd“irt s, f“ldm–vel‚s) kikldeni dolgozni. Legal bb 20 szersz m (Tools) szks‚ges hozz , de ha a v rosban t”bb is van, akkor a pionĄr mag hoz vesz annyit, amennyi hŁsszal marad‚k n‚lkl oszthat˘. Ennyi szersz m kell ugyanis egy kls“ munka elv‚gz‚s‚hez. Ha a pionĄr felhaszn lta az ”sszes n la lev“ szersz mot, akkor vissza ll Colonist st tuszba (vagy ha volt specialit sa, akkor abba), ‚s egy v rosba kell vinnnk, hogy szersz mokat vegyen fel vagy ott dolgozzon valamelyik szakm ban. Ha a pionĄrt Łgy fogjuk be v rosi munk ra, hogy m‚g van szersz m n la, akkor ezek automatikusan hozz kerlnek a v ros k‚szlet‚hez. Soldier: Katona (gyalogos). Egy ilyen gyalogos egys‚g felszerel‚s‚hez legal bb 50 musk‚t ra van szks‚g. Ak rcsak a pionĄrokn l, ha egy katon t v rosi munk ra fogunk be, a musk‚t i hozz kerlnek a v ros k‚szleteihez. Ha ‚ppen nem h borŁzunk valakivel, akkor a katon kat c‚lszer– valamilyen munk ra felhaszn lni a v rosban, kl”nben csak a kenyeret pusztĄtj k, ‚s hasznunk nincs bel“lk semmi. Scout: FelderĄt“. Legal bb 50 l˘ (Horse) kell a felszerel‚s‚hez. Dragoon: Dragonyos. 50 l˘ ‚s 50 musk‚ta szks‚ges a felszerel‚shez. Munk n l a lovaik a v ros rakt r ba kerlnek, ‚s ha t”bb k”rt is ott tart˘zkodnak, akkor szaporodni is kezdenek. (M r nem a dragonyosok, hanem a lovaik.) Missionary: Misszion rius. Lehet“leg ne telepest fogjunk be ilyen munk ra, hanem Jesuit Missionairyt. Tulajdonk‚ppen hasonl˘ feladatot l t el az indi nokn l, mint a CIV-ben a diplomata. Egy indi n faluba bel‚pve egy ment kapunk, amellyel misszi˘t alapĄthatunk (Establish Mission) vagy fell zĄthatjuk “ket (Incite Indians) eur˘pai ellenfeleink ellen. A misszion rius k‚pes arra is, hogy megt‚rĄtsen indi nokat (Convert), akik ezut n a kol˘ni nkhoz fognak tartozni, ‚s ugyanŁgy haszn lhatjuk “ket, mint a t”bbi egys‚get. Ha valahol misszi˘t alapĄtottunk, akkor folyamatosan infokat kapunk a t”rzs erej‚r“l is (ld. parancsmen, Indian Advisor). Ha egy faluban misszion rius m–k”dik, akkor azt egy kereszt jelzi a falu k‚p‚n, azzal a szĄnnel, amilyen nemzetis‚g–. pĄtm‚nyek A v rosi men Change opci˘j ban adhatjuk meg, hogy a v rosban milyen ‚plet ‚plj”n. Az ‚pĄtkez‚s halad s hoz el“sz”r is szks‚ges, hogy valaki Carpenterk‚nt dolgozzon, mindig legyen nyersanyag (Lumber, teh t kell egy Lumberjack is, aki folyamatosan ell tja az  csot), tov bb  a legt”bb ‚plethez szks‚gesek szersz mok is (teh t kell egy Blacksmith ‚s annak a nyersanyag hoz pedig egy Ore Miner). A szersz mokat csak az ‚pĄtkez‚s v‚g‚n haszn lja fel a program, teh t ha nincs elegend“ ember a v rosban, akkor a Carpentert a munka befejez‚se ut n  tkldhetjk Blacksmithnek. Az ‚pletek haszna els“sorban a v‚delem er“sĄt‚se, illetve a v rosban dolgoz˘ mesterek munk j nak javĄt sa. A m r meg‚pĄtett ‚pleteket lehet fejleszteni is (pl. Stockade/ Fort/Fortress), de fejlettebb szintek ‚pĄt‚s‚hez csak bizonyos felt‚telek mellett kezdhetnk: ezek egyike, hogy az alacsonyabb szint m r meg legyen ‚pĄtve, a m sik pedig, hogy a Kongresszusba bekerlj”n egy bizonyos atya ‚s/vagy a lakoss g l‚tsz ma el‚rje a 4-et vagy a 8-at. Azt, hogy ki mit ‚pĄt, azt d”ntse el maga az alapj n, hogy mit termelnek ‚s mit lehet feldolgozni az adott v rosban, de mindenk‚ppen ‚pĄtsnk Lumber Millt, forgalmasabb kik”t“kbe Warehouse Expansiont, tenger mellett lev“ v rosokba Dockst, Armoryt a fegyvergy rt shoz, ‚s Fortot a vesz‚lyes helyekre. Stable: Ist ll˘. Ha a v rosban tartunk lovakat, akkor a meg‚pĄt‚se ut n a szaporod suk a dupl j ra n”vekszik. Town Hall: V rosh za. Nem kell fel‚pĄteni, a v ros alapĄt sa ut n automatikusan van m r egy. Custom House: Kereskedelmi kirendelts‚g. Nagyon kis kellemes ‚plet, leveszi a h tunkr˘l az ˘haz val t”rt‚n“ kereskedelem gondjait: nem kell mindig Eur˘p ba haj˘k zni a cuccal. Peter Stuyvesantnak benne kell lennie a kongresszusban, hogy az  csaink ilyet ‚pĄthessenek. Ha megvan egy ilyen ‚pletnk, akkor clickeljnk r  a v rosi k‚perny“n ‚s megjelenik egy men. Itt kapcsol˘kkal  llĄthatjuk be, hogy mely  ruf‚les‚geken akarunk tŁladni: a bekapcsoltakat a program azonnal elpasszolja (az anyakik”t“  rain), mihelyt 50 ‚s 100 k”z‚ kerl a mennyis‚gk. Ezeket egy‚bk‚nt a v