Sim Earth (Maxis) M r a Simcity is k pr zatos volt PC-n (nem mint 64-en vagy Amig n), kl”n”sen EGA k rty n volt leny–g”z“. s ez az a program m‚g ann l is jobb! A Sim Earth, ha lehet, m‚g bonyolultabb (‚s szebb). Itt m r nem v rost, hanem egy eg‚sz bolyg˘ ‚let‚t kell megszervezni. Kit–n“ id“t”lt‚s, m‚g t”bb opci˘, mint a Simcity-ben, az amig sok v gyakoz˘ tekintete... kell enn‚l t”bb? A program egyik nagy ‚rdekess‚ge az  lland˘, online help. Ez igen kiterjedt, ‚s a j t‚khoz sokszor elegend“ ennek elolvas sa ( ltal ban az ikonokon k‚rhet“ a jobb eg‚rgombbal : pull-down menkben ‚s a f“bb t‚rk‚peken hat stalan). A menrendszer hasonl˘ a Simcity-‚hez. Megint a k‚perny“ tetej‚n tal lhat˘ak a lehŁzhat˘ menk. 1. FILE Newplanet:az el“re megtervezett helyszĄnek bet”lt‚se (l sd: Select Scenario), illetve Random Planet v laszt sakor id“sĄk v laszt sa. Itt v laszthatjuk ki a j t‚k neh‚zs‚g‚t is: experimental: nincs energiacs”kken‚s easy: 5000 energi val kezdnk average: 2000-rel hard:2000-rel, ‚s az ‚let nem keletkezik spont n m˘don (persze, amennyiben megfelel“ szinten van, tov bbfejl“dik) A k”vetkez“ el“re gy rtott helyszĄneket v laszthatjuk: v‚letlenszer–en berendezett bolyg˘. Nincs tŁl nagy szerepe a v‚letlens‚gnek; mi csak n‚gyf‚le lehet“s‚g k”zl v laszthatunk, ‚s a v‚letlen persze ehhez igazodik. V laszt si lehet“s‚gnk n‚gy (alap) id“sĄk k”z”tt van. De nem  rt tudnunk, hogy pl. a f”ldt”rt‚neti “skorban : az els“ id“sĄkban : nemigen lehet telepĄteni igen fejlett  llatokat stb.). :GEOLOGIC:Ez az id“sĄk a bolyg˘ keletkez‚s‚t“l az eukari˘t kn l fejlettebb ‚let megjelen‚s‚ig tart. Eddig kell tev‚kenykednnk (ut na is lehet). Nemcsak eml“s”k alapĄthatnak intelligens v rosokat : ebben a korszakban pl. az eukari˘t k is eljuthatnak a v‚gs“ fejletts‚gig, az exodusig. Nem telepĄthetnk eukari˘t kn l fejlettebb ‚letet ebben az id“szakban. : EVOLUTION: Az intelligencia megjelen‚s‚ig (t–z); : CIVILIZED: A technikai t rsadalom megjelen‚s‚ig; :INDUSTRIAL:AmĄg el nem szakad a t rsadalom a bolyg˘t˘l (exodus); nevezik m‚g TECHNOLOGY id“sĄknak is. A Daisyworld vil gn l van egy ”t”dik, t”bb billi˘ ‚v mŁlva elk”vetkez“ id“sĄk is, az  levolŁci˘s (SEMI-EVOLUTIONARY), ahol  llatvil g nem l‚tezik, viszont perd”nt“ jelent“s‚g– a n”v‚nyzet. Minden bolyg˘tĄpusn l szigorŁ megk”t‚sek vannak a telepĄthet“  llatok fejletts‚gi szintj‚re n‚zve. Geol˘giai korszakban l‚v“ vil gra csak pro- ‚s eukari˘t kat telepĄthetnk, evolŁci˘sra civiliz lt ‚let alatt mindent, civiliz ltra nem helyezhetnk ipari vagy magasabb civiliz ci˘t. Ez persze azt jelenti, hogy az automatikus fejl“d‚snek kell kialakĄtania a maga tov bbl‚p‚sre alkalmas  llatait. Civiliz ci˘t csak a tart˘san 90-es IQ-t (l sd a REPORT menpont) el‚r“  llatfajok alapĄthatnak (sz razf”ldi ‚l“l‚nyek eset‚n ez sokkal gyorsabban megy : a 90-es IQ el‚r‚sekor azonnal, ‚s sokkal biztosabb civiliz ci˘t alapĄtanak, mint tengeri t rsaik, akikn‚l a 90-es IQ el‚r‚se ut n m‚g kb. 100 milli˘ ‚vnek kell eltelnie a civiliz ci˘ alapĄt sig). Term‚szetesen neknk lehet“s‚gnk van arra, hogy egyik-m sik  llatfajt er“sebben prefer lva (pl. eml“s”k) neknk tetsz“  llatfajjal alapĄttassunk civiliz ci˘t. Nincs tŁl nagy jelent“s‚ge a civiliz ci˘t alkot˘ oszt lynak : csak abban, hogy v laszthatunk, melyiket tartjuk az adott vil gban a legalkalmasabbnak a tŁl‚l‚sre ‚s a tov bbfejl“d‚sre (pl. egy csupavĄz bolyg˘n nem tŁl szerencs‚s mondjuk az eml“s”ket forszĄrozni, kl”n”sen, ha fogyt n az energi nk). :STAG NATION:Itt elsz˘rt szigeteken fejl“d”tt ki az ‚rtelem, az elsz˘rtan jelentkez“ civiliz ci˘kat kell ”sszevonnunk. rdemes, de nem tŁl ‚rdekes : mert hamar elmennek a tŁlfejlesztett civiliz ci˘k a bolyg˘r˘l : monolitot haszn lni (civilized). :AQUARIUM:Sz razf”ldet kell telepĄteni, ‚s azon l‚trehozni az ‚rtelmes ‚letet (evolution). a F”ld 500 milli˘ ‚ve (evolution); Sim Earth aF”ldma:A felmeleged‚s meg llĄt sa, ‚letmin“s‚g javĄt sa, h borŁk sz m nak cs”kkent‚se