Jimmy White's Whirlwind Snooker Ez a j t‚k egy 3Dbili rdszimul tor.Igaz, csak funkci˘t, amit a gyeng‚bb min“s‚g–ek nem, ‚sv‚glis a3D sem h tr ny. Ezen kĄvl bele‚pĄtettek n‚h ny humoros dolgotis,Ągy azok is megtal lj k a maguk sz˘rkoz s t, akik nem profibili rdosok, ‚scsak a po‚n kedv‚‚rt j tszanak, de azok ismegtal lhatj k a saj t Ązl‚sknekmegfelel“ r‚szeket, akik nagyontudnak, mert a 3D profi h tteret biztosĄt.V‚glis az mindenk‚ppenelmondhat˘ a j t‚kr˘l, hogy megtanulhatjuksegĄts‚g‚vel aMagyarorsz gon kev‚sb‚ elterjedt bili rdj t‚k, a snookerszab lyait(ennek ellen‚re persze fellelhet“ szinte minden jobb helyenn‚h nysnooker asztal is, Łgyhogy kamatoztathatjuk az ittmegszerzetttudom nyunkat...). Teh t gondoskodtak arr˘l aprogramoz˘k, hogy el lehessent”lteni eme t kolm ny mellett n‚h nykellemes percet vagy ˘r t. Most m r ak r el is kezdhetjk r”vidkeismertet‚snket. A j t‚k t mogatja az EGA ‚s a VGA monitorokat, demivel a progi nem maigyerek, ‚s a m‚rete sem tŁl nagy (kb. 200KByte!!!!!), ne v rjon t“le senkidigi min“s‚g– k‚peket. Az audiomin“s‚g sajna nem valami egetver“ (mondhatnigyatra, annak ellen‚re,hogy k‚t .mid kiterjeszt‚s– file hordozza a zen‚tmeg azajokat), de Łgy gondoljuk, ha van program, amelyben nem tŁll‚nyeges a hang, akkor az a bili rd. (Aki k‚telkedik benne,n‚zzen csak meg egyk”zvetĄt‚st valamelyik m–holdas csatorn n!M‚g a legyek zmm”g‚s‚t semlehet hallani, mert azok is csendbenvannak. Ebben egy‚bk‚nt t”k‚letes ez aszimul tor, mert itt semlehet hallani a legyeket.) A j t‚k sajna nemt mogat SB-t, SBPRO-t meg m‚g annyira sem (de AdLib-et meg Roland-ot igen). A gameegy nagy f“menvel kezd“dik, itt lehet kiv lasztani aztaj t‚kfajt t, amivel j tszani kĄv nunk, vagy kl”nb”z“be llĄt sokatv‚gezhetnk el. A menk ‚s menpontok k”z”ttaz eg‚r segĄts‚g‚velis mozoghatunk. A bal gomb megnyom s raelfeh‚redik az aktu lis menpontjelezve azt, hogy kiv lasztottuk.Ezut n a jobb gombot kellmegnyomnunk, Ągy errebel‚pnk az el“z“legkiv lasztott pont almenj‚be. Egyszer–bbenmeg sem oldhatt k volna a T. programoz˘k... A tov bbiakban ezt azeg‚sz procedŁr t csak Łgy egyszer–en "clickel‚s"-nek fogjuknevezni. Fogjunk is hozz  a menpontok ismertet‚s‚hez!