rosi menben ci nk‚k sz mok mutatj k. A Fggetlens‚gi Nyilatkozat ut n k”vetkez“ h borŁ alatt a Custom House-ok nyŁjtj k az egyetlen lehet“s‚get a p‚nzszerz‚sre, sz˘val miel“tt szabads g‚rt kezden‚nk kiab lni, mindenk‚ppen ‚pĄytsnk egy p rat a forgalmasabb v rosainkba. Warehouse/Warehouse Expansion: Rakt r. A v rosok rakt rainak kapacit sa cucconk‚nt 100 egys‚g. Az els“ szint– rakt r 200-ra, a m sodik pedig 300-ra n”veli a befogad˘k‚pess‚get. Egyike az els“ meg‚pĄtend“ ‚pleteknek. Armory/Magazine/Arsenal: Fegyverrakt r. Az Armory ‚pĄt‚se ut n lehet Gunsmith szakm t v lasztani valamelyik telepesnek, a Magazine megdupl zza, az Arsenal pedig tov bb dupl zza a musk‚t k termel‚s‚t. Blacksmith's House/Blacksmith's Shop/ Iron Works: ™nt”de. Az els“t nem kell meg‚pĄteni, m r van alap llapotban. Shopot akkor ‚pĄthetnk, ha legal bb 4-es v rosunk van (4 telepes van benne), ‚s az n”veli a szersz mok termel‚s‚t. Iron Worksh”z Adam Smithnek be kell kerlnie a Kongresszusba, ‚s legal bb 8-as szint– v rosra van szks‚g. Carpenter's Shop/Lumber Mill: F–r‚szzem. Az els“t nem kell meg‚pĄteni, a m sodik megdupl zza az  csok termel‚kenys‚g‚t. Legal bb 3-as szint– v ros kell hozz . Ez legyen az els“ ‚plet, amit fel‚pĄtnk, mert Ągy az ”sszes tov bbi ‚pĄtkez‚s csak feleannyi ideig fog tartani. Church/Cathedral: Templom. Az ‚pĄt‚se m r ”nmag ban is 2 keresztet eredm‚nyez, ha pedig Preacher is van benne, akkor nagyon sokat  ez serkenti a vall si alapon (azaz ingyen) t”rt‚n“ bev ndorl st. Schoolhouse/College/University: Iskol k. Az els“h”z legal bb 4-es szint– v ros kell. Miut n meg‚plt, lehet Teacher foglalkoz st adni valamelyik specialist nak, aki a mezei telepeseket a szakm j ra tanĄtja. College-hez 8-as v ros kell, ott pedig k‚t tan r tanĄthat egyszerre, Universityhez pedig 10-es, ‚s ott h rom tan r lehet. Docks/Drydock/Shipyard: A kik”t“k fokozatai, nyilv n csak tenger vagy t˘ mellett fekv“ v rosokban lehet v lasztani. Az els“t meg kell ‚pĄteni, hogy a Fisherman foglalkoz st v laszthassuk egy telepesnek. A m sodik arra j˘, hogy ha egy haj˘nk megs‚rlne egy tengeri csat ban, akkor nem kell visszat‚rnie Eur˘p ba: automatikusan idekerl, ‚s 2-3 k”r alatt elv‚gzik rajta a szks‚ges javĄt sokat. Ha Shipyardot ‚pĄtnk valamelyik kik”t“be, akkor ott az  csok haj˘t is ‚pĄthetnek. Stockade/Fort/Fortress: Az er“dĄt‚s fokozatai. Mindegyik szint 50%-kal emeli a harci bonust. A Fggetlens‚gi Nyilatkozat ut n a Karib-tengerre nyĄl˘ kik”t“v rosainkn l egy rak s angol katona fog partra sz llni, hogy elhesegesse ezeket a t‚ves eszm‚ket t“lnk, teh t az ott fekv“ v rosainkat lehet“s‚g szerint Fortress-szel, de legal bb Forttal vegyk k”rbe. Fur Trader's House/Fur Trading Post/Fur Factory: A pr‚mgy r fokozatai. Az els“t nem kell meg‚pĄteni, a m sodikhoz 4-es v ros kell ‚s n”veli a kab tok termel‚s‚t, a harmadikhoz pedig 8-as v ros ‚s Adam Smith szks‚ges a Kongresszusba ‚s t”bb kab tot gy rt egy pr‚mb“l (teh t m‚g tov bb n”veli a termel‚st). Printing Press/Newspaper: Nyomda ‚s Łjs g. Az els“ 50%-kal n”veli a Liberty Bells-termel‚st, a m sodik pedig m‚g azt is megdupl zza. Rum Distiller's House/Rum Distillery/Rum Factory: A rumgy rak fokozatai. Az els“t nem kell meg‚pĄteni, a m sodik megdupl zza a rumtermel‚st egy legal bb 4-es szint– v rosban. Factoryhoz 8-as v ros ‚s Adam Smith szks‚ges a Kongresszusba, ‚s t”bb rumot lehet gy rtani egy egys‚gnyi cukorn db˘l. Weaver's House/Weaver's Shop/Textile Mill: A tak cszemek fokozatai. Az els“t nem kell meg‚pĄteni, a m sodik megdupl zza a gyapjŁtermel‚st egy legal bb 4-es szint– v rosban. A sz”v“zemhez 8-as v ros ‚s Adam Smith szks‚ges a Kongresszusba, tov bb n”veli a termel‚kenys‚get. Tobbacconist's House/Tobbacconist's Shop/Cigar Factory: A szivargy rak fokozatai. Az els“t nem kell meg‚pĄteni, a m sodik megdupl zza a szivartermel‚st egy legal bb 4-es szint– v rosban. A gy rhoz 8-as szint– v ros ‚s Adam Smith szks‚ges a Kongresszusba, ‚s tov bb n”veli a termel‚kenys‚get. Ugyancsak az  csok ‚pĄthetik, b r nem ‚pletek, az al bbi h rom dolgot: Wagon Train: Szek‚r. Ilyenekkel sz llĄthatjuk a sz razf”ld belsej‚ben lev“ v rosainkb˘l az  rut a kik”t“inkbe, illetve ilyenek