stb. (industrial); V‚nusz:Az vegh zhat s cs”kkent‚se, ‚let kialakĄt sa (industrial); Mars:Ugyanez, de vegh zhat s n”vel‚ssel (ez ut˘bbi k‚t bolyg˘n nem oper lhatunk a MODELS men els“ h rom pontj val, azaz a geoszf‚ra, az atmoszf‚ra ‚s a bioszf‚ra jellemz“inek be llĄt s val). Daisyworld:A F”ld a t voli j”v“ben: Łgy kell  llati ‚letet teremtennk, hogy az igen fontos f‚nyvisszaver“ felszĄni n”v‚nyzet sz mottev“en ne cs”kkenjen (semi-evolutionary). Persze a MODEL men piszk l s val k”nnyen c‚lt ‚rhetnk, de mintha nem err“l lenne sz˘... Load, Save, Save as...: A szok sos file-funkci˘k; Snapshot:Az EDIT k‚perny“r“l, fggetlenl annak m‚ret‚t“l ‚s pillanatnyi helyzet‚t“l, egy teljes, PCX form tumŁ k‚pet ment. Ez 1024*512 pixeles, ‚s teljesen szabv nyos. Ugyanakkor k‚rhetnk kisebb k‚peket is, ezekb“l 4 db-ot k‚szĄt (SNAPxA.PCX, SNAPxB.PCX... n‚ven, ahol az els“ (A) a bal fels“ negyede a teljes t‚rk‚pnek, a m sodik a jobb fels“, a harmadik a bal als˘ ‚s a negyedik a jobb als˘). Term‚szetesen ak rh ny ‚s ak rmilyen tĄpusŁ k‚p lehet a kurrens directory-ban (x mindig m s, els“ k‚pn‚l term‚szetesen 1, pl. nagy k‚pn‚l a n‚v SNAP1.PCX). Quit:rtelemszer–. FelkĄn lja az adatment‚st (a m r szok sos fellĄr si enged‚lyk‚r‚ssel ‚s a ment‚s hib tlans g nak jelz‚s‚vel), illetve DISCARD-dal a ment‚s elhagy s t. Van QUIT-elutasĄt˘ CANCEL is. 2. WINDOWS Edit:A leg ltal nosabban haszn lt k‚perny“t hozza be. Ezen tudunk ‚letform kat telepĄteni, k rokat el“id‚zni, f”ldszintet emelni/sllyeszteni stb. A k”vetkez“ ikonok vannak az ablak bal fels“ r‚sz‚n: PLACINGLIFE:lettelepĄt‚s. Kiv lasztva az almenb“l a telepĄteni kĄv nt  llat/ civiliz ci˘ ikonj t, telepĄthetjk b rhol. Itt tal lhat˘k a terraformer-eszk”z”k is. Az ‚let-telepĄt‚s vil gos (persze ez is energiafelhaszn l ssal j r, ha nem vagyunk az experimental-m˘dban), ugyanez  ll a v rosok, civiliz ci˘k telepĄt‚s‚re, ez‚rt most csak a terraformer-eszk”z”ket t rgyaljuk. (Az  llatok/civiliz ci˘k telepĄt‚si k”lts‚ge darabonk‚nt, fejletts‚gt“l fgg“en 35-3500 energiaegys‚g.) BIOMEFACTORY:LetelepĄtve, a k”rlm‚nyekhez alkalmazkod˘ ‚l“l‚nyeket hoz l‚tre. Persze az id“k”zbeni ‚ghajlatv ltoz sra reag l,  ra 500 energiaegys‚g. TelepĄt‚se el“tt k”rnyezet‚be telepĄtsnk n”v‚nyzetet, ugyanis azok k”zl v lasztja ki ‚s mut lja az adott k”rlm‚nyek k”z”tt ‚letk‚pes n”v‚nyzetet. Oxig‚ngener tor (500 energia): CO2-elvon s, O2-kibocs t s. Sz‚n-dioxidgener tor:švegh zhat shoz fontos (hideg bolyg˘ felmelegĄt‚se). Oxig‚nt von el. Nitrog‚ngener tor:Mivel mind a sz‚ndioxid, mind az oxig‚n vesz‚lyes nagy mennyis‚gben, csak nitrog‚ntermel‚ssel lehet az elburj nz sukat megel“zni (valamint visszaszorĄtani a nyomelemeket ‚s a l‚gnyom st : a nagyobb meleg ‚rdek‚ben : n”velni). VĄzg“z-gener tor Monolit:(2500 energia), egy ‚rdekes m–k”d‚s– j˘sz g (l sd Clarke: 2001 –rodsszeia). Az evolŁci˘t gyorsĄtja. Kiv lasztva ‚s vele egy ‚letform ra r mutatva, egy a h romhoz az es‚lynk, hogy a faj mut ci˘ja magasabb szintre vezet, s ez sokszor a k”vetkez“ id“sk l ra segĄt bennnket (ahol m‚g szabadabban telepĄthetnk ‚letet). Eddig civiliz ci˘k eset‚ben midig haszn lhat˘ volt (legfeljebb hat stalan...), pl. a k“korszakb˘l r”gt”n  tv ltott a civiliz ci˘s fok vaskorszakba, majd, Łjra haszn lva, EXODUS-ba. Nem minden  llat eset‚n haszn lhat˘ : rossz esetben a program dud l, de nem von le energi t. Baj lehet, ha tŁl gyorsan akarunk min‚l magasabbra el‚rni (pl. fosszilis energiahordoz˘ hi nya, kiegyensŁlyozatlan fejl“d‚si l nc). ICEMETEOR:Ha p rat (kb. n‚gyet) berobbantunk egy m‚goly sz raz bolyg˘ felszĄn‚be, a becsap˘d st˘l megolvad˘ j‚g vizet hoz l‚tre (1000 energia). TRIGGERINGEVENTS:Katasztr˘f k kiv laszt sa ‚s aktiviz l sa (alacsony energiafelhaszn l s: aktiviz l sonk‚nt 50). HURRICANE:Tr˘pusi ciklon. TIDALWAVE:rhull m (f“k‚nt meteorok, f”ldreng‚sek, er“s szelek ‚s vulk nok miatt). METEOR:Meteorok (porfelszabadĄt s & egyebek). VULCANO:Hasznos (‚s olcs˘) sz razf”l-‚pĄt“ eszk”z. (Mindenesetre