- Start OnePlayer Game: Ebben a j t‚kr‚szben egy j t‚kos j tszhat asz mĄt˘g‚p  ltal vez‚relt j t‚kos ellen. Ezek gyess‚g‚tel“tte kell be llĄtanunk. A j t‚k el“tt ezeket kell m‚gbe llĄtanunk: - Enter Name: R  kell clickelni, ‚s be kellp”ty”gni valamit. - Play Against: Itt 4 ellenf‚l k”zllehet v lasztani. Bal oldalt a nevk olvashat˘, a jobb oldalir‚szen pedig az gyess‚gi szintjk. A legfels“ a legb‚n bb,azt el‚g k”nny– megverni, de a t”bbi m r igen neh‚z. Pl. JimmyWhite olyan meccset j tszott, hogy a kezd“l”k‚st  tengedte aszerencs‚tlen humanoid j t‚kosnak, aki term‚szetesennem l“tt be akkor egy bogy˘t sem, Ągy a cs k˘ kerltsorra, ‚s sz‚p sorban bel“d”zte az ”sszes g”mb”t. Sz˘val nagytanuls g volt v‚gign‚zni, hogyan gyeskedik, de a j t‚kmintha egy kicsit monoton lett volna...- Start Two Player Game: Eza j t‚k m r sokkal embers‚gesebb, mert itt k‚t, azaz kett“humanoid j tszhat egym s ellen. Itt az‚rt m r mindenki sz˘hozjuthat, nem Łgy, mint az el“bb emlĄtett Jimmy White mellett.Kezd‚s el“tt a megjelen“ almenben kell bep”ty”gni a j t‚kosokneveit, majd a Start feliratot megc‚lozva kezdhetjk meg am˘k t.- Two Player Practice: Ez nem a profiknak aj nlott, b rkezd‚sk‚ppen nem h tr ny v‚gigj tszani egy ilyet is, mertsokat lehet bel“le tanulni. A l‚nyege az, hogy k‚t j t‚kossalj tszhatunk, ‚s van egy UNDO funkci˘ is, teh t az utols˘ l”k‚stŁjra lehet pr˘b lni. Ezt a funkci˘t az eg‚r egy clickj‚vel‚rhetjk el. Abba a t‚glalapba kell c‚loznunk, amelyik ltal ban res, csak akkor nem, havalamelyei a helyen az adott ikonr˘legy info. Ha teh t erre az ablakra visszk a nyilat,kiĄr˘dik benne, hogy UNDO. Ekkor kell megnyomnunk az eg‚rgombj t, ‚s vissza ll az el“z“ l”k‚s el“tti helyzet. J t‚k el“ttitt is be kell p”ty”gni a k‚t j t‚kos nev‚t, ‚s r  kell clickelnia Start feliratra.- Set Up Trick Shot: A Trick Shot egyolyan j t‚kforma, amelyben nem kell betartani a snookerj t‚kszab lyait, k‚zzel be llĄthatjuk a goly˘kat, ‚s a c‚l az,hogy min‚l nagyobb kunsztokat csin ljunk meg. Sajna ez aj t‚kr‚sz a program nyilv nval˘ hi nyoss gai (pl. nem k‚zzelfogjuk a d k˘t) miatt nem sikerlt ‚leth–re, de az‚rt lehet egyp rklassz dolgot m–velni. Teh t miel“tt l”kn‚nk, be kell llĄtanunk a goly˘kat. Ezt Łgy v‚gezhetjk el, hogy akiv lasztott goly˘ra r visszk a nyilat, ‚s a bal gombfolyamatos nyom sa k”zben elmozdĄtjuk az egeret (‚sterm‚szetesen a goly˘t is). Egy  tlagos Trick Shot nem haszn ljafel az ”sszes goly˘t, teh t a feleslegeseket el is lehetpakolni, hogy ne zavarjanak be. Ezt Łgy tehetjk meg, hogymik”zben a bal gombot folyamatosan nyomva tartjuk afelesleges bogy˘n, megnyomjuk a 'DEL'-t. Ha a CLR ikonra b”knka bal gombbal, akkor teljesen tiszt ra takarĄtjuk a p ly t,de ha a jobb gombot haszn ljuk ugyanitt, akkor az alaphelyzetet llĄtja fel neknk a g‚p.- Enter Demo Mode: Feltehet“leg mindenkisejti, hogy ez micsoda. K‚t lehet“s‚g k”zl v laszthatunk: a k‚tcomputer j t‚kos a demot az alapfel llĄt st˘l j tssza (1) vagy ajelenlegi j t‚k ll st folytass k (2).