szks‚gesek ahhoz, hogy az indi nokkal vagy a konkurrens eur˘pai hatalmakkal kereskedjnk. K‚t darab 100 tonn s cucc f‚r bele. Artillery: gyŁ. Azut n v laszthatjuk, hogy meg‚pĄtettk az Armoryt. Harcokban van jelent“s‚ge, f“leg v rosok v‚delm‚ben. C‚lszer–bb ink bb Eur˘p ban megv s rolni ‚s idesz llĄtani “ket, mint helyben meg‚pĄteni, mert m‚g egy nagyon cool ‚s felszerelt Carpenternek is vagy 15 k”r‚be kerl mĄg ”sszehozza, nem is besz‚lve, hogy k”zben lek”t m‚g egy Lumberjacket, a szersz mszks‚glet pedig ugyanennyi ideig lek”t egy Ore Minert ‚s egy Blacksmitht. Haj˘: Igaz, hogy a haj˘k el‚g dr g k, m‚gsem igaz n ‚ri meg az  csainkkal ‚pĄttetni, mert nagyon sok id“t vesz ig‚nybe  haj˘t ink bb az anyakik”t“b“l szerezznk be. Anyakik”t“ A VIEW-almen European Status pontj val kapcsolhatunk  t az anyakik”t“nkre, de automatikusan ide v lt a program, ha egy hazakld”tt haj˘nk kik”t”tt. Ez az anyagi b zisunk alapja, hiszen itt adjuk el az Łjvil g  ruinak legnagyobb r‚sz‚t. Itt lehet tov bb  Łj telepeseket felvenni vagy toborozni, illetve itt fejleszthetjk haj˘parkunkat. A k”z‚ps“ r‚szen az Expected Soon feliratŁ ablakban l tjuk, hogy milyen haj˘ fog a k”vetkez“ k”rben kik”tni, a Bound for New feliratŁ mutatja, hogy milyen haj˘ indult el az Łjvil g fel‚, ‚s a Loadingban l tjuk, hogy melyik rakodik ‚ppen. A ki/berakod s ugyanŁgy t”rt‚nik, mint a kol˘nia kik”t“inek dokkjaiban. Alul l tjuk az anyakik”t“ rakt rk‚szlet‚t a k‚t sz m az v‚teli/elad si  rat mutatja. Minden elad s alkalm val fens‚ges kir lyunk leveszi a s pj t a kereskedelemr“l: a brutt˘ elad si  rb˘l csak a Tax  ltal cs”kkentett ”sszeg fog megjelenni a p‚nznk kijelz‚s‚n‚l. A hazai elad sainkkal kapcsolatban megjegyzend“, hogy min‚l gyakrabban hozunk egy bizonyos  rut eladni, ann l nagyobb az es‚lynk, hogy az  ra cs”kkenni fog. Ezt egy krampusz tudatja is velnk egy ablakban. Az  rak egy‚bk‚nt addig is ingadoznak, amĄg nem vagyunk idehaza. Ha a Game Optionsban nem kapcsoltuk ki, akkor a program mindig t j‚koztat, hogy mely term‚knek esett/n“tt az  ra otthon, ‚s mennyire. A m˘l˘n  llnak a kiv ndorolni sz nd‚koz˘ Łj telepesek. Ha nem v s roltuk tele a haj˘ ”sszes rekesz‚t, akkor ezek automatikusan mind felsz llnak  m r amennyiben felf‚rnek  az els“ haj˘nkra, ami kifut a kik”t“b“l. Egy szem‚ly egy rekeszt foglal el. Ha nem akarjuk, hogy felsz lljon a haj˘ra, clickeljnk r , ‚s a megjelen“ menb“l v lasszuk a Don't get on next Ship pontot. Ilyenkor nem sz ll fel egyetlen haj˘ra, amĄg vissza nem  llĄtjuk a parancsot. Ugyanitt az Arm opci˘kkal  a cuccok aktu lis elad si ‚rt‚k‚nek leszurkol s ‚rt  felszerelhetjk a besz ll˘ emberk‚nket musk‚t val ‚s/vagy l˘val, vagy pedig szersz mokkal, hogy Ągy r”gt”n katonai egys‚gk‚nt illetve pionĄrk‚nt sz llhassanak partra az Łjvil gban (ha m r fel vannak szerelve valamivel, akkor azt el is adhatjuk, b r annak nincs sok ‚rtelme). Ha keveselljk a kiv ndorl sra v r˘k sz m t, akkor a RECRUIT ablakra clickelve tov bbiakat is toborozhatunk. Ilyenkor megjelenik a h rom telepestĄpus, ‚s kiv laszthatunk egyet k”zlk. Ez a telepes viszont m r p‚nzbe kerl neknk, mi fogjuk kifizetni az Łtik”lts‚g‚t. Ez az ”sszeg a j t‚k elej‚n alacsony, de az id“ mŁlt val egyre magasabb lesz. A kiv lasztott figura a m˘l˘ra kerl, ‚s “ is besz ll az els“ haj˘nkra. Az opci˘t lehet t”bbsz”r egym s ut n is haszn lni (m‚g Łjabb embereket toborozni), csak m r nem nagyon ‚ri meg, mert a m sodik figur t˘l kezdve mŁr j˘val nagyobb p‚nzeket kell ‚rtk fizetnnk. Ha ‚ppen nem felelne meg az ‚ppen toborozhat˘ h rom telepes szakm ja, akkor a TRAIN v laszt s val egyenesen egy egyetemr“l k‚rhetjk egy adott szakma egyik specialist j t. Ez a szakm t˘l fgg“en 600-2.000 r‚nes sztotyink nkba fog kerlni. A PURCHASE v laszt s val Łj haj˘t v s rolhatunk magunknak, illetve tz‚rs‚get szerezhetnk. Ez ut˘bbit eleinte jobban meg‚ri innen beszerezni, mint az  csainkkal meg‚pĄttetni, mert az  csok egy csom˘ ideig sz”szm”t”lnek vele, ‚s a kezd“ ra nem tŁl nagy (500 arany). Az  r minden egyes v s rl sn l sz zzal emelkedik. Ha a keresked‚sen tŁlestnk, clickeljnk a haj˘nkra ‚s a megjelen“ men Yes, steady as she goes pontj val indĄtsuk Łtba. (Ezt szoktam ‚n