vigy zzunk vele : a porfelszabadĄt s.) ATOMIC TEST:Atombomb k robban sa (magas civiliz ci˘). FIRE:Tzek. F“k‚nt a meleg, sz razs g ‚s nagy oxig‚ntartalom eredm‚nyezi. Ugyanakkor hasznos az oxig‚nmennyis‚g cs”kkent‚s‚re ‚s az  ltal nos pusztĄt sra (pl. f”l”sleges terraformerek). EARTHQUAKE:Hasznos a kontinenseltol s szempontj b˘l : Ągy egy almen jelenik meg, ahol kiv laszthatjuk a f”ldmozg s ir ny t. PLAGUE:Pestis & minden egy‚b, ami az orvosl s k”r‚be tartozik. F“k‚nt az alacsony technol˘giai szint– civiliz ci˘kban. PLANTINGBIOMES:Itt n”v‚nyzetet telepĄthetnk. rdekes, hogy ezt b rmikor, az  llati fejl“d‚snek b rmely fok n megtehetjk. TelepĄt‚se eg‚rrel k”nny– : lenyomott eg‚rgombbal csĄkot hŁzunk. F“k‚nt fosszilis energiahordoz˘-, terraformer- ‚s t pl l‚kk‚nt j”het sz mĄt sba : teh t igen fontos (50 energia mind). Persze meg kell gondolni, mit hova telepĄtnk, hogy az ott meg is ‚ljen. ROCK:Nincs n”v‚nyzet. ARCTIC:A t‚rk‚ppel jeges r‚szk‚nt mutatott ”vre telepĄthet“, hideg- ‚s sz razs gt–r“ n”v‚nyzet. BOREAL FOREST:Feny“ alapŁ n”v‚nyzet, zord, viszonylag es“s ‚ghajlatra. DESERT:M‚rs‚kelt ‚s tr˘pusi ‚ghajlatra, igen kis csapad‚kkal. TEMPERATEGRASSLANDS:Igazi m‚rs‚kelt ‚g”vi n”v‚nyzet (m‚rs‚kelt h“m‚rs‚klet ‚s csapad‚k). Cserj‚s. FOREST:Erd“s‚g, mint el“bb, de sok csapad‚kot ig‚nyel. JUNGLE:Dzsungel, sok csapad‚k ‚s magas h“m‚rs‚klet. SWAMP:Ingov nyos. Magas h“m‚rs‚klet ‚s m‚rs‚kelt csapad‚k. RAISE/LOWERTERRAIN:Az adott pontban (‚s ak”rl) a f”ldszint emel‚se/ cs”kkent‚se. Els“ klikkre az emel‚s kurrens ikonj t kapjuk, m sodikra a cs”kkent‚s‚t. Term‚szetesen az adott pont ‚s k”rnyezet‚nek ‚l“vil g t elpusztĄtja (50 energiaegys‚g). MOVING:Ha a k‚zzel r klikkelnk valamire, ‚s lenyomott eg‚rgombbal od‚bbtoljuk,  thelyezhetnk b rhonnan b rhova b rmit; pl. kem‚ny ‚ghajlatv ltoz s, t–z, j rv ny a szomsz‚dban (egy mozgat s 30 energi ba kerl). EXAMINE:Egy igen hasznos lehet“s‚g (ugyanez el‚rhet“ az EDIT ablakban, a t‚rk‚p felett a jobb eg‚rgombbal, b rmi is lenne a kurrens ikon). A kiv lasztott terletr“l egy gyors helyzetjelent‚st ad. (5 energia, de folyamatosan, lenyomott eg‚rgombbal vizsg l˘dva nem k‚r el helyszĄnenk‚nt 5-5 energi t.) Az ilyenkor kirajzolt ablakban l thatjuk az ott ‚l“ (term‚szetesen lehet egym sra telepĄteni n”v‚nyt,  llatot, embert) ‚l“l‚nyeket, a geol˘giai, hidrol˘giai adatokat stb. rdekes tulajdons ga, hogy amennyiben a t‚rk‚pen l that˘, ‚l“l‚nyt jelk‚pez“ ikont vizsg lunk, ‚s az ablakban az adott ‚l“l‚ny nem jelenik meg (vagy csak egy pillanatra), a program ezzel jelzi, hogy valami nincs rendben a k”rlm‚nyekben (srg“s  thelyez‚s). Sokszor csak egy pillanatnyi m‚lypont miatt nem jelzi ki : azut n lehet, hogy m‚gis szaporodni kezd az illet“ faj (sajnos, sokszor nem veszi ‚szre , pontatlanul). Az ablak h rom oszlopot tartalmaz, valamint az als˘ sort a magass g (m‚lys‚g), illetve az ottani magma raml s sebess‚g‚nek ‚s ir ny nak jelz‚s‚vel (ha nincs sz mottev“  raml s, a felirat: STABLE). A balra l‚v“ oszlop tartalmazza a kurrens n”v‚nyzetet (legfell). Ha ilyen nincs, NO BIOME a felirat, ‚s sima l vafolyam ikonj t l tjuk, illetve tenger eset‚n (mert ott nincs n”v‚nyzet) SHELF, OCEAN vagy DEEP SEA a felirat, a vĄzm‚lys‚gt“l fgg“en. (Egy‚bk‚nt az EDIT ablakban a tenger fodroz˘d sa is mutatja a helybeli m‚lys‚g‚t : min‚l fodrosabb, ann l sek‚lyebb. Ez igaz a domborzati viszonyokra is : vil gosabb barna=magasabb pont.) Amennyiben van n”v‚nyzet, akkor annak kijelz‚se azonos a PLANTING BIOME-ban megszokottal (ha szerepel mellette a Thriving is, a n”v‚nyzet j˘l ‚rzi mag t, fejl“dik). A n”v‚nyzet alatt l thatjuk az ‚ves csapad‚kmennyis‚g m‚rt‚k‚t az adott pontban, majd a h“m‚rs‚kletet ‚s az uralkod˘ sz‚lir nyt (ha nincs ilyen, egyszer–en csak CALM a felirat. Ez igaz  ltal ban a m r terraniz lt bolyg˘n). A k”z‚ps“ oszlopban van az  llatok megnevez‚se. Az “ket jelk‚pez“ ikon (‚s a nevk) alatt van az EDIT t‚rk‚pen el“fordul˘ h rom megjelen‚si (ikon) form