Ha az igen szimpatikus Kecskeb‚ka (Bullfrog) nevet visel“ francia programoz˘csoport falinapt r hoz igazodunk, akkor most kb. POPULOUS ut n 2-ben j runk. A csoport nev‚t m‚lt n tette vil ghĄr–v‚ a nagyszer– strat‚giai j t‚k : tal n ennek k”sz”nhet“, hogy a PROMISED LANDS (Łj p ly k a POPULOUS-hoz) ut n k”vetkez“ dob sukr˘l (FLOOD) legfeljebb annyit lehetett elmondani, hogy: felejthet“... T”bb, mint egy ‚v fejleszt‚s ut n viszont megint egy olyan j t‚kot produk ltak, ami legal bb olyan sikerre sz mĄthat, mint a POPULOUS. A POWERMONGER-r“l m r messzir“l kiab l, hogy a kivitelez‚sn‚l a POPULOUS-ban egyszer m r nagyon j˘l bev lt m˘dszerhez folyamodtak : h l'Istennek! Most kiv‚telesen nem Isten szerep‚be ‚lhetjk bele magunkat, hanem a hatalmi hierarchi ban egy fokkal lejjebb  ll˘ figur t, egy teljesen h‚tk”znapi dikt tort fogunk j tszani. Az introban r”gt”n meg is ismerkedhetnk vele: komfortos v rkast‚ly ban boldogan fogadja k‚mei jelent‚s‚t az ellens‚g helyzet‚r“l ‚s egy gonosz vigyor ut n elindul vil gh˘dĄt˘ Łtj ra. Ez a vil g kiss‚ darabos, mert kb. 200 szigetb“l  ll, amelyeket egyenk‚nt le kell ig zni a v‚gs“ gy“zelemhez. (Azt hiszem, a j”v“ ny rig biztosĄtva van a szabadid“m kultur lt elt”lt‚se... : CoVboy). Tov bbi probl‚m t jelent, hogy a szigetekkel hasonl˘ tervei vannak h rom m sik kir lynak (III. Jayne, XVIII. Jos ‚s II. Harald) is. Az “ kezkben vannak jelenleg a szigetek v rosai. H rmuk k”zl az els“ kett“ jelent majd vesz‚lyt sz munkra, egyes szigeteken “k fognak t mad˘lag fell‚pni. II. Harald csapatai sohasem t madnak (nincs is b zisuk a szigeteken). Vele viszont az‚rt fog meggy–lni a bajunk mert : b r a j t‚kban passzĄv, de : neki van a legt”bb v rosa, amelyeket szint‚n el kell majd foglalnunk. Bejelentkez‚s ut n a j t‚k ‚rdekl“dik nfels‚gnk neve ut n, majd a f“men jelenik meg. Ebbe a menbe t‚rnk vissza, ha valamelyik sziget h˘dĄt sa gy“zelmesen befejez“d”tt vagy a dics“ hadj ratban v‚letlenl lem‚sz rolnak bennnket. A men az al bbi pontokat tartalmazza: START NEW CONQUEST: Łj h˘dĄt s megkezd‚se az els“ szigett“l kezd“d“en. Ha m r volt valamilyen h˘dĄt sunk (foglaltunk m r el szigetet), akkor a program r k‚rdez, hogy t‚nyleg t”r”lni akarjuk-e az eddigi diadalainkat vagy csak puszta tr‚f b˘l clickeltnk erre a pontra. CONTINUE CONQUEST: H˘dĄt s folytat sa. Ha eddig m‚g nem foglaltunk el egyetlen szigetet sem, akkor a program automatikusan egy kimentett  ll s bet”lt‚s‚t v rja. PLAY RANDOM LAND: V‚letlenszer– h˘dĄt s. Az els“ k‚t pont v laszt s val a teljes szigetrendszer l‚p‚sr“l-l‚p‚sre t”rt‚n“ megh˘dĄt sa a c‚l, enn‚l a pontn l egy v‚letlenszer–en gener lt terepen j tszunk. Ilyen p ly n  ltal ban t”bb kapit nyt is kapunk kezd‚shez ‚s bennnket nem fog senki sem t madni (de att˘l m‚g vesztnk, ha a vez‚r elesik valamilyen csat ban!), teh t gyakorlatilag trainer opci˘nak is felfoghat˘. A c‚l egy‚bk‚nt itt is ugyanaz, mint h˘dĄt sn l: az ”sszes v ros elfoglal sa. LOAD DATA DISK: Ak rcsak a POPULOUS-hoz a PROMISED LANDS, a POWERMONGER-hez is forgalomba kerlt egy adatlemez, amely Łj, megh˘dĄt sra v r˘ szigeteket tartalmaz. Ezt a lemezt v rja a program ennek a menpontnak a v laszt sa ut n. (Eg‚sz v‚letlenl nincs meg valakinek? : CoVboy) Valamelyik h˘dĄt s v laszt sa ut n megjelenik a szigetrendszer t‚rk‚pe, amelyen ki kell v lasztanunk, hogy melyik szigetet akarjuk megt madni. A keretb“l egy‚bk‚nt kiderlhet, hogy ez nem a teljes t‚rk‚p : csak az els“ 60 helyszĄn. Csak az elfoglalt szigetekn‚l vagy szomsz‚djaikn l jelenik meg a pointer alatt a v laszt shoz szolg l˘ keret, teh t csak olyan szigeteket t madhatunk meg, amelyeknek valamely szomsz‚dj t m r egyszer megh˘dĄtottuk. Ha megoldott sziget m‚g nem volt, akkor a j t‚k a bal fels“ sarokban l‚v“ helyen kezd“dik, k‚s“bb az elfoglalt szigeteket egy-egy kard fogja jel”lni. A megh˘dĄtott helyszĄneket is Łjra lehet j tszani (b r ennek nincs tŁl sok ‚rtelme), mert a program a h˘dĄt s el“tti  llapotot fogja adni. Ebb“l k”vetkezik, hogy az elfoglalt szigetek csak egy megoldott probl‚m t jelentenek, egy‚bk‚nt nincsenek hat ssal a tov bbi h˘dĄt sokra. Nem lehet r˘luk csapatokat vagy felszerel‚st  tvinni egy m sikra : mindenhol csak a kezdetben megl‚v“ ‚s az ott megszerzett felszerel‚sb“l/emberanyagb˘l dolgozhatunk. Term‚szetesen a h˘dĄt s el“rehaladt val egyre nehezebben elfoglalhat˘ szigetekre fogunk betoppanni: egyre t”bb v rost kell elfoglalnunk, egyre nagyobb ellens‚ges er“k pr˘b lnak bel‚nk k”tni, stb. A kezd“ helyszĄn p‚ld ul csak egy rossz tr‚fa: a h˘dĄt s tal n m‚g k‚t percig sem tart, mert a k‚t v rost