mindig elfelejteni  CoVboy) Ilyenkor a haj˘ sziluettje alatti oszlopban l tjuk, hogy a haj˘ milyen telepeseket ‚s/vagy  rukat sz llĄt. Ha valami nem megfelel“ ‚s v ltoztatni akarunk, akkor k‚rjk a m sik opci˘t. Ha t”bb haj˘nk is van a kik”t“ben, akkor  ak rcsak a v rakoz˘ telepesekn‚l  a Move to Front opci˘val a sor elej‚re kldhetjk a kiv lasztott egys‚get. Haj˘z s Tulajdonk‚ppen nem nagy var zslat, hiszen a Goto-funkci˘val ('G') tetsz‚s szerint kldhetjk b rmelyik kik”t“nkbe a haj˘kat. Ha nem kik”t“be kldjk, akkor is el‚g a kik”t“be val˘ befut s el“tt  tvenni a direkt ir nyĄt st. A j t‚k elej‚n egy karavell nk (Caravel) van, ami 2 db sz ztonn s cuccot vagy 2 telepest tud sz llĄtani. Łj, nagyobb befogad˘k‚pess‚g– haj˘kat az anyakik”t“ben tudunk v s rolni: Privateer (2.000 arany, befogad˘k‚pess‚g: 2), Merchantman (2.000, bef.: 4), Frigate (4.000, bef: 4), Galleon (3.000, bef.: 6). A haj˘k k”zl idegen haj˘t megt madni csak Privaterrel vagy Frigate-tel lehet, a t”bbivel nem t madhatunk. Ezzel kapcsolatban egy megjegyz‚s: igyekezznk kik”t“nek olyan helyet alapĄtani, ahol egyn‚l t”bb pozĄci˘ vezet a tengerre, mert ha a konkurrencia be ll a kik”t“ bej rat ba, egy szomsz‚dos pozĄci˘n l nem tudunk kifutni a kik”t“b“l, ha az nem hadihaj˘! Vannak kal˘zok is a j t‚kban, fekete z szl˘ alatt haj˘znak ‚s Privateert haszn lnak. Egy‚bk‚nt a konkurrencia Privateer oszt lyŁ haj˘i is tulajdonk‚ppen kal˘zok, mert akkor is gyakran megt madj k tehersz llĄt˘inkat, ha nem is vagyunk h borŁban az orsz gaikkal ‚s azok nem is akarnak h borŁt velnk (a katonai egys‚geik nem t madnak). Ennek megfelel“en mi is t madhatunk Privateerjeinkkel ‚s  ltal ban megŁsszuk hadzenet n‚lkl (ha viszont fregattal t madunk egy regul ris egys‚get, akkor soha). Indi nok A j t‚kban 8 indi n t”rzs van, akikkel m r kezdett“l fogva l‚pten-nyomon ”sszefutunk. Ezek els“re mindig b‚k‚s egym s mellett ‚l‚st javasolnak, amit nyugodtan elfogadhatnak azok is, akik id“vel ki akarj k rabolni “ket  egyel“re m‚g “k az er“sebbek. R‚sznkr“l jobb szerettnk a k‚s“bbiekben is b‚k‚ben ‚lni velk, egyr‚szt hogy ne t madjanak r nk  lland˘an, m sr‚szt hogy kereskedhessnk velk, harmadr‚szt pedig hogy Łj telepeseket nyerjnk a soraikb˘l. Ha az indi nokkal b‚k‚ben ‚lnk, akkor id“r“l-id“re megjelennek a t boraik k”zel‚ben lev“ v rosainkban ‚s n‚mi (2-20 db) term‚nyt nyŁjtanak  t neknk, megk”sz”nve, hogy b‚k‚n hagytuk “ket. Nagy ritk n tarh lni is szoktak, ilyenkor a rossz term‚sre hivatkozva mindig a rakt rainkban lev“ ‚lelmiszer fel‚t szokt k k‚rni. Ha visszautasĄtjuk “ket (Man the Stockade), akkor t”bbet nem hoznak aj nd‚kot, t”bbsz”ri visszautasĄt s ut n pedig lehet, hogy t madni is fognak. Ha egy indi n telepl‚sre t‚rnk be, akkor az egys‚g tĄpus t˘l fgg“en kl”nb”z“ lehet“s‚geket fogunk kapni: Scout: Besz‚lhetnk a f“n”kkel (Ask with Chief) vagy megt madhatjuk a falut (Attack Village). Ha az el“bbit v lasztottuk, akkor a f“n”k ”rvendezik, hogy b‚k‚ben ‚lnk egym ssal, ‚s jelzi, hogy milyen szakm ban nagyon gyes a faluja, tov bb  melyik az a k‚t-h rom term‚k, amit szĄvesen megvenn‚nek t“lnk. Telepes: Ha egy telepessel egytt ‚lnk az indi nokkal (Live Along Natives), akkor specialist v  k‚pezik ki abban a szakm ban, amihez a faluban ‚rtenek. Ez a szakma egy‚bk‚nt a falu k”rnyezet‚b“l ad˘dik: az ‚szak-amerikai irok‚z falvak k”rny‚k‚n egy csom˘ h˘d szaladg l, teh t “k  ltal ban Fur Tradereket k‚peznek, mĄg a d‚l-amerikai tupi falvak f“leg cukorn dtermeszt‚ssel foglalkoznak (Sugar Planter). A szakma egy‚bk‚nt falunk‚nt v ltozhat. J˘ ”tlet, ha a gyeng‚n dolgoz˘ telepeseket (Ind. Servants ‚s Petty Criminals) kik‚peztetjk valamilyen specialist nak, m‚g akkor is, ha ilyenre semmi szks‚g  ilyenkor ugyanis m s szakm ban is norm lis m˘don fognak dolgozni. Misszion rius: M r volt r˘la sz˘, hogy a misszion riusk‚nt m–k”d“ telepes misszi˘t alapĄthat (Establish Mission) vagy fell zĄthatja az indi nokat (Incite Indians) a t”bbi eur˘pai ellen. Az el“z“ esetben infokat kapunk a falur˘l ‚s esetleg n‚h ny Convert indi n telepesk‚nt csatlakozik egy k”zeli v rosunkhoz, az ut˘bbiban pedig ellenfeleinknek okozhatunk kellemetlen perceket. Az indi nokat fell zĄtani