juk, majd egy nyolcas csoport, mely megmutatja, mennyire tudnak meg‚lni a kl”nb”z“ n”v‚nyzeti/‚ghajlati viszonyok k”z”tt (a tengerben, a tundr n, a fenyvesben, a sivatagban (szavanna), a m‚rs‚kelt ”vi cserj‚sekben, az erd“kben, dzsungelekben ‚s a mocsaras vid‚keken). Ezen ikonok alatt l thatunk egy arcot (vagy csak a teljes lehetetlens‚get mutat˘ keresztet), mely mosolyg˘ss ga m‚rvad˘ az adott ‚letszint k”rnyezetig‚nyeivel kapcsolatban. A jobb oldali oszlop tartalmazza a civiliz ci˘k, illetve a helyszĄni katasztr˘f k leĄr s t. LeĄrja a civiliz ci˘ fejletts‚gi fok t, a popul ci˘t (ha ez nem milli˘s nagys grend–, akkor csak LIGHTLY INHABITED a felirat), azt, hogy milyen  llatfajta alkotja (ember=mammal), illetve az adott kataszt˘fa ikonj t ‚s nev‚t (ez a kis ikon : ha az anim lt, teljes ikonokat akarjuk megcsod lni, akkor azt az EDIT ablakban, kikapcsolt kompresszi˘ mellett tegyk. Ekkor majd' minden szabv ny katasztr˘fa ikonja nagym‚ret– ‚s anim lt lesz, s itt kukkolhatjuk meg a nem v laszthat˘ (term‚szetes) katasztr˘f kat is, pl. a k”rnyezetszenynyez‚st, vagy a fejl“d‚s utols˘ l‚pcs“fok t jelent“ exodus-t). Az EDIT ablak ezen ikonjai (bal fels“ sarok) alatt l thatjuk a kurrens ikon (vagy alikon) k‚p‚t, illetve az egyszeri haszn lat val j r˘ energiafelhaszn l st. Ezek alatt ”t darab r‚tegkapcsol˘ van, szab lyozza, hogy az EDIT t‚rk‚p‚n mik legyenek l that˘ak (c‚lszer– mind az ”t”t bekapcsolni). Ut nuk hat darab, egym st v lt˘ kapcsol˘ van a klimatikus r‚tegek EDIT ablakbeli megtekint‚s‚re (l sd a MAP funkci˘it). Ez alatt van egy feh‚r alapŁ mez“: ezen l thatjuk pillanatnyi energiaszintnket. Persze  ltal ban minden akci˘nkkal cs”kken (‚s a term‚szetes regener l˘d sa igen lassŁ), ami a j t‚kot igen neh‚zz‚ teszi. Map:Az eggyel nagyobb t”m”rs‚g– t‚rk‚pet hozza be, imm r a teljes bolyg˘ra kiterjed“en. Itt nem tudunk v ltoztatni semmit, viszont rengeteg dolgot lek‚rhetnk pl. a h“m‚rs‚kletr“l, meg ami csak kellhet. BehĄv skor (mint ezt az als˘ jobb f‚len l that˘ hosszŁ inform ci˘s ablak is tudatja) a kl”nb”z“ magass gokat mutatja. Az ablak als˘ fel‚n a k”vetkez“ ikonok vannak (balr˘l jobbra): Gaia:Ha kett“ r”vid klikkel‚st megeresztnk r , a GAIA ablak jelenik meg. Ez a val˘szĄn– Macintosh-r˘l csencs”lt fej (tess‚k megfigyelni a szemmozg st : sajnos nem kancsalĄt, mint Macen) mindig kinyilatkoztat sokat tesz hangulat r˘l, pl. hogy f zik, vagy szereti az  llatokat stb. rtelmes dolgokra k”vetkeztethetnk ezekb“l (pl. hogy vegh zhat s er“sĄtend“, alv sa eset‚n tal n valami ‚rtelmeset tehetn‚nk is, pl. ‚letet hozhatn nk l‚tre, tŁlforr a bolyg˘). Egy hosszŁ klikkre a kontinensek neveit k‚rhetjk le (ha nem random bolyg˘r˘l van sz˘, illetve ha pl. sikerlt a F”ldet : egy elforral ssal : teljesen lakhatatlan : vĄztelen : bolyg˘v  tennnk). Globalevents:Az  ltalunk be llĄtott, illetve spont n (pestis, meteorhull s stb.) katasztr˘f kat, h borŁkat l thatjuk. Continentaldrift:A kontinensek v ndorl s nak kurrens vektorait n‚zhetjk meg. Itt emlĄtend“ meg, hogy a jobb oldalon lev“ hosszŁ inform ci˘s ablakra klikkelve (‚s lenyomva tartva) v‚gign‚zhetjk a kontinensek v ndorl s nak t”rt‚net‚t (csak a F”ldn‚l). Az eddigi h rom ikon egy nagyobb logikai egys‚gbe tartozik: a geoszf‚r ba. A h rom ikont egybe foglal˘, alattuk tal lhat˘ Geosphere ikonra klikkelve megkaphatjuk a bolyg˘ k‚reg alatti, glob lis jellemz“it, ‚s ezeknek (n‚mi energia fej‚ben) v ltoztat si jog t (azonos hat sŁ a MODELS men pontjainak hĄv sa). Sajnos ezeket nem mindig lehet v ltoztatni : de ha lehet, ‚rdemes (pl. vegh zhat s fokoz sa, egyenletes ‚ghajlat be llĄt sa). Mindig az ‚ppen m s h tt‚rrel vil gĄt˘ jellemz“ a kurrens ebben az ablakban : ekkor az ablak jobb oldal n l that˘ potm‚ter  ll s r˘l (esetleg a sz”veghez tartoz˘ nyĄl vastags g r˘l) olvashatjuk le az adott jellemz“ m‚rt‚k‚t, ‚s ezen a potm‚teren is  llĄthatjuk  t. Random vil g eset‚ben fantasztikus az  llĄtgat s hat sa! A GEOSPHERE kontroll (MODELS) ablakban a k”vetkez“ geoszf‚ra-jellemz“ket n‚zhetjk meg (esetleg  llĄthatjuk be): Vulcanic activity: A vulk nkit”r‚sek gyakoris ga. Erosion:Er˘zi˘ : r‚gi r”ghegys‚gek kialakĄt sa, felletkl”nbs‚gek enyhĄt‚se (pl. a kontinensek mellett shellt, alacsony m‚lys‚g– szakaszt hoz l‚tre). Coreheat:A magh“m‚rs‚klet. Term‚szetesen, magasabb h“m‚rs‚klethez nagyobb vulk ni tev‚kenys‚g tartozik, ‚s viszont. (Kontinensek ‚pĄt‚se, v ndorl sa.) Coreformation:A magk‚pz“d‚si id“. Min‚l nagyobb, ann l kisebb lesz a megmozgatott magma mennyis‚ge, Ągy a vulk ni tev‚kenys‚g ‚s a kontinensv ndorl s is. Meteorimpacts:A (periodikus) meteorrajokkal val˘ tal lkoz s gyakoris ga (bolyg˘m‚retekben kĄnos el“fordul suk: porfelszabadĄt s, esetleg sz”k“ r stb.). Axialtilt:A bolyg˘ forg stengely‚nek elt‚r‚se az ide list˘l : ez f“k‚nt akkor lehet ‚rdekes, ha egyenletes h“m‚rs‚klet– s vokat akarunk a bolyg˘n l tni. Ilyenre akkor van szks‚g, ha a bolyg˘ annyira rideg vagy forr˘, hogy csak a legmelegebb/leghidegebb helyre telepĄthetnk ‚letet. Amennyiben maxim lis kit‚r‚sre  llĄtjuk (magyar n: jŁniusban az szaki-, janu rban a D‚li-sark felett delel a nap), ezt kombin lva a mai F”ld eset‚n er“sebb vĄz-leveg“ h“ tad si r t val vagy a felszĄnre jut˘ er“sebb napf‚nnyel, hamar el raszthatjuk a vil got (amire csak a civiliz ci˘ nagys g nak cs”kken‚s‚b“l k”vetkeztethetnk). Ennyit a GEOSPHERE ablakr˘l. Visszat‚rve a MAP ablakhoz, az alul k”vetkez“ (negyedik) ikon (amely m r a HIDROSPHERE csoportba tartozik, melynek nincs kl”n kontroll-ablaka, l‚v‚n, hogy az itteni ”sszes lehets‚ges funkci˘ megtal lhat˘ m sutt is : pl. es“, p rolg s, j‚g, meteor): Hideocean:Nincs tŁl nagy jelent“s‚ge, csak eltnteti a t‚rk‚pek mindegyik‚r“l az egyhangŁ vizet : l thatjuk a tenger alatti m‚lys‚geket. Akkor van szerepe, ha pl. az AQARIUM-ban Łj kontinenseket akarunk telepĄteni. Oceantemp:VĄzh“m‚rs‚klet (el‚g ‚rdekes ez a dolog is : nem igaz n kipr˘b lt program!). A norm l EDIT ablakban a jobb gombbal k‚rhet“ (EXAMINE) aktu lis adatok n‚h nyszor : Mars, V‚nusz : homlokegyenest elt‚rnek az itteni adatokt˘l. Pl. mind a leveg“, mind a vĄz h“m‚rs‚klete l‚nyeg‚ben azonos maradt sikeres terraniz l s ellen‚re : az EXAMINE zemm˘d szerint (pl. :40, vagy +200 Celsius fok emberi telepl‚seken). Szerencs‚re ezt eddig csak az el“bb emlĄtett k‚t bolyg˘n tapasztaltuk. (Ilyenkor rendes eredm‚nyt a MAP ad, vagy az EDIT ablakba bek‚rt id“j r si adatok.) Oceancurrents:A tenger ramlatok (nem tŁl pontos : pl. a F”ld eset‚ben a Golf- ramlat). A k”vetkez“ h rmas csoport az ATMOSPHERE csoportja. Ennek d”nt“ jelent“s‚ge van a h“m‚rs‚kletre, az es“re (‚l“vil g), illetve m‚g ide tartozik a GRAPHS ablak is: Air temp: A leveg“ h“m‚rs‚klete. Rainfall: ves csapad‚kmennyis‚g (a n”v‚nyzet telepĄt‚s‚n‚l igen fontos) Air corrents: L‚g ramlatok, nem jelent“s. Az ATMOSPHERE modell kontrollablakja: Solar input: A be‚rkez“ napsug rz s. Cloudalbedo:A felh“k reflexivit sa: min‚l nagyobb, ann l kevesebb napf‚ny jut a felszĄnre. Cloudformation:A p rolg sb˘l sz rmaz˘ felh“k k‚pz“d‚s‚nek m‚rt‚ke. Rainfall: M r emlĄtettk, igen fontos. Surfacealbedo:A felszĄn f‚nyvisszaver‚se (mennyi napf‚nyt nyel el a n”v‚nyzet?). Greenhouseeffect:Az vegh zhat s (amely az‚rt els“sorban a vĄzg“z, a met n ‚s a sz‚n-dioxid mennyis‚g‚t“l fgg). Els“rend– fontoss gŁ a terraniz land˘ bolyg˘kn l : Mars, V‚nusz. Air-seathermaltransfer:A l‚gk”r ‚s a tenger h“cser‚l‚si r t ja. A bioszf‚ra kettes csoportja k”vetkezik: Biomes:N”v‚nyzet (amennyiben a jobb als˘ sarokban be van kapcsolva az Info, a hosszŁ ablakban itt is l thatjuk, mi mit jelent). Life:llatok : prokari˘t t˘l eml“sig. A BIOSPHERE modell kontrollablakja: Thermaltolerance:A h“m‚rs‚kleti t–r‚st  llĄtja be (min‚l magasabb az ‚rt‚ke, ann l sz‚lesebb h“m‚rs‚kleti tartom nyban ‚lnek meg az ‚l“l‚nyek). Reproductionrate:Milyen gyorsan reproduk l˘dik az ‚l“vil g (min‚l magasabb, ann l jobb). CO2absorption:A n”v‚nyek mennyi sz‚ndioxidot