csak sim n meg kell t madni ‚s a gy“zelem biztos. Ellenben aj nljuk mindenkinek a figyelm‚be a bal als˘ sarokban l‚v“ helyet, ahol kl”n”sen humoros dolgok fognak t”rt‚nni... (Hogyne, gutat‚s : CoVboy) A j t‚k jelleg‚b“l ad˘d˘an csak a kezel‚st ‚s a szab lyokat fogjuk ismertetni : az egyes szigeteken alkalmazand˘ strat‚gi t majd minden ifjŁ c‚z r kisti mag nak (b r az‚rt a k”vetkez“kben rem‚lhet“leg lesz n‚mi liszt is ehhez a st”get‚shez ). T‚rk‚p A k‚perny“ bal fels“ r‚sz‚n l that˘ az aktu lis helyszĄn kicsinyĄtett t‚rk‚pe. A POPULOUS-hoz hasonl˘ m˘don egy feh‚r kereszt mutatja azt a helyet, ami a j t‚kt‚rben kinagyĄtva l that˘, egy adott r‚szt a megfelel“ helyre clickelve tudunk nagyĄtani. A t‚rk‚pen egy k”penyes figura mutatja a vez‚r tart˘zkod si hely‚t (ha t”bb is van, akkor az ‚ppen aktu lisat). Ha valamelyik parancsikon aktĄv (z”ld), de m‚g nincs v‚grehajt s alatt, akkor a vez‚r ‚s a j t‚kt‚rben mutatott k‚p helye k”z”tt egy fekete vagy piros szĄn– egyenes hŁz˘dik : ilyenkor click a t‚rk‚pen nem az adott hely nagyĄt s t eredm‚nyezi, hanem az aktĄv ikon c‚lpontj nak a meghat roz s t (ezt c‚lszer–bb ink bb a j t‚kt‚rben kijel”lni, mert az pontosabb). A villog˘ feh‚r pontok jelzik az alattval˘ink helyzet‚t (ezek lehetnek katon k vagy valamelyik v rosunk lak˘i). A t‚rk‚pnek 4 kijelz‚si m˘dja van, amelyeket a felette l‚v“ ikonokkal  llĄthatunk be: :Az els“ a hegy- ‚s vĄzrajzi t‚rk‚p . A vil gosabb szĄnek a magasabb, a s”t‚tek az alacsonyabb terleteket mutatj k. :A m sodikon a piros s vok jelzik az erd“ket. Mivel b rmilyen felszerel‚s ‚pĄt‚s‚hez f ra van szks‚g, a j t‚k elej‚n c‚lszer– egy olyan kisebb v rost elfoglalni, amelynek k”zel‚ben nagyobb erd“ van : gyorsabb lesz a felszerel‚s gy rt sa, ha nem kell a vil g v‚g‚re menni nyersanyag‚rt. :A harmadik egy semleges t‚rk‚pet eredm‚nyez, amely egyszerre akarja mutatni, amit a m sik h rom kl”n-kl”n. : A negyedik ikon a telepl‚seket jelenĄti meg a t‚rk‚pen. A nagyobb v rosokat rombusz, a kisebbeket kereszt, a falvakat pedig egy pixel jelzi. Kezd‚skor a harmadik kijelz‚si m˘d aktĄv : ez maradhat is. Term‚szetesen az ellens‚ges csapatokat a t‚rk‚p nem mutatja. Ir nyt– A k‚perny“ bal als˘ r‚sz‚t az ir nyt– foglalja el. A piros nyĄl mutatja, hogy a j t‚kt‚rben lev“ terepet melyik n‚z“pontb˘l l tjuk. N‚ha szks‚g lesz a terep 90 fokkal t”rt‚n“ elforgat s ra (az ir nyt– felett l‚v“ nyilak), mert a k”vetkez“ parancsunk c‚lpontj t esetleg nem l tjuk rendesen (ergo nem tudjuk kijel”lni). A j t‚kt‚rben l‚v“ k‚p a billenty–zetr“l a kurzornyilakkal vagy az ir nyt– megfelel“ ir ny ra clickelve scrolloztathat˘: az ir nyt– mindig a v lasztott ir nyba mozgatja a terepet, a kurzornyilak pedig az elforgat s m‚rt‚ke szerint. Az ir nyt– mellett l‚v“ k‚t ikonnal 6 l‚pt‚kben tudjuk a j t‚kt‚rben l‚v“ r‚szt nagyĄtani/kicsinyĄteni. V‚lem‚nynk szerint a m sodik nagyĄt s a c‚lszer–, de egyes alkalmakkor szks‚g van nagyobb nagyĄt sra is. Az ir nyt– felett l that˘ m‚rleg jel”li a hatalmi viszonyokat a jelenlegi szigeten. A jobb oldali serpeny“ jelez bennnket: akkor gy“ztnk, ha el‚rte az als˘ vonalat. A vez‚r A j t‚kt‚r m”g”tt  llva figyeli az esem‚nyeket a vez‚rnk. N‚ha forgatja a szem‚t is, de att˘l m‚g “ a legfontosabb embernk (ennek hangsŁlyoz s ra a mi nevnket is viseli). Az ‚let‚re term‚szetesen nagyon vigy zni kell, mert ha meg”lik, akkor a h˘dĄt s v‚get ‚rt : lehet ezt a helyszĄnt Łjrakezdeni. A vez‚rnek adjuk ki a parancsokat, mindig n la van a sereg legjobb fegyvere ‚s a katon k is mindig az “ mozg s t k”vetik (kiv‚ve ha a Hadsereg feloszlat sa parancsot adtuk ki). Az ellens‚ges vez‚rek ugyanilyen fontosak: ha sikerl valamelyiket meg”lnnk, akkor a parancsnoks ga alatt  ll˘ sereg katon i elszaladnak (ugyanaz, t”rt‚nik, mintha a saj t seregnket feloszlattuk volna: hazat‚rnek oda, ahonnan toborozt k “ket). Ha teh t sikerl a f“kolompost kiirtanunk, akkor j˘val nagyobb tŁler“ is legy“zhet“. A vez‚rt szimboliz l˘ figura mell‚n egy aranyszĄn– jelv‚ny l that˘, erre clickelve tudunk infokat k‚rni r˘la: CAPTAIN NAME: A vez‚r neve. JOB: Az ‚ppen v‚grehajt s alatt  ll˘ parancs. Ha ilyen ‚ppen nincs (az utols˘t v‚grehajtotta), akkor let borozik (IN CAMP). AGGRESSION: Az agresszivit s m‚rt‚ke. LOYALITY: H–s‚g. Ennek csak t”bb vez‚r eset‚n van ‚rtelme, hiszen saj t mag hoz jobb ra minden ember h–s‚ges... STRENGTH: Er“. Ha FIT, akkor minden rendben, egy‚bk‚nt hagyjuk a vez‚rt valahol let borozni, hogy visszanyerje az erej‚t. SPEED: A mozg s gyorsas ga. Maxim lis ‚rt‚ke 48 (egyes helyszĄneken csak 36). A sebess‚g cs”kken az ‚vszakok v