STALINGRAD 1941. jŁnius 22-‚n a n‚met Wehrmacht csapatai nekirontottak a Szovjetuni˘nak, ‚s kezdet‚t vette az emberis‚g t”rt‚nelm‚nek legv‚resebb h borŁja. A Barbarosssa-tervet, ami a n‚met hadvezet‚s elk‚pzel‚se volt a Szovjetuni˘ miel“bbi legy“z‚s‚re, az el“z“ k‚t h borŁs ‚v sikeres vill mh borŁinak (Lengyelorsz g, Franciaorsz g) alapj n tervezt‚k meg - csak elfelejtett‚k sz mĄt sba venni a hatalmas t vols gokat, a primitĄv utakat, a kegyetlen id“j r st ‚s nem utols˘sorban a ,primitĄv" szovjet katon k harcmodor t, akik nem igaz n voltak hajland˘k figyelembe venni, hogy ha bekerĄtett‚k “ket. Ok ut np˘tl s n‚lkl is az utols˘ t”lt‚nyig ‚s az utols˘ emberig harcoltak, ‚s annyi n‚metet ”ltek meg, amennyit csak tudtak. A h borŁ els“ 3-4 h˘napj ban a V”r”s Hadsereg elk‚peszt“ vesztes‚geket szenvedett mind anyag, mind pedig emberek tekintet‚ben - egy nagy csat t viszont megnyertek: a Szovjetuni˘ nyugati r‚sz‚n ki‚pĄtett hadiipart eg‚sz egyszer–en vonatokra pakolt k ‚s  ttelepĄtett‚k a frontt˘l t”bbezer kilom‚ternyi biztons gos t vols gban fekv“ Ural hegys‚g m”g‚. Igy a borzaszt˘ vesztes‚gek dac ra a szovjet hadipotenci l gyakorlatilag s‚rtetlen maradt. Okt˘ber v‚g‚re az es“z‚sek j rhatatlan s rtengerr‚ v ltoztatt k az ,utakat", majd nemsok ra bek”sz”nt”tt a f‚lelmetes orosz t‚l, ami 130 ‚vvel azel“tt t‚rdre k‚nyszerĄtette Nap˘leon Grande Arm‚e-j t is. A t‚li felszerel‚ssel el nem l tott n‚metek t mad sa r”videsen kifulladt, s“t Moszkva alatt a szovjetek sikeres ellent mad st indĄtottak. 1942. tavasz n azonban felsz radtak az utak, ‚s Hitler felk‚szlt r , hogy egyszer ‚s mindenkorra v‚gezzen a Szovjetuni˘val. Ugyan a n‚met Wehrmchtnak nem volt el‚g ereje, hogy a t”bb mint 3000 km hosszŁs gban elnyŁl˘ front teljes hossz ban indĄtson t mad st, de ahhoz viszont igen, hogy a d‚li r‚sz‚n megszerezze a nagy zs km nyt, tulajdonk‚ppen a h borŁ c‚lj t: a Kauk zust ‚s az azon tŁl fekv“ olajmez“ket. K‚t hatalmas csap st k‚szĄtettek el“: a Paulus t bornok  ltal vezetett 6. n‚met hadsereg a 4. p nc‚los hadsereggel meger“sĄtve nyugati ir nyban el“ret”r a Donig, majd a Volga foly˘t el‚rve elv gja D‚l-Oroszorsz got a Szovjetuni˘ t”bbi r‚sz‚t“l, egyben biztosĄtja a m sik t mad s balsz rny t; ezut n pedig a Kleist t bornok vezette A hadseregcsoport d‚lnyugti ir nyban bet”r a Kauk zusba, ‚s elfoglalja az olajmez“ket. A 6. hadsereg t mad sa jŁnius v‚g‚n indult meg. A hadm–velet kezdetben hatalmas sikereket hozott, mert a szovjet csapatok ezŁttal kit‚rtek a d”nt“ ”sszecsap sok el“l, ‚s tervszer–en visszavonult. A n‚metek egy h˘nap mŁlt el‚rt‚k a Dont. A nagy siker arra a - t‚ves - felismer‚sre k‚sztette a n‚met f“parancsnoks got, hogy el‚g er“s ahhoz, hogy a k‚t hadm–veletet egyszerre folytassa: az A hadseregcsoport bet”rt a Kauk zusba, m‚g miel“tt a 6. hadsereg biztosĄtotta volna a t mad suk balsz rny t. A hadseregcsoport augusztus 8-ra Majkopn l el‚rte az els“ fŁr˘tornyokat, de a hegyvid‚kes terepen az el“renyomul s lelassult, ‚s mikor okt˘berben leesett az els“ h˘, teljesen elakadt. Ezzel egyid“ben a 6. hadsereg a Dont˘l tov bbnyomult kelet fel‚. Minden egyes m‚ter‚rt sŁlyos  rat kellett fizetnik. A v ros gy raiban pedig tov bb folyt a termel‚s, ‚s a k‚sz hadianyagon a munk sokb˘l szervezett milĄci k azonnal harcba is sz lltak. A n‚met vesztes‚gek egyre sŁlyosabbak lettek, ‚s a 6. hadsereg egyre Łjabb t mad sokra hajszolt hadoszt lyai egyre kisebb helyen zsŁfol˘dtak ”ssze. A hadsereg v‚dtelenl maradt ‚szaki ‚s d‚li sz rnyainak fedez‚s‚re a n‚met f“parancsnoks g a n‚met csapatokn l l‚nyegesen kisebb harc‚rt‚k– 3. rom n hadsereget tudta felvonultatni. November elej‚n a n‚met t bornokok egyre idegesebb jelent‚seket kezdtek kld”zgetni a f“hadisz ll snak a Volga tŁlpartj n ”sszpontosĄtott szovjet csapatokr˘l, de a n‚meteknek m r nem volt mit felvonultatniuk ellenk. November k”zep‚n pedig megindult az Ur nusz hadm–velet, a szovjet csapatok hatalmas  tkarol˘ t mad sa. Ennek els“ r‚sz‚ben a Szt lingr d m”g”tt fel llĄtott hadseregek a v rost˘l ‚szakra ‚s d‚lre  tt”rt‚k a 3. rom n hadsereg v‚delmi vonalait, ‚s n‚gy nappal k‚s“bb Kalacs v ros n l ”sszez rt k a harap˘fog˘ k‚t sz r t, a m sodik menetben pedig egy m‚g nagyobb  tkarol˘ hadm–velettel v‚gleg bez rt k a gy–r–t a 6. hadsereg k”rl (egy‚bk‚nt ennek a hadm–veletnek esett  ldozat ul a 2. magyar hadsereg is a Don-kanyarban). Novemberben a n‚met d‚lnyugti front parancsnoks g t von Manstein, az egyik legjobbnak tartott n‚met t bornok vette  t. Hitler parancsainak ‚rtelm‚ben megtiltotta a 6. hadsereg visszavonul s t Szt lingr d al˘l. A t”rt‚n‚szek egy r‚sze a k‚s“bbiekben ez‚rt azt  llĄtotta, hogy a felel“tlen n‚met hadvezet‚s  ldozatul dobott negyedmilli˘ embert. A helyzet azonban az, hogy Mansteinnek nem volt m s v laszt sa. A 6. hadsereg ugyanis t”bb mint f‚lmilli˘s szovjet hader“t ‚s a teljes szovjet hadsereg tz‚rs‚g‚nek egyharmad t k”t”tte le. Ha Paulus nyugat fel‚ visszavonult volna, akkor ez az er“ teljesen elv ghatta volna a Kauk zusban rekedt hatsz zezer n‚met katon t. Igy teh t a n‚meteknek volt idejk r , hogy innen kivonj k a csapataikat - ez pedig pusztul sra Ąt‚lte a 6. hadsereget. A katlan felsz mol s ra az‚rt t”rt‚ntek kĄs‚rletek. Manstein december k”zep‚n megindĄtottaq a Wintergewitter (T‚li Vihar) hadm–veletet. Ebben a Kauk zusb˘l kivont Hoth t bornok 4. p nc‚loshadsereg‚nek kellett r‚st nyitnia a katlan d‚lnyugati r‚sz‚n, amelyen keresztl biztosĄthatt k volna a 6. hadsereg ut np˘tl s t. A t mad st k‚t h‚ten keresztl er“ltett‚k, ‚s n‚mi kezdeti sikereket is hozott, de Paulus k‚ptelen volt annyi t mad˘er“t ”sszegy–jteni, hogy ”sszekapcsol˘dhasson Hoth ‚keivel. A janu r eleji csikorg˘ fagyban a szovjet hader“k felsz˘lĄtott k a k”rbez rt n‚meteket a kapitul ci˘ra, majd ennek elutasĄt sa ut n megkezdt‚k a katlan felsz mol s t. Janu r 31-‚n Paulus t bornok al Ąrta a kapitul ci˘t, febru r 2- n pedig megsz–nt a v rosban minden ellen ll s. A 6. hadsereg h romsz zezer katon j b˘l ezt m r csak alig sz zezer ‚rte meg. Oket v rta Szib‚ria ‚s a ,m lenkij rob˘t". A h borŁ ut n tal n ha ”tezer t‚rhetett vissza haz j ba. Eln‚z‚st a kicsit hosszadalmas bevezet“‚rt, de az Avalon