k”nnyebb olyan n‚p ellen, amire egy‚bk‚nt is haragszanak. Ha a t boron felki lt˘jel van, akkor a t”rzs haragszik valamelyik n‚pre, ‚s a felki lt˘jel szĄne mutatja, hogy kire (ha jobb oldalra clickelve 'k‚mkednk', akkor sz”veggel is kiĄrja, hogy 'Alarmed by ') Szek‚r: Ha szek‚rrel l‚pnk be egy indi n t borba, megjelenik a Trade with Village opci˘. Ha a szek‚ren nincs olyan  ru, ami kellene nekik, akkor elmondj k, hogy mely h rom  rura volna szks‚gk. Ha olyan  ru van n lunk, amelyre az indi nok vev“k, akkor  ha k‚t pakk van n lunk  kiv laszthatjuk, hogy melyik cuccot kĄn ljuk fel nekik elad sra. V laszt s ut n (vagy ha csak egy  ru van n lunk), aj nlatot tesznek. rdemes alkudozni (A fairer price would be...) legal bb egyszer, mert Ągy feljebb sr˘folhatjuk az  rat. M sodj ra vagy harmadj ra jobb elfogadni az  rat (We gratefully accept...), mert ha megint alkuszunk, akkor  ltal ban elmegy a kedvk az zlett“l ‚s csak a k”vetkez“ k”rben tudjuk r juk s˘zni. Ha egy t”rzs ellens‚gesen viselkedik, akkor n‚ha le lehet csillapĄtani “ket azzal, hogy nem p‚nz‚rt adjuk nekik az  rut, hanem aj nd‚kba (...). Ha egy zlet l‚trej”tt, akkor az indi nok is elmondanak h rom term‚ket, amib“l szĄvesen eladnak neknk. Ezek  ltal ban a falu k”rny‚k‚re jellemz“ nyersanyagok szoktak lenni, ‚s j˘val olcs˘bbak, mint az eur˘pai piacon. Itt is lejjebb lehet alkudni az  rat. (T”k j˘, ha rumot adtunk el nekik, akkor t”bbnyire hosszabban lehet alkudni, mert a dĄszes t rsas g kicsit be van szĄva...) A j t‚k elej‚n borzaszt˘ hasznokat tudunk kasz lni ha K”z‚p- ‚s D‚l Amerik ban ezst”t vesznk t“lk, mert azt Eur˘p ban nemritk n 20-szoros haszonnal tudjuk elpasszolni. Ez a vid ms g persze csak addig tart, amĄg az ezst  ra annyira leesik, hogy m r nem ‚ri meg foglalkozni vele... Egy k”rben csak egyet lehet adni/venni. Az indi nok majdnem mindig vev“k rumra ‚s csecsebecs‚kre, de gyakran k‚rnek doh nyt ‚s cigarett t, valamint szersz mokat ‚s fegyvereket. A probl‚ma csak az, hogy egy falu nem  lland˘ vev“ egy adott holmira: ha  mondjuk  egyszer eladtunk nekik egy adag rumot, akkor a bolt ut n valami Łj stuffot vesznek fel a kĄv ns glist ra helyette, ‚s vagy 5-10 ‚vig nem is kell nekik (We have enough...) Konkurrens hatalmak A t”bbi eur˘pai hatalommal t”bbf‚lek‚ppen is lehet viselkedni. lhetnk velk p‚ld ul b‚k‚ben. A leggyeng‚bb fokozatban nem szoktak piszk lni bennnket, ha mi nem k”tnk bel‚jk. Id“r“l-id“re eltotyognak hozz nk ‚s k”zlik, hogy birodalmuk nagyobb dics“s‚g‚re m–k”dnek itt az Łjvil gban, ‚s  els“ tal lkoz skor  szeretn‚nek szerz“d‚st k”tni velnk, mely szerint a jelenleg birtokolt f”ldek mindkett“nk jogos tulajdon t k‚pezik ‚s azt k”lcs”n”sen elismerjk. Ha elfogadjuk, akkor a k‚s“bbiekben mindig erre a szerz“d‚sre hivatkoznak majd. A p rbesz‚dpanel els“ pontj nak v laszt s val maradunk a b‚k‚n‚l; a m sodikkal Łgyszint‚n, de el“bb felk‚rjk “ket, hogy vigy‚k a francba a katon ikat a v rosaink mell“l; a harmadik pont egy form lis hadzenet; a negyedikkel pedig sz”vets‚get aj nlhatunk valaki ellen. Ez ut˘bbiak lehetnek indi n t”rzsek ‚s eur˘pai hatalmak is. Rettenthetetlen sz”vets‚gesnk term‚szetesen profit lni ˘hajt ebb“l: tartja a mark t egy p rezer arany‚rt. Az eur˘pai hatalmak egym s ellen igaz n a XVI. sz zadban szoktak harcolni. Az indi nokkal ink bb a spanyolok szoktak k”t”zk”dni. Velk kapcsolatban m‚g megjegyzend“, hogy 1688-ban (ha j˘l eml‚kszem a pontos d tumra) az utrechti b‚ke ‚rtelm‚ben a spanyolok feladj k az ”sszes amerikai gyarmatukat ‚s az ”sszes v rosuk ‚s telepesk holland fennhat˘s g al  kerl. Harc Ha mindenk‚ppen harcolni akarunk, akkor a legjobb m˘dszer, ha megv rjuk amĄg k‚t harcban  ll˘ f‚l meggyengĄti egym st (ha musz j kidob lnunk a p‚nzt az ablakon, akkor esetleg k”thetnk sz”vets‚get mindkett“vel a m sik ellen), azt n gyorsan a h t ra csapkodunk a gyeng‚bbnek. Term‚szetesen hadzenet n‚lkl, mert az nem bolt, ha fel tudnak k‚szlni ellennk. Sz razf”ld”n csak katonai (Soldier, Dragoon vagy Artillery), vĄzen pedig csak Frigate vagy Privateer egys‚ggel lehet t madni. Ebb“l nyilv n kiderl az is, hogy ha egy v rosunkat t mad s ‚r ‚s ott nincs senki katona st tuszban, akkor az