ltoz s val (a t‚li id“j r s miatt p‚ld ul  ltal ban a fel‚re/harmad ra esik vissza) illetve ha tŁl sok felesleges cuccot cipelnk magunkkal (”t  gyŁt vonszolva magunk ut n p‚ld ul 2-re cs”kken). FOOD: Az ‚lelem mennyis‚ge. N”velhet“ a v rosokban, juhok megst‚s‚vel vagy az ellens‚ges vez‚rek  ltal elhullatott k‚szletek elfogyaszt s val. Ha a kaja elfogy, akkor a hadsereg fokozatosan elsz‚led, mindenki visszat‚r oda, ahonnan sz rmazik (el‚g kellemetlen, amikor ‚ppen csata k”zben jut eszkbe, hogy “k tulajdonk‚ppen ‚heznek ‚s ink bb elmennek haza). A vez‚rt nulla kaj val is tudjuk mozgatni, de ilyenkor igyekezznk elkerlni a nem saj t k‚zen l‚v“ v rosokat, mert kiss‚ ‚letvesz‚lyes egyedl k˘ric lni az ellens‚g k”zel‚ben: egyr‚szt n‚ha Łgy gondolja, hogy “ most autodidakta m˘don is t madni fog, m sr‚szt a mag nyosan mozg˘ vez‚rt el“szeretettel szokt k megt madni a v rosok lak˘i (ha csapatokkal mozog, akkor ez sohasem fordulhat el“)... TROOPS: A hadsereg l‚tsz ma. Kezdetben 18-26 emberrel kezdnk, de egy 25 f“s sereg : a felszerel‚st“l fgg“en : m r el‚g er“snek sz mĄt, l‚v‚n a legnagyobb v ros maxim lis lakoss ga 34 f“. Term‚szetesen a v‚res hadj rat alatt sz‚pen fogyatkozik majd a l‚tsz m, de Łj embereket toborozhatunk a keznk”n l‚v“ v rosok illetve b zisok lakoss g b˘l. CARRYING: A felesleges felszerel‚sek felsorol sa. Ezeket min‚l el“bb tegyk le, mert csak lassĄtj k a halad st. A fels“ sorban a vez‚r feje felett egy kis  bra ‚s h rom s v l that˘. Az  bra az utols˘ parancsot mutatja (ugyanaz, mint a JOB az infoban). A k‚k s v a kaja (u.a., mint a FOOD) mennyis‚g‚t jel”li (maximumon 365-nek felel meg, enn‚l nagyobb ‚lelmiszerk‚szletet itt nem jelez). A piros s v a csapatok mennyis‚g‚t jelzi (u.a, mint a TROOPS). A z”ld csĄk az er“t mutatja (STRENGTH), ami akkor cs”kken ha csat ban a vez‚rt valaki k”zvetlenl t madja : ha elfogy, meghaltunk. Ha a vez‚rt t madj k, akkor javasolt r”gt”n “t (vagyis az “t t mad˘ embert) kijel”lni a t mad s c‚lpontj nak, hogy azonnal a segĄts‚g‚re siessenek. Egy‚bk‚nt a katon k ezt magukt˘l is megteszik, mihelyt meg”lt‚k azt, akivel utolj ra harcoltak (h t persze ha a k‚zitus ban “k hŁzt k a r”videbbet, akkor nem...). Ha az er“ cs”kkent, akkor a csata ut n egy ideig ne adjunk ki semmilyen parancsot, mert t boroz sn l automatikusan felt”lt“dik a vez‚r ereje. CONQUEST-et j tszva a legt”bbsz”r egy vez‚rrel kezdnk (v‚letlen terepen ak r 4 is lehet m r nyit sn l), de szerezhetnk Łjakat is, ha valamelyik ellens‚ges  t ll hozz nk. Ez olyan vez‚rekn‚l lehets‚ges, amelyeket a katon ink nem ”lnek meg a csat ban (ez egy‚bk‚nt nem tŁl s–r–n fordul el“). Ilyenkor mindig az els“ (aki a nevnket viseli) marad a f“vez‚r, az “ ‚let‚re kell vigy znunk. Ha egy vez‚r  t ll hozz nk, akkor a figur ja megjelenik a j t‚kt‚r m”g”tt (az infoi a fels“ sorban) ‚s a fej‚re clickelve  tkapcsolhatunk r : ezut n az “ pozĄci˘j t mutatja a t‚rk‚p ‚s a kiadott parancsok neki sz˘lnak. Az aktu lis vez‚rt a feje felett ugr l˘ piros nyĄl jelzi. CONQUEST-n‚l nem c‚lszer– a t”bb vez‚r: egyetlen j˘l felszerelt sereggel b rmilyen nagys gŁ v ros elfoglalhat˘, de el‚g gondot jelent az is, hogy ebbe az egybe elegend“ embert toborozzunk. A j t‚kt‚r berendez‚se V rosok: F“ c‚lpontjaink. Nagys g szerint n‚gyf‚le l‚tezik, amelyeknek lakoss ga maxim lisan 2-10-18-34 f“ lehet. Enn‚l tov bb nem n‚pesednek, a tov bbi n‚pszaporulat  tk”lt”zik egy m sik v rosba (azt nem figyelik, hogy azt id“k”zben elfoglalta-e egy m sik hatalom). Egy az  ltalunk (vagy m sok  ltal) kiirtott v rosok lakoss ga lassan Łjra felt”lt“dik. N‚ha megt‚veszt“ lehet, hogy valamelyik Łjonnan elfoglalt v rosunkban a program jelez lakoss got, de sehol sem l tjuk “ket : ilyenkor az Łj lakosok vagy nem ‚rtek m‚g ide, vagy vĄzi akad ly miatt nem is fognak tudni. A v roslak˘k a kir lyukra jellemz“ szĄn– ruh t viselnek: a mi szĄnnk feh‚r, III. Jayne alattval˘i k‚k, XVIII. Jos‚ piros, II. Harald‚ pedig s rga ruh t hordanak. B zis: Ha az ”sszes v ros el‚rte a maxim lis lakoss g t, akkor a n‚pszaporulat bevonul katon nak a b zisokra, ami a v rosok egy speci lis form ja. Minden hadj rat a saj t b zisunkn l kezd“dik, amelyet egy lak˘torony szimboliz l. A mi keznk”n l‚v“ b zisokon tart˘zkod˘ katon k k”zl toborz sn l legt”bbsz”r az ”sszes be ll a hadseregbe. ltal ban az ellens‚ges csapatok kl”n”s ‚rdekl“d‚ssel viseltetnek a b zisunk ir nt, de a b zisokat a gy“zelemhez nem szks‚ges elfoglalni! Tavak, foly˘k: Ezek a term‚szeti akad ly szerep‚t t”ltik be, amelyen csak azok a katon k ‚s v roslak˘k tudnak  tkelni, amelyekn‚l van cs˘nak : egy‚bk‚nt tan cstalanul toporognak a parton (a katon k megpr˘b lj k az‚rt k”vetni a vez‚r mozg s t). Mindenekel“tt teh t cs˘nakot kell szereznnk a seregnk ”sszes tagj nak. Ez a lop s nev– esem‚nnyel t”rt‚nik: a tengerparton fekv“ v rosokn l sz mos cs˘nak v rja, hogy felszerel‚snket gyarapĄtsa. Ha a dics“ vez‚rnek Łj cs˘nakot sikerlt organiz lnia, akkor az r”gt”n a tŁlparton rekedt csapatok egyik tagj hoz kerl ‚s az megindul a vez‚r fel‚. Az ellens‚ges vez‚reknek term‚szetesen nincsen ennyi esze, teh t ha azt l tjuk, hogy a seregk egyik r‚sze mindig lemaradozik vĄzen val˘  tkel‚skor, akkor lehet“leg vĄzparton tk”zznk meg velk. Erd“k: Ezeknek annyi szerepe van, hogy a kl”nb”z“ cuccok gy rt s n l innen hozz k a v roslak˘k (vagy a v rosban munk ra fogott katon k) az ‚pĄt‚shez szks‚ges faanyagot. A v rosok infoin l mindig fel van tntetve, hogy a lak˘k melyik erd“be j rnak f ‚rt : ha innen az ”sszes f t kiv gt k, akkor itt m r nem lehet tov bbi felszerel‚st gy rtani. Az erd“k lombozata ‚s a talaj mindig mutatja azt is, hogy milyen ‚vszak van. Az erd“ben egy‚bk‚nt tal lhatunk mad rreptet“ket is, amelyek mellett elvonulva fel lehet zavarni az ”sszes csurit bel“le... Juhok: Az ‚les fllel meg ldott j t‚kos k‚ts‚get kiz r˘an meg llapĄthatja, hogy a v rosok k”rny‚k‚n hallhat˘ hangok egyik‚t valamilyen h zi llat gener lhatja. Nevezzk “ket mondjuk juhoknak. Nagyszer–en alkalmasak a sereg ‚lelmiszertartal‚kainak felt”lt‚s‚re: miut n a dics“ sereg megt madta a vesz‚lyes ragadoz˘t, n‚h ny m sodperc mŁlva m ris kb. 150 adag kaj val gazdagodik. Juhokat  ltal ban a v rosok k”rny‚k‚n tal lunk, de n‚ha eg‚szen messzire is elk˘borolhatnak legel‚sz‚s k”zben. Ez‚rt juh szokat is rendszeresĄtettek hozz juk, amelyek ”sszegy–jt”getik az elk˘borolt j˘sz gokat ‚s a v ros biztons gos terlet‚re viszik vissza “ket. Vigy zat: ha egy birk t a v ros terlet‚n bell (a h zak  ltal k”zrez rt helyen) t madunk meg, akkor azt a lak˘k Łgy veszik, mintha a v rost t madtuk volna meg! UgyanĄgy ha a parancs kiad sa ˘ta eltelt id“ben egy juh sz a h˘na al  csapta a birk t, akkor a sereg a juh szt fogja megt madni. A hadsereg ‚s felszerel‚se Mint m r emlĄtettk, a j t‚kot 18-26 emberrel kezdjk a b zisunkn l. Els“dleges c‚lunk, hogy min‚l jobb felszerel‚st szerezznk minden embernek. Egy katon n l k‚t t rgy lehet: egy haj˘ ‚s valamilyen fegyver (k‚t fegyver nem). Kezdetben  ltal ban egy Ąjb˘l  ll a hadsereg felszerel‚se, ami a vez‚rn‚l van, de a k‚s“bbiekben a nehezebb szigetekn‚l m r a kezdeti hadsereg katon i is Ąjjal vannak felfegyverezve. Felszerel‚seket h romf‚le m˘don szerezhetnk: lopunk (csak cs˘nakot lehet), az ellens‚ges csapatokt˘l zs km nyolunk vagy saj t k‚zen l‚v“ v rosban gy rtunk. Term‚szetesen az ellens‚g katon i is csak egy fegyvert ‚s cs˘nakot tarthatnak magukn l. Miut n egy katona valamelyik csat ban visszaadta lelk‚t a Teremt“nek, a holtteste nemsok ra elt–nik, de az  ltala hordott felszerel‚s megmarad : ezeket alkalmasint be lehet gy–jteni az arzen lunkba. Vez‚rek eset‚n ez a fegyver mindig Ąj, de ut nuk megmarad m‚g a seregk ‚lelmiszerk‚szlete is. Ha valamelyik szigeten tudjuk, hogy nemsok ra meg fognak t madni bennnket, akkor a legegyszer–bb, ha bev rjuk az ellenfelet : “ majd hozza a felszerel‚st ‚s az ‚lelmet is... A m sik m˘dszer felszerel‚s szerz‚s‚re, ha munk ra fogjuk a sereget valamelyik v rosunkban (b zisn l nem lehet). A v ros fekv‚s‚b“l ad˘d˘an vagy az erd“b“l hozott f b˘l fognak ‚pĄtkezni, vagy : dombtet“n l‚v“ v rosokn l : megnyitnak a v ros mellett egy b ny t, ami majd a f‚met szolg ltatja a munka folyam n gy rtott kardokhoz vagy  gyŁkhoz. Azt, hogy mit fog gy rtani a sereg, az agresszi˘ be llĄtott m‚rt‚k‚t“l fgg: :egyes aggresszi˘szinten  ltal ban ek‚ket (Ploughs), pal nt kat (Pots) vagy cs˘nakokat (Boats) gy rtanak. Az els“ kett“t nem tudjuk fegyverk‚nt haszn lni (teh t semmi szks‚g r juk), az ut˘bbit pedig az ellenf‚lt“l is zs km nyolhatunk vagy lophatunk. :kettes agresszi˘ eset‚n  ltal ban l ndzs kat gy rtanak. Gyalogosainknak j˘ k‚zifegyver. :h rmas aggresszi˘n l Ąjakat (Bows), katapultot (Catapult) vagy : megnyitott b ny val rendelkez“ v rosban : kardokat (Swords) vagy  gyŁt (Cannon) fognak gy rtani (az ut˘bbi h rom el‚g id“ig‚nyes feladat). Az Ąjakkal felszerelt hadseregek el‚g hat‚konyak a t mad sban, mert mire az ellens‚g egy ltal n a k”zelnkbe ‚r, m r legal bb a fel‚t lenyilazt k (ehhez persze az is szks‚ges, hogy l ss k “ket, teh t lehet“leg ne egy dombtet“ m sik oldal n l‚v“ sereg ellen adjunk ki t mad si parancsot, mert elv‚sz ez az el“nynk). Kl”n”sen