k”ssenek meg (a leveg“b“l). Advancerate:Az egyes oszt lyok tov bbfejl“d‚si (a k”vetkez“, magasabb szint– oszt lyra) r t ja. Mutationrate:A (j˘ ‚rtelemben vett) mut l˘d si r ta (mint az el“z“ pont). V‚gezetl a civiliz ci˘ egyetlen ikonja tal lhat˘ (a kl”nb”z“ fejletts‚gi szinteket : k“kor, bronzkor, vaskor, atomkor, informatikai kor, nanotechnikai kor : megkl”nb”ztetve). A CIVILIZATION modell kontrollablakja az el“ llĄtott energiamennyis‚get (‚s annak forr s t), illetve annak eloszt s t szab lyozza. Igen fontos az emberis‚g tov bbfejl“d‚s‚re n‚zve. Az energiaforr sok kihaszn l sa (ha van egy ltal n : l sd pl. a HISTORY menpontot) mindenk‚ppen fontos. Ha nincs energia, a civiliz ci˘ nem fejl“d“k‚pes, s Ągy h borŁ, j rv ny hamarosan elpusztĄtja. : bioenergia: fa, n”v‚nyi ‚s  llati (pl. tr gya) energia; : nap/sz‚lenergia (ez m r kezdett“l a legink bb kihaszn land˘); : vĄz/geoenergia:  rap ly, h“energi k stb. :fossil(sz‚n, olaj):Ez csak akkor haszn lhat˘, ha a bolyg˘n az ‚let nagyon r‚gen keletkezett : ui. olaj, sz‚n csak Ągy keletkezhet. : nukle ris: er“m–vek, bomb k; Persze sŁlyoznunk kell, mit tuningoljunk az energiaeloszt skor (olyat ne tegynk, hogy senkinek sem adunk semmit, mert akkor az energia k rba v‚sz): : filoz˘fia: a legjobb h borŁellenes tev‚kenys‚g; :tudom ny:A magasabb szintre l‚p‚s d”nt“ eszk”ze. Ugyanakkor nagyon vigy zzunk, ne csak erre koncentr ljunk, mert kl”nben az emberis‚g szellemi (filoz˘fia), orvosi, ‚lelmez‚si ‚retlens‚ge miatt k”nnyen kipusztul (h borŁ, betegs‚gek, ‚hĄns‚g); : mez“gazdas g (min‚l t”bb ennival˘, ann l biztosabb szaporod s); : orvosl s; : m–v‚szet, m‚diumok; A MAP ablakban a jobb als˘ sarokban van m‚g h rom kapcsol˘. Az als˘r˘l m r besz‚ltnk: a t“lk jobbra lev“, hosszŁ inform ci˘s ablakot kapcsolja  t t”rt‚neti ablakk . (Sokkal jobb a WINDOWS/HISTORY menpont haszn lata, m‚gha n‚hol logik tlan is.) A k”z‚ps“ sim n behozza a WINDOWS/GLOBE (forg˘ bolyg˘, csak gyors 286/386-n l aj nlott, de azon is el‚gg‚ f”l”sleges : a WINDOWS/MAP sokkal ink bb haszn lhat˘) ablakot, a fels“vel (Edit) meg visszav lthatunk EDIT m˘dba, ilyenkor persze a MAP elt–nik (egy‚bk‚nt az ablakok tologat sa, csuk sa, nagyĄt sa a megszokott m˘don t”rt‚nik). Visszat‚rve a balr˘l a m sodik men (WINDOWS) t rgyal s hoz, folytassuk a GLOBE menponttal. Globe:Err“l m r besz‚ltnk a MAP menpont azonos nev– kapcsol˘ja t rgyal sakor. Sokat nem ‚r, csak attraktĄv; ugyanakkor ha k‚tszer gyorsan (egym s ut n) r klikkelnk a bolyg˘ra (ha a jobb als˘ sarok kis bolyg˘csk j ra mutatunk, akkor ugyanazt az ikonv laszt‚kot kapjuk meg, mint norm l MAP zemben), megn‚zhetjk a bolyg˘ bels“ magszerkezet‚t. Gaia: Szint‚n t rgyaltuk m r. History:Iigen hasznos : sokaknak m r j˘l ismert feladata van (Simcity). Lek‚rdezhetjk az oxig‚n, a sz‚ndioxid, a met n, a vĄz- ‚s l‚gh“m‚rs‚klet, az es“z‚sek, a n”v‚nyzet, a fajgazdags g, a fosszilis ‚s az atomenergia mennyis‚g‚t visszamen“legesen is, ‚s a k”rnyezetszennyez‚s, a j rv nyok ‚s a h borŁk m‚rt‚k‚t. Nagyon j˘l felhaszn lhat˘ pl. amikor a MODELS menvel sz˘rakozunk. Egyszerre n‚gy adatot k‚rdezhetnk le, ‚s term‚szetesen a program a h tt‚rben dolgozik. Ennek f“leg akkor van jelent“s‚ge, amikor m‚g kirakjuk a k‚perny“re a REPORT ‚s pl. a CIVILIZATION (ha az energiafelhaszn l s ‚s : eloszt s hat sait akarjuk tanulm nyozni) vagy valamelyik MODELS ablakot, r”gt”n l thatjuk MODELS ablakbeli t‚nyked‚snk eredm‚ny‚t. Report:Pillanatnyi helyzetjelent‚st ad. Igen j˘l haszn lhat˘, ‚s a lehets‚ges n‚gy (geol˘giai : t”bbsejt–  llatok kialakĄt s ig, evolŁci˘s : a t–z felfedez‚s‚ig, civiliz ci˘s : az ipari forradalomig, ‚s technikai : a bolyg˘ elhagy s ig) id“sk l nak megfelel“ legfontosabb adatokat k‚rhetjk le. Az ablak tetej‚n l thatjuk a kurrens kort ‚s az alj n a glob lis, a k”vetkez“ korba vezet“ c‚lt. Civiliz lt, illetve technikai kor eset‚n kapjuk a leghasznosabb adatokat. Az ablak fels“ fel‚n ekkor a civiliz ci˘ tĄpus t (eml“s