A Software Toolworks Łj programj ban az eddigi vakb‚lm–t‚tek ut n kipr˘b lhatjuk, hogy mennyire vagyunk gyesek az agyseb‚szetben. A j t‚k a k˘rh zban indul. A fels“ sorban ”t szoba tal lhat˘, ezek balr˘l jobbra: hullat rol˘, CAT scanner (Sz mĄt˘g‚p  ltal vez‚relt r”ntgenk‚szl‚k), MRI scanner (M gneses rezonancia felv‚tel), r”ntgen, angiogr fia (‚rfest‚s). A k”vetkez“ sorban van a n‚gy k˘rterem, valamint k‚t iroda, melyek k”zl a jobb oldali a mi‚nk. Itt  llĄthatjuk be a program param‚tereit. Az Ąr˘asztalunkon balra lev“ mappa segĄts‚g‚vel v laszthatjuk ki a k‚t asszisztenst a hatb˘l, akik majd a m–t‚tekn‚l segĄts‚gnkre lesznek. (rdemes olyanokat v lasztani, akik a legink bb megfelelnek az adott m–t‚thez, ‚s persze j˘ban vannak egym ssal.) Norah Griffin  seb‚szeti bennlak˘ orvos, f“ terlete az ‚r k”rlĄrt t gulat nak gy˘gyĄt sa. Nem dolgozik egytt Dr. Schmidt-tel. Craig Helprin   ltal nos asszisztens Jim Slade  belgy˘gy szati asszisztens, n“kkel nehezen dolgozik egytt. Emil Kahn  ‚rz‚stelenĄt‚ssel foglalkozik, Dr. Brandt-tal nem hajland˘ rendesen dolgozni. Heidi Schmidt  szĄvspecialista, az EKG-t figyeli, ‚s sz˘l, hogy mi a teend“ probl‚ma eset‚n. Dr. Griffin a f“ ellens‚ge. Elizabeth Brandt  seb‚szeti bennlak˘ orvos, f“leg az agytumorral foglalkozik, Dr. Kahn-nal nem dolgozik egytt. A k”z‚ps“ lapon a j t‚k param‚tereit  llĄthajuk be: Allow Digital Sounds  digitaliz lt hangok bekapcsol sa Allow Music  zene bekapcsol sa Delete a Surgeon  seb‚sz t”rl‚se a list r˘l Novice, Intermediate, Advanced  neh‚zs‚gi fokozat be llĄt sa (kezd“, k”z‚phalad˘, halad˘) Az als˘ t‚glalapba saj t al Ąr st rajzolhatunk, a t‚glalap tartalm t az Erase megnyom s val t”r”lhetjk. Az asztalon tal lunk m‚g egy seg‚dk”nyvet, amib“l hasznos inform ci˘kat olvashatunk, a sz mĄt˘g‚p pedig semmire nem haszn lhat˘. Az asztal f”l”tt h rom t bla van, ezeken az agym–t‚tek top-list j t tekinthetjk meg. Az emelet bal als˘ sark ban van az oktat˘terem. Ide kell mennnk napi tev‚kenys‚gnk megkezd‚se el“tt, valamint akkor, ha valamit rosszul csin ltunk a vizsg lat illetve a m–t‚t sor n. A jobb als˘ sarokban pedig a k˘rh zi ‚tkez“ tal lhat˘. A port s szĄvesen ad eligazĄt st, ha k‚rdeznk t“le valamit, p‚ld ul: Where is...  megtudhatjuk, hogy hol tal ljuk az egyes szob kat. What do I do...  mik a teend“ink a beteggel. El“sz”r menjnk a tanterembe, ahol a l‚nyegesebb tudnival˘kat k”zlik velnk. Ezut n a hangosbemond˘n hallhatjuk, hogy melyik szob ban van a betegnk. Menjnk is r”gt”n a megfelel“ helyre. Els“k‚nt n‚zzk meg a beteg feje f”l”tt tal lhat˘ lapot, ‚s n‚zzk meg, mit Ąrtak r . Innen tudhatjuk meg, hogy mik voltak a panaszai, milyen  llapotban kerlt a k˘rh zba, allergi s-e a tengeri  llatokra (azaz allergi s-e a j˘dra), illetve hogy van-e pacemakere. Az