j˘l bev lnak az Ąj szok k”zvetlenl vĄzparton fekv“ v rosok elleni t mad sn l: ilyenkor partra se sz llnak, m‚g a vĄzr“l lenyilazz k a t. lakoss got. Nem c‚lszer– azonban csak Ąj szokkal mozogni (tartsunk n‚h ny gyalogost is), mert csat kban p rharcok szoktak kialakulni ‚s ha a vez‚rt megt madt k, akkor csak a gyalogosok tudnak k”zvetlen segĄts‚get nyŁjtani neki. Ha Łj fegyvert vesznk fel, akkor az els“sorban mindig egy olyan katon nkhoz kerl, amely m‚g nem visz semmilyen fegyvert. Ha m r minden katon n l van valamilyen fegyver, de az Łjonnan felvett a jelenlegin‚l jobb, akkor a katona lecser‚li a fegyver‚t a jobbra ‚s az eddigi fegyvere feleslegk‚nt jelentkezik (CARRYING). Ha csak n‚h ny l ndzs r˘l vagy Ąjr˘l van sz˘, akkor ezt nem szks‚ges letenni, mert az Łjonnan toborzott embereknek r”gt”n k‚zn‚l lesz a felszerel‚se ‚s ezek m‚g nem fogj k lassĄtani a mozg sunkat. Łjonnan toborzott katon khoz nem kerlnek  t automatikusan a CARRYING-ben l‚v“ fegyverek, teh t azt ilyenkor le kell tenni ‚s ism‚t felvenni. A fegyverek priorit si sorrendje: pike/sword/bow. Az  gyŁ vagy a katapult mindig a vez‚rn‚l van, mindkett“ sz llĄthat˘ vĄzen is. Ellens‚ges csapatok soha nem haszn lj k “ket. Ezekb“l mindig csak egy darabot ‚rdemes felvenni, mert a vez‚r Łgysem haszn l t”bbet csat ban ‚s t”bb darab nagyon lelassĄtja a mozg st. Nagyon kellemes hat sŁ fegyver mindkett“, sz˘val ha valamelyik ellens‚ges v rosban ilyet pillantunk meg, akkor azt min‚l el“bb foglaljuk el, hogy magunkhoz vehessk. Csat ban a vez‚r buzg˘n durrogtat vele ‚s szorgalmasan rombolja a h zakat valamint az ‚l“er“t. Kl”n”sen kellemes, mid“n a nyakunkba zŁdul egy 70-80 f“s ellens‚ges sereg, de a vez‚rnk m r a katapult els“ l”v‚s‚vel fejbek˘lintja az ellens‚g vez‚r‚t: a menekl“ ellens‚g sorai k”z”tt ezut n meghat˘ m‚sz rl st lehet rendezni... Nemcsak a katon kkal lehet felszerel‚seket gy rtatni: a v rosok lak˘i  ltal ban magukt˘l is ‚pĄtgetnek kl”nf‚le cuccokat. Ezek mindig a Workshop mellett l that˘ak. Ha a v rost t mad st ‚rn‚, akkor a lak˘k megragadj k ezeket a fegyvereket ‚s felhaszn lj k a v‚dekez‚shez (katapultot nem). Term‚szetesen az elesett v roslak˘ ut n is megmarad a fegyvere. A parancsikonok A j t‚kt‚r k”rl elhelyezked“ ikonokra clickelve tudunk parancsokat kiadni a vez‚rnek. A legt”bbnek valamilyen c‚lt is ki kell jel”lnnk, ami t”rt‚nhet a j t‚kt‚rben vagy a t‚rk‚pen is. Ha a vez‚r a parancsot meg‚rtette, Yes! -szel nyugt zza ‚s a feje felett l‚v“ ikon is azonnal a feladatra jellemz“  br ra v lt. T”bb vez‚r eset‚n a m sodikt˘l kezdve ez a nyugt z s nagyon lelassul, hosszabb id“ is eltelhet, mire elkezdi v‚grehajtani (de ha az ikon z”ld szĄne kialudt, akkor m r megcsin lja). Tal n az‚rt van ez Ągy, mert sokkal gyeng‚bb a t”bbi vez‚r felfog˘k‚pess‚ge... Agresszivit s m‚rt‚ke: Ennek nem kell c‚lt kijel”lni, az aktu lis vez‚r tev‚kenys‚g‚re van hat ssal (mit ‚pĄtenek a csapatok, ha t mad s ‚ri “ket, milyen gyorsan reag lnak, stb.). Ezt c‚lszer– mindig a legmagasabb fokon tartani (kezdetben mindig a m sodik az aktĄv), kiv‚ve azt az esetet, ha a vez‚rt k‚nytelenek vagyunk egyedl mozgatni. Ilyenkor ugyanis hajlamos egyedl is belek”tni az Łtj ba akad˘ ellens‚ges seregekbe... K‚m: Ennek az ikonnak nem tudtunk jobb nevet tal lni. V laszt sa ut n a vez‚r elhagyja a csapatot ‚s a kijel”lt helyszĄnre s‚t l. Nem t mad, meg egy‚bk‚nt sem nagyon csin l semmit : sz˘val ez egy felejthet“ opci˘. Sz”vets‚g: Lehet“s‚g van arra, hogy valamelyik kir lynak sz”vets‚get aj nljunk (b r mi nem nagyon haszn ltuk ezt...). Egyszerre mindig csak eggyel lehetnk sz”vets‚gben. Ez egy v rosa kijel”l‚s‚vel lehets‚ges, de c‚lszer– el“tte kereskedni is vele. Ha ez a kir ly agresszĄv (vagyis van a helyszĄnen valamilyen hadserege mozg sban), akkor term‚szetesen nem fogja a sz”vets‚get elfogadni : passzĄvan  ltal ban elfogadj k, ha ezen a helyen m‚g nem t madtuk meg egyetlen v rosukat sem. A sz”vets‚ges kir ly v rosaiban ugyanŁgy felvehetnk ‚lelmet ‚s felszerel‚st, mintha a saj tunk lenne, de toborozni nem lehet. Term‚szetesen a sz”vets‚gesnket is el“bb-ut˘bb meg kell t madnunk, kl”nben nem tudjuk az eg‚sz szigetet elfoglalni. Ilyenkor a kir ly s‚rt“d”tten azt zeni, hogy a sz”vets‚get az id“k v‚gezet‚ig (K‚t perc? : CoVboy) felmondja velnk. Na nem baj. Egy‚bk‚nt is: a t”rt‚nelem m r nem egyszer megmutatta, hogy a sz”vets‚gek az‚rt k”ttetnek, hogy megszegj‚k “ket... Keresked‚s: Egy v ros kijel”l‚se szks‚ges hozz . Akkor haszn ljuk, ha sz”vets‚get akarunk k”tni valamelyik ellens‚ggel vagy a saj t v rosunk lak˘inak a mor lj t n”velni