stb.), a legmagasabb ‚s az  tlagos technikai fejletts‚get, az emberis‚g (na j˘: civiliz ci˘, ha pl. a prokari˘t kra gondolunk) l‚tsz m t ‚s hangulat t l tjuk (ez ut˘bbi sajnos kiz r˘lag a m–v‚szetre koncentr lt energi t˘l fgg : ha ez maxim lis, ‚s k”zben a bolyg˘ elforr, lehet m‚g az ‚letmin“s‚g isteni). A k”z‚ps“ ablakszeletben a civiliz ci˘ n‚pess‚g‚nek k”rnyezettel szembeni elv r sait (tenger/tundra/szavanna stb.) l thatjuk. Az als˘ fel‚ben az energia kiakn z s nak ”sszegz‚s‚t, annak hat sfok t ‚s ezen energia eloszt s t l tjuk. Az energiatermel‚s els“ oszlop ban a heti r fordĄt s (magyar n: a r fordĄt sok ar ny t) l tjuk. Az energia ikonj t˘l jobbra az adott m–velet effektĄv kihaszn lts g t l tjuk (pl. ha maximumra n”veljk a F”ld felszĄn‚re jut˘ napf‚nyt, akkor a nap/sz‚lenergia kihaszn lts ga p r sz zal‚kkal n“. A kihaszn lts g persze fgg az energiak‚szletekt“l is : l sd HISTORY ablak). Jobbra a megtermelt energia sz m szerinti megjelenĄt‚s‚t, s m‚g jobbra a megfelel“ ikon mellett a civiliz ci˘s energiafelhaszn l s mennyis‚g‚t l tjuk. Geol˘giai id“sĄkban a legfejlettebb ( llati) ‚letet, az uralkod˘ n”v‚nyzet nagys g t l tjuk, valamint a viability-t ‚rt‚kel“ arcot (mosolyog-e), amely ezen n”v‚nyzet ‚letlehet“s‚geit mutatja. EvolŁci˘s id“szakban a k”z‚ps“ harmadban l that˘ a jelenleg legmagasabb fejletts‚get (IQ) el‚rt (amely fgg att˘l, hogy milyen r‚gi a faj, mekkora a l‚tsz ma, mennyire van egym shoz k”zel) h rom  llatfaj. Ezek az intelligencia‚rt‚kek  lland˘an n“nek, ‚s a 90-es IQ el‚r‚sekor (l sd a FILE/NEW WORLD/RANDOM WORLD : leĄr st), azonnal vagy 100 milli˘ ‚v (amennyiben a sebess‚g FAST, ez p r perc) mŁlt n a 90-es IQ-t el‚r“ faj alapĄt civiliz ci˘t. Itt is l thatjuk a legelterjedtebb n”v‚nyzet adatait ‚s ‚letlehet“s‚geit. Tutorial:Egy egyszer– kis sz”veges help, de igen j˘. Glossary: A j t‚kban el“fordul˘ kifejez‚sek sz˘t ra, kezd“knek igen hasznos. 3. MODELS Err“l m r besz‚ltnk. A fontosabb jellemz“ket  llĄtja be bolyg˘m‚retekben : igen fontos men. Szerencs‚re haszn lata kis energi ba kerl. 4. GRAPHS A pillanatnyi helyzetr“l pontosan inform l˘dhatunk. AirSample:Megn‚zhetjk, mekkora a l‚gnyom s, illetve az egyes g zok milyen ar nyban vannak jelen a l‚gk”rben, s milyen alakul suk v rhat˘ (a vĄzszintes has bok ut n feltnedez“ plusz, illetve mĄnuszjel). Igen fontos: Sz‚n-dioxid:Fontos az vegh zhat s kialakĄt s ban ‚s a n”v‚nyzet fejleszt‚s‚ben. Lehet“leg, amikor elkezdnk a sz razf”ldre telepĄteni, ar nya ne legyen 10-15 sz zal‚kn l nagyobb. Szint‚n kĄnos jelenl‚te az vegh zhat st˘l szenved“ bolyg˘kn l (lehet“leg nitrog‚ngener torral vonjuk ki a l‚gk”rb“l : az nem t–zvesz‚lyes). Oxig‚n:Minimum 10% kell a sz razf”ldi ‚lethez. Amikor m r telepĄtettnk erd“s‚geket, az ”sszes oxig‚ngener tort semmisĄtsk meg : az erd“s‚gek (‚s p rhuzamosan az  llatok) megtartj k a kiritikus 25 % alatt, 18-20 % k”rl az oxig‚nar nyt. Met n:A vulk nok f“ term‚ke. A vulk ni tev‚kenys‚g befejez“d‚s‚vel ar nya cs”kken; kl”n”sen n”v‚nyzet jelenl‚t‚ben. L‚gnyom s:Minimum 0.2 atmoszf‚ra szks‚geltetik, de lehet m‚g sokkal nagyobb is, sz razf”ldi ‚let eset‚n is. Biomes:Az eg‚sz bolyg˘ra kiterjed“ ”sszesĄt‚st ad a n”v‚nyzetr“l. Life-Forms:Ugyanezt teszi az  llatokkal kapcsolatban. Ez ut˘bbi kett“ menpont ‚rdekes 3D oszlopokkal dolgozik: az adott ‚lethez tartoz˘ oszlopok k”zl mindig a legel”l lev“ a mostani  llapotokat tkr”z“, a h tr bb lev“k a t”rt‚netet mutatj k. Technology: A l‚tez“ ”sszes emberi kultŁraszint ”sszesĄt‚s‚t mutatja. 5. OPTIONS: GOTOEVENTS:A katasztr˘f k szĄnhely‚re l‚pnk bek”vetkez‚skkor (ugyanŁgy, mint a Simcity-ben, itt sem nagyon ‚rdemes haszn lni). UPDATEBACKGROUND:Ha kikapcsoljuk, ‚s m s ablakban vagyunk (az a kurrens), az EDIT ablakot nem ŁjĄtja  lland˘an a program : ez valamelyest sebess‚gn”veked‚st jelent. COMPRESSEDITSCREEN:Kikapcsol s val az EDIT-k‚perny“t kinagyĄtja, ‚s Ągy sokkal kisebb terletet fog  t az ablak. MUSIC:Glob lis t”rt‚n‚sek kijelz‚sekor (pl. az ˘ce nok elforr sa, az ‚let tov bb, illetve visszafejl“d‚se), ‚s Łj vil g bet”lt‚sekor zen‚l. SOUND EFFECTS: ‚pĄt‚skor hangeffektust hallunk. MESSAGES: katasztr˘f k stb. kommentez‚se. AUTOSCROLL:Automatikusan scrollozza a k‚perny“t. SAVE ...:Legk”zelebb ezekkel az opci˘be llĄt sokkal, ablakm‚retekkel indulunk. 