el“bbi esetben nem v‚gezhetnk el rajta CAT vizsg latot, az ut˘bbiban pedig nem kldhetjk MRI vizsg latra. Ezut n kezdjk el megvizsg lni a beteget. A fej‚re r clickelve egy k”zeli k‚pet kapunk az arc r˘l. Alatta egy t lc n tal ljuk meg a szks‚ges seg‚deszk”z”ket. A bal fels“ p lca segĄts‚g‚vel vizsg lhatjuk meg, hogy k”veti-e a szeme a p lc t (mozgassuk egy kicsit jobbra-balra), a l mp val a pupilla viselked‚s‚t figyelhetjk meg, a t–vel azt n‚zhetjk meg, hogy ‚rez-e f jdalmat (ezt mindk‚t oldalon meg kell n‚zni a szeme alatt, vigy zva, nehogy v‚letlenl a szem‚t szŁrjuk ki...). V‚gl az Alice feliratŁ t bl val besz‚d‚t vizsg lhatjuk meg. Ezut n a karok vizsg lata k”vetkezik. Itt a reflexkalap ccsal kell megn‚zni mindk‚t kar reflex‚t (ha tŁlzottak a reflexei, akkor baj van), a t–vel karok ‚rz‚kenys‚g‚t, v‚gl pedig a karokat fel kell emelnnk, majd elengednnk, ez ltal meg llapĄtva, hogy gyenges‚get okozott-e a betegs‚g (ha r”gt”n visszaesik a v‚gtag, akkor van baj). A l bakkal ugyanezeket kell v‚gigcsi- n lni. Arra vigy zzunk, hogy ha el“sz”r azt az oldalt szŁrjuk meg, amelyik nem mutatott f jdalmat, akkor a m sik megszŁr sa ut n Łjb˘l szŁrjunk bele, mert kl”nben a g‚p nem jegyzi fel az eredm‚nyt. A vizsg lat ”sszesĄt‚s‚t a t lca mellett tal lhat˘ lapon n‚zhetjk meg: Szem ‚s besz‚d: No pain  nincs f jdalom‚rzet No eye tracking  nem k”veti a szem‚vel a p lc t Abnormal dilation  t g pupilla No light reaction  nincs f‚nyreakci˘ Slurred Speech  ‚rthetetlen besz‚d Karok ‚s l bak: No pain  nincs f jdalom‚rzet Weakness  gyenges‚g Reflex aggravated  tŁlzott reflex A legt”bb ut n oda van Ąrva, hogy melyik oldalon voltak felfedezhet“ek az egyes tnetek. Ezut n ha m‚g nem vagyunk biztosak a diagn˘zisban, elkldhetjk kl”nb”z“ r”ntgen- ‚s egy‚b kivizsg l sokra a beteget. Itt vigy zzunk az j˘dra allergi s ‚s a pacemakerrel rendelkez“ emberekkel! V laszthatunk a CAT, MRI, koponyar”ntgen (Skull X-Ray) ‚s ‚rfest‚si (Angiogram) vizsg latok k”zl, melyeket az al Ąr sunkkal ‚rv‚nyesĄthetnk, valamint meg llapĄthatjuk a kezel‚st (Prescribe Treatment): Prescribe Aspirin/Codeine  aszpirin ill. kodein felĄr sa Refer to Psychiatrist  a beteg elkld‚se pszichi terhez Exercise the Extremity  v‚gtagok kivizsg l sa Prescribe Physical Therapy  fizikoter pia el“Ąr sa Operate for Aneurysm / Brain Tumor / Subdural Hematoma  m–t‚t: ‚r k”rlĄrt t gulata / agytumor / agyh rtya alatti v‚r”mleny miatt A CAT Norm l esetben az eg‚sz terlet kb. azonos szĄn–, k”z‚pen pedig egy Y alakŁ r‚sz tal lhat˘. Az ‚rt gulatot az egyik oldalon lev“ feh‚r folt jelzi. Ezt nem szabad ”sszekeverni az agyh rtya alatti v‚r”mlennyel, mert akkor a folt az agy perem‚n l that˘. Infarktusn l a beteg r‚sz s”t‚tszrke terletk‚nt l that˘ az als˘ r‚szen. A tumort is s”t‚tszrke