akarjuk toborz s el“tt. A keresked‚s semmilyen kiad st nem jelent sz munkra (a j t‚kban nincs p‚nz), de ha a vez‚rn‚l volt plough vagy pot, akkor azt  ltal ban  tadja a v rosnak (de el“fordulhat az is, hogy n‚h ny adag ‚lelmet tesz le a v rosban a sereg tartal‚k b˘l). Menj haza!: V laszt s ra a vez‚r (‚s vele egytt a csapatok) hazat‚rnek a b zisra ‚s let boroznak mellette. Semmi gyakorlati haszn t nem l ttuk, hiszen ha felt‚tlenl haza akarunk menni, akkor, azt megadhatjuk egy m sik ikonnal is. Info: Az ikon bekapcsol sa ut n inform ci˘t k‚rhetnk b rmir“l, ami a j t‚kt‚rben van. Az infok egy ablakban jelennek meg, amelyet a jobb fels“ sark ban l‚v“ pip val kikapcsolhatunk, a szem ‚s a t‚glalap pedig az egym s alatt l‚v“ ablakok cser‚j‚re szolg l. Tal n software hiba (de az sem kiz rt, hogy sz nd‚kos), hogy az egym s ut n megjelen“ ablakok egyre lejjebb k”lt”znek a k‚perny“n, Ągy egy id“ ut n m r nem is l tszanak (ez az‚rt is kellemetlen, mert Ągy gy“zelem ut n nem nagyon tudunk visszat‚rni a t‚rk‚phez). Emberr“l infot k‚rve megkapjuk a nev‚t, v ros t, foglalkoz s t, ‚letkor t, mit fog a kez‚ben ‚s hogy kinek az alattval˘ja. A t”bbi dĄszletre clickelve is hasonl˘an tartalmas infokat kapunk. Csak a v rosok infoja a l‚nyeges, ami az al bbiakat tartalmazza: a h z rendeltet‚se, amire r mutattunk (House), a v ros neve (Town Name), a lak˘k fajt ja (People Name) : most akkor j”hetnek a l‚nyegesek is: : a kir ly neve (Kingdom). :a v rosb˘l felvehet“ ‚lelem mennyis‚ge (Food). Nem baj, ha nulla, att˘l a lak˘k m‚g nem halnak ‚hen, csak a sereget nem tudjuk t pl lni vele. A lak˘k mor lj nak egy‚bk‚nt nem tesz tŁl j˘t, ha a sereg felkaj l mindent... A lak˘k ny ron n”velik az ‚lelmiszerk‚szletet, t‚len pedig felkaj lj k kb. a fel‚t. :a v roslak˘k sz ma (Men) ‚s mor lja. Ez lehet bizalmatlan (untrusting), loj lis (loyal), el‚gedetlen (discontent), talpnyal˘ (sycophantic) ‚s h–s‚ges (trusting). A mi v rosainkn l az utols˘ h rom szokott el“fordulni. A trusting mor l n‚h ny alkalommal t”rt‚n“ keresked‚ssel  llĄthat˘ el“. A lakoss g sz m n l n‚ha megt‚veszt“, hogy b r a program jelzi a lakosokat, azok nincsenek a v rosban vagy k”rny‚k‚n, ha valamilyen vĄz megakad lyozza “ket abban, hogy hazat‚rjenek. :legk”zelebbi erd“ (Near Forest), innen hozz k az ‚pĄt‚shez szks‚ges f t. Ha az erd“ elfogyott, akkor nincs tov bbi ‚pĄt‚s. :rakt r (Stock) mutatja, hogy a v ros lak˘i (vagy az ott munk ra fogott sereg) mit termelt, azaz mit tudunk innen felszerel‚sk‚nt felvenni. Potra ‚s Ploughra semmi szks‚gnk. Csapatok  tir nyĄt sa: Ennek csak k‚t vagy t”bb vez‚r eset‚n van ‚rtelme. V laszt sa ut n az aktu lis vez‚r  tkldi a csapatait a kijel”lt vez‚rhez (k‚t vez‚r eset‚n ‚rtelemszer–en a m sikhoz). A csapatokat egy parancsnoks g al  lehet vonni vele : az ellenf‚l sz‚p kis p‚ld kat fog mutatni r ... lelem eldob sa: A vez‚r a jelenlegi hely‚n eldobja a sereg ”sszes ‚lelm‚t, ami k‚s“bb ism‚t felvehet“. Erre semmi szks‚g nincsen, mert a sereg azonnal elsz‚led ‚lelem n‚lkl. Felszerel‚s eldob sa: V laszt sa ut n a jelenlegi helyen a vez‚r eldobja a CARRYING-ben felsorolt felesleges felszerel‚st (t”bb felesleges holmi eset‚n n‚ha t”bbsz”r is kell haszn lni). Ez egy rakt rt k‚pez, ami k‚s“bb ism‚t felvehet“. Ha Łj embereket toborzunk, akkor felt‚tlenl haszn lnunk kell: a rakt r Łjb˘li kirĄt‚se ut n az Łj emberek a rakt rb˘l felszerelik magukat. Vigy zat, ennek a parancsnak a haszn latakor a vez‚r mindig eldobja a n la l‚v“ katapultot vagy  gyŁt is (akkor is, ha csak 1 db van n la)! lelem felv‚tele: C‚lpontnak egy saj t (vagy sz”vets‚ges) v rost kell kijel”lni, illetve egy ‚lelmiszerrakt rat (Stockpile of x food), amit a vez‚r hozott l‚tre vagy egy ellens‚ges vez‚r eleste ut n maradt. Saj t v rosb˘l vagy rakt rb˘l a sereg az ”sszes ‚lelmet elviszi, sz”vets‚ges v rosb˘l mindig csak az ott l‚v“ fel‚t. Az ‚lelem felv‚tel‚t jellegzetes hang tudatja ‚s ezt halljuk akkor is, ha a konkurrencia ‚tkezik : a cuppan˘ hang figyelmeztet arra, hogy egy ellens‚ges sereg elfoglalt valamilyen v rost (ezut n mindig el“sz”r ‚lelmet vesznek fel bel“le). lelmiszerrakt r: Sp jzol sra szolg l, de csak akkor haszn ljuk, ha a vez‚r egyedl mozog. A kiv lasztott v ros mellett (!) a vez‚r egy ‚lelmiszerrakt rat hoz l‚tre, majd folyamatosan k”rbej r a saj t k‚zen l‚v“ v rosok k”z”tt ‚s onnan az ‚lelmet ebbe a rakt rba hordja. Abban az esetben van ‚rtelme haszn lni, ha valamelyik szigeten m‚g nem foglaltuk el az ”sszes v rost, a hadsereg ‚lelme elfogyott ‚s nem tudjuk juhok elfogyaszt s val p˘tolni a szks‚gletet. (B r ez