H rom ‚vvel ezel“tt r”ppent fel a hĄr, hogy Steven Spielberg, minden id“k legsikeresebb filmrendez“je belekezdett egy sz mĄt˘g‚pes j t‚k elk‚szĄt‚s‚be. T rsa a produkci˘ban r‚gi bar tja, a szakma legal bb oly sikeres egy‚nis‚ge, George Lucas volt. vekkel k‚s“bb 1995 tel‚re megszletett a remekm–, a DIG. Ekkorra m r kiderlt, hogy Lucas a fejleszt“i g rd t, Spielberg pedig az alapsztori ”tlet‚t adta, de az‚rt a k‚t zseni nev‚vel f‚mjelzett program nem okozott csal˘d st. M r jav ban a boltokban volt, amikor az Łjs gok tele lettek kl”nb”z“ tal lgat sokkal, hogy a sztorit csak feldolgozt k, ‚s val˘j ban megt”rt‚nt eseten alapul... Szerencs‚re ‚ppen akkor zleti gyben az USA-ban j rtam, ‚s volt n‚h ny szabad napom, hogy ut nan‚zzek az gynek. Igy bukkantam r  egy texasi kisv rosban, Austinban Boston Lowra, az egykori –rhaj˘sra, akivel klv rosi h z ban sikerlt besz‚lnem. Inform toraim azt  llĄtott k, hogy “ volt annak az –rrepl“nek kapit nya, amelyr“l a t”rt‚net sz˘l. El“sz”r hallani sem akart az interjŁr˘l, m‚gis v laszolt a k‚rd‚simre. Eme hosszŁ bevezet“ ut n halljuk az interjŁt, azaz a hiteles t”rt‚netet: LOW: 1954-ben szlettem Austinban, 76-ban elv‚geztem a pil˘ta akad‚mi t ‚s tĄz ‚vig szolg ltam a l‚gier“n‚l, ahol ezredesi rangig vittem. 1986-ban feletteseim aj nl sa alapj n bekerltem a NASA, az amerikai –rkutat si hivatal k”tel‚k‚be. 1990 november 28- n a houstoni k”zpontba vez‚nyeltek, ahol megtudtam, hogy a borne˘i megfigyel“  llom sunk ‚szlelte az 'Attila, a Hun' nev– st”k”st, amely a f”ld fel‚ tart. A becsap˘d s es‚lye 1:1 volt. 2 hetnk volt a felk‚szl‚sre, ‚s a Discovery –rrepl“g‚ppel indultunk Łtnak. PCU: Ha j˘l tudom nem egyedl v gott neki a kalandnak. Kik voltak a t rsai? LOW: Igen, ”ten hagytuk el a F”ldet. Dr. Ludger Brink, a hĄres asztron˘mus, Cora Miles, robbant si szak‚rt“, Maggie Robbins, Łjs gĄr˘ ‚s asztronauta, Ken Borden a pil˘ta, ‚s j˘magam. PCU: Mi volt a kldet‚sk c‚lja, m r amennyiben ez nyilv noss gra hozhat˘? LOW: Le kellett robbantanunk az st”k”st a p ly j r˘l, hogy elhaladjon a G”ld mellett. Ezt csak Łgy tudtuk megoldani, hogy a h tunkra szerelt rak‚t k segĄts‚g‚vel az st”k”s mell‚ lebegtnk. Magunkal vittk az –rhaj˘ tartoz‚k t, egy sz llĄt˘ egys‚get, ami PIG n‚vre hallgatott. A PIG-ben tal lhat˘ szersz mok segĄts‚g‚vel megtisztĄtottuk a 2. negyedben a szikl t, majd feler“sĄtettk a deton tor 1-es egys‚g‚t. A harmadik negyedben, hogy sima felletnk legyen le kellett feszĄteni a PIG-ben tartott  s˘val egy szikl t. Itt er“sĄtettk fel a m sodik egys‚get. A PIG-b“l el“vett kulccsal aktiv ltuk a deton torokat, majd visszalebegtnk az –rhaj˘ra. A deton ci˘ megrepesztette a szikl t, amit visszat‚rve megvizsg ltunk. A reped‚s m‚ly‚n az univerz lis PIG szolg ltatta a vil gĄt st. A sziklafal t”bb helyen gyanŁs volt: lekapargatva a felszĄnt n‚gy f‚mlapra bukkantunk, ezeket megl”kve sim n becsŁsztak. Az Ągy keletkezett r‚s alkalmas volt arra, hogy behatoljuk rajta az Attila belsej‚be. Egy penta‚der alakŁ terembe jutottunk, ahol megtal ltuk a f‚mlapokat, melyek az ott tal lhat˘ panelbe passzoltak. Miut n behelyeztk az utols˘ elemet is fantasztikus f‚nyjelens‚gek k”zepette egy ugyancsak penta‚der alakŁ katlanban tal ltuk magunkat. Az rrepl“n maradt k‚t t rsunkkal azonnal megszakadt a kapcsolat. Csak k‚s“bb tudtuk meg, hogy az st”k”s eszeveszett sebess‚ggel elhagyta a Naprendszert, ‚s minket is mag val ragadott. A l‚gk”r ”sszet‚tele, h“m‚rs‚klete ‚s nyom sa kiel‚gĄt“ volt, ez‚rt levettk a szkafandereket. A minket k”rlvev“ ismeretlen n”v‚nyek megcsod l sa ‚s n‚mi vita ut n balra vettk az ir nyt. Itt egy j rm– roncsaira bukkantunk, aminek belsej‚ben egy l d ban valami nyomjelz“re eml‚keztet“ g”mb”t tal ltunk. A plafonr˘l lel˘g˘ k belt megr ntva egy rov tkolt rŁdra tettnk szert, meg persze a k blere. A penta‚der fels“ r‚sz‚be ‚rve ismeretlen, patk ny-szer–  llatot tal ltunk, amit hatalmas csontok vettek k”rl. Felvettnk egyet, majd egy m sikat is ki stunk a kupac al˘l. Az ir nyjelz“nk k”zben folyamatosan a katlan jobb oldal ra mutatott. Az ott tal lt homokkupac al˘l egy kark”t“t  stunk ki (a jelz“ erre mutatott mindig). K”z‚pre visszat‚rve Łjabb f‚nyjelens‚g fogadott minket. Ujabb vita ut n elkezdtnk  sni ott, ahol a f‚ny t ncolt. Dr. Brinket m r a pokolba kĄv ntam az okoskod sa miatt, amire egy‚bk‚nt nem is kellett sok ig v rni, mert a f”ld beszakadt ‚s a doki lezuhant. Ut nam sztunk, de m r csak a holttest‚t tal ltuk meg. Ennyire az‚rt nem gondoltam komolyan... Odalent Robbins is elkezdte a hisztit, majd fak‚pn‚l hagyott azzal az indokkal, hogy “ nem a beosztottam ‚s egy katona ne parancsoljon neki! Ilyenek a n“k... A k”r alakŁ folyos˘n tal ltam egy m r ismer“s f‚mlemezt ‚s a hozz  tartoz˘ panelt. Behelyeztem, de m‚g hi nyzott h rom. Tal ltam egy bĄborszĄn– rudat, amin a form k a folyos˘ ajt˘in tal lhat˘ k˘dpanelek kapcsol˘ira hasonlĄtottak, de egyel“re semmire sem mentem velk, mert hi nyzott az energiaforr s. A k”z‚ps“ lej raton mintha a pokolba jutottam volna - vagy ink bb az energiak”zpontba, ami nem m–k”d”tt. A n‚gy energiaf˘kusz l˘ lencse k”zl az egyik ki volt esve, ‚s mivel lemenni nem tudtam, a panelt kezdtem babr lni. Nem sokra mentem vele, mert amikor bekapcsoltam a kl”n ll˘ kapcsol˘t, a plafonb˘l kij”tt egy repl” szerkezet ‚s ”sszevissza k˘borolt a reaktorban. P r ˘ra pr˘b lkoz s ut n r j”ttem a kapcsol˘khoz tartoz˘ szĄnek jelent‚s‚re. (Piros: megfog, lerak; k‚k: fel; z”ld: jobbra; lila: balra; s rga: lefele mozgat.) Az 5 lila, 2 s rga, 1 piros kombin ci˘ kiemelte, majd az 5 lila, 4 k‚k, 1 piros kombin ci˘ behelyezte a hi nyz˘ lencs‚t. Az energiaszolg ltat s helyre llt. A biztons g kedv‚‚rt a falb˘l kivettem a helyi vil gĄt s akkumul tor t. Az energia most m r zavartalanul  ramlott felfel‚. A felszĄnen egy f‚nyoszlop keletkezett, tetej‚n egy f‚nyg”mbbel, k”rlbell a penta‚der k”zep‚ben. Akkor m‚g nem tudtam mi ennek a jelent“s‚ge, de mindenesetre ‚rdekes volt. Lent most m r az ajt˘k is eg‚szs‚gesen bŁgtak, kiv‚ve az egyiket. Ennek panelj‚t a csonttal lefeszĄtettem, majd a k bel egyik v‚g‚t r k”t”ttem. A m sik v‚g‚t a f”ld”n lev“, szikr z˘ vezet‚khez ‚rintettem. Igy m r az is m–k”d”tt. A bĄbor rŁdon lev“ kombin ci˘ most m r nyitotta az egyik ajt˘t. Az ajt˘n bel‚pve mintha egy metr˘ llom sra jutottam volna. A k”z‚pen l‚v“ gombot megnyomva m r j”tt is a j rm– - egy g”mb. A g”mbbe besz llva a vĄz alatt eljutottam egy m sik  llom sra, ahol Łjabb k‚t z rt ajt˘ fogadott. Az egyik mozgott ugyan, de nem tudtam felfeszĄteni. Itt lehetett kijutni a szabadba is. Egy tenger partj n tal ltam magamat, hatalmas sziklaoszlop t”v‚ben. A vĄzben igencsak furcsa  llatok ‚lt‚k ‚letket. Az oszlop sz‚l‚n felfel‚ vezet“ Łton valamivel fentebb ism‚t egy ajt˘ra ‚s egy kapcsol˘ panelre bukkantam. A panel alatti lencse  llĄthat˘ volt. Addig  llĄtgattam, amĄg a gomb megnyom s ra ‚s nyomva tart s ra egy f‚nyhĄd j”tt l‚tre. A hĄd a penta‚der k”zep‚n lev“ f‚nyg”mbh”z vezetett. Itt j”ttem r , hogy hol is vagyok val˘j ban: egy tenger k”zep‚n l‚v“, penta‚der alakŁ szigeten, melyet ”t sziklaoszlop vesz k”rl. Ett“l mondjuk sem okosabb, sem boldogabb nem lettem. Visszat‚rtem az ajt˘hoz ‚s bementem rajta. Itt leltem r  arra a z”ld krist lyra, ami a k‚s“bbiekben m‚g sok bajt okozott. A teremben volt m‚g n‚gy kijelz“, egy t bla ‚s egy Łjabb k˘dkulcs, a piros. A t bl n ismeretlen eredet– k‚pĄr s volt, a kijelz“k kl”nb”z“ esem‚nyeket szimboliz l˘ hieroglifa anim ci˘kat mutattak be. A k‚pi vil gb˘l a hely speci lis dolgaira lehetett k”vetkeztetni, de a kev‚s inform ci˘ birtok ban, amit megszereztem, nem sok ‚rtelmeset tudtam meg. Az itt tal lhat˘ ajt˘n tov bbhaladva r tal ltam