Hill STALINGRAD c. strat‚giai t j‚k ban a felsorolt ”sszes t”rt‚nelmi esem‚nnyel szembe fogunk kerlni. Az AH az USA legnagyobb hadij t‚k-gy rt˘ja. Saj t Łjs ggal rendelkeznek (General), amely hasznos tan csokat ad sz mos j t‚kuk kedvel“inek, amelyek szab lyai legal bb annyira k”t”ttek, mint mondjuk az AD&D. A PC-k t‚rh˘dĄt s val a c‚g saj t software-r‚szleget is l‚trehozott, majd megv s rolta az ezen a piacon m r sikeresnek mondhat˘ Atomic Gamest is. Az “ ‚giszk alatt jelent meg a STALINGRAD, amely bonyolults g t tekintve pillanatnyilag a strat‚giai j t‚kok csŁcs t jelenti. A j t‚k t”bb mint sz z ember h˘napokig tart˘ munk j nak eredm‚nye, k”ztk h rom t”rt‚n‚sszel, akik korabeli hadijelent‚sek ‚s hadm–veleti napl˘k alapj n rekonstru lt k az ”sszes katonai adatot, tov bb  k‚t geogr fussal, akik elk‚szĄtett‚k a hadm–veletek terlet‚nek m‚retar nyos kicsinyĄt‚s‚t. A v‚geredm‚ny mag ‚rt besz‚l: a j t‚kban egy szem‚lyben j tszhatunk a frontparancsnokt˘l kezdve a z szl˘aljparancsnokokig mindenf‚le tisztet, lej tszhatjuk az ”sszes fontosabb hadm–veletet, valamint egy rak s opci˘ segĄts‚g‚vel kipr˘b lhatunk n‚h ny ,mi lett volna, ha"-tĄpusŁ verzi˘t is. A j t‚kot kĄs‚r“ k‚zik”nyv vagy sz z oldalon keresztl foglalkozik a j t‚k kezel‚s‚hez szks‚ges infokkal, benne a szemben  ll˘ hadseregek szervezeti fel‚pĄt‚s‚nek, legfontosabb harckocsitĄpusainak ‚s parancsnokai ‚letrajz nak ismertet‚s‚vel - mivel neknk ennyi helynk sajnos nincsen, igyekszem egy kicsit t”m”rebben kifejteni a dolgot. (Lehet, hogy nem lesz valami olvasm nyos...) F“men Bejelentkez‚s ut n megjelenik a f“men, amelynek els“ h rom opci˘j val indĄthatunk Łj j t‚kot, bet”lthetnk egy kimentett  ll st, illetve kil‚phetnk (vagy vissza, ha a j t‚kb˘l l‚ptnk ide). Az ALLIES/EXIS v laszt s val v lasztjuk ki, hogy a szovjet- vagy pedig a tengelyhatalmakat fogjuk ir nyĄtani. Tov bbi opci˘k: SCENARIOS: A j t‚kban a szt lingr di tk”zet h‚t nagyobb r‚sz‚t j tszhatjuk le. Minden helyszĄn m‚retar nyosan kicsinyĄtett (egy hatsz”g 400 m, 1 km vagy 3 km), ‚s mindenhol v ltoznak Łgy a hadm–veleti c‚lok, mint a r‚sztvev“ csapatok. A scenariok nem id“rend szerint k”vetik egym s, a szerz“knek ink bb az volt a c‚ljuk, hogy a j t‚kos az els“ p ly kon min‚l jobban belemelegedjen a j t‚k kezel‚s‚be ‚s megismerje az alapvet“ szab lyokat. To the Volga (El“re a Volg hoz!): Szt lingr d n‚met ostrom nak m sodik r‚sze, okt˘ber 19-24. k”z”tt. A 6. n‚met hadsereg 51. hadteste megpr˘b lja kiszorĄtani a meger“dĄtett V”r”s Barrik dok, V”r”s Okt˘ber ‚s Lazur Vegyizem romjai k”zl a v rost v‚d“ 62. hadsereg ‚s az zemek munk saib˘l szervezett munk smilĄci k maradv nyait. J˘tan cs: ha n‚metekkel j tszunk, akkor ugyan van n‚mi er“f”l‚nynk (kl”n”sen tz‚rs‚g tekintet‚ben), de a front ”sszes r‚sz‚n egyszerre biztos nem fogjuk tudni  tt”rni az orosz vonalakat (vagy legal bbis nem a megadott id“n bell). Az oroszok r ad sul ‚jszak nk‚nt Łjabb csapatokat dobnak  t a Volg n. A legc‚lszer–bb teh t az els“ k”r”kben a front k”z‚ps“ r‚sz‚n  tt”rni (a 339. orosz l”v‚szezred ‚s a mellette be sott 895. l”v‚szezred z szl˘alja  ltal v‚dett r‚szen): ”sszpontosĄtsuk ide a teljes tz‚rs‚get ‚s a l‚gier“t), ‚s miel“bb el‚rni a Crossing 62-t (ide ‚rkezik az ut np˘tl s). Ha sikerlne elfoglalni, akkor az ut np˘tl s m r nem tud  tkelni a foly˘n, de az is siker, ha beszorĄtjuk oda az oroszokat (Ągy a forgalmi dug˘ miatt nem tudnak majd partrasz llni). Az ‚jszak k els“ f zisban (6PM) pihentessk a tz‚rs‚get, de a m sodik ‚s harmadik f zisokban a tz‚regys‚gekkel l“jnk z r˘tzet a g zl˘ utols˘ k‚t pozĄci˘j ra. Ha megfelel“ mennyis‚g– tz‚rs‚ggel l”vnk, akkor teljesen le llĄthatjuk a forgalmat a g zl˘n, ‚s az orosz ut np˘tl s ottreked nappalra is - k”nny–  ldozata lesz a l‚gier“nknek. Ha az oroszokat sikerlet kett‚szakĄtanunk a Crossing 62-n‚l, akkor kl”n-kl”n m r k”nnyebb lesz felsz molni a t”bbi meger“dĄtett pontot, ugyanis ezen keresztl ‚rkezik a teljes ut np˘tl suk. Ha a Crossing 62 a mi‚nk, akkor a Szt lingr dban lev“ ”sszes orosz egys‚g ut np˘tl s n‚lkl marad, ‚s nemsok ra fel‚li a megl‚v“ k‚szleteit... 5 nap, 29 k”r, 71 n‚met ‚s 61 orosz egys‚g, 1 hatsz”g: 400 m. (Az ut˘bbi param‚ter az‚rt fontos, mert a j t‚k n‚h ny szab lya m sk‚ppen ‚rv‚nyesl az 1:400 m (kis), az 1:1 km (k”zepes) ‚s az 1:3 km (nagy) hadm–veletekben. K‚s“bb is Ągy hivatkozok majd r juk.) A River Too Far (Egy foly˘ messze van): A Wintergewitter-hadm–velet els“ r‚sze, ahol a n‚meteknek m‚g volt egy kis es‚lye. N‚met, olasz ‚s rom n hadoszt lyokkal Manstein csapatai ‚szak fel‚ nyomulva megpr˘b lj k elfoglalni a Miiskova ‚s az Aksaj-Jeszanlovszkij foly˘k mellett fekv“ legfontosabb  tkel“ket. Az el“bbi ut n kicsit z–r”s hadm–velet lesz, mert tŁl nagy terleten zajlik kev‚s egys‚ggel, Ągy egy csom˘ ‚szak-d‚li  tcsoportosĄt sra lesz szks‚g. J˘tan cs: az el“sz”r t mad˘ gyors, g‚pesĄtett n‚met csapatokkal azonnal induljunk meg az ‚szaki r‚szen lev“ strat‚giai fontoss gŁ  tkel“helyek ir ny ba, mert ha az azokt˘l d‚lre felvonul˘ orosz csapatokat nem verjk vill mgyorsan sz‚t, akkor nem marad id“nk az  tkel“k elfoglal s ra. Hogy az ut np˘tl sukat megfelel“ szinten biztosĄtani tudjuk, ut nuk kell majd passzolnunk a HQ-kat is, de Verknye-Kumszkij t‚rs‚g‚ben biztosĄtani kell a jobb sz rnyukat is, nehogy az ‚szak-kelet fel“l besziv rg˘ orosz csapatok elv gj k az ut np˘tl sukat. A kelet fel‚ lev“ k‚t  tkel“helyet (Antonov ‚s Zsutova) a k‚s“bb ‚rkez“ rom n/olasz csapatokkal, illetve az ‚szak fel‚ t”r“ ‚lek jobb sz rny t biztosĄt˘ n‚met egys‚gekkel lehet majd elfoglalnunk (a n‚metek sz”vets‚gesei a g‚pesĄt‚s hi nya miatt tŁl lassan mozgathat˘k ahhoz, hogy ‚szakon is komoly szerepk legyen). A n‚met tz‚rs‚get kldjk a p nc‚losok ut n, de a hat rak‚tavet“t c‚lszer– d‚len hagyni a rom nok t mogat s ra. 4 nap, 23 k”r, 81 n‚met ‚s 71 szovjet egys‚g, 1 hatsz”g:1 km. Manstein's Solution (Manstein megold sa): Ez nem t”rt‚nelmi hadm–velet, hanem egy ,mi lett volna, ha"-tĄpusŁ hipot‚zis arra vonatkoz˘lag, ha a n‚met frontparancsnok (Manstein) saj t bel t sa szerint pr˘b lja visszaverni a szovjet Ur nusz hadm–veletet, ‚s Hitler parancsai nem keresztezik elk‚pzel‚seit. 7 nap, 20 