egyik telepesnket legyilkolj k ‚s azonnal el is foglalj k a v rost. Harcn l nincs arcade, mint a PIRATES-ben: a program a k‚t egys‚g ereje, bonusai ‚s n‚mi v‚letlensz m alapj n matematikai alapon sz molja ki az ”sszecsap sokat. A l‚nyeg az, hogy az ”sszecsap s mindig k‚t egys‚g k”z”tt zajlik le, m‚g akkor is ha ugyanabban a pozĄci˘ban t”bb is  ll (ez mondjuk el‚g nagy butas g). A harc el“tti es‚lyekr“l egy panel ‚rtesĄt bennnket: Er“: A sz razf”ldi egys‚g erej‚t az hat rozza meg, hogy a katona specialista-e vagy pedig egy mezei telepes lett katon nak be”lt”ztettve. Sz mban kifejezve ez Łgy fest, hogy Soldiern‚l 5 a specialista ‚s 2 a mezei, Dragoonn l 7 a specialista ‚s 3 a mezei. Az Artillery ereje 5, ha m r kapott a nyak ra, akkor lemegy 3-ra. Haj˘kn l a haj˘ tĄpusa a m‚rvad˘: a Privateer 8, a Frigate 16, a Man-O-War 24 erej– (ez ut˘bbi a sorhaj˘, de ez csak az ellennk kld”tt expedĄci˘s hadseregnek ‚s a franci knak van). Term‚szetesen a t”bbi haj˘nak is van 'ereje' egy ”sszecsap sban: a Caravel 4, a Merchantman 6, a Galleon 12. Bonusok: El“sz”r is a t mad˘ egys‚g mindig kap 50% harci bonust a kezdem‚nyez‚s‚rt. A t”bbi bonus a terepadotts gok fggv‚nye. Ha a t mad˘ egys‚g nem sĄks gr˘l t mad, hanem nehezen bel that˘ helyr“l (pl. vmilyen erd“), akkor kap 50% lesvet‚si bonust (Ambush). Ha a megt madott egys‚g  ll ilyen terepen, akkor “ is kap 50% bonust a fedez‚k‚rt (Cover). Ha a t mad˘ Artillery ‚s nem v rosb˘l t mad, akkor mĄnusz 75% bonust kap (Artillery in Open). V‚delmi bonusok j rnak a megt madott egys‚gnek, ha az v rosban tart˘zkodik: sima v ros‚rt 50% (Village), kerĄt‚s‚rt 100% (Stockade), er“d‚rt 150% (Fort), v r‚rt pedig 200%. Tengeren is j r 50% bonus a t mad˘nak (Attack), viszont negatĄv (12.5-50%) bonust kap, ha rakom nyt is visz (Cargo). Ha Sir Francis Drake m r bent van a Kongresszusban, akkor neknk mindig j r m‚g 50% bonus az ”sszecsap sban. Eredm‚ny: A sz razf”ldi csapatokn l a veres‚g eredm‚nye az, hogy a megvert egys‚g 'lefokoz˘dik': a Dragoon elveszti a lov t (Soldier lesz bel“le), a Soldier elveszti a musk‚t it (telepes lesz bel“le), ha pedig egy telepest vertek nyakon, akkor annak lame over. A megvert tz‚rs‚g visszamin“sl Damagedd‚ (gyeng‚bb lesz), ha pedig m r eleve az volt akkor exit l. Tengeri ”sszecsap sn l a megvert f‚l esetleg megl˘ghat (pl. French Privateer evades...). Ilyenkor csak a szomsz‚d pozĄci˘ig szalad, ott a k”vetkez“ k”rben lehet megint t madni. Ha a megt madott haj˘ megrong l˘dott (pl. French Frigate damaged...), akkor felszĄv˘dik az ”sszecsap s helyszĄn‚r“l, ‚s a legk”zelebbi kik”t“ben jelenik meg, ahol a Drydocksban 3-4 k”r”n keresztl javĄtj k. Ha ilyen nincs az Łjvil gban, akkor hazat‚r az anyakik”t“j‚ben. (Ha ez a mi haj˘nk volt, akkor ilyenkor el szokta veszteni a rakom ny t is.) A legszebb eredm‚ny persze az, ha a megt madott haj˘ sz‚pen elsllyed (pl. French Frigate sunk...). A harcok leĄr sa eur˘pai egys‚gekre vonatkozott, de ugyanĄgy m–k”dik az indi nokn l is, lesz mĄtva azt, hogy azok gyeng‚bbek. §ket viszont nem nagyon piszk ltam, mert rem‚nytelenl romantikus l‚lek vagyok. A spanyoloknak egy‚bk‚nt mindig van 50% t mad si bonusuk, ha indi nt t madnak. AlapĄt˘ Aty k Ez tulajdonk‚ppen olyasmi itt, mint a CIV-ben a csod k ‚pĄt‚se. Egy automatikusan megjelen“ menb“l ki kell v lasztanunk egy 'fejlesztend“' aty t, aki majd bekerl a Kongresszusunkba ‚s ez valamilyen extra bonust jelent majd a sz munkra. Az aty k fejleszt‚s‚nek az alapja a teljes kol˘nia Liberty Bells-termel‚se. Minden v rosunk minden k”rben automatikusan termel egyet, tov bb  a Statesmank‚nt dolgoz˘ telepesek is gy rtanak p rat. Ezek k”rr“l-k”rre ”sszead˘dnak, ‚s amikor el‚rtek egy bizonyos ‚rt‚ket, akkor az atya bekerl a Kongresszusba, ‚s fejleszthetjk a k”vetkez“t. Ez az ‚rt‚k valahol 800 ‚s 2.000 k”z”tt van, de a j t‚k ll st˘l fgg“en ‚s egy‚nileg is v ltozik. Na, n‚zzk mire j˘k neknk ezek az urak: Adam Smith: Egyr‚szt megemeli a termel‚st azzal, hogy a nyersanyagokb˘l ezentŁl m sf‚lszer t”bb term‚ket tudnak el“ llĄtani, m sr‚szt pedig enged‚lyezi Factory-szint– feldolgoz˘k l‚trehoz s t a legal bb 8-as v rosokban. Bartolme de las Casas: Az ”sszes Convert