- Disk Features: Itt lehetelv‚gezni a szok sos Save/Load funkci˘kat, de itt kapotthelyet a legjobb r‚szeredm‚nyek t bl zata is. A Best Breakst bl zat ban olvashatjuk azokat a legjobbl”k‚ssorozatokat, melyeket egy k”rben int‚ztek el az illet“k. ABest Scores a v‚geredm‚nyek szerint rangsorolja az eddiglej tszott meccseket ill. a j t‚kosokat. Mint a menpont cĄm‚b“lis kiderl, ezeket az eredm‚nyeket automatikusan elt rolja a g‚plemezen/winchin/stb.- Options: Itt lehet kl”nb”z“ dolgokatbe llĄtani. Az Erase Saved Games funkci˘ segĄts‚g‚vellet”r”lhetjk az eddig kimentett j t‚kok infoit. EzenkĄvllehet“s‚gnk van itt be llĄtani az eg‚r ‚s a video dolgait,s“t, Łjra megn‚zhetjk a cĄmk‚pet is (ami szer‚ny v‚lem‚nynkszerint nem valami gy”ny”r–s‚ges, meg nem is tŁl elm‚s, deaz‚rt elmegy a nyolcvanas ‚vek szĄnvonal t tekintve).-Return to Table: Ez egy olyan menpont, amely nem tartalmazsemmif‚le alment. Funkci˘ja nagyon elm‚s: a f‚lbehagyottj tszm t folytathatjuk onnan, ahol abbahagytuk.Nos, a menkismertet‚se ut n ak r tarthatunk is egyk v‚sznetet. A sznetut n elkezd“dik a j t‚k. A kezel‚sikonok segĄts‚g‚velt”rt‚nik. Mivel az ikonokk‚tf‚lek‚ppen helyezkedhetnek el (vagya fejl‚cben 1sorban, vagy bal oldalt 3 oszlopban), nemleszneksorrendben, csak Łgy ”mlesztve:- Bot v‚ge: Erre az ikonraŁgy clickeljnk, hogy nyomvatartjuk a bal gombot. Ez az‚rtszks‚ges, mert itt lehet be llĄtani a l”k‚s er“ss‚g‚t az eg‚r fel-ill. letologat s val. Min‚l lejjebb van a bot hegye, ann ler“sebb a l”k‚s. Egy‚bk‚nt infot kapunk a kis sz”vegablakban azer“ss‚gr“l is, de ez csak azt mondja meg, hogy gyenge, k”zepes,vagy er“s a l”v‚s.- Kr‚ta: A kr‚t z sra akkor van szks‚g, hanem akarjuk, hogy a bot hegye lecsŁsszon a goly˘r˘l a l”k‚skor.(Uhhh... Most l tjuk csak, mi minden kiolvashat˘ ebb“l amondatb˘l! Ja, meg a t”bbib“l is...) Mindenk‚ppen haszn ljukakkor, ha nem a feh‚r bogy˘ k”zep‚t c‚lozzuk, de aj nlatosminden l”k‚s el“tt kr‚t zni. Amikor lecsŁszik a d k˘ hegye,ronda fahangot hallunk, ‚s a goly˘ csak lassan gurul.- Felfel‚nyĄl: A feh‚r megl”k‚s‚nek pontj t tolhatjuk elfelfel‚.Err“l a pontr visszajelz‚st, mert pont ott tal ljuk el a d k˘val abogy˘t, ahol a kis fekete kereszt van.- BalranyĄl: A kis keresztetbalra toljuk.- Feh‚r goly˘ kis fekete kereszttel: Na, ez az akereszt, amit tologathatunk az el“z“ 2 ill. a k”vetkez“ 2ikonnal. Ha r clickelnk erre az ikonra, akkor a v‚gs“ llapotban ell“jk a feh‚ret. Annak pedig valahol koccannia kell.