folt jelzi, de ez kisebb, mint az infarktusn l. Az MRI Norm lis esetben semmi elv ltoz s nem tapasztalhat˘ a felv‚telen. rt gulatn l a fels“ r‚szen egy s”t‚t korong jelzi a betegs‚get. Infarktusn l az elhalt agysz”vetet nagy feh‚r folt jel”li. Agytumor eset‚ben a felv‚tel k”zep‚n fgg“legesen egy s”t‚t s v hŁz˘dik, ‚s az egyik oldalon feh‚r k”r l that˘. V‚r”mleny eset‚n pedig az agy kls“ r‚sze egy kicsit benyom˘dik, ‚s az agyh rtya alatti terlet fekete szĄnnel van jel”lve. A koponyar”ntgen Egy k‚kesfeh‚r fejjel-lefel‚  ll˘ Y alakŁ csĄk l that˘ a fels“ r‚szen, ha t”r‚s van. Az ‚rfest‚s Norm l esetben egy nagy U alakŁ ‚r l that˘, t”bb mell‚k‚rrel. Aneurism n l az ‚rben egy csom˘ keletkezik, ami fekete szĄnnel l that˘. V‚r”mleny eset‚n H alakban vannak az erek, k”z‚pen lent pedig egy nagy res terlet van. Infarktusn l S alakban l tszik az ‚r, melynek a fels“ r‚sz‚n vastagabb s vval van jel”lve az ‚relz r˘d s. Agytumor eset‚ben pedig Az U belsej‚ben nagy feh‚r folt l that˘. Az egyes betegs‚gek tnetei ‚s kezel‚sk 1. r k”rlĄrt t gulata (Aneurysm) Tnetek: fejf j s,  jul s, gyebges‚g a vegtagokban, t g, f‚nyre ‚rz‚ketlen pupilla. Egyes esetekben a t gulattal ellent‚tes oldalon lev“ szem nem k”veti a p lc t. A CAT, az MRI ‚s az ‚rfest‚s jelzi a t gulatot. Kezel‚se: m–t‚t. 2. Agytumor (Brain Tumor) Tnetek: fejf j s, gyenges‚g a v‚gtagokban, tŁlzott reflex, a tumorral ellent‚tes oldalon ‚rz‚ketlens‚g. Ha a tumor az agy bal oldal n van, akkor a besz‚d ‚rthetetlenn‚ v lik. CAT, MRI, ‚rfest‚s jelzi. Kezel‚se: m–t‚t. 3. Infarktus (Infarction) Tnetek: az infarktussal ellent‚tes oldalon ‚rz‚ketlens‚g, t g pupilla, hib s szemmozg s, ‚s hi nyos f‚nyreakci˘. Ha a bal oldalon van, akkor a besz‚d ‚rthetetlenn‚ v lik. Esetleg tŁlzott reflex is el“fordulhat. CAT, MRI, ‚rfest‚s jelzi. Kezel‚se: fizikoter pia el“Ąr sa. 4. Migr‚n (Migraine) Tnetek: 2 ˘r t˘l 2 napig terjed“ fejf j s, egyik oldalon felfedezhet“ gyenges‚g, esetenk‚nt tŁlzott reflex vagy ‚rthetetlen besz‚d. Egyik r”ntgen sem jelzi. Kezel‚se: kodein felĄr sa. 5. Agyh rtya alatti v‚r”mleny (Subdural Hematoma) Tnetek: fejf j s, zavarodotts g, a v‚r”mleny oldal n gyenges‚g, t g pupilla, f‚nyreakci˘ hi nya. Ha az ”mleny a bal oldalon van, akkor ‚erthetetlen besz‚det okoz. CAT, MRI, ‚rfest‚s jelzi, a koponyar”ntgenen reped‚s l that˘. Kezel‚se: m–t‚t. 6. Hiszt‚ria (Hysteria) Tnetek: gyenges‚g a test egyik oldal n, esetleg ‚rz‚ketlens‚g is el“fordulhat. R”ntgenek nem jelzik. Kezel‚se: v‚gtagok kivizsg l sa. 7. K bĄt˘szerfgg“s‚g (Addiction) Tnetek: kokain eset‚n t g, morfium eset‚n pedig ”sszesz–klt, f‚nyre nem reag l˘ pupilla. Egy‚b tnet csak ritk n fordul el“. A r”ntgenek nem jelzik. Kezel‚se: kldjk el pszichol˘gushoz a beteget. 