st tuszŁ indi n Free Colonistt  v lik a v rosainkban. Benjamin Franklin: Az Łjvil gban nem fogunk automatikusan harcba keveredni az olyan hatalmakkal, aki ellen a kir lyunk Eur˘p ban h borŁt visel, tov bb  az idegen hatalmak t”bbnyire kompromisszumos b‚k‚t aj nlanak, ha eddig harcoltunk velk. Ferdinand Magellan: Az ”sszes tengeri egys‚gnk mozg spontja eggyel n“, ‚s az Eur˘pa ‚s az Łjvil g k”z”tti Łt egy k”rre cs”kken. Francis Drake: 50% bonus a Privateerek tengeri ”sszecsap saiban. Francisco Coronado: Minden l‚tez“ kol˘nia ‚s a k”rny‚kk felfedezett f”ld lesz. George Washington: Minden Soldier ‚s Dragoon st tuszban lev“ telepes automatikusan specialist v  v ltozik, ha m r megnyert egy harcot. Henry Hudson: A dupl j ra n”veli a Fur Trapperek termel‚s‚t. Hernan Cortes: A megt madott indi n telepl‚seken mindig van kincs, ‚s a kir lyi g ly k ad˘ n‚lkl sz llĄtj k haza. Hernando de Soto: A mi terletnkt“l messze t”rt‚n“ esem‚nyekr“l is mindig kapunk jelent‚st (kincset tal ltak valahol, indi n t mad sok, stb.) Jan de Witt: EzentŁl idegen hatalmakkal is kereskedhetnk. Jean de Brebeuf: Minden misszion rius kldet‚sben lev“ telepesnk specialista lesz. John Paul Jones: A haj˘parkunk egy fregattal b“vl. Ingyen, term‚szetesen. Juan de Sepulveda: Ut na kezdenek el Convert indi nok bel‚pni a kol˘ni inkba. Paul Revere: Ha egy v rosban nincs katona st tuszŁ telepes, ‚s a v rost t mad s ‚ri, akkor a telepesek magukhoz veszik a rakt rban lev“ musk‚t kat ‚s v‚dik a telepet. Peter Minuit: Ezut n az indi nok nem k‚rnek p‚nzt, ha haszn latba vesszk megm–velt f”ldjeiket. Peter Stuyvesant: Az  csok ‚pĄthetnek Custom House-t, ‚s Ągy nem kell Eur˘p ba sz llĄtgatni t”bbet az  rut. Pocahontas: Az indi nokhoz val˘ viszonyunk nyugodt lesz. Sieur de la Salle: A legal bb 3-as szint– v rosok automatikusan kapnak egy kerĄt‚st (Stockade). Simon Bolivar: A szabads g p rt minden kol˘ni n 20%-kal n”vekszik. Thomas Jefferson: A szabads g p rt minden kol˘ni n 50%-kal n”vekszik. Thomas Paine: A Liberty Bellek termel‚se minden kol˘ni n a kir lyi ad˘ m‚rt‚k‚vel n”vekszik. William Brewster: EzentŁl nem lesznek b–n”z“k az Eur˘p b˘l kiv ndorl˘k k”z”tt. William Penn: A keresztek termel‚se minden v rosban 50%-kal n”vekszik. Fggetlens‚g kihirdet‚se A j t‚k c‚lja a min‚l nagyobb kol˘nia l‚trehoz s n kĄvl a fggetlens‚g kivĄv sa. Ennek a t”rekv‚snek a f“ oka, hogy a kir ly kl”nb”z“ mondvacsin lt okokkal egyre feljebb ‚s feljebb sr˘folja az eur˘pai kereskedelemre kivetett ad˘t, ‚s ez egy csom˘ kidobott p‚nzt jelent. Ez Łgy t”rt‚nik, hogy megjelenik ‚s bejelenti az emel‚s m‚rt‚k‚t  ha a Kiss Pinky Ringet v lasztjuk, akkor biztosĄtjuk h–s‚gnkr“l, a Hold Partyval pedig el‚gedetlenkednk. Ez egy‚bk‚nt a bostoni tead‚lut nt pr˘b lja emul lni: valamelyik v rosunkban egy nagyobb mennyis‚g– term‚ket kisz˘runk. Ett“l ugyan nem lesz jobb neknk, max. a kir ly m‚g jobban megemeli az ad˘t. A fggetlens‚gi eszm‚k terjed‚s‚nek az alapja a Liberty Bellek termel‚se, ‚s ezen keresztl a fggetlens‚gi p rt meger“s”d‚se a v rosokon bell (ld. a v rosi menn‚l ‚s a Reports/Continental Congress leĄr s n l). Ahogy termel“dnek a Liberty Bellek a v rosokban Łgy er“s”dik a fggetlens‚gi p rt ereje is, de ha egy Łj (vagy eddig t vol lev“) telepest  llĄtunk munk ba egy v rosban, az mindig royalista lesz teh t a p rt sz zal‚kos ar nya gyenglni fog a v rosban. Ugyancsak gyengl, ha visszaesik a Liberty Bell termel‚s, (a szinten tart shoz legal bb annyi darabot kell termeltetni, ah ny lak˘ van a v rosban). A program minden k”r v‚g‚n, 10%-onk‚nt t j‚koztat a p rtok er“s”d‚s‚r“l az egyes v rosokban, ‚s ugyancsak 10%-onk‚nt a teljes gyarmaton. Ha egy v rosban a p rt el‚rte az 50%-ot, akkor bonust kapunk: mindenki eggyel t”bbet tud termelni az adott munk j ban (a specialista kett“vel), majd Łjabb, ugyanilyen bonus k”vetkezik 100%-n l. (50% alatt a v rosok szintje feh‚r, 50-99% k”z”tt z”ld, 100%-on k‚k szĄnnel l that˘.) Ha a gyarmat teljes lakoss g nak az 50%-a m r f”ggetlens‚g p rti, akkor m r ki lehet ki ltani a fggetlens‚get  de c‚lszer–bb ink bb felvinni 70%-ra. A GAME-parancsmenb“l v lasszuk a Declare Independence pontot, ‚s meger“sĄt‚s ut n (Yes, Give