velnk m‚g sohasem fordult el“...) T mad s: A sereg megt madja a kijel”lt c‚lpontot. Ha v rost vagy a v ros k”zel‚ben m szk l˘ lak˘t v lasztunk ki c‚lnak, akkor az a v ros megt mad s t jelenti. V‚rfagyaszt˘ kzdelem veszi kezdet‚t, majd gy“zelem eset‚n a sereg Hej! ki lt sokkal tudatja velnk a diadalt ‚s let borozik a v ros mellett. Ha a v rosnak nulla lak˘ja volt, az term‚szetesen azonnali gy“zelmet jelent. V rosok ostrom n l el“fordulhat, hogy a k”rny‚ken minden lak˘t kiirtottunk, a sereg m‚gsem jelzi a gy“zelmet : ilyenkor egy olyan lak˘ra vad sznak, aki cs˘nak hĄj n nem tudott hazaj”nni a v ros ba. Ha valamelyik v ros lak˘i egy messzebb fekv“ erd“be j rnak f ‚rt, akkor egyenk‚nt is lehet vad szni r juk (teh t egy embert is meg lehet t madni). Ha a v rost˘l t vol t madjuk meg, akkor a t”bbi lak˘ nem foglalkozik vele, teh t el‚g gyors gy“zelemre sz mĄthatunk. Ez a m˘dszer k”vetend“, ha tŁl er“s v rosai vannak az ellenf‚lnek ‚s mi nem tudunk sehol annyi embert toborozni, hogy a gy“zelem rem‚ny‚ben t madjuk meg valamelyiket. Seregekre is az im‚nt elmondottak vonatkoznak, de ha vannak Ąj szaink vagy katapultunk ( gyŁnk), akkor az ellens‚g vez‚r‚t c‚lszer– t mad sra kijel”lni, mert azt igyekeznek eltal lni. Ha sikerl kinyĄrni, akkor m r gy“ztnk is. Ha n lunk er“sebb ellens‚ges seregn‚l azt l tjuk, hogy n‚h nynak nincs cs˘nakja, akkor man“verezznk Łgy, hogy az ellens‚gnek vĄzen kelljen  tkelnie ‚s ezek a r‚szek leszakadjanak t“le (az ellens‚g mindig a legk”zelebbi, mi keznk”n l‚v“ v ros fel‚ indul tov bb) : azt n ezekkel lesz molhatunk kl”n. A juhok megt mad s val hangulatos st”get‚s veszi kezdet‚t, majd kb. 150 napi ‚lelmiszerrel n”vekszik a k‚szlet. Egy‚bk‚nt meg lehet t madni az erd“ f it is. Ennek ugyan sok ‚rtelme nincs, de olyan j˘ n‚zni, ahogy a b tor katon k kiv gj k a szerencs‚tlen t”lgyet... Sereg feloszlat sa: V laszt sa ut n a vez‚r serege elsz‚led ‚s minden katona visszat‚r abba a v rosba vagy b zisra, ahonnan verbuv ltuk “ket. Semmi szks‚g sincs a haszn lat ra. Munka: A sereget munk ra fogjuk vele a kijel”lt (saj t) v rosban, ami a v ros fekv‚s‚b“l ‚s az agresszi˘ m‚rt‚k‚t“l fgg“en valamilyen felszerel‚st fog gy rtani. Ha a v ros erdej‚t kiv gt k (vagy ezt m r el“bb megtett‚k a v roslak˘k), akkor a sereg abbahagyja a munk t ‚s let borozik a f“t‚ren. Toborz s: Saj t v rost vagy a mi keznk”n l‚v“ b zist kijel”lve Łj embereket tudunk a seregbe toborozni. A be ll˘ emberek mennyis‚ge fgg a lak˘k mor lj t˘l. Toborz sn l mindig csak azok a v roslak˘k  llnak be a seregbe, akik a toborz s idej‚n a v rosban vagy k”zvetlen k”zel‚ben vannak. Egyes (saj t) embereinket is ki lehet jel”lni a toborz s c‚lpontj nak, teh t azokat a v roslak˘kat is ”ssze lehet egyenk‚nt fogdosni, akik nem tudnak hazajutni a v rosukba. Mozgat s: A vez‚r (‚s vele egytt a sereg) semleges, vagyis adott c‚l n‚lkli mozgat s ra szolg l. C‚lpontnak gyakorlatilag b rmi kijel”lhet“, ami nem csak sima f”ld. A c‚l el‚r‚sekor a sereg let borozik az adott helyen. Erre a parancsra olyan esetekben lesz szks‚g, amikor a seregnek m‚g nincsen haj˘ja ‚s Łgy kell mozgatnunk a keskeny f”ldnyelveken, hogy ne kezdjenek el toporogni a vĄzparton. Ha vannak Ąj szaink vagy katapultunk, akkor egy v ros megt mad sa el“tt is c‚lszer– egy, a v ros mellett fekv“ t rgyhoz (fa, cs˘nak, stb.) mozgatni “ket, hogy t mad skor a fegyverek nyŁjtotta el“nyt kihaszn ljuk. Felszerel‚s felv‚tele: Saj t k‚zen l‚v“ v ros kijel”l‚sekor a sereg Stock-ban l‚v“ felszerel‚st veszi mag hoz. Kijel”lhet“ m‚g c‚lpontnak cs˘nak,  ltalunk lerakott rakt r vagy valamelyik elesett harcos  ltal elejtett cucc. Ez ut˘bbiakn l n‚ha egy k‚p ak r t”bb t rgyat is takarhat (p‚ld ul 10 cs˘nak). I/O men: V laszt sa ut n be llĄthatjuk a j t‚k sebess‚g‚t, vagyis az id“ mŁl s t. Alap llapotban mindig a legkisebb, de ha a sereget munk ra fogtuk, t volabbi helyre mozgunk vagy elegend“ ‚lelmiszertartal‚kkal n‚pszaporulatra v rakozunk, akkor c‚lszer– maxim lisra gyorsĄtani. A GAME almenben CONQUEST-j t‚k ll st t”lthetnk/menthetnk, valamint j t‚k ll slemezt form zhatunk. Egy lemezen csak egy  ll s lehet, de ez nem az adott helyszĄnen l‚v“  ll st menti ki, hanem csak azokat a szigeteket, amelyeket a h˘dĄt s sor n megoldottunk! A GAME menben a k”vetkez“ opci˘kat tal ljuk: RETIRE: Ezt kell v lasztanunk a t‚rk‚phez val˘ visszat‚r‚sre, ha valamelyik szigeten az ”sszes v rost elfoglaltuk. Ha valamelyik v rost kihagytuk volna, akkor a j t‚k Łgy veszi, hogy feladtuk ‚s a kiv‚gz‚snket  br zol˘ t jk‚p t”lt“dik be. Siker eset‚n a f“n”k k”zli velnk, hogy a dics“s‚ges