-JobbranyĄl: Jobbra toljuk a keresztet.- Lefel‚nyŁl: Megfogjuk alefel‚ fut˘ nyulat. Ja nem... lefel‚ nyomjuk a keresztet. Az ahelyzet, hogy b rmennyire is bekr‚t zzuk a d k˘ v‚g‚t, azlecsŁszhat a l”k‚skor, ha tŁls gosan lenyomtuk a keresztetet (ezegy‚bk‚nt a t”bbi ir nyba val˘ tologat sra is ‚rv‚nyes lehet).-Goly˘ szaggatott vonallal: Ezzel egy ir nyz˘t kapcsolhatunkbe. SegĄts‚g‚vel nagyon pontosan lehet c‚lozni. Ha a jobbgombbal clickelnk erre az ikonra, az ir nyz‚k megmutatja a bogy˘p ly j t egyfalaz skor (gy.k. 1 mandiner eset‚n).- Pici feh‚rbogy˘: Ha r clickelnk, megkeresi a nagy feh‚r bogy˘t.- Balraf”lfel‚ kanyarnyĄl: A n‚zetet fordĄthatjuk. Ezzel azikonnal imit lhatjuk, hogy balrafel‚ megkerljk az asztalt. Ja,a n‚zettel egytt a d k˘t is forgatjuk!- Jobbraf”lfel‚kanyarnyĄl: Ezzel pedig jobbra kerlhetjk meg az asztalt.-Asztalr‚szlet ikonokkal: Ez az ikon arra j˘, hogy az ikonokat tv ltsuk a m sik helykre. rthet“bben: ha az ikonok afejl‚cben vannak, akkor bal oldalra oszlopba rakja a g‚p, haviszont fordĄtva, akkor fordĄtva. Ez m r ‚rthet“, nem?- Ferde bot‚s felfel‚nyĄl: Ezzel emelhetjk a botnak azt a v‚g‚t, amelyiketfogjuk.- Ferde bot ‚s lefel‚nyĄl: Ezzel nyomhatjuk le a botnakazt a v‚g‚t, amelyiket ‚ppen fogjuk.- Asztal: Kl”nb”z“ n‚z“pontokk”zl v logathatunk.- ?: Itt megtudhatjuk, hogy h ny pont van m‚gaz asztalon. Ebb“l m‚g ki lehet kalkul lni, hogy mennyitb‚n zhatunk. Ja, a Best Break is megvan itt. EzenkĄvl alultal lhat˘ 4 db. l‚c, mindegyiken egy-egy bogy˘. Ezekr“l apontsz mokat lehet leolvasni. A m˘dszer az, hogy a fels“ k‚t l‚c azels“, az als˘ kett“ pedig a m sodik j t‚kos‚. A baloldaliakon 0 ‚s19 k”z”tt jelez egy sz mot a bogy˘, a jobboldaliakon pedighuszas val ugrik egyet, ‚s akkor null z˘dik a bal oldali l‚c.Teh t a pontsz m kisz mĄt s hoz csak ”ssze kell adni az azonosmagass gban l‚v“ k‚t l‚c  ltal jelzett pontokat. Nem igaz n‚rtjk, mi‚rt kellett ezt Ągy leegysze–sĄteni!?- Lemez: A szok sosI/O dolgok. A tov bbiakat ld. fent, a menkn‚l!- šres ablak: Idekerl az ikonokr˘l az info, de a gyakorl˘ban ‚s a Trick Shot-ban UNDO gombk‚nt haszn land˘.- 4 kifel‚ nyĄl: Ez az ikon nincsmeg a fejl‚cben tal lhat˘ ikonok k”z”tt. Ha m‚gis az emlĄtettikonelrendez‚st haszn ljuk, b”kjnk az asztalra a mouse gombj val,‚s mozgassuk a kedvnk szerint! Ja, az ‚rtelme annyi, hogyk”zelĄti a n‚zetet.