k”r, 123 n‚met, 98 orosz egys‚g, 1 hatsz”g: 3 km. Rattenkrieg (Patk nyh borŁ): A n‚metek szt lingr di hadm–velet‚nek els“ r‚sze (szeptembert“l okt˘ber k”zep‚ig), amikor m‚g a t‚l be llta el“tt megpr˘b lj k elfoglalni Szt lingr dot, 31 nap, 189 k”r, 228 n‚met, 231 szovjet egys‚g, 1 hatsz”g: 400 m. Wintergewitter (T‚li Vihar): A Szt lingr dban rekedt 6. n‚met hadsereg felment‚s‚re ir nyul˘ n‚met pr˘b lkoz s december m sodik fel‚ben. 17 nap, 101 k”r, 257 n‚met, 273 szovjet egys‚g, 1 hatsz”g: 1 km. Quiet Flows The Don (Csendes Don): Az Ur nusz-hadm–velet ‚szaki sz rnya, amelyet a szovjetek Szt lingr dt˘l ‚szakra, a Donon l‚tesĄtett hĄdf“kb“l kiindulva indĄtottak meg november 19-‚n ‚s n‚gy nap mŁlva Kalacsn l tal lkozott a harap˘fog˘ d‚li sz r val. 6 nap, 17 k”r, 169 n‚met, 203 orosz egys‚g, 1 hatsz”g: 3 km. Operation Uranus (Ur nusz hadm–velet): Az el“bbi hadm–velet a d‚livel egytt, majd a 6. n‚met hadsereg felsz mol sa. Na, aki ezt frank˘n v‚gig akarja j tszani, az k‚szĄtsen maga mell‚ p r napi hideg ‚lelmet, mert legal bb harminc j t‚k˘ra kell hozz ! 63 nap, 188 k”r, 572 n‚met, 534 szovjet hadoszt ly, 1 hatsz”g: 3 km. ALLIED VARIANTS: A k‚t f‚lre vonatkoz˘ vari ci˘s opci˘kkal az egyes scenariokban fenn ll˘ viszonylagos er“egyensŁlyt tudjuk megbillenteni, azaz k”nnyĄthetnk vagy ‚ppen nehezĄthetnk a dolgunkon. A vari ci˘k csak n‚gy p ly n ‚lnek, de ilyenkor t”bbet is ki lehet v lasztani bel“lk. A szovjet f‚l vari ci˘i: No Soviet Puge: Ha Szt lin harmincas ‚vekben v‚grehajtott tisztogat sainak nem esik  ldozatul a V”r”s Hadsereg tisztikar nak a fele, akkor nyilv n r termettebb parancsnokok vezetik az orosz csapatokat. Ha az opci˘ aktĄv, akkor az ”sszes csapat min“s‚ge egy pontot javul. Better Soviet Logistics: Jobb sz llĄt s. Nyolcra n”veli a szovjet tz‚regys‚gek mozg si pontjait. Better Soviet Supply: Jobb ut np˘tl s 50%-kal t”bb anyag a csapatok ut np˘tl s ra. Better Soviet Communications: Jobb kommunik ci˘. A szovjet tz‚regys‚geknek t”bb k”rre van szks‚gk, amĄg mozg s ut n tzel‚sre k‚szek. Ha ez a k”nnyĄt‚s be van kapcsolva, akkor csak egy k”r a fel llĄt s. More Initative: Nagyobb hat‚konys g. az ”sszes szovjet parancsnok bonusait eggyel n”veli (ld. k‚s“bb). Random Variant: A v laszthat˘ legjobb vari ci˘t jel”li ki. AXIS VRIANTS: A n‚met f‚l k”nnyĄt‚si lehet“s‚gei: Sixth Army Restricted: Ha egy egys‚g a 6. hadsereg (vagy az al  rendelt HQ) al rendelts‚g‚ben kezdi meg a j t‚kot, akkor eredetileg nem lehet m s hadsereg al rendelts‚g‚be helyezni (a HQ-j t˘l elv gva nem lehet neki m sik HQ-n keresztl ut np˘tl st biztosĄtani), illetve csak a 6. hadseregHQ-j nak 78 km-es k”rzet‚ben maradhat. German November Reinforcement: Ez a k”nnyĄt‚s az eredetihez k‚pest a n‚met er“sĄt‚sek j˘val gyorsabb felfejl“d‚s‚t enged‚lyezi. A 48. p nc‚los hadtest egys‚gei (a 6. p nc‚los-, illetve a 306. ‚s 336. gyalogoshadoszt lyok) a 3. rom n hadsereg m”g”tt fejl“dnek fel, ‚s megakad lyozhatj k, hogy a szovjet gy–r– bez ruljon a 6. hadsereg k”rl. Release of the 7th Panzer: A Kauk zusban lev“ A hadseregcsoportt˘l er“sĄt‚sk‚nt meg‚rkeznek a 7. p nc‚los hadoszt ly csapatai. Release 16th Motorized: Az eredetileg hely“rs‚gi feladatokat ell t˘ 16. g‚pesĄtett hadoszt ly csapatai a 6. hadsereg er“sĄt‚sek‚nt meg‚rkeznek. Early Caucasus Withdrawal: A n‚met hadvezet‚s m‚g az Ur nusz-hadm–velet megindĄt sa el“tt visszavonja az A hadseregcsoportot a Kauk zusb˘l, ‚s ennek g‚pesĄtett egys‚gi (16. g‚pesĄtett-, 3. ‚s 7. p nc‚los- ‚s a Viking SS-hadoszt lyok harcbavet‚se megfordĄthatja a csata menet‚t. AIR SUPERIORITY: A k‚t oldal l‚giereje er“viszonyainak be llĄt sa. A legt”bb scenarioban ez egyensŁlyban van (Air Parity), de ezt kisebb (Limited) vagy nagyobb (Total) m‚rt‚kben  t lehet  llĄtani valamelyik f‚lnek. A l‚gif”l‚ny m‚rt‚ke a l‚gi egys‚gek sz m ban fog megmutatkozni. WEATHER: Id“j r s: K‚tf‚le opci˘ l‚tezik: a t”rt‚nelmi (Historical) az eredeti id“j r st reprezent lja, a m sik (Realistic) pedig v‚letlenszer–, de term‚szetesen az ‚vszaknak megfelel“. REALISM: Tov bbi k‚t opci˘, ami ‚letszer–bb‚ teszi a j t‚kot. A Limited Intelligence aktĄv  llapot ban azt eredm‚nyezi, hogy ugyan korl tlan infokkal rendelkeznk a saj t csapatainkr˘l, de csak korl tozottakat az ellenfelet illet“en. Ez azt jelenti, hogy ellens‚ges egys‚geket vizsg lva sz mos info elmarad, ha pedig olyan egys‚get vizsg lunk, ami nincs k”zvetlen ‚rintkez‚sben egy saj ttal, akkor tulajdonk‚ppen semmit sem fogunk megtudni r˘la. Ha az opci˘ aktĄv, akkor az ellens‚ges egys‚gek felderĄtetts‚g‚t a j t‚kban Łgy n”velhetjk, hogy ha t”bb oldalr˘l is ‚rintkez‚sben van egy saj t egys‚gnkkel, illetve megt madjuk. A m sik opci˘ (Fog of War) tulajdonk‚ppen hasonl˘ hat st produk l, de a saj t egys‚gnkn‚l: ha az egys‚g teljesen leharcolt (a Fatigue ‚rt‚ke 15 k”rl van), illetve kifogyott az ut np˘tl sb˘l, akkor egyre kevesebb (‚s pontosabb!) infot kapunk r˘la, s“t, el“fordulhat az is, hogy semmit (ilyenkor a fegyvernemi jel”l‚s‚t nem is l tjuk, viszont m‚g  t lehet sorolni egy m sik HQ al , amelyik ut np˘tl st juttathat neki - kl”nben nemsok ra megadja mag t az els“ arra k˘v lyg˘ ellens‚ges egys‚gnek). OPPONENT: Az ellenf‚l kiv laszt sa. Alap llapotban ez a sz mĄt˘g‚p lesz (This Computer), de v laszthatunk k‚t j t‚kost (Local Human Opp.), illetve j tszhatunk e-mailen keresztl is (Play by E-mail). VP ADJUSTMENT: A program a gy“ztes felet a gy“zelmi pontok alapj n fogja kiv lasztani. Gy“zelmi pontokat szerezhetnk ellens‚ges terletek elfoglal s val, ellens‚ges csapatok megsemmisĄt‚s‚vel, ‚s f“leg a strat‚giai pontok birtokl s val. Err“l k‚s“bb m‚g sz˘lunk, a l‚nyeg itt az, hogy a j t‚k elej‚n itt megadhatjuk, hogy valamelyik f‚l plusz gy“zelmi pontokkal induljon (max. 100.000). Most, hogy ilyen szerencs‚sen tŁljutottunk a f“menn, el is kezdhetnk j tszani, kezd“k lehet“leg az els“ k‚t p lya valamelyik‚t v lassz k, mert a t”bbi egy kicsit z–r”s lesz. El“sz”r is n‚zzk a k‚perny“ feloszt s t: Men Az itt megtal lhat˘ funkci˘k tulajdonk‚ppen m sodlagos szerepet j tszanak a j t‚k k”zvetlen ir nyĄt sa szempontj b˘l - ink bb a k”zvetett, nagyobb  ltal noss gra vonatkoz˘ parancsokat tal lunk meg bennk. Az