Robbinsra, aki ”t, n”v‚nyekkel ben“tt panel m–k”d‚s‚t tanulm nyozta ‚ppen. Hi ba ”rltem t rsas g nak, megk‚rt, hogy hagyjam mag ra gondolkodni. Az itt ‚l“ l‚nyek nyelv‚t tanulm nyozta. ™tlet hi ny ban visszamentem tanulm nyozni a kijelz“ket. Az egyiken ismer“s t rgyat, a z”ld krist lyt fedeztem fel amint egy csontv zat ‚letre var zsol. Tal n ha kipr˘b ln m... M r rohantam is Dr. Brinkhez. Felt”rtem a krist lyt ‚s a tartalm t a dokira ”nt”ttem. A csoda megt”rt‚nt. A doki fel‚ledt, s“t, jobban ‚rezte mag t mint valaha. Maggie, akit azonnal ‚rtesĄtettem a r di˘n, eleinte nem hitt nekem, de Brink hangja meggy“zte. Ha m r Łgyis itt voltunk, a piros kulcs kombin ci˘j t kipr˘b ltuk a piros ajt˘n. M–k”d”tt. Bent egy Łjab  llom st tal ltunk hĄv˘gombbal egytt, de a g”mb nem j”tt, hi ba nyomkodtuk a gombot. Visszat‚rtnk h t a beszorult ajt˘hoz. Ketten m r k”nnyed‚n felt‚ptk. Bent egy deton tort tal ltunk ‚s egy k dat teli z”ld krist llyal. A f‚nyjelens‚g itt ism‚t megjelent ‚s hal lfejet form zott. n ezt figyelmeztet‚snek vettem, de Brink er“sk”d”tt, hogy ez pont az ellenkez“j‚t jelenti. El is rakott n‚h nyat. n is felmarkoltam egy adagot, de kipr˘b lni nem volt merszem. Nem volt jobb ”tletem, visszamentnk a mŁzeumba, hogy a hieroglif kt˘l kapjunk segĄts‚get. Az egyikn‚l r j”ttem, hogy k‚t holdnak takarnia kell egym st, hogy t”rt‚njen valami. M r csak azt nem tudtam, hol vannak a holdak ‚s mi fog t”rt‚nni. A m sikon felismertem a deton tort, amit az im‚nt tal ltunk ‚s a szikl kat, melyeket kor bban a tengerparton l ttam. Lementnk. A vĄzben ism‚t l ttuk az ‚l“l‚nyeket. A kis tekn“s”k egyik‚t ‚ppen akkor fogyasztotta el egy sz”rny. A csontv zat kik”pte a partra. Azt n ‚szrevettem, hogy Brink elt–nt. Ami˘ta fel‚bredt, mintha elvesztette volna a szem‚lyis‚g‚t. Ezt k”z”ltem Maggie-vel is. A partr˘l egy l‚pcs“ vezetett a vĄzbe, de a sz”rny ott volt. Valahogy el kellett tntetnem. A csontv zat ”ssze llĄtottam a f”ld”n a kicsit arr‚bb tal lhat˘ minta alapj n. Amikor k‚sz volt, belehelyeztem a deton tort, majd a z”ld krist llyal fel‚lesztettem. A vĄzben lak˘ sz”rny bekapta a csalit, le is nyelte - azt n felrobbant. Most m r bemer‚szkedtem a vĄzbe. Egy vĄz alatti barlangra leltem, ahol megtal ltam a m sodik f‚mlemezt ‚s egy Łjabb ajt˘nyit˘ rudat. Visszat‚rtem h t a k”rcsarnokba, ahol behelyeztem a panelba a m sodik f‚mlemezt. A frissen szerzett kulcs segĄts‚g‚vel a harmadik ajt˘ is kinyĄlt. Itt Łjabb "metr˘ llom s" v rt, de a szerelv‚ny a hĄv sra most j”tt is ‚s elvitt egy m sik tengerparti szakaszra. Itt az Łt felfel‚ vezetett, amĄg egy reped‚s az utamat nem  llta. A reped‚sen felt”r“ hull mokat haszn ltam hĄdk‚nt a m sik oldalra. Fent Łjabb f‚nyhidat hoztam l‚tre a k”z‚pponthoz a m r ismer“s g‚p segĄts‚g‚vel. Innen jobbra egy k‚kesen f‚nyl“ rudat tal ltam, aminek a rendeltet‚s‚re nem tudtam r j”nni. A hĄd melletti katlanban ism‚t egy ajt˘ra bukkantam. Az ajt˘t nyit˘ panelt ‚ppen akkor d‚zsm lta meg egy patk ny, ‚s mag val vitte az egyik alkatr‚szt. Ki tudtam csalogatni a lyukj b˘l, de megfogni nem tudtam, mert tŁl frge volt. A f”ld”n tal lt anyagokb˘l r”gt”nz”tt csapd t k‚szĄtettem, de mivel sajt nem volt n lam, k”rbe kellett kergetnem a katlanban, hogy beleszaladjon. PCU: Eln‚z‚st, hogy k”zbev gok, de mes‚lne err“l a csapd r˘l r‚szletesebben is? LOW: Eln‚z‚st, igen. A katlan k”zep‚n  llt egy ker‚k form jŁ szerkezet a k”zep‚n lyukkal. A lyukba beraktam egy stiftet ‚s r akasztottam az itt tal lt rŁd egyik v‚g‚t. A m sik v‚ge al  a f”ld”n l‚v“ csontv zb˘l ketrecet k‚szĄtettem, ‚s kit masztottam egy rŁddal. Amikor megvolt az  llatka, r helyeztem a kark”t“t, ami a nyomk”vet“ ad˘ja volt. Elengedtem, majd a nyomk”vet“vel k”vettem a rejtekhely‚ig. A bejut shoz haszn lnom kellett az  s˘t is, de amikor m r bent voltam, k”nnyed‚n visszaszereztem az