- 4 befel‚ nyĄl: Az el“z“ ikon magyar zat nakels“ 27 szava itt is igaz. Az ‚rtelme pedig az, hogy t volĄtja an‚zetet. Nah t, m ris v‚ge a menk ut n m r az ikonoknakis?Ugye, hogy elreplt az a n‚h ny has b??? Teh t most m r elvilegismerjk a kezel‚st, m rcsak a szab lyokat nem. Ez egy sznŁker(ejtsd:snooker) g‚m. A l‚nyege az, hogy a d k˘ segĄts‚g‚velbel”kjkaz asztal 6 pontj n elhelyezett lyukakvalamelyik‚be a szĄnesgoly˘k egyik‚t, m‚gpedig Łgy,hogy csak a feh‚ret l”khetjk meg. AszĄnes bogy˘k 2csoportra oszthat˘k: mindenf‚le m s - pirosak(janem is ez az a k‚t csoport, hanem (f)ordĄtva!). Apirosakmindegyike 1 pontyot ‚r, a szĄnesek megszĄnkt“l fgg“ent”bbmintegyet. A bel”k‚sket apirosakkal kell kezdeni mindenBreak kezdet‚n. Abr‚k az ellenf‚l legut˘bbi b‚n z s t˘l amilegk”zelebbi b‚n z sunkig tart˘ l”k‚ssorozatot(kezd“keset‚ben  ltal ban 1 l”k‚st) jelenti. Haegypiros bent van bogy˘n), majd bekell l“nnkahhoz, hogy tov bb j tszhassunk. Itt ‚rdemes tudni,hogya fekete ‚r a legt”bbet. A szĄnes bel”k‚se ut nvisszakerl arra ahelyre, ahol az alaphelyzetbenvolt tal lhat˘, ‚s neknk megintegy pirosat kellbel“nnk, majd megint egy szĄneset, stb. Ezmegyeg‚szen addig, amĄg el nem fogynak a pirosak. Ekkorv ltoz s ll be a j t‚kban: a szĄneseket kellbel“d”zni sorrendben. Asorrendet Ągy fejb“l nemtudjuk, de j t‚k k”zben Łgyismegjelenik az ikonokk”rny‚k‚n az a goly˘, amit legk”zelebb bekelll“nnk. A v‚g‚n az nyer, akinek t”bb pontja van. Av‚geizgalmas, mert akkor m r minden goly˘ bel”k‚seviszonylag nagypontnyeres‚ggel j r. Vannak hib s l”k‚sek is. Egy ilyenhibaelk”vet‚sekor megjelenik egy kis ablak k”z‚ppen, ‚saz vanr Ąrva, hogy FOUL. Ilyenkor lehet“s‚ge vanannak a j t‚kosnak, akinem hib zott, hogy hagyja a hib z˘ j t‚kost tov bb j tszani (B), vagyfenntartjamag nak a k”vetkez“ l”k‚s jog t (A). Alatta ahibamagyar zata tal lhat˘. A hib k‚rt bntet“pontokj rnak, amita nem hib z˘ f‚l kap meg. 4 pont j raz‚rt, ha Łgy l“jk meg afeh‚ret, hogy nem koccan,azaz nem tal lja el semelyik m sikgoly˘t. 5 pontbntet‚s j r, ha feleslegesen megy be egyszĄnesbogy˘ akkor, amikor pirosat kell bel”kni. Vannak m‚gm sfajtahibalehet“s‚gek is, de azokr˘l ink bb nemsz˘lunk, Łgyis r j”nid“vel mindenki, de lehet, hogym r ismerik sokan, mert ‚l“benbili rdoznak. H t kb. ennyi volna ez a szuper j t‚k.Nemhisszk, hogy ne lehetne elt”lteni mellette j˘p rpercetazoknak, akik m r l ttak hasonl˘ j t‚kot. Dem‚g azoknak is tudnaknyŁjtani valamit a bogy˘k,amikor v runk egy kicsit, ‚s elkezdik”lt”getni anyelvket meg hasonl˘ klassz (kiss‚ ded˘s)dolgokatm–velnek. Emellett az‚rt ‚rdemes megjegyezni azt is, hogyaprofik sz m ra is rengeteg funkci˘ segĄti a pontosr l t st aj t‚kt‚rre, Ągy ‚leth–s‚g‚vel kit–nik eza j t‚k a t”bbi hasonl˘k”zl. Teh t egysz˘val:t”kj˘! Ggab