8. Fejf j s (Headache) Tnetek: fejf j s. Kezel‚se: aspirin felĄr sa. A m–t“ A jobb fels“ r‚szen l thatjuk a beteg fej‚t. Balra fent a l‚legeztet“ gombj t, mellette a mikroszk˘p illetve az ultrahangos k‚szl‚k kapcsol˘j t. Ezek alatt l that˘ az EKG kijelz“je, majd alatta az orvosi eszk”z”k szekr‚nye. A t lc n a k”vetkez“ dolgokat tal lhatjuk (az eg‚r jobb oldali gombj val vizsg lhatjuk meg ezeket): Szike (scalpel) rel‚get“ (electrocauterizer) fŁr˘ (drill), n‚gy fejjel: - Amelyik eleve rajta van, lyukat v g a csonton. - F–r‚sz (bone saw bit) - Csiszol˘ (smoothing bit) - Kis fŁr˘ (fine bit) ™blĄt“ (irrigator)  a h–t‚st biztosĄtja fŁr s k”zben. Csontviasz (bone wax)- csont perem‚n keletkez“ kis v‚rz‚sek el llĄt s ra. Kamp˘ a fejb“r f‚lrehŁz s ra (fish hook) relszorĄt˘ kapocs (Rainey clip) V‚relszĄv˘ (suction) Agyburok-lev laszt˘ (dissector) F‚m lap (metal ribbon)  megakad lyozza, hogy belefŁrjunk az agyba. Fels“ fi˘k: Leped“ (drape) Fert“tlenĄt“ (antiseptic) Szappan (soap) Keszty– (surgical gloves) G‚z (gauze strips) Vatta (cotton swabs) Als˘ fi˘k: N‚gyfajta infŁzi˘s palack: B  V‚r (blood) S  S˘oldat (saline) G  Cukoroldat (glucose) M  Mannitol Fecskend“k: N  Nitroprusside B  Antibiotikum D  Dopamin A  Atropin L  Lidocain Fontos dolgok a m–t‚tek k”zben: 1. EKG-t figyelni. Ha fejjel lefele jelzi a g”rb‚t, akkor lidokain injekci˘t kell beadni a betegnek, lassŁ szĄvritmus eset‚n pedig (amikor egyszerre k‚t g”rbe l that˘ a kijelz“n) atropin-t kell alkalmazni. 2. L‚legz‚st figyelni. A norm l  llapot 30/perc. Ha megn“,  llĄtsuk high  ll sba a fenti kapcsol˘t. Ha vissza ll, akkor pedig vissza low  ll sba. Ha 45 f“l‚ n“ a l that˘ ‚rt‚k, akkor meg ll a beteg szĄve. 3. V‚rnyom s. A norm lis a 110/70-es. Ha nagyon lecs”kken, akkor a beteg meghal. H romf‚le m˘don n”velhet“: - S˘oldattal, kl”n”sen akkor alkalmazand˘, ha v‚rzik a beteg. - V‚r infŁzi˘val, ami akkor hat sos, ha a v‚rz‚s nem  ll el. - Dopamin injekci˘val, ha a beteg nem v‚rzik, de csak nagyon v‚szes esetekben. 4. Vizeletszint. A t lca ‚s a m–t“asztal k”z”tt tal lhat˘ s rga ed‚ny. Ha lecs”kken a tartalma, adjunk a betegnek mannitol infŁzi˘t. 5. Agy feszl‚se. K‚zzel ‚rintsk meg az agyat, ha feszlt, akkor asszisztensnk sz˘l. Ebben az esetben ki kell nyitni a k‚perny“ alj n, k”z‚pen lev“ csapot, majd megnyomni az agyat, ‚s elz rni a csapot. Ez ltal a feszl‚s megsz–nik. A fejb“r felnyit sa El“sz”r is mossuk meg a keznket a szappannal, majd vegyk fel a keszty“t. Ezut n fordĄtsuk el a beteg fej‚t a megfelel“ oldalra. A szem f”l”tt kenjk be az eg‚sz fejet j˘ddal, majd adjunk be antibiotikum-injekci˘t. Ezut n a leped“vel takarjuk le a sz munkra l‚nyegtelen r‚szt, ‚s tegynk v‚rt az infŁzi˘s palackba. Egy k”zelebbi k‚pet kapunk a fejr“l. Vegyk k‚zbe a szik‚t, ‚s balr˘l elindulva kezdjk el v gni a b“rt a vonal