alkatr‚szt. ™sszeszereltem a panelt ‚s kinyitottam az ajt˘t. Miel“tt bementem a, csapda n‚h ny alkatr‚sz‚t ”sszeszedtem, h tha j˘k lesznek m‚g valamire. Egy penta‚der alakŁ teremben tal ltam magam, ahol megleltem a k”vetkez“ ajt˘nyit˘ rudat ‚s a panel harmadik f‚mlapj t. A k‚t ir nyĄt˘ rŁddal, ami k”z‚pen volt elhelyezve, aktiv ltam a plafonon lev“ f‚nyt, ami egy csillagt‚rk‚pet vetĄtett f”l‚m. Az arany rŁddal a nagyobbik, az ezsttel pedig a kisebbik bolyg˘t tudtam mozgatni a p ly j n. Ismer“s volt a dolog, a mŁzeumban l ttam valami hasonl˘ hieroglifa anim ci˘t a holdfogyatkoz sr˘l. A nagyobbik holdat be llĄtottam a nap ‚s a bolyg˘ k”z‚, a kisebbiket pedig a nagyobb ‚s a bolyg˘ k”z‚. Az eredm‚ny holdfogyatkoz s lett. Ek”zben a patk ny megint megbabr lta a kapcsol˘t ‚s r mz rta az ajt˘t. Szerencs‚re a bels“ ajt˘nyit˘ m‚g m–k”d”tt. Miut n kij”ttem, jobbra a reped‚sben tal ltam egy k‚k rudat. Visszafel‚ nem pr˘b lkoztam a szakad‚k  tugr s val, hanem k”rbementem a f‚nyhĄdon a m sik sziklaoszlophoz. Visszat‚rve a k”r alakŁ csarnokba eszembe jutott, hogy a bej ratt˘l balra l‚v“ s”t‚t alagutat m‚g nem derĄtettem fel. Eleml mp val a kezemben haladtam  t rajta, ‚s egy vĄz alatti folyos˘n tal ltam magamat. A folyos˘ v‚g‚t kett“s zsilipajt˘ z rta el, ami egy hatalmas terembe vezetett. A terem k”zep‚n ”t vil gĄt˘ krist lyt tal ltam ‚s h rom lyukat. Az egyik krist ly ‚ppen nem funkcion lt, a lyukak egyik‚be viszont passzolt az im‚nt tal lt k‚k rŁd. Amikor behelyeztem megjelent m‚g kett“. A h rom rudat addĄg  llĄtgattam, amĄg az ”t”dik krist ly is felizzott. Ekkor furcsa morajl sra lettem figyelmes. Az ablakon keresztl egy metr˘t l ttam elhŁzni. ppen most javĄtottam meg az eddig nem m–k”d“ szerelv‚nyt, gondoltam magamban. El is mentem megn‚zni. A g”mb j”tt is ‚s elvitt a harmadik sziklaoszlophoz az ”tb“l. Ezen felfel‚ haladva a fordul˘n l egy k“lapra lettem figyelmes. A h tt‚rben a holdfogyatkoz st l ttam. Ekkor j”ttem r , hogy a k“lap egy sĄreml‚k (a holdfogyatkoz sos anim ci˘n is l ttam egyet). Ki stam ‚s egy kript ban tal ltam magam. El‚g s”t‚t volt, ez‚rt az itt tal lhat˘ lyukba behelyeztem a k‚k energiakrist lyt. A f‚ny teljesen elvakĄtott... A padl˘n az egyik k“ k‚t f‚lk”rrel volt jel”lve. R  lltam ‚s kinyĄlt a plafon. Hogy eme  llapotot  lland˘sĄtsam, a piros rŁddal ki‚keltem. Miut n nem t”rt‚nt semmi, kimentem. A szikla egy r‚sze poros volt. MegtisztĄtottam, s egy lencs‚re bukkantam. Ezen keresztl m r szabadon  ramolhatott be a f‚ny a holdakr˘l a kript ba. Bent a f‚ny hat s ra egy szerkezet kiemelt egy hatalmas szobrot a talajb˘l, ami egy l‚nyt  br zolt, vagy maga volt a l‚ny hull ja. Meg akartam vizsg lni, de ‚rint‚semre darabjaira hullott. Tov bb haladva f”lfel‚ Łjabb f‚nyhĄdra bukkantam, amit term‚szetesen bekapcsoltam. Itt tal ltam egy sziklarajzot, ami az el“bb felfedezett "hold-lencse" f‚nyjelens‚get  br zolta. Bszke voltam magamra, hogy en‚lkl is r j”ttem. Tov bb haladva felfel‚ egy denev‚rek lakta barlangba jutottam. A denev‚reket hi ba izgattam a l mp mmal, azok csak r”pk”dtek, de nem t gĄtottak a plafonr˘l. Ez‚rt k‚nytelen voltam  thaladni alattuk, ha tov bb akartam menni. Az Łt v‚g‚n megtal ltam Brinket amint valamin dolgozott. Szok sos arrog ns v laszaival pr˘b lta eltitkolni, mit csin l. Mag ra hagytam, ‚s ink bb megn‚ztem, mit nyit a legŁjabb rov tkolt rŁd k˘dja. Term‚szetesen az egyik ajt˘t a k”rcsarnokban. Innen szint‚n egy g”mbbel jutottam a k”vetkez“ szikl hoz. Ez m r a negyedik volt. Felm sztam. Az Łt v‚g‚n egy barlangot tal ltam, bent pedig megint egy nyĄl st balra. Egy Łjabb folyos˘n keresztl a t‚rk‚pszob ba jutottam. Az itt tal lhat˘ k˘dolt kapcsol˘ olyan volt mint az ajt˘k‚. Ha be llĄtottam rajta egy, m r ismert k˘dot, egy hologram megmutatta, hol van a k˘dhoz tartoz˘ z r, vagy egy‚b utal st adott. R j”ttem, hogy