6. SPEED Az id“m‚r‚s gyorsas ga, aj nlatos cs”kkenteni az el“regy rtott helyszĄneken (f“leg a V‚nuszon ‚s a Marson). 7. DATASOUND TONEMONITOR:Az als˘ h‚t k”vetend“ mennyis‚g k”zl egyet kiv lasztva ‚s ezt bekapcsolva, Łgy 1-2 ‚venk‚nt hangjelz‚st kapunk, melynek magass ga egyenesen ar nyos a jellemz“ bolyg˘n m‚rt  tlag val. Ezzel kiv lthatjuk pl. az  lland˘ h“m‚rs‚klet-t‚rk‚p-bekapcsol st : ha valami gond lenne, pl. tŁlf–t‚s vagy -h–l‚s, a hang magass g nak (el“z“h”z m‚rt) v ltoz s b˘l r”gt”n meghallhatjuk. A v laszthat˘ jellemz“k (ez igaz a PLAY DATA SONG pontban lej tszott zen‚re is) a k”vetkez“k: a magass g, a l‚gh“m‚rs‚klet, az es“, a vĄzh“m‚rs‚klet, a n”v‚nyvil g, az  llatvil g ‚s a civiliz ci˘ nagys ga. PLAYDATASONG:Ez nem jelentkezik be  lland˘an, csak amikor aktiviz ljuk ezt a menpontot. A bolyg˘n ‚szakr˘l d‚lre haladva ‚s azt 32 s vra felosztva, az adott sz‚less‚gi s vban a kiv lasztott jellemz“  tlagnagys g nak megfelel“ magass gŁ hangot ad. Egy  tlag bolyg˘n (pl. F”ld) a h“m‚rs‚kletr“l Ągy egy kupol s hangsort hallunk (kb. fel‚ig emelkedik, majd cs”kken). V‚gezve a menk t rgyal s val, r t‚rhetnk a j t‚k leĄr s ra. A j t‚k c‚lja a v lasztott vil gon a lehet“ legjobb optimum el‚r‚se, a min‚l nagyobb (‚s biztos alapŁ) civiliz ci˘ l‚trehoz sa. Bolyg˘nkat kiv lasztva,  ltal ban m r a F”ld mai klĄm j hoz hasonl˘ vil ggal kezdnk : ezt nem szks‚ges lakhat˘v  tennnk, el‚g az ‚let telepĄt‚s‚vel ‚s a kisebb terraniz l ssal (optimaliz ci˘) foglalkoznunk, ‚s nem kell olyan kem‚ny eszk”z”kh”z nyŁlnunk, mint pl. a kl”nb”z“ g zgener torok. Itt nincs is sok tennival˘nk. A terraniz latlan bolyg˘kon (pl. f”ldt”rt‚neti “skor, Mars, V‚nusz) sokkal nagyobb gondjaink lesznek. Itt m r nagyon meg kell fontolnunk, mit l‚- pnk, ‚s energi nk is b nni fogja, hogy periodikusan tudunk csak l‚pni (pl. a V‚nuszon a beugr snak telepĄtett oxig‚ngener torokat a n”v‚nyzetre tekintettel id“vel ki kell pusztĄtanunk, de akkor r”gt”n elkezd“dik a sz‚n-dioxid termel“d‚se, ez ltal a bolyg˘ tŁlhevl‚se, a tengerek elforr sa (ami maga is vegh zhat s-fokoz˘), ami miatt Łjra oxig‚ngener torokat telepĄthetnk stb.), olyanokr˘l nem is besz‚lve, hogy az  lland˘ g ztermel‚s-szab lyz s miatt a l‚gnyom s minden hat ron tŁl n“. Mihelyt el‚rtk az optimumot (bolyg˘nk‚nt 2-3 oxig‚ngener torral, ugyanennyi sz‚ndioxid-gener torral, n”v‚nyzettel  ltal ban tarthat˘ az optimum), az ‚let telepĄt‚s‚n f radozhatunk (amire energi nk alig marad. Sajnos el‚g unalmas a j t‚k ebb“l a szempontb˘l: vagy v‚gtelen az energi nk, vagy olyan kev‚s, ‚s olyan lassan p˘tl˘dik, hogy az ember elunja a g‚p el“tt az ‚letet). K r, hogy a program nem ‚rt‚keli a teljesĄtm‚nynket, mint pl. a Simcity eset‚ben : l sd a hat rid“s v llalkoz sokat. A program helpje az  llatvil got a k”vetkez“k‚pp oszt lyozza: prokaryotae (prokari˘t k) / protoctista (eukari˘t k) / fungi (gombaf‚l‚k) / plantae (n”v‚nyek) / animalia ( llat) / (Kingdom, -vil g) : : gerinchŁros Ązeltl bŁ gerinctelen / (chordates), (arthropods) (invertebrates) / (t”rzsek, Phylum) : halak (fish) / k‚t‚lt–ek (amphibian) / hll“k (reptile) / madarak (avian) / eml“s”k (mammal) / (oszt lyok, class) : : r gcs l˘k (rodents) (rendek, order) / macskaf‚l‚k (felines) / kutyaf‚l‚k (canines) / k‚r“dz“k (ruminants) / f“eml“s”k (primates) / cetf‚l‚k (cetaceans) Ezek alatt vannak a fajok (‚s alfajok). A fajok (species) meghat roz sa: l‚nyeg‚ben azonos kls“-bels“ tulajdons gŁ, olyan egyedek ”sszess‚ge, amelyek egym ssal szaporod˘k‚pes ut˘dot hoznak l‚tre. (Nem  rt az‚rt tudni, mi is az a faj, meg t”rzs, meg azt n minek mindenkinek lefordĄtania az ilyen szaksz”veget...)