els“ vid ms g a narancss rga embl‚ma v laszt s val ‚r bennnket: megn‚zhetnk egy logot. File-men: Kl”nf‚le I/O-m–veleteket tal lunk meg benne. A New visszal‚p a f“menbe, ahonnan Łj j t‚kot indĄthatunk, a Resume visszat”lt egy kimentett  ll st, a Save ‚s a Save as a jelenlegi  ll st menti az aktu lis illetve a megadott n‚ven, a Restore PBEM Backup az e-mailen t”rt‚n“ j t‚kn l olvassa vissza az ellenf‚l l‚p‚s‚t, a Quit pedig megnyugv sul szolg l, ha nem akarunk 4-40 ˘r kat t”lteni a k‚perny“ el“tt. Options-men: A kijelz‚si m˘dok kl”nf‚le vari ci˘it  llĄtgathatjuk itt. Alap llapotban a Millitary Symbols kiv‚tel‚vel mindegyik aktĄv - de felesleges is kikapcsolni “ket. Close View: A norm l  llapot bejelentkez‚sekor l that˘, ha kikapcsoljuk, akkor egy j˘val nagyobb l‚pt‚k– t‚rk‚pet l tunk a hadm–veleti terletr“l, amely j˘val  ttekinthet“bb‚ teszi az eg‚sz helyzetet (ezen ugyanŁgy kiadhatunk parancsokat). Show Supply Line: Ha egy saj t egys‚gre clickelnk, akkor egy vonal mutatja, hogy melyik HQ-hoz tartozik (honnan kapja az ut np˘tl st), ‚s a vonal szĄne jelzi az ut np˘tl s mennyis‚g‚t is. Show Hex Ownership: A szemben ll˘ felek  ltal birtokolt terleteket jelzi kl”nb”z“  rnyalattal. Show Hex Borders: A terlet pozĄci˘it hatsz”gekre osztja fel. Show Troops: A csapatokat mutatja. Ha kikapcsoljuk, csak a terepet l tjuk. Military Symbols: Kikapcsolt  llapotban az egys‚gek fegyvernem‚nek a jelz‚se olyan, hogy arra norm l f”ldi haland˘ is tudjon k”vetkeztetni. Ha bekapcsoljuk, akkor a NATO  ltal haszn lt jelz‚sekkel mutatja a csapatokat ‚s fogalmad se lesz a fegyvernemr“l. Center Map on Battles: Ha aktĄv, akkor a v‚grehajt si f zisban mindig a k‚perny“ k”zep‚re hozza azt az egys‚get, amelyik harcban  ll. Sound Effects: Hangok ki/bekapcsol sa. Show Help Messages: A t”rzstiszt kl”nf‚le infoit enged‚lyezi. Arrival Notification: Jelzi, ha Łj sz”vets‚ges csapatok ‚rkeztek a hadm–veleti terletre. After Action Battle Reports: A v‚grehajt si f zis ut n infot ad a lezajlott ”sszecsap sokr˘l. Rea Time Battle Reports: A v‚grehajt si f zisban is infot ad a lezajlott ”sszecsap sokr˘l. Autosave: Minden k”r v‚g‚n ,autosave" n‚ven elmenti a j t‚k ll st. Staff Duties-men: Mint m r a bevezet“ben is emlĄtettem, a j t‚kban egyszerre alakĄtunk a frontparancsnokt˘l kezdve a sz zadparancsnokig minden tisztet - de f“leg az els“t. Ez abban nyilv nul meg, hogy ha nem akarunk minden l‚p‚sben minden egyes egys‚gnknek parancsot adni, akkor ezt a feladatot  truh zhatjuk a t”rzstisztjeinkre, akik az  ltalunk kiadott parancsokkal ”sszhangban tervezik meg az ,elfelejtett" egys‚gek parancsait. Ez n‚ha j˘, n‚ha nem - r‚szemr“l jobban szeretem ‚n megtervezni a hadmozdulatokat, csak az ut np˘tl s eloszt s t bĄzom a t”rzsekre. Handle All Operations: Az ”sszes hadmozdulatot a t”rzs fogja megtervezni - Ągy a mi dolgunk csak a f zisok v lt s ra szorĄtkozik. K‚nyelmes megold s, de ilyenkor nem mi j tszunk, hanem a g‚p... Allocate Supplies: Az ut np˘tl s eloszt s t a t”rzstiszt tervezi meg. Ezt mindig r hagyom, mert nagyon unalmas feladat ‚s az egy‚ni szervez‚sn‚l csak helyi jelleg– sikereket lehet el‚rni. Plane Fire Support: A t”rzstiszt tervezi meg a tz‚rs‚gi egys‚gek m–k”d‚s‚t. Nem igaz n j˘ ”tlet: az “ v‚lem‚nye ugyanis az, hogy min‚l t”bb egys‚get t madjunk (amelyeknek harci param‚terei ugyan cs”kkennek, de vesztes‚geik eleny‚sz“k) - az eny‚m meg az, hogy sokkal jobb koncentr lt z r˘tzet l“ni a sz razf”ldi csapatok t mogat s ra. Sz˘val szerintem ink bb ne adjuk a tz‚rs‚get a t”rzstiszt kez‚be. OK To Use Air Force: Ugyancsak a t”rzstiszt tervezi meg a l‚gi t mogat st. A munk j r˘l ugyanaz a v‚lem‚nyem, mint a tz‚rs‚gn‚l. Plot Ground Units: A t”rzstiszt tervezi meg azoknak a csapatoknak a tev‚kenys‚g‚t, amelyek nem kaptak k”zvetlen parancsot t“lnk (tz‚rs‚gre ‚s l‚gier“re ez nem vonatkozik). A tervez‚s - viszonylagos - ”sszhangban zajlik az  ltalunk kiadottakkal. Ez ugyan igen k‚nyelmes dolog nagyobb hadm–veletekn‚l, de lehet hogy a t”rzstiszt strat‚giai elk‚pzel‚sei mer“ben m sok, mint a mi‚nk ( tcsoportosĄt sok, csapatkivon sok stb.). R‚szemr“l jobb szeretem az eg‚sz harcmez“t saj t elk‚pzel‚sek szerint ir nyĄtani. Plan Fire Support Now: Ha a tz‚rs‚g parancsait a t”rzstisztre bĄztuk, akkor ennek az opci˘nak a v laszt s val a tervez‚si f zisban b rmikor megterveztethetjk vele az eddigi parancsnokhoz igazod˘ tz‚rs‚gi parancsokat. Plot Ground Units Now: Ha a friss parancsok n‚lkli csapatok l‚p‚seit a t”rzstisztre bĄztuk, akkor a tervez‚si f zisban b rmikor megterveztethetjk vele a csapatok l‚p‚seit, ‚s ehhez igazodva (vagy a t”rzstisztet fellbĄr lva) adhatunk Łj parancsokat. Planning-men: Itt k‚t opci˘ kapott helyet. A Review Scenario Options v laszt s val megn‚zhetjk a f“menben be llĄtott indĄt si param‚tereket, a Show Planned Moves pedig a v‚grehajtand˘ l‚p‚seket mutatja r‚szletesen (strat‚giai/taktikai mozg s, t mad s, l‚gi ‚s tz‚rs‚gi t mad s stb.) Megjegyzend“, hogy ez csak a terv - nem biztos, hogy ez Ągy is fog lezajlani (ld.: mozg sn l k”zleked‚si dug˘k, t madn l kitart˘ ellenfelek stb.). A tervn‚l a mozgatott egys‚gek a c‚lpontn l jelentkeznek; piros nyilak mutatj k a kl”nb”z“ tĄpusŁ t mad sokat; narancss rga vonalak a tz‚rs‚gi c‚lpontokat, ‚s repl“g‚pek a l‚git mad sokat. Term‚szetesen az abszolŁt nem biztos, hogy ez Ągy is fog megval˘sulni: mozgat sn l esetleg nem lehet az adott pozĄci˘ba bel‚pni, a l‚git mad s el“l ell‚p az ellens‚ges egys‚g, stb. Mindenesetre egy kellemes  ttekint‚st ad a t mad˘ hadm–veletekr“l. A Show Planned Moves kapcsol˘ (!), teh t ha aktĄv, akkor m‚g egyszer ugyanezt kell v lasztanunk, hogy visszat‚rjnk a parancskiad si f zisba. Phase-men: A Planning opci˘t minden egyes v‚grehajt si (Execute) illetve akci˘ ut ni (After Action) f zis ut n neknk kell kapcsolnunk, hogy tov bbl‚phessnk. Ebben adhatjuk meg ugyanis a csapataink Łj l‚p‚seit. Az Execution v laszt sa azt jelzi a programnak, hogy az adott k”rben minden l‚p‚st befejeztnk - a program hajtsa v‚gre azokat. Az After Actionnek csak PBEM-j t‚kn l van jelent“s‚ge, a Switch Sidesnak (a m sik j t‚kos l‚phet) pedig akkor, ha ketten j tszunk ugyanazon a g‚pen. Parancsikonok