ez a t‚rk‚p szoba. Ismeretlen k˘dom nem volt, teh t tov bbmentem a k”vetkez“ folyos˘n. Itt megtal ltam a negyedik f‚nyhidat, de ennek lencs‚j‚t hi ba  llĄtgattam, nem m–k”d”tt. Kinyitottam h t a panelt ‚s belekukkantottam. Forgathat˘ prizm kat tal ltam melyek k”zl egy a f‚nyt adta, n‚gy feh‚r sz‚tv lasztotta, a szĄnesek pedig fogadt k. Addig forgattam a prizm kat amĄg a sz‚tv lasztott piros, z”ld ‚s k‚k f‚nyek eljutottak megfelel“ szĄn– prizm kba. Most m r m–k”d‚sbe tudtam hozni a hidat. A k”z‚pen l‚v“ f‚nypenta‚der most m r eg‚sz furcs n pulz lt. Visszat‚rve ennek a szikl nak az el“term‚be, egy m sik  tj r˘ is akadt. Ez a vĄzes‚sekhez vezetett. Itt egyel“re semmi kl”n”set nem tal ltam, ink bb visszamentem a t‚rk‚pterembe. Itt kipr˘b ltam a lila kulcsot, megmutatta a hozz  tartoz˘ ajt˘t. Kipr˘b ltam a piros kulcs k˘dj t is, de az a kript t mutatta. Rohantam h t a kript ba megn‚zni, hogy mit felejtettem el kipr˘b lni. Bent felm sztam a h romsz”g alakŁ k“t”mbre, ami leereszkedett velem a m‚lybe. Lent balra haladva egy ajt˘t tal ltam, mellette k‚t csontv zzal. Ahogy az ajt˘t megk”zelĄtettem, egy lyukb˘l kihullott egy ‚letkrist ly - pont r  az egyik csontv zra. Pechemre egy “rsz”rny ‚ledt fel. Mivel nem voltam egy sŁlycsoportban vele, r dobtam egy ‚letkrist lyt a m sik csontv zra is. N‚h ny m sodperc mŁlva k‚t halott sz”rny fekdt el“ttem. Szerencs‚re egym st jobban ut lt k, mint engem. Mivel m r csak egy kipr˘b latlan kulcsom volt (a s rga), bedugtam az ajt˘ melletti nyĄl sba, ‚s az kinyĄlt. Bent egy piramisra leltem, ahol egy idegen l‚ny fekdt. rtesĄtettem Maggie-t a leletr“l, “ pedig k”z”lte, hogy percek k‚rd‚se ‚s megfejti az idegen l‚nyek nyelv‚t a mŁzeumban. A s rga kulccsal kinyitottam a piramist, majd egy z”ld krist llyal fel‚lesztettem az idegen l‚nyt. Nagyon rem‚ltem, hogy bar ts gos lesz. Az volt. Illetve nem t madt r m. Besz‚lgettem vele, de sajnos “ nem tudott angolul, ‚n nem tudtam UFO-ul. A besz‚lget‚s befejez‚se ut n visszat‚rt nyughely‚re, a piramisba. FelhĄvtam Maggie-t, hogy elŁjs goljam neki, mi t”rt‚nt. “ azzal fogadott, hogy megfejtette a nyelvet. pp  t akarta adni az Łj ismereteit, amikor h tulr˘l egy p˘kszer– l‚ny t madt r  ‚s a r di˘ eln‚mult. Maggie-re t‚rk‚pszikla els“ term‚b“l balra nyĄl˘ barlangban tal ltam r , beleragadva egy p˘kh l˘ba. Egy hatalmas l‚ny “rizte. Mellette egy r cs volt, amit valami blokkolt a m sik oldalr˘l. Volt itt egy ajt˘ is, ‚reztem, hogy am”g”tt rejlik a megold s, de nem tudtam  tmenni rajta, mert a p˘k mindig utamat  llta. SegĄts‚g ut n kellett n‚znem. Elmentem h t Brink-hez. Valahogy el kellett csalogatnom a munk j t˘l. Gondoltam megtr‚f lom: az  tj r˘ tele volt denev‚rekkel, r juk vil gĄtottam a l mp mmal, erre azok ”sszevissza repkedni kezdtek, ‚s Brink ijedt‚ben lerohant a hegyr“l. Szerencs‚re az ‚letkrist lyait ottfelejtette. Eltettem “ket. Mikor Brink visszat‚rt, ‚szrevette, hogy elt–nt a kincse. Megmondtam neki, hogy ameddig nem segĄt, addig nem kapja vissza. R”gt”n k‚szs‚gesebb lett. Visszamentnk Maggie-hez. Bent Brinket megk‚rdeztem mi a v‚lem‚nye a p˘kr˘l, hogyan tudn nk elcsalogatni az ajt˘t˘l. Brink  tugrott a bal oldali szikl ra ‚s mag hoz csalogatta, addig ‚n kirohantam az ajt˘n. Felmentem a vĄzes‚shez, ahol megtal ltam a r cs m sik fel‚t. Az ott tal lt szikl val a vizet bevezettem a r cson, majd visszat‚rtem, ‚s sz˘ltam Brink-nek, hogy  lljon a r cs f”l‚ ‚s csalogassa oda a p˘kot. Amikor oda‚rt, Maggie kinyitotta a r cs fedel‚t, a ki raml˘ vĄz pedig kisodorta a sz”rnyet a barlangb˘l. Maggie megmeneklt. Brink r”gt”n k”vetelte a krist lyait vissza. Pr˘b ltam r venni, hogy maradjunk egytt, de nekem esett, let”tt ‚s elvette a krist lyokat, majd elrohant. Ami˘ta fel‚ledt, kl”n”sen nagy er“vel rendelkezett. Maggie-vel elmentnk Łjabb krist lyok‚rt, majd fel‚lesztettk