A mŁltkor hirtelen felindul sb˘l rendet raktunk a lemezeink k”z”tt (a k‚t kis l d t bele”nt”ttk egy nagyobbikba) ‚s igen kellemes meglepet‚sben lett r‚sznk: a kupac tetej‚r“