me Liberty...) m r l tjuk is, amint a szign˘nk megjelenik a Fggetlens‚gi Nyilatkozaton. Ezt a kir ly term‚szetesen nem fogja annyiban hagyni, ‚s a sorhaj˘k elkezdik partra rakni az expedĄci˘s hadsereget. Ennek a meger“sĄt‚s‚r“l a j t‚k alatt folyamatosan t j‚koztat a program, de a REPORTS/Continental Congress pontn l mindig megn‚zhetjk a teljes er“t. Mivel ez el‚g hŁz˘s mindig, a nyilatkozat el“tt fel kell fegyvereznnk magunkat. Az expedĄci˘s hader“ partrasz ll sa mindig valamilyen nagyobb kik”t“nk mellett v rhat˘, ami kev‚ss‚ van v‚dve. (Ha egyform n v‚dettek, akkor t”bb partrasz ll s is v rhat˘.) R‚szemr“l azt a megold st szoktam k”vetni, hogy a kik”t“imn‚l mindentt v rat ‚pĄtek (Fortress), ‚s elhelyezek bennk 2-3  gyŁt  Ągy b rmelyiket megt madhatj k, meleg fogadtat sban lesz r‚szk. A Fggetlens‚gi Nyilatkozat ut n p r dolog megv ltozik a j t‚kban: Nem haszn lhat˘ t”bbet a VIEW/European Status, vagyis az anyakik”t“. Eur˘p val kereskedni ezentŁl csak olyan v rosb˘l lehet, ahol van Custom House. Lekapcsol a REPORTS/Foreign Affairs is; nem tudunk infot kapni az idegen hatalmakr˘l ‚s az expedĄci˘s hader“ egys‚gein kĄvl nem lehet m s egys‚get t madni. Az ‚ppen 'fejlesztett' alapĄt˘ atya harangjai elvesznek, ‚s Łj sz mol s k”vetkezik. Egy idegen hatalom felaj nlja, hogy ha ”sszegy–jtnk 2.000 harangot, akkor beavatkozik az oldalunkon a h borŁba. A REPORTS/Continental Congressn‚l meg lehet n‚zni, hogy mekkora hadserege van. Ez  ltal ban er“sebb, mint az ellennk kld”tt expedĄci˘s er“, addig viszont ki kell hŁznunk valahogy... A l zad s 2-3. k”r‚ben egy m sik hatalom konkr‚t gyorsseg‚lyt Ąg‚r: partra tesz 2-3 veter n katon t ‚s egy tz‚rs‚get 2-4.000 arany fej‚ben. Azt mindenki d”ntse el, hogy meg‚r-e neki ennyi l˘v‚t a 'segĄts‚g'. Mondjuk j˘t tesz az eg‚szs‚gnknek n‚mi er“sĄt‚s, de van egy kis probl‚ma velk:  ltal ban a lehet“ legidi˘t bb helyen szoktak partra sz llni ‚s tŁl messze vannak a f“csap s ir ny t˘l. A fggetlens‚gi h borŁ harcaiban van n‚h ny Łjabb bonus. Mi kapunk 50%-ot, ha v rosban v‚dekeznk, mert mi jobban ismerjk a terepet; ha egy ellens‚g Łgy t mad, hogy a k”zelben van egy sorhaj˘ja, akkor viszont “ kap 50% bonust a tz‚rs‚gi t mogat s‚rt (Bombard), ‚s tov bbi bonus j r neki akkor is, ha olyan v rost t mad, amelyben nem 100% a Fggetlens‚gi P rt ereje (Tory Unrest, annyi sz zal‚k, amennyi a royalist k ereje a v rosban). A harcban azt a taktik t szoktam k”vetni, hogy  ha megfelel“en meger“sĄtett v rosom mellett sz lltak partra  sz‚pen megpr˘b lom kihŁzni addig a falak m”g”tt, amĄg be nem avatkozik a m sik  llam expedĄci˘s hadserege. Ha egy Fortress + 3  gyŁ tĄpusŁ dĄszĄt‚ssel ell tott v rost t mad az expedĄci˘s hadsereg, akkor azon kellemesen el szoktak v‚rezni. Ha meg nem sikerlnek kihŁzni a felment‚sig, akkor meg LOAD GAME, ugyanis a Fggetlens‚gi Nyilatkozat el“tt ki szoktam  m menteni... Huh, csak eljutottam a v‚g‚re! Nagyon nem akarom tesztelgetni a j t‚kot, mert nyilv n mindenki el tudja d”nteni maga is, hogy tetszik-e neki. Sid Meier‚kt“l nekem sajnos nem el‚g, ha egy sim n j˘ j t‚kot hoznak ki  az eddigi produkci˘ikn l jobbat v rtam. A j t‚k cselekm‚nye j˘l indul ugyan, de a k”zep‚n Łgy lelassul az eg‚sz ha nem j˘l gazd lkodunk, hogy az uncsit˘l az ember m r kezdi kin“ni a nadr gj t. A CIV enn‚l az‚rt j˘val perg“bb (‚s tegyk hozz : bonyolultabb) volt! A zene vagy 20-30 korabeli dalocsk b˘l lett ”ssze llĄtva. Kicsit furcsa ugyan n‚h nynak a hangszerel‚se, de nekem tetszik. Viszont a program folyamatosan l”ki “ket, sz˘val egy 6-7 ˘r s partit zen‚vel v‚gigj tszva b rkit ki lehet kergetni vele a vil gb˘l. A legmeglep“bb az eg‚sz j t‚kban a grafika: valami Łj designert tal lhatott az MPS Labs, aki marh ra fel akar t–nni. Az biztos, hogy a k‚pek teljesen egy‚niek, de szerintem nem illik egy 'komoly' programhoz ez a karikatŁra-szer– al fest‚s, kl”n”sen nem, hogy ha ‚rtelmesen megrajzolt, digi-festm‚nyekkel keverik ”ssze “ket. Na mindegy. A CIV-nek szerintem a cip“f–z“j‚t nem k”theti meg ez a j t‚k, de az‚rt el lehet sz˘rakozni vele. Tal n jobb lenne, ha a j”v“ben a PIRATES-t upgrade-eln‚k ilyen COLONIZATION-szer– effektekkel. Uff, ‚n besz‚ltem. -CoVboy