az idegen l‚nyt a kript ban. Mivel a l‚ny nyelve igen logikus, egyszer– ‚s k”nnyen tanulhat˘ volt, Maggie m r tudott vele besz‚lni. Sok mindent megtudtunk. Id‚zem: - Mi‚rt rejt“zt‚l ennyire el? - Hogy, csak a nagyon okos, kitart˘ l‚nyek bukkanjanak a nyomomra. - Haza szeretn‚nk jutni! - Ez minden ‚l“l‚ny hasztalan kĄv ns ga. Mindenki v ndorol ‚s nem lel igazi otthonra. - Haza szeretn‚nk jutni a bolyg˘nkra, ahonnan j”ttnk! Te kldted a szond t ami idehozott minket. - Igen, ez volt az egyik a nagy t‚ved‚seim k”zl. Kldtnk egy csom˘ krist lyhaj˘t, hogy felfedezzk az Univerzum kincseit, de akik v laszoltak hĄv sunkra, azoknak m r nem tudtunk el“re sz˘lni, hogy a dolgok megv ltoztak. Ez‚rt maradtam itt, hogy a legjobbakat figyelmeztessem. - Haza szeretn‚nk jutni a F”ldre, hogy megmentsk az embereket! - K‚t m˘don menthetitek meg “ket: visszat‚rtek ‚s elmondotok mindent, vagy nem t‚rtek vissza soha. Nem tudom melyik a hat sosabb. - Hogy tudn nk egy ilyen krist lyhaj˘ra szert tenni? - Az embereim, ha visszat‚rn‚nek a Spacetime Sixb“l, akkor helyre llĄtan k az –rkik”t“t ‚s ‚pĄten‚nek egy Łj krist lyhaj˘t, de “k sohasem tal lj k m r meg a hazafel‚vezet“ utat. - Mi‚rt van itt ilyen sok vĄz? - Mert szeretjk a vizet. Viszont az embereim most m r az ”r”k sivatagban ‚lnek. Szomjaznak. V gynak a vĄzre, a hull mok hangj ra... - Az embereid tudnak az itt ‚l“ l‚nyekr“l, vagy ezek k‚s“bb j”ttek ide? - vmilli˘k ˘ta fejl“dnek az itt ‚l“ l‚nyek a saj t evolŁci˘juk szerint. Egyesek j˘k, m sok gonoszak lettek. Kifejl“dtek okosak ‚s ostob k is. - Mint a p˘k, aki engem elkapott? - Az nem fejl“d”tt. Azt k‚szĄtett‚k. - Van bel“le t”bb is? - Van. - Ki vagy te val˘j ban? - A balszerencse hoz˘ja, ‚n vagyok aki megteszi a lehetetlent, aki l‚trehozza a l‚trehozhatatlant, aki elpusztĄtja az elpusztĄthatatlant, a vesz‚lyes, aki megv‚delmez. Megpr˘b ltam er“t ‚s boldogs got adni az embereknek. Adtam nekik er“t, hogy elhagyj k e vil got, a testket, ‚s gondolkod˘ l‚lekk‚nt ‚ljenek ”r”k”s boldogs gban a Spacetime Sixben, de nem adtam el‚g er“t ahhoz, hogy visszat‚rjenek elhagyott testkbe. Elvesztek, nem t‚rnek t”bb‚ vissza. Ez volt a legnagyobb t‚ved‚sem. - Neved van? - Volt nevem, amikor m‚g ‚ltem, de most id“r“l-id“re meghalok ‚s nincs szks‚gem nevekre. A testem oly r‚gi, hogy m r a krist ly is csak alig tudja fel‚leszteni. P r percig ragyogok, azt n Łjra v‚gem. Nemsok ra ”r”kre elhunyok. Az lesz a b natom v‚ge is. Nem akarom, hogy a nevem ‚s eml‚kem tŁl‚ljen engem, ami‚rt oly nagy bajt okoztam. - Mi ez a t bla, amit a mŁzeumban tal ltunk. El tudom olvasni, de nem vil gos az ‚rtelme. Valami titkot rejt. - Nem ‚n Ąrtam. n nem Ąrtam volna ilyet. Ez vezetett arra az Łtra, ami el tkozta az embereket. - Mes‚lj a f‚nyhĄdr˘l! Olyan csod latos tal lm ny! - Mi is meglep“dtnk, amikor k‚szĄtettk, hogy milyen k‚nyelmes m˘dja ez a k”zleked‚snek. Ha tudjuk, nem ‚pĄtjk a vĄz alatti j rm–vet. - Ha nem tudt tok el“re, hogy ilyen praktikus lesz, akkor mi vitt r , hogy m‚gis elk‚szĄts‚tek? - Az, hogy amikor mindegyik hĄd aktĄv, akkor a SZEM l tni kezd. - Amikor szemet mondasz, akkor a mi szemnkre gondolsz? - Akkor minden szem Łgy l tja az id“ h rom dimenzi˘j t, mint a t‚r‚t. Gy”ny”r– dolgokat l thatunk meg. De a k‚pzeletnk nem el‚g er“s a felfog sukhoz. Aki megl tja a Spacetime Sixet vele, az vajon visszat‚rhet-e a Spacetime Fourra, ahol most vagyunk... - Te tal ltad fel az ‚letkrist lyt? A halottak fel‚leszt‚se csod s dolog. - A halottak fel‚breszt‚se nem igazi ‚letet ad. Az csak ir nyĄt s. Vissza llĄtja a testet, de nem  llĄtja vissza azt, amit“l az ‚let igaz n ‚let lesz. - Akkor mi‚rt csin ltad? - Mert v gytam az ”r”kl‚tre, de al becsltem a vesz‚lyess‚g‚t. A krist ly volt a m sodik rossz, amit k‚szĄtettem. - Mik azok a f‚mlemezek? - “k a hatalom ‚s az er“. Minden darabja ‚rtelemmel