ment‚n, vigy zva, nehogy f”l”tte v gjuk. A harmad hoz ‚rve  lljunk le, tegyk le a szik‚t, ‚s a v‚rz“ helyekre tegynk egy-egy kapcsot a t lca alj r˘l. Vigy zzunk, mert ha egy eret tŁl sok ig hagyunk v‚rezni, a beteg elv‚rezhet. Foly- tassuk ezut n tov bb a v g st, ‚s k‚t r‚szletben fejezzk be. Miut n az ”sszes eret ”sszekapcsoltuk, fogjuk meg a b“rt a v g s felett, majd a kamp˘ (fishook) segĄts‚g‚vel r”gzĄtsk. A koponya felnyit sa V‚r”mleny elt volĄt sa eset‚n ezt nem kell megcsin lni. Miut n sz‚tnyitottuk a b“r- ‚s izomsz”vetet, n‚gy lyukat kell fŁrnunk. Tegyk az ”blĄt“t (egy henger, g”mbbel a v‚g‚n) a l that˘ terlet jobb oldal ra, hogy a jobb oldali sarokra cs”p”gtessen. Vegyk k‚zbe a fŁr˘t, ‚s kezdjnk el ott fŁrni, ahova a vĄz cs”p”g. Azonnal  lljunk le a fŁr ssal, ha a fŁr˘ hangja magas lesz. A lyuk k”rli erek v‚rz‚s‚t  llĄtsuk el a viasszal. A m sik h rom lyukat a terleten fent k”z‚pre, k”z‚pen baloldalra ‚s lent k”z‚pre kell helyezni. Fogjuk meg az agyburok-lev laszt˘t, ‚s haszn ljuk mind a n‚gy lyukon. Tegyk r  a fŁr˘ra a f–r‚szfejet, ‚s az egyik lyuk belsej‚b“l indulva v gjuk fel a kopony t a m sik lyukig, Ągy egy rombusz alakŁ terletet v gva k”rbe. Fogjuk meg a teljesen k”rbef–r‚szelt csontot, ‚s vigyk az asztal bal als˘ r‚sz‚re. A peremen lev“ ereket t”r”ljk meg a viasszal, amelyek pedig m‚g tov bb v‚reznek, ‚gessk el (a k”z‚ppontjukn l). Ha nem l tszik a k”zepe, akkor el“sz”r t”r”ljk le a v‚rt egy darab vatt val. Tegyk a fŁr˘ra nagysebess‚g– fejet (g”mb alakŁ), ‚s a perem f”l”tt menjnk v‚gig vele. Haszn ljuk ezut n is a viaszt. Az agyburok felnyit sa Erre nincs szks‚g a v‚r”mlenym–t‚t eset‚n. Tegyk a t– alakŁ fejet a fŁr˘ra, majd fogjuk meg a f‚mlemezt, ‚s rakjuk a bal fels“ ‚s a k”z‚ps“ als˘ sarok k”z”tti perem al . A fŁr˘val fŁrjunk lyukat a peremek k”zep‚n‚l, kb. f‚lŁton, min‚l k”zelebb a sz‚l‚hez. Csin ljuk meg ugyanezt a m sik h rom r‚szen is, majd fŁrjunk lyukat a kivett csontdarab k”z‚pre ‚s peremeinek k”zep‚re. A lyukakba rakjunk varratokat a fels“ polcon tal lhat˘ g”rbĄtett t– ‚s c‚rna segĄts‚g‚vel. Fogjuk meg a csontot, ‚s tegyk r  a t lc ra. Cs”kkentsk a v‚rnyom st az N jel– fecskend“vel. LazĄtsuk el az agyat (l sd p r bekezd‚ssel el“r‚bb), majd vegyk k‚zbe a szik‚t. A fels“ sarokt˘l kicsit balr bb kiindulva v gjuk fel az agyburkot az ˘ramutat˘ j r s val ellent‚tes ir nyban haladva, eg‚szen a fels“ sarok jobb oldal ig. Vigy zzunk, nehogy ”ssze‚rjen a v g s kezdete ‚s v‚ge, mert a sz”vet elhalna. gessk el az ereket, majd a fels“ fi˘kb˘l vegynk ki g‚zt ‚s nedvesĄtsk be a fejb“r”n. HŁzzuk ki r  az agyburkot, keznkkel megfogva. Ezut n az agyat id“k”z”nk‚nt be kell nedvesĄteni az ”blĄt“vel. Agyh rtya alatti v‚r”mleny kezel‚se V gjuk fel a fejb“rt. Ha nem l tjuk alatta a t”r‚st, akkor vagy rossz oldalra fordĄtottuk a beteg fej‚t, vagy rosszul  llapĄtottuk meg a betegs‚g‚t. Ellen“rizzk a l‚gz‚st, az EKG-t ‚s a v‚rnyom st. Fogjuk meg az ”blĄt“t, helyezzk el a t”r‚s k”zep‚n, majd nyomjuk meg a gombot. Ekkor az elkezd cs”p”gni. A fŁr˘val fŁrjunk egy lyukat a t”r‚s k”zep‚n (ott, ahova az ”blĄt“ cs”p”gtet). Nagyon figyeljnk a fŁr˘ hangj ra, mert ha nem  llunk le vele azonnal, amikor magas lesz a hangja, akkor nem csak a csontot fŁrjuk  t... A lyukn l lev“ v‚rz‚seket szntessk meg a viasszal. V gjunk bele a lyukba a szik‚vel, ‚s az elszĄv˘val szĄvjuk ki a v‚rt (suction instrument, egy cs“, amin egy gomb van). El“sz”r piros lesz, majd feh‚rre v lt. Ekkor hagyjuk abba, ‚s tegyk vissza a t lc ra. Fogjuk meg a v lad‚kelvezet“ cs”vet (kamp˘ van a v‚g‚n), ‚s tegyk a lyukba. Varrjuk oda a t–vel a cs”vet (ne a csonton, hanem a cs”v”n nyomjuk meg az eg‚r gombj t), majd varrjuk vissza a fejb“rt. Agytumor kezel‚se T volĄtsuk el a fejb“rt, a koponyacsontot, ‚s az agyburkot. Innent“l kezdve percenk‚nt nedvesĄtsk meg az agyat (a legegyszer–bb az, ha odatesszk az agy f”l‚, ‚s otthagyjuk). Kapcsoljuk be az ultrahangos k‚szl‚ket. A kijelz“je a t lca hely‚n lesz l that˘. A jobb als˘ sarokban van az ‚rz‚kel“je, amit vegynk a keznkbe. a gombot nyomva tartva vigyk v‚gig az agyon, figyelve a kijelz“t. Ha nem tal juk meg a daganatot, tegyk vissza az ‚rz‚kel“t, a kijelz“ jobb fels“ r‚sz‚n lev“ gombbal v ltsunk egy m sik r‚tegre, ‚s folytassuk Ągy a keresg‚l‚st. Ha megleltk a nagy feh‚r r‚szt, akkor vigyk a keres“t a k”zep‚be, ‚s jegyezzk meg a m–szer  ltal kijelzett koordin t kat (a fels“ az X, az als˘ az Y koordin ta). Kapcsoljuk ki a k‚szl‚ket. Ha esetleg az ultrahangos vizsg lat k”zben l‚pne fel valami komplik ci˘, akkor a k‚szl‚ket kikapcsolva segĄthetnk a beteg  llapot n. Kapcsoljuk be a mikroszk˘pot, ‚s  llĄtsuk be rajta az el“z“ koordin t kat a nyilak segĄts‚g‚vel (a fels“ az X, a jobb oldali az Y koordin ta). Az egyes sz”vetr‚tegek kl”nb”z“ szĄn–ek, a daganat pedig fekete szĄnnel van jel”lve. Az elszĄv˘val szĄvjuk fel az eg‚sz daganatot, kapcsoljuk ki a mikroszk˘pot, ‚s z rjuk vissza a kopony t. Aneurisma kezel‚se Nyissuk fel a fejb“rt, a kopony t ‚s az agyburkot. Ezut n percenk‚nt kell a cs”p”gtet“vel benedvesĄteni az agyat. Kapcsoljuk be a mikroszk˘pot, ‚s ha nem l tsz˘dik k”z‚pen egy halv ny csĄk, akkor kapcsoljuk ki ‚s kaparjuk le a nagysebess‚g– fŁr˘fejjel az agyburoklemez fels“ r‚teg‚t. A lebeny felhajt sa ut n ism‚t kapcsoljuk be a mikroszk˘pot. a p˘kh l˘szer– sz”vetet emeljk meg a fog˘val a vonal bal oldal n l, majd a kisoll˘val (microscissors/ arachdnoid knife) v gjuk fel a membr nt a Sylvius-hasad‚k ment‚n. Ezut n tegyk vissza mindk‚t eszk”zt a t lc ra. V laszzuk el a lebenyeket egym st˘l az erre szolg l˘ szersz mmal (retractor). A hasad‚kt˘l balra lev“ lebenyt fogjuk meg, ‚s kb. 2 centivel hŁzzuk arr‚bb. az ”sszek”t“ eret v gjuk el a kisoll˘val, ‚s ‚gessk el ezeket. HŁzzuk tov bb a lebenyt, mĄg l that˘v  nem v lik a m sodik p˘kh l˘szer– r‚teg. Az art‚ria egyik oldal n lev“ s”t‚t terlet az ‚rdekes a sz munkra. V gjunk be a kisoll˘val mint az el“bb, de sokkal ˘vatosabban, nehogy megs‚rtsk a k”zelben lev“ nyaki ver“eret ‚s a l t˘ideget. A nyilak segĄts‚g‚vel mozoghatunk a l‚nyeges terletre. HŁzzuk el a membr nt, hogy l that˘v  v ljon az ‚rt gulat. Vegyk k‚zbe azt az eszk”zt, melynek a v‚ge csepp alakŁ, ‚s hŁzzuk v‚gig k‚tszer a s–r–s”d‚s f”l”tt. Ezzel elt volĄtjuk az ‚rt gulat feletti k‚t sz”vetr‚teget. A kamp˘t (rhoton hook) vigyk a labda k”zep‚re, ‚s akasszuk be a v‚n k f”l‚. HŁzzuk le a v‚n kat ‚s az agyburok-lev laszt˘t haszn lva nyomjuk meg az eg‚r gombj t a labd n. Ezut n emeljk fel a labda alatti sz”veten a t gulatot a kamp˘ segĄts‚g‚vel (lehet, hogy t”bbsz”r kell pr˘b lkozni). A t gulat nyaki r‚sze f”l‚ helyezznk el egy kapcsot (aneurysm clip), majd t volĄtsuk el a lebenyeket sz‚tfeszĄt“ szersz mot ‚s z rjuk vissza a kopony t. A koponya visszaz r sa Tumor ‚s ‚rt gulat eset‚n el“sz”r z rjuk vissza az agyburkot (nyomjuk meg f”l”tte a gombot), majd a v g s k”rl legal bb tĄz ”lt‚st csin ljunk a t–vel. Ezut n tegyk pontosan a hely‚re a koponyacsontot, ‚s nyomjuk meg rajta a gombot. Rendezzk el a varratokat, az ltal, hogy a perem ment‚n ‚s k”z‚pen megnyomjuk a csontot. T volĄtsuk el a fejb“rt tart˘ kamp˘kat, ‚s az ‚relszorĄt˘ csipeszeket. A pisztoly alakŁ eszk”zzel kapcsozzuk ”ssze a v g st, ‚s m r k‚szen is vagyunk. Most n‚h ny eset leĄr sa k”vetkezik, hogy egyszer–bb legyen a j t‚k. 1. "...admitted semi-conscious ... he was non-responsive to their presence." T g pupilla B,J F‚nyre nem reag l B,J Diagn˘zis: kokainszed‚s. 2. "...asmitted unable to use left/right hand/unable to walk... they found him on the floor..." Nincs f jdalom, gyenges‚g  az egyik oldalon. Diagn˘zis: hiszt‚ria. 3. "...admitted with severe headache... he was in severe pain." T g pupilla, nincs f‚nyreakci˘, ‚rthetetlen besz‚d, gyenges‚g  csak az egyik oldalon. R”ntgenek elv‚gz‚se. Diagn˘zis: Agyh rtya alatti v‚r”mleny. 4. "...admitted unable to use right hand... she was non-responsive..." rz‚ketlens‚g, gyenges‚g, szemmozg s ‚s f‚nyre val˘ reag l s hi nya, valamint t g pupilla  a jobb oldalon. Diagn˘zis: infarktus. 5. "...semi-conscious... non-respinsive to their presence/they found her on the floor, unable to move" rz‚ketlens‚g, tŁlzott reflex, gyenges‚g  csak az egyik oldalon, valamint ‚rthetetlen besz‚d. Diagn˘zis: migr‚n. V‚gezetl szeretn‚k k”sz”netet mondani Cpt. Nemo-nak, aki n‚lkl ez a leĄr s nem j”hetett volna l‚tre. - DINO