gy“zelem ut n folytatnunk kell az eg‚sz vil g megh˘dĄt s t. REPLAY MAP: A jelenlegi helyszĄn Łjrakezd‚se. Ha valamit elrontottunk volna, akkor nem kell Łjra megv rnunk a t”lt”get‚st. SELECT MAP: Visszat‚r‚s a helyszĄn kiv laszt s hoz szolg l˘ t‚rk‚pre. Ha a volt helyszĄnen minden v rost elfoglaltunk volna, akkor ezt a parancsot v lasztva a program nem veszi megoldottnak a helyszĄnt! MULTI PLAY: Ak rcsak a POPULOUS-t, a POWERMONGER-t is lehet t”bben j tszani, ha modemmel ”sszek”tnk t”bb g‚pet. RANDOM MAP: V‚letlen t‚rk‚pen t”rt‚n“ j t‚k. Ugyanaz, mintha a f“menb“l PLAY RANDOM LAND-et v lasztottunk volna. PAUSE: Sznet. Kikapcsolja a j t‚kteret is. SEND MESSAGE: Az opci˘ neve alapj n zenetet lehetne kldeni valamelyik kir lynak vele. A lehet“ legkl”nf‚l‚bb s‚rt‚seket pr˘b ltuk a konkurrencia fej‚hez v gni, de a flk botj t sem mozgatt k r ... Javasolt strat‚gia: mindenekel“tt vegynk fel ‚lelmet a b zisr˘l, majd n‚zznk k”rbe a helyszĄn v rosai k”z”tt, hogy felm‚rjk a hatalmi viszonyokat ‚s megn‚zzk, hogy nem toboroz-e sereget valamelyik ellens‚ges vez‚r valahol. llĄtsuk az aggresszi˘t a maximumra, majd t madjuk meg valamelyik k”zelben l‚v“ 10 vagy 18 f“ lakoss gŁ v rost (ezeket akkor is el tudjuk foglalni, ha az ”sszes katon nk puszta k‚zzel harcol). Lehet“leg olyan v rost v lasszunk, amelynek k”rny‚k‚n juhok is legel‚sznek, hogy a v ros elfoglal sa ut n r”gt”n fel tudjuk t”lteni az ‚lelmiszerk‚szleteket legal bb 6-700 napra elegend“ m‚rt‚kben. Fogjuk munk ra a hadsereget, hogy ‚pĄtsenek Ąjakat vagy katapultot maguknak (ha a v ros k”rny‚k‚n vannak cs˘nakok, akkor egyb“l azokat is felvehetjk). MĄg a sereg dolgozik, addig figyeljk az ellens‚ges csapatok mozg s t : mindig egyenes vonalban mozognak a k”vetkez“ c‚lpontjuk fel‚. Ha tŁl nagy sereg k”zeledik fel‚nk, akkor m‚g miel“tt a k”zelnkbe ‚rn‚nek, gyorsan vegyk fel a felszerel‚st, amit a sereg ‚pĄtett ‚s  lljunk tov bb (el‚g sok helyszĄnen szks‚g lesz arra, hogy addig szaladjunk az ellenf‚l el“l, mĄg elegend“ felszerel‚st nem gy rtunk a seregnek). Vigy zat, ha ilyenkor tŁl sok ig v runk a tov bb ll ssal, akkor a sereg visszafordul, hogy megv‚dje a v ros t (ilyenkor adjuk meg ism‚t az Łj c‚lpontot). A kir lyok k”zl II. Harald sohasem t mad, de ha a m sik k‚t agresszor is mozgat seregeket, akkor nem rossz technika, ha megv rjuk, mĄg a seregeik egym s tork nak esnek, majd a csatamez“r“l ”sszegy–jt”getjk az elesett katon ik fel- szerel‚s‚t ‚s a vesztes vez‚r ‚lelmiszerk‚szlet‚t. (Hullarabl˘k! : CoVboy). Ha a seregek egy adott c‚lpont fel‚ mozognak, nem t madj k meg egym st, ha egym s Łtj t keresztezik, csak akkor, ha valamelyik egy v ros t v‚di. Ha ellens‚ges seregek csat znak egym ssal, akkor nem rossz ”tlet egy huncut megold ssal ‚lni: t borozzunk le az er“sebbik f‚l m”g”tt (nyilv nval˘, hogy az fog gy“zni); a seregek vez‚rei mindig legh tul  llnak (bizony ra onnan l tj k  t el‚g j˘l a hadi helyzetet...); v rjuk meg mĄg a k‚t sereg katon i elkezdik ”ld”k”lni egym st ‚s mid“n m r sz‚pen fogytak, t madjuk meg az er“sebbik sereg vez‚r‚t. Mivel az teljesen egyedl fog  llni, a seregnk nagyon gyorsan kiv‚gzi : ezut n le lehet sz molni a m sik, m r er“sen meggyenglt sereggel is. Ez a m˘dszer ugyan nem tŁl etikus : de hat sos! A hadj ratok els“ r‚sz‚ben a feladat az, hogy sz‚tverjk az ”sszes ellens‚ges sereget, azaz minden vez‚rt meg”ljnk. Ezut n m r csak neknk lesz hadseregnk, teh t nyugodtan ”sszetoborozhatunk ‚s felszerelhetnk egy 25-30 f“b“l  ll˘ sereget ‚s l‚p‚sr“l-l‚p‚sre elfoglalhatjuk az ”sszes v rost. Az ellens‚ges seregek mozg sa az adott helyszĄnen minden egyes j t‚kban ugyanolyan, teh t ha valahol elbukn nk, akkor Łjrakezd‚skor Łj strat‚gi t dolgozhatunk ki az el“bb tanultak alapj n. A strat‚gi k kedvel“i val˘szĄn–leg nagyszer–en fognak sz˘rakozni, mert az im‚nt leĄrtak csak  ltal nos ir nyelvek : gyakorlatilag minden egyes helyszĄn m s-m s strat‚gi t ig‚nyel. Mint m r emlĄtettk, a kivitelez‚s teljesen a POPULOUS-ban megismert m˘dszeren alapul, de a grafika jelent“sen fejl“d”tt ‚s a digitaliz lt hangeffektek is nagyszer–ek. N‚ha ugyan kiss‚ lelassul a j t‚k ‚s gyorsĄt sn l is hajlamos n‚h ny m sodpercre lemerevedni, de ezek a sz‚ps‚ghib k nem tŁl zavar˘k. A POWERMONGER egy‚bk‚nt IBM PC-n is teljesen megegyezik az Amiga-verzi˘val, eltekintve att˘l az apr˘s gt˘l, hogy a fegyverek eldob s t eredm‚nyez“ ikon m sk‚ppen n‚z ki. A POPULOUS-kedvel“knek m‚g egy info: Peter Molyneux, a Bullfrog c‚g f“n”ke azt Ąg‚rte, hogy ny r v‚g‚re megjelenik a POPULOUS II is... H t akkor, dr ga Hatalomkupecek : munk ra fel!