bĄr, ‚s ha egytt vannak, akkor Łj ‚rtelmet kapnak. - Ha behelyezzk “ket az ir nyĄt˘ panelbe, mi fog t”rt‚nni? - Akkor megnyitj tok az ajt˘t a hat rtalan boldogs g ‚s az ”r”k”s z–rzavar, a Spacetime Six fel‚. - Mik azok a szellemek, amiket l ttunk? lnek? - Az embereim elmentek a Spacetime Six birodalm ba, ahol az id“ h rom dimenzi˘ja egyesl a t‚r h rom dimenzi˘j val. Ez leĄrhatatlanul gy”ny”r–, de ott nem hozhatnak l‚tre semmit - csak l‚teznek. - A szellemek teh t az emberek? - A kapcsolatuk ezzel a vil ggal el‚g csek‚ly. Meg tudj k zavarni az energi t a l‚gk”rben. L that˘v  tudnak v lni n‚h ny pillanatra, de nem tudnak l‚trehozni itt semmit. ™r”kk‚ l‚teznek, de ez nem ‚let. - Van r  m˘d, hogy visszat‚rjenek? - Nagy akarater“re van szks‚g. Mindannyian megpr˘b lt k ‚s mindannyian elbuktak. Most m r tŁl r‚g˘ta vannak t vol, ‚s nem eml‚keznek r , hogyan kell ‚lni a Spacetime Fouron. - Akkor mi‚rt vezettek a szellemek hozz d? - N‚h nyan azt rem‚lik, ha segĄtek nektek megnyitni az  tj r˘t, akkor lesz el‚g er“t”k ahhoz, hogy visszavezess‚tek “ket az anyagi l‚tbe. De ‚n biztos vagyok benne, hogy ti is elvesztek a Spacetime Six-ben. - K”sz”njk, hogy segĄtett‚l. - Csak akkor segĄtettem, ha feladj tok bolond terveteket. - Mi nem adjuk fel. - Akkor engem m r csak az vigasztal, hogy a megv lt˘ hal l egyre k”zeledik. Sok szerencs‚t!... Tanuls gos besz‚lget‚s volt... A t‚rk‚p szikla metr˘kij rata mellet tal ltunk egy  tj r˘t, ami a tengerpartra vezetett. Itt a szikl ban egy villog˘ z”ld f‚nycsoportra lettnk figyelmesek. Maggie m r l tta valahol “ket. Nekem is r‚mlett valami, mert a n lam l‚v“ k“t bl n voltak hasonl˘ dolgok. Odaadtam h t Maggie-nek, hogy vizsg lja meg. Most m r sokkal ‚rthet“bb volt. AllĄtott a f‚nyeken n‚h nyat, aminek hat s ra egy kis sziget emelkedett ki a tenegerb“l, rajta egy lej rattal. Lent megtal ltuk a negyedik f‚mlemezt. Maggie-vel Łgy d”nt”ttnk visszamegynk Brink‚rt, b r vesz‚lyes lett mostan ban ‚s az amŁgy is rossz modora sokat romlott, de nem hagyhattuk ott. Visszafel‚ Brink hĄvott minket, hogy bajban van, azonnal menjnk a planet rium szikl ra, a reped‚shez. Odarohantunk. Brink keze beszorult a reped‚sbe, ‚s mivel nem bĄrtuk kihŁzni, sajnos le kellett v gni. Az ‚les c pacsont pont j˘ volt erre a feladatra. Amikor kiszabadĄtottuk, Brink az ‚letkrist llyal csillapĄtotta f jdalm t. Azt mondta, elj”n velnk megn‚zni, hogy nyitjuk ki az utols˘ ajt˘t, de azut n hagyjuk b‚k‚ben elmenni. Lementnk h t a k”rcsarnokba, ‚s kinyitottuk az ajt˘t a negyedik f‚mlemezzel. Ekkor Brink lel‚pett. Bent egy Łjabb metr˘ llom s v rt r nk, ami az ”t”dik, m‚g ismeretlen szikl hoz vezetett. Fent a szikl n egy ismer“s helyis‚gbe jutottunk. Az egyik anim ci˘n l ttam a mŁzeumban. Ez lenne teh t a g‚p, ami a sok bajt okozta? Az als˘ ir nyĄt˘ panelbe be tudtam helyezni k‚t ‚letkrist lyt, de m‚g valami hi nyzott. Ugy d”nt”ttnk Maggie-vel, hogy megk‚rdezzk az ”reg UFO-t, mi a teend“. Utk”zben magunkhoz vettnk annyi ‚letkrist lyt, amennyit csak bĄrtunk. Megn‚ztk Brinket is, aki ezalatt majdnem elk‚szlt krist lygy rt˘ berendez‚s‚vel. Lent fel‚lesztettk az ”reget ‚s kik‚rdeztk. Megtudtuk t“le, hogy ha az ”sszes f‚ny ragyog, akkor megnyĄlik a kapu oda, ahol az id“t a maga v‚gtelens‚g‚ben l thatjuk, de befoly solni nem tudjuk. Megk‚rdeztk, hogy a szem az a f‚nyhidak tal lkoz sa-e, azt mondta, az. MegĄg‚rte, hogy ha visszahozzuk az embereit, segĄt hazajutnunk, de szerinte nem fog sikerlni. Adott egy kulcsot is, ami esetleg nyom ra vezet a hi nyz˘ r‚szletnek. Visszamentnk h t a t‚rk‚pterembe. A t‚rk‚p megmutatta, hogy ezen a szikl n a vĄzes‚sek melletti tengerparton van a hi nyz˘ r‚szlet. Odamentnk ‚s elhoztuk. Visszat‚rve a g‚phez, Brink v rt minket, a tudom nyra hivatkozva elszedte az ”sszes krist lyunkat, ‚s elment. Amikor behelyeztk a hi nyz˘ r‚szletet a g‚pbe, nem t”rt‚nt semmi. Kellett neki az ‚letkrist ly is. Szerencs‚re Maggie-n‚l is maradt egy, de azzal csak p r m sodpercig m–k”d”tt. T”bbre volt szks‚gnk. Visszamentnk a t rol˘hoz, de az is res volt. Csak Brinkt“l szerezhettnk, b r a g‚pe nem m–k”d”tt m‚g. Hi nyzott bel“le az az alkatr‚sz, amihez az ”reg juttatott hozz  minket. Megegyeztnk vele, hogy ha odaadjuk neki, akkor a krist lyok fele a mi‚nk. Visszamentnk a g‚phez, elhoztuk bel“le a z”ld alkatr‚szt ‚s behelyeztk Brink g‚p‚be. A g‚p m–k”d”tt, de csak k‚t krist lyt gy rtott le. Ig‚ret ide vagy oda, szks‚gnk volt mindkett“re ‚s az alkatr‚szre is, ez‚rt elvettk “ket. Erre Brink neknk rontott, de egy rossz mozdulatn l megbotlott, ‚s a m‚lybe zuhant. Gy rtottunk m‚g n‚h ny krist lyt az alkatr‚sz ki-be helyez‚s‚vel, majd visszat‚rtnk a g‚pnkh”z. Behelyeztem a krist lyokat ‚s az alkatr‚szt, majd sz˘ltam Maggie-nek, hogy “ k”vetkezik. Maggie megk‚rt, hogy ha a g‚p nem Łgy m–k”dik, ahogy szeretn‚nk ‚s “ meghalna, ne ‚lesszem fel, mert nem akar olyann  v lni, mint amilyen Brink lett. MegĄg‚rtem neki, ‚s megk‚rtem, hogy velem se tegye meg, ha v‚letlen folyt n “ ‚lne tŁl engem. Ezut n Maggie beindĄtotta a g‚pet. Eleinte minden sim n ment, de az utols˘ panel beszorult. Maggie kinyitotta, de a ki raml˘ anyag lesodorta a l b r˘l, ‚s “ is lezuhant a m‚lys‚gbe. Meghalt ‚s ‚n most m r v‚gleg egyedl maradtam. Elindultam h t a Szemhez, hogy szemben‚zzek a sorsommal. A Szemet, ami most m r nyitva volt, egy sz”rny “rizte. Kikapcsoltam egy kicsit a f‚nyhidat, rem‚lve, hogy replni nem tud. Nem tudott, “ is a szok sos m˘don lezuhant a m‚lybe. Szabadd  v lt az Łt az ismeretlenbe. Bent egy hatalmas g”mb v rt, melyet meg‚rintve befogadott a Spacetime Six. Bent csod latos l tv ny fogadott. Nem mentem tov bb, nehogy ott ragadjak. Ekkor megjelentek az idegenek ‚s megsz˘lĄtottak. A k”vetkez“ besz‚lget‚s zajlott le: - rtem amit besz‚ltek. - Itt minden l‚lek ‚rti a m sikat. A bej ratn l  llsz ember. Megmutattad a visszavezet“ utat a val˘s gba. Oda ahol egy napon meghalunk, de addig ‚lhetnk. Minden mŁltat ‚s j”v“t l tok, de melyik az igazi?! Gyernk ember, vigy‚l haza! Amikor visszat‚rtnk, az ”reg k”sz”nt”tt: - Az embereim visszakapt k a testket, a csontjaikat, az ‚letket. Tartozunk neked, Low. - A bar taim halottak. Vissza akarok t‚rni a F”ldre, ‚s elmondani hogyan haltak meg. - Mi‚rt nem hagyod, hogy “k maguk mondj k el? - Hogyan?! - Te tudod a hazafel‚ vezet“ utat, ‚n viszont az ”sszes t”bbit ismerem id“ben ‚s t‚rben. - H‚, ne menj vissza! - Egy kis aj nd‚k sz modra. - Maggie, Brink! Megint ‚ltek. - Elvesztnk, de ez a l‚ny visszavezetett minket. - Maggie, m r azt hittem ”r”kre elveszĄtelek. - Teh t szerencs‚re nem pr˘b lt l visszahozni a krist llyal. - Ahogy megĄg‚rtem. - Megtartottad a szavad ‚s m‚gis visszahozt l a hal lb˘l. - Nem ‚n, de ez most m r Łgysem sz mĄt. - De te tetted. Egyszer nnepeltnk egy felfedez“t, aki megnyitotta a kaput az ”r”kk‚val˘s g fel‚, de te volt l az, aki megnyitotta a visszafel‚ vezet“ utat. - Csak egy ember vagyok, aki haza akar jutni. - Az embereim m r k‚szĄtik a krist lyhaj˘t, amivel hazajuthattok. - Visszat‚rhetnk m‚g valaha ide? - Te, ‚s b rki, aki akar. Fiatal vagy, tele er“vel. Sok mindenre megtanĄthatunk, de te is sok mindent megoszthatsz velnk. Fajt ink k”z”tt ”r”k”s bar ts g lesz. - Rem‚lem igazad lesz, mert nem minden ember olyan, mint mi. - Tudom. Minden fiatal faj ebben a cip“ben j r. De ne agg˘dj, ha valaki t mad˘ sz nd‚kkal k”zelĄt, azt eltapossuk, mint egy f‚rget. - Milyen meggy“z“. - A haj˘ k‚szen  ll. Menjetek ‚s mondj tok el az embereknek mit hajtottatok itt v‚gre. K”sz”njk neked, Boston Low. Ez volt h t a hiteles t”rt‚net. Tiszta szĄvb“l rem‚lem, hogy egyetlen ember sem h borgatja b‚k‚tlen sz nd‚kkal e csod latos vil g b‚k‚j‚t. Petroff