Itt minden egyes ikonn l egy olyan k”rnyezethez lesz szerencs‚nk, amelyek csak k”zvetetten befoly solj k a harci cselekm‚nyeket, illetve info-jelleggel bĄrnak. V‚gs“ gy“zelmi es‚lyek: V laszt sakor n‚mi Beethoven-zene ut n az als˘ r‚szen kapunk egy infot az aktu lis gy“zelmi es‚lyekr“l. A Victoryn l l tjuk, hogy melyik oldal  ll d”nt“/r‚szleges/csek‚ly (Decisive/Marginal/Substantial) gy“zelemre. A mellette lev“ eredm‚nyjelz“n az eddigi m–k”d‚s dĄjaz sa l that˘: a Total a megszerzett VP-k, Cities az elfoglalt v rosr‚szek, Ships az elsllyesztett haj˘k, Kills pedig a megsemmisĄtett ellens‚ges egys‚gek‚rt j r˘ pontokat mutatja (a Handicap jelzi, hogy indĄt skor a VP Adjustmentn‚l mennyi plusz pontot adtunk meg, a Success Rate pedig a sikeress‚g pozitĄv mutat˘ja). Mellett egy grafikon mutatja a hadm–veletben eddig el‚rt eredm‚nyeket a gy“zelmi lehet“s‚g fggv‚ny‚ben, az Allied/Axis ikon v laszt s val pedig v lthatjuk az eddigi infokat. A k”vetkez“ r‚szen tal ljuk azokat az infokat, amelyek a hadm–velet legfontosabb strat‚giai pontjaira vonatkoznak, azaz a legt”bb VP-t hozz k a tulajdonosnak. A Next ikonnal v ltunk a k”vetkez“re, a Locate a t‚rk‚p k”zep‚re hozza, hogy melyik pontr˘l is van sz˘. A strat‚giai pont neve alatt a jelenlegi birtokost tal ljuk, tov bb  a Points per tum/to date mutatja, hogy mennyi VP zs km nyolhat˘ az adott pont birtokl s val. Az info v‚g‚n az aktu lis t mad sok sz m t (Ground Atks) ‚s sikerket (Success) szeml‚lhetjk. Napt r Nem tŁl ‚rdekes opci˘. Megkapjuk az ‚ppen aktu lis d tumot, id“j r sjelent‚st (illetve az el“z“ hetit), az aktu lis h“m‚rs‚kleti adatokkal. T‚rk‚p A t‚rk‚p kijelz‚si m˘dj t v ltogatja harc szati ‚s hadm–veleti k”z”tt. Ut˘bbira nem  rt n‚ha r tekinteni a nagyobb hadm–veletekben. L‚git mad s Ezt haszn lva adhatunk parancsokat a l‚gier“k bevet‚s‚re a k‚perny“ bal als˘ r‚sz‚n. A g‚pek csak nappali f zisokban replhetnek. Bal oldalon tal ljuk az aktu lis egys‚g nev‚t illetve k‚szlts‚gi fok t, mellett a n‚vre clickelve v lasztjuk ki az aktu lis egys‚get. A harck‚sz (Ready) egys‚g neve mellett z”ld l mpa ‚g, ‚s a sz m mutatja, hogy a kldet‚s tĄpus t˘l fgg“en, az egys‚g mekkora rombol st (Ground Attack) tud kifejteni, mennyi pozĄci˘t tud felderĄteni (Recon) vagy h ny tonna ut np˘tl st dobhat le (Air Supply). A c‚lpontot a j t‚kt‚rben adjuk meg. Ekkor a l mpa k‚kre v lt (Targeted), de ,Esc"-pel vissza llĄthatjuk a k‚szenl‚ti  llapotot. Ha a l mpa piros (Refitted), akkor az egys‚g pillanatnyilag nem bevethet“. A bomb z˘ ‚s felderĄt“g‚pek napi egy bevet‚st replhetnek, a vad szbomb z˘k kisebb hadm–veletekben (ahol h rom nappali f zis van) kett“t, de azt is csak akkor, ha az els“ nappali f zisban (reggel hatkor) kldjk el “ket el“sz”r, mert Ągy d‚lut n kett“re felt”ltik “ket. A repl“ ikonnal v lthatunk a g‚ptĄpusok k”z”tt: vad szbomb z˘, k”zepes bomb z˘ ‚s felderĄt“. A sor v‚g‚n v lasztjuk ki a t mad s tĄpus t: a Ground Attack f”ldi csapatokat bomb z, a Recon felderĄt (csak akkor van ‚rtelme, ha a f“menben korl tozott felderĄt‚st v lasztottunk), az Air Supply pedig ut np˘tl st sz llĄt. A bomb z s tĄpusa att˘l fgg, hogy c‚lpontnak mit jel”lnk meg: ha a t‚rk‚pen egy csapatot jel”lnk ki, akkor a c‚lpont erej‚re m‚rnk csap st, ha viszont egy res pozĄci˘t v lasztunk, akkor ott a l‚git mad s a forgalmat fogja zavarni (Interdiction), ha a l‚p‚si f zisban  thalad ott valaki. saj t csapatot is kijel”lhetnk c‚lpontnak, de ennek sok ‚rtelm‚t nem tal ltuk: a v‚grehajt si f zisban ezt hib s l‚git mad sk‚nt ‚rt‚kelte a program, ‚s a csapatok kisebb vesztes‚geket szenvedtek. A j t‚kban l‚giharc nincs. Ut np˘tl s-bevet‚sekre olyankor lesz szks‚g, ha csapatainkat elv gt k, azaz mozg s- ‚s harck‚ptelenn‚ v lt. Ha a bevet‚s tĄpusa ut np˘tl s, akkor ez szint‚n k‚tf‚le lehet: ledob s vagy lesz ll s (ezt csak a n‚met f‚l haszn lhatja). A ledob s kisebb elz rt csapatok eset‚ben lehet hat‚kony, de ha magasabb parancsnoks gr˘l van sz˘ (mondjuk a 6. hadseregHQ-r˘l), akkor ez nem sokat segĄt a helyzet‚n, mert az ut np˘tl s megoszlik az al rendelt csapatok k”z”tt. Gondolom ebb“l kiderlt, hogy a csomagot valamelyik HQ-ra c‚lszer– ledobni. Ha a saj t egys‚geink ell‚pn‚nek a ledob si terletr“l, ‚s egy ellens‚ges foglalja el, akkor az ut np˘tl s term‚szetesen Łt fogja gazdagĄtani. A m sik ut np˘tl si m˘d a lesz ll s, amit a n‚metek haszn lhatnak az Ur nusz-hadm–velet alatt. H rom rept‚rre (Sztalingradszkij, Gumrak ‚s Pitomnyik) tudunk ut np˘tl st letenni. HQ F“hadisz ll s a jobb oldalon lev“ infoablakban megjelennek a magasabbegys‚gek parancsnoks gaira (HQ) vonatkoz˘ infok, ‚s itt  tszervezhetjk a parancsnoki hierarchi t. Ennek a legnagyobb jelent“s‚ge abban van, hogy az ut np˘tl st csapataink a magasabbegys‚gk HQ-j n keresztl kapj k - vagyis ha egy csapatunkat elv gj k az ut np˘tl s t˘l, akkor egy m sik pozĄci˘ban lev“ parancsnoks g al  rendelve, m‚g juttathatunk neki ell tm nyt, illetve egy pihen“ben lev“ (nagy k‚szlettel rendelkez“) HQ al  rendelve tov bb harcoltathatjuk. A kisebb hadm–veletekben sz zad ‚s z szl˘alj, a nagyobbakban z szl˘alj ‚s ezred m‚ret– egys‚gek harcolnak ”n ll˘ egys‚gekk‚nt. Ezeket 6 l‚pcs“ben tagoz˘d˘ hierarchia alapj n lehet megszervezni (ezred-, dand r-, hadoszt ly-, hadtest- ‚s hadsereg-HQ). A k”zbees“ szintekb“l ki is lehet hagyni, azaz egy z szl˘aljat al rendelhetnk k”zvetlenl is egy hadsereg- vagy egy frontparancsnoks gnak (ilyenek p‚ld ul a rak‚tavet“k is). A j t‚k elej‚n a parancsnoki hierarchia a t”rt‚nelmin alapul, amit csak szks‚g eset‚n lesz musz j megpiszk lni. A Current HQ-n l mutatja az ablak az aktu lis HQ-t. Hogy ez milyen szint–, az kiderl a HQ-infob˘l (ld. k‚s“bb), de a jelz‚s‚b“l is k”vetkeztethetnk r  (n‚metekn‚l sz m + A a hadsereg, sz m + K a hadtest, sima sz m vagy sz m + P a hadoszt ly). A nyilakkal v ltogathatunk a HQ-k k”z”tt, a Locate pedig a k‚perny“ k”zep‚re hozza az aktu lisat. Supply mutatja a HQ ell totts gi szintj‚t, On Hand a jelenlegi k‚szletet, Used pedig a jelenleg szks‚ges felhaszn l st. Az Attach gombot v lasztva tudunk egy HQ al  rendelni egy csapatot, de csak akkor ha a HQ m‚g nem ‚rte el a limitj‚t (egy‚bk‚nt a gomb resen jelenik meg). Az  tir nyĄtand˘ csapat lehet HQ is, de akkor csak magasabb szint– parancsnoks g al  lehet rendelni (nyilv n nem lehet egy frontot egy ezred HQ-nak al rendelni). A more gombra az als˘ r‚szen kapunk m‚g egy rak s plusz infot, amelyben a HQ-k k”z”tti jelenlegi parancsnoki hierarchi t ‚s az ut np˘tl suk  llapot t szeml‚lhetjk sz”veges ‚s szĄnk˘dos form ban, de egyes z szl˘aljakr˘l is k‚rhetnk ugyanilyen infot. A Show HQ Units gomb csak az aktu lis HQ al  rendelt csapatokat jelzi, a Send Units to HQ Dest a HQ-hoz ir nyĄtja az al rendelt csapatot, az Allow Staff Control pedig a t”rzstiszt m–k”d‚s‚t enged‚lyezi. (Tudom, hogy ez Ągy leĄrva kicsit z–r”snek hangzik, de haszn lni sokkal egyszer–bb lesz - m r annak, aki meg‚rtette.) Parancsnokok Itt Łj parancsnokokat  llĄthatunk egyes hadtest ‚s hadseregHQ-k ‚l‚re (csak nagyobb hadm–veletekn‚l haszn lhat˘). Ennek annyi a haszna, hogy egyes parancsnokokkal t mad si ‚s v‚delmi bonuspontok j rnak, amelyeket a HQ al rendelt csapatok harcainak ‚rt‚kel‚s‚n‚l a program majd figyelembe vesz. A Szt lingr dot v‚d“ 62. hadsereg parancsnoka p‚ld ul gyenge t mad sban (bonus 0), viszont j˘ v‚dekez‚sben (bonus + 2). A n‚met hadseregcsoport parancsnoka (Manstein) viszont mindkett“ben j˘. SzĄnk˘dok A j t‚k a legt”bb mennyis‚gi inform ci˘t 5 szĄnk˘ddal jelzi a sz munkra, amelyek jelent‚se: z”ld (Attack) - 125%, k‚k (General) - 100%, s rga (Defensive) - 75%, piros (Minimal) - 50%, fekete (None) - 0%. A j t‚kt‚rben a csapatok k”rl egy szĄnes keret l that˘  lland˘an, ami az adott egys‚g legfontosabb infoinak az egyik‚t jelezheti. Ennek a parancsikonnak a v laszt sa ut n adhatjuk meg, hogy melyik legyen ez az  lland˘ info: parancsnoks g (HQ), ut np˘tl s (Supply), t vols g a k”zvetlen HQ-t˘l (HQ Dist), fegyvernem (Type), f radts g (Fatigre), szervezetlens‚g (Disorganiz), aktu lis parancs (Orders). (Ezek jelent‚s‚r“l majd k‚s“bb.) Mivel az ut np˘tl si vonal szĄne jelzi az ell tm nyt, javaslom a f radts got vagy a szervezetlens‚get haszn lni. HQ-infok Itt l tjuk mindenekel“tt az ‚ppen aktu lis parancsnoki hierarchi t, a V alakŁ l mpa jelzi az aktu lis egys‚g magasabb parancsnoks gait, ‚s az egys‚gek alatti l mpa szĄne pedig a jelenlegi ut np˘tl st mutatja. Az als˘ r‚szen a Unit Stats sor akkor ‚l, ha egy ”n ll˘ egys‚get (Combat Units) v lasztottunk: itt vannak az egys‚g legfontosabb adatai. A HQ Supply Data-sor a k”zvetlen HQ ut np˘tl si viszonyaira utal: tartal‚k k‚szlet (On Hand), amib“l a szks‚gesn‚l kevesebb ut np˘tl sn l m‚g gazd lkodhat, ig‚ny (Need, csak v‚grehajt si f zis ut n), jelenlegi felhaszn l s (Used), be‚rkezett (Rec'vd), megtakarĄt s (Flow, ha negatĄv, akkor a meglev“ k‚szletekb“l fedezve). A Replacements-sorban l tjuk, hogy a hadseregHQ milyen gyalogs gi (Infantry), p nc‚los (Armor), ut sz (Engr), p nc‚lelh rĄt˘ (ANYAGTAKARKOS), tz‚rs‚gi (Artillery) ‚s l‚gelh rĄt˘ (Flak) er“sĄt‚seket kapott. Ezek a pihen“ben lev“ (ellens‚ges egys‚ggel nem ‚rintkez“ pozĄci˘n  ll˘) csapatok k”z”tt kerlnek sz‚toszt sra. Napi id“j r sjelent‚s Itt l thatjuk a napi id“j r s  ll s t, ‚s azok hat s t a l‚gi- ‚s sz razf”ldi csapatmozdulatokra. El“bbiek hat‚konys g t zavarhatja az id“j r s (s“t, viharban nincsen l‚gi bevet‚s), ut˘bbiakban pedig a mozg s t befoly solja (s rban (Mud), p‚ld ul a fel‚re cs”kken egy csapat mozgathat˘s ga), illetve hat ssal van a harcok kimenetel‚re is. HadszĄnt‚r Nincs kl”n”sebb jelent“s‚ge, csak dekor ci˘. Gyakorlatilag azt szeml‚lteti t‚rk‚pen, amit a bevezet“ben leĄrtam. Els“ fokozat ban l tunk egy Kelet-Eur˘pa t‚rk‚pet, a m sodikban a n‚metek Szt lingr d ir ny ban v‚grehajtott t mad s t, a harmadikban pedig a szovjetek Ur nusz-hadm–velet‚t. Ugr s Ez az aktu lis scenario miniat–r t‚rk‚pe, amelyen egy clickkel gyorsan a hadszĄnt‚r egy m sik r‚sz‚re ugorhatunk. J t‚kt‚r Itt l tjuk front aktu lis r‚sz‚n elhelyezked“ csapatokat, a tervez‚si f zisban itt v lasztjuk ki a l‚p“ csapatok c‚lpontjait, ‚s nem utols˘sorban a terepet. ez ugyanis nagyon fontos lesz a harc kimenetel‚ben. A k‚zik”nyvben sz‚ps‚ges ‚s hosszas t bl zatok szeml‚ltetik a kl”nb”z“ terepfajt kon v‚grehajtott t mad sokn l figyelembe vett szorz˘kat - ennek ismertet‚s‚re most nincs hely, a l‚nyeg az, hogy a dombr˘l lefel‚ t”rt‚n“ t mad son kĄvl gyakorlatilag mindenf‚le terep a v‚d“knek jelent kisebb-nagyobb el“nyt. A legrosszabb a helyzet a v rosokban, ahol a t mad s hat‚konys ga a harmad ra is cs”kkenhet. Valamelyik egys‚get kiv lasztva alul megjelenik a csapat parancsmenje, de el“tte egy vonal mutatja a k”zvetlen HQ-j hoz vezet“ ut np˘tl si vonal t (a vonal szĄne jelzi a mennyis‚get is). Az ut np˘tl snak d”nt“ szerepe van a csapat harc- ‚s mozg sk‚szs‚g‚ben, tov bb  befoly solja az ”sszecsap sok kimenetel‚t is. Mint m r az eddigiekb“l is kiderlt, az ut np˘tl s a magasabb HQ-k fokozatain keresztl ar nyosan kerl eloszt sra a csapatok k”z”tt - m r amennyiben egy ltal n a hadseregHQ-khoz megkapja. K”vessk v‚gig az ut np˘tl s Łtj t! Az els“  llom s az  ltal nos eloszt˘pont, ahol a hadseregHQ-khoz ‚rkezik be a cucc. Ez  ltal ban egy Łt vagy egy vasŁtvonal. A kezdeti fel ll sb˘l m r ad˘dik, hogy melyik is lehet az, de ha egy hadseregHQ-ra clickelnk, akkor az ut np˘tl si vonala mutatja is. Ha ezt elv gja az ellens‚g, akkor a HQ al rendelts‚g‚ben lev“ ”sszes csapat ‚s HQ nem kap ut np˘tl st, teh t az alacsonyabb szint– HQ-k csak a tartal‚k (On Hand) k‚szletekb“l gazd lkodhatnak (nyilv n ez egy-k‚t k”r”n bell elfogy). Az ut np˘tl si vonal a legr”videbb Łton vezet a magasabb HQ-hoz, illetve hadseregHQ-n l az eloszt˘ponthoz. Ez elv gottnak tekinthet“, ha egy ellens‚ges csapat  ll olyan pozĄci˘n, amin ez a vonal  tfut(na), illetve szomsz‚dos pozĄci˘ eset‚ben nem  ll az ellens‚g mellett k”zvetlenl egy saj t egys‚g. Ebb“l kiindulva lehet“leg ne nagyon er“ltessk a m‚lyen az ellens‚ges vonalak m”g‚ t”r“ p nc‚lost mad sokat... ezt persze mi is elj tszhatjuk, de a sz mĄt˘g‚p nem nagyon szokott ilyenre es‚lyt adni. Egy egys‚g ell totts g t befoly solja a k”zvetlen HQ-t˘l val˘ t vols ga is. Ha tŁl messze van a HQ-t˘l (kisebb hadm–veletekn‚l 12 pozĄci˘), akkor a t vols gt˘l fgg“en cs”kkenni fog egy szinttel az ell totts ga. Ebb“l ad˘dik, hogy a HQ-kat a hadm–veletek k”zel‚be kell mozgatni, ‚s lehet“leg igyekezznk ne nagyon ”sszekeverni a csapatokat. Az ell totts g a k”vetkez“ hat ssal van a csapatokra: z”ld- a csapat t mad s ut n is megkapja az ”sszes elhaszn lt ut np˘tl st, k‚k: a csapat megkapja az  ltal nos ut np˘tl st, de ez kevesebb, mint amennyit akkor haszn l fel, ha t madunk vele (teh t n‚h ny k”r ut n az ell totts g lejjebb esik), s rga: a csapat csak annyi ut np˘tl st kap, ami a v‚dekez‚sre elegend“, piros: a csapat a minim lis ut np˘tl st kapja vagy el van v gva a HQ-t˘l. Ut˘bbi k‚t esetben az egys‚get felesleges t mad sba kldeni, mert az ereje a t”red‚k‚re cs”kken. J t‚k ll s A Victory felirat ‚s a s v mutatja, hogy pillanatnyilag ki‚ a gy“zelem. Ezt a program pontoz sos rendszer alapj n d”nti el: gy“zelmi pontokat szerezhetnk ellens‚ges csapatoknak okozott vesztes‚gekkel, csapatok megsemmisĄt‚s‚vel, ellens‚ges terletek elfoglal s val - de legink bb a strat‚giai pontok birtokl s val. Minden hadm–veletben ”t strat‚giai pont‚rt folyik a kzdelem, amelyeket a k‚perny“ jobb oldal n l tunk felsorolva. A megnevez‚s alatta z szl˘ mutatja, hogy jelenleg kinek a birtok ban van, a k‚t s v pedig azt, hogy a k‚t oldal az eddigiek sor n mennyit birtokolt. A gy“zelem lehet csek‚ly (Marginal), r‚szleges (Substantial), vagy d”nt“ (Decisive). Ha mind az ”t strat‚giai c‚lt elfoglaltuk, akkor nyilv n d”nt“ gy“zelmet arattunk. Ha a felek osztozkodnak rajtuk, akkor a birtokl s idej‚b“l ‚s a fentebb elmondottakb˘l sz molja a gy“zelmet a program. A tov bbiakban a Turn mutatja, hogy hanyadik k”rben vagyunk ‚s h ny k”r”s a j t‚k, a k”vetkez“ ablak a jelenlegi k”r id“pontj t, az utols˘ pedig a f zist. Egys‚g ID Az egys‚g megnevez‚se, Fegyverneme ‚s a k”zvetlen HQ neve. A k‚t s v szĄne a HQ-t˘l val˘ t vols got ‚s az ut np˘tl s szintj‚t mutatja. Csapatok A kiv lasztott pozĄci˘ban lev“ csapatok jelz‚se. Egy pozĄci˘ban t”bb csapat is tart˘zkodhat - hogy h ny, az att˘l fgg, hogy milyen fegyvernem– egys‚gr“l van sz˘. Sima gyalogs gb˘l p‚ld ul lehet h rom is, de  ltal ban csak kett“ egys‚g f‚r el ugyanabban a pozĄci˘ban. Ha t”bbegys‚g is van ugyanazon a helyen, akkor ak r egytt is mozgathatjuk “ket, de elt‚r“ parancsnokn l ki kell v lasztanunk, hogy melyiknek akarunk parancsot adni. Az egys‚g k‚pe felett l tjuk az ‚ppen aktu lis parancsot. Az alap llapot az, hogy v‚dekezik (DEF), mozgat sn l a marad‚k mozg si pont l that˘, t mad sn l pedig az ATT felirat. Egyes g‚pesĄtett egys‚gekn‚l az egys‚g alatt egy tanksziluett mutatja a nagy mozg‚konys got. Ha valamilyen gyalogos egys‚g alatt egy katona sziluettj‚t l tjuk, akkor az azt jelenti, hogy az egys‚g k‚pes Passenger m˘dban is utazni (ld. a parancsokn l). Parancsok Ezekkel a ikonokkal adhatunk parancsot egy egys‚gnek. A tz‚rs‚gek kiv‚tel‚vel minden egys‚gn‚l hasonl˘ m–k”d‚s–ek a parancsok: MOVE: Az egys‚g mozgat sa. A l‚phet“ pozĄci˘k sz ma a mozg spontt˘l fgg, ami viszont az egys‚g g‚pesĄtetts‚g‚nek, illetve az id“j r si viszonyoknak a fggv‚nye. Tactical Movement: Taktikai hadmozdulat, r”vid t vŁ mozg sokra. Az ,Alt" lenyom sa mellett pozĄci˘nk‚nt adhatjuk meg a tervezett Łtvonalat, amit z”ld nyilak fognak jel”lni. Strategic Movement: Strat‚giai hadmozdulat, nagyobb t vols gokra. Az Łtvonal kijel”l‚se hasonl˘k‚ppen t”rt‚nik az el“z“h”z, de itt a csapatok ig‚nybe veszik az utak ‚s vasutak  ltal nyŁjtott jobb mozg si lehet“s‚get is (t”bbet haladhatnak). A csapat ilyenkor viszont nem r”gt”n harck‚sz, teh t ha menet k”zben ellenf‚lbe botlan nk (Ambush), akkor a mozg s le ll ‚s n‚mi vesztes‚geink lesznek. A mozg s Łtvonal t piros nyilak jelzik. Auto Movement: A t”rzstisztre bĄzzuk a mozgat s tĄpus nak kiv laszt s t, csak a c‚lpontot kell megadni. Passenger: Ez n‚h ny gyalogos egys‚gn‚l el“fordul˘ mozgat si forma, amikor a gyalogs g tankokra vagy l”v‚szp nc‚losokra fellve annyit haladhat, mint egy g‚pesĄtett egys‚g. A mozgat s m sik m˘dja az, hogy ha a j t‚kt‚rben kiv lasztott egys‚get lenyomott gombbal pakoljuk  t egy m sik helyre (ha ezt ,Shift"-elve csin ljuk, akkor a pozĄci˘ban lev“ ”sszes egys‚get egytt mozgatjuk). A t”rzstiszt ilyenkor a t vols g fggv‚ny‚ben kiv lasztja, hogy milyen tĄpusŁ mozg sr˘l lesz sz˘ (ha egy k”rben nem tudja v‚grehajtani, akkor a k”vetkez“ k”rben folytatja), de ilyenkor nem figyel arra, hogy a mozg s v‚grehajthat˘-e. A l‚p‚s csak bizonyos felt‚telek mellett lesz v‚grehajtva, Łgymint: az egys‚g m‚g nem szakadt el t“lnk; van elegend“ mozg spont; nem ellens‚ges pozĄci˘ mellett akarunk p rhuzamosan mozogni, vagy keresztl rajta; a c‚lban (vagy a hozz vezet“ Łton) nincs tŁl sok csapat egy helyen. Ha valamelyik felt‚tel nem teljesl, akkor az egys‚g a v‚grehajt si f zisban el se indul, vagy meg ll ott, ahol gondjai t madtak. Van m‚g egy speci lis mozg sforma, a lerohan s (Overrun). Ha a mozgatott egys‚g Łtja keresztlhalad egy gyalogos ellens‚gen, az egys‚gnek van t mad si pontja illetve p nc‚lzata (Attack ‚s Armor, ld. k‚s“bb), valamint norm l t mad sn l legal bb tĄzszeres er“f”l‚ny alakulna ki, akkor egyszer–en leg zolja ‚s mozg s k”zben azonnal megsemmisĄtheti az Łtj ba akad˘ ellenfelet. Ha viszont az elmondottak nem teljeslnek, akkor az egys‚g az ellens‚ggel szomsz‚dos pozĄci˘ban meg ll (teh t nem lehet ugyanabban a k”rben mozogni ‚s t madni is). ATTACK: Kl”nb”z“ t mad si form k. A mozg shoz hasonl˘an ez is megadhat˘ a j t‚kt‚rben, ha szomsz‚dos pozĄci˘ba akarunk t madni (,Shift"-elve ak r t”bb egys‚gn‚l is egyszerre). A t mad st piros nyĄl jelzi. Probe: K˘stolgat s. A t mad st az egys‚gnk csak addig folytatja, amĄg vesztes‚gei nem lesznek. Csak akkor van ‚rtelme, ha a f“menben Limited Intelligence-t v lasztottunk, mert egy ilyen jelleg– t mad s ugyan nagyobb vesztes‚geket nem okoz, viszont infokat szerznk az ellens‚ges egys‚gr“l. Assailt No Advance: Az egys‚g teljes er“b“l t mad addig, amĄg nem lesznek sŁlyosabb vesztes‚gei, de az ellenf‚l megsemmisl‚se vagy visszavonul sa eset‚n nem l‚p be a megt madott pozĄci˘ba. ™sszpontosĄtott, t”bb oldalr˘l t”rt‚n“ t mad sokn l haszn latos, amikor a leger“sebb egys‚gnkkel akarunk benyomulni a c‚lba, ‚s a t”bbieknek csak t mogatniuk kell a harc t. Assault: Ugyanaz, mint az el“bbi, de az egys‚g megpr˘b l be is l‚pni a t madott pozĄci˘ba - amennyiben az ellenf‚l azt feladja ‚s a norm l mozg si felt‚telek teljeslnek. All-Out Assault: T mad s ‚s el“renyomul s, tekintet n‚lkl a vesztes‚gekre. Nem javaslom... (A jobb oldalon lev“ infoablak t mad si parancsokn l folyamatosan sz molja a harc lehets‚ges es‚lyeit - err“l majd k‚s“bb sz˘lunk). DEFEND: V‚dekez‚s, ez az alap llapot mindig. Defend if Attacked: Az egys‚g v‚dekezik, de nagy erej– t mad s el“l visszavonul, miel“tt sŁlyosabb vesztes‚gei lenn‚nek. Hold Anyagtakar‚kos All Costs: Kitart s b rmi  ron, tekintet n‚lkl a vesztes‚gekre. Retreat If Attacked: Az egys‚g r”vid harc ut n visszavonul, ha megt madj k. ADMIN: Felt”lt‚s. Csak akkor haszn lhat˘, ha egy leharcolt egys‚get visszavontunk az ellens‚ggel szomsz‚dos pozĄci˘b˘l (pihen) ‚s a HQ-ja kapott er“sĄt‚st. Ilyenkor a csapat kl”nb”z“ r‚szeit a program elkezdi felt”lteni az er“sĄt‚snek ‚rkezett egys‚gekkel (ha hosszabb ideig tartjuk pihen“ben, akkor m‚g er“sebb is lehet). BUILD: Az egys‚g be ssa mag t. ez n‚mi id“t vesz ig‚nybe, viszont nagyon javĄtja a v‚delmi pozĄci˘kat, nehezebb az egys‚get kivetni az  ll s b˘l. Ut szegys‚gek (a jel”l‚sk”n egy E bet– van) er“dĄt‚st is ‚pĄthetnek. ART: Csak tz‚regys‚gekn‚l van. Ha a tz‚regys‚get az el“z“ k”rben mozgattuk, akkor itt egy csavarkulcs jelzi, hogy ‚ppen most  llĄtj k fel az teget (Prepare). Ez az oroszokn l t”bb k”r”n keresztl is tarthat. Ha az egys‚g tzel‚sre k‚sz, akkor egy  gyŁt l tunk itt. Target: Tz‚rs‚gi t mad s, ,Alt"-tal kell kijel”lnnk a c‚lpozĄci˘t. Ak rcsak a l‚gier“n‚l itt is piros k”r jelzi a c‚lt, ‚s k‚kek azokat a saj t egys‚geket, amelyeket a tz‚rs‚g t mogat, tov bb  a c‚lnak kijel”lt ‚s ellens‚gek  ltal elfoglalt terletet t madja, az res pozĄci˘kban pedig a forgalmat zavarja. A tz‚rs‚gnket mindenk‚ppen ‚rdemes koncentr ltan bevetni 2-3 c‚lpontra, mert Ągy a csapatok t mad saival egyttm–k”dve sokkal jobb eredm‚nyt hoznak. Target: Szabv ny tz‚rs‚gi t mad s az el“bb elmondottak szerint. On Call: Az adott egys‚g a t”rzstiszt gondjaira bĄzva, aki a - szerinte - megfelel“ helyen veti be “ket. Counter Attack: tz‚rs‚gi t mad s az ellenf‚l tz‚rs‚ge ellen, ha az a csapatainkat t madja. Egys‚ginfo Itt l thatjuk a csapatok legfontosabb harci jellemz“it, amelyek d”nt“en esnek latba az ”sszecsap sok kimenetel‚n‚l. A z r˘jelben lev“ szrke sz m jelzi az eredeti ‚rt‚ket, a s rga pedig az aktu lisat (nyilv nval˘, hogy minden harci esem‚ny v ltoztatni fog rajtuk). Az eredeti ‚rt‚kek lassan vissza llnak, ha a csapatok v‚delemben vannak ‚s nem harcoltatjuk “ket, gyorsabb a felt”lt‚s, ha kivonjuk “ket az arcvonalb˘l (pihennek). Attack: T mad si pontok az adott terepviszonyok k”z”tt. Tz‚rs‚gnek ‚s HQ-nak nincs. Defense: V‚delmi pontok az adott viszonyok k”z”tt (ha p‚ld ul az egys‚get be stuk nyilv n magasabb). Quality: Min“s‚g. Ez f“leg a harci tapasztalatoknak ‚s a kipihents‚gnek a fggv‚nye. Armor: P nc‚lzat. F“leg nyĄlt terepen d”nt“, v rosokban nincs tŁl sok haszna. Antitank: P nc‚lelh rĄt s. Tal n a legfontosabb jellemz“, mert a p nc‚lelh rĄt˘ fegyvereket b rmilyen szerepk”rben be lehet vetni. Dis-Fat: szervezetlens‚g-f radts g. Ezt minden egyes harccselekm‚ny n”veli (kl”n”sen az ‚jszakai man“verek, amik egy‚bk‚nt is dupl n sz molnak minden megmozdul sunkat), teh t ez akkor j˘, min‚l alacsonyabb. Ha valamelyik 5-n‚l vagy 10-n‚l magasabb, akkor az a fel‚re illetve a harmad ra cs”kkenti a t”bbi jellemz“ hat‚konys g t, ergo teljesen felesleges leharcolt egys‚geket Łjabb ”sszecsap sokba harcolni, mert semmit nem tudnak el‚rni. Ha valamelyik 15-n‚l nagyobb, akkor teljesen elveszthetjk a kontrollt az egys‚g felett. Egy egys‚g kiv laszt sa ut n a jobb oldali info-ablakban az egys‚g t mad si/v‚dekez‚si pontjait l tjuk alaphelyzetben (Unmodified), illetve a jelenlegi k”rlm‚nyek k”z”tt. Ha valamilyen t mad si opci˘ra kapcsolunk, akkor egy hasonl˘ ‚rt‚ket kapunk, de lesz m‚g egy  ltal nos es‚ly (oddsz) is a harc kimenetel‚r“l. Az oddsz term‚szetesen ann l jobb, min‚l magasabb (10 f”l”tt m r majdnem biztos, hogy az ellens‚get sikerl kivetni az  ll saib˘l, vagy legal bbis j˘val nagyobb vesztes‚geket szenved, mint mi). Ezt a sz mot egy nagy rak s param‚terb“l sz molja ki a program. Az ”sszecsap sban r‚szt vev“ ”sszes csapat (tz‚rs‚g, l‚gier“, sz razf”ldi csapatok) az azokat befoly sol˘ egy‚b param‚terek figyelembev‚tel‚vel ”sszead˘dik, majd az egyes kl”nbs‚gek megadja az es‚lyek ar ny t. A m sodlagos param‚terek az id“j r s, a napszak, a terep, az ut np˘tl s ‚s a csapatinfok, a t”bbir“l pedig az Odds gomb megnyom sa ut n r‚szletesen t j‚koz˘dhatunk. Az Initial Odds ‚s Final Odds mutatja az ”sszehasonlĄt sn l figyelembe vett kezdeti ‚s v‚gs“ es‚lyeket. Az ut˘bbit kl”nf‚le m˘dosĄt˘ t‚nyez“k (Modifiers) egym shoz viszonyĄtott ar nya befoly solja: p nc‚lzat (Armor), ut szcsapatok bevet‚se (Enginerr), min“s‚g (Quality), ugyanabba az ezredbe tartoz˘ z szl˘aljak egyidej– t mad sa (Integrity), terepviszonyok kihaszn l sa (Terrain) ‚s a vez‚r bonuspontjai (Leader). A felsoroltakat szint‚n egy rak s t‚nyez“ m˘dosĄtja, de ezek ”sszehasonlĄt skor m r a m˘dosĄtott ‚rt‚kkel esnek a latba. A v‚geredm‚ny egy  ltal nos oddsz. Ha ez t alatt van, akkor a Scrub gomb v laszt s val c‚lszer– t”r”lnnk minden t mad st (bele‚rtve a tz‚rs‚get ‚s a l‚gieket is), mert Ągy mindenk‚ppen a t mad˘ fogja a nagyobb vesztes‚geket elszenvedni. (1 alatt pl ne ez a helyzet.) Huh! Sz‚p kis ismertet“t kanyarĄtottam a STALINGRAD-hoz. A szomorŁs g az az, hogy az im‚nt leĄrt nagy rak s karakter csak egy r”pke  ttekint‚s volt a j t‚kr˘l - ahhoz, hogy minden ”sszefgg‚st ‚s rendszerfunkci˘t kives‚zzek, m‚g szks‚gem lett volna vagy 10-15 oldalra, mert Ągy most kimaradt egy csom˘ dolog. Ebb“l gondolom kiderl, hogy a STALINGRAD egyike az eddig megjelent legbonyolultabb strat‚giai j t‚koknak. A popularit st z szlaj ra t–z“ PANZER GENERAL ugyan j˘val l tv nyosabb, akci˘dŁsabb ‚s  ttekinthet“bb enn‚l, de akik az igaz n ‚letszer– k”rlm‚nyeket megval˘sĄt˘ strat‚gi kra esksznek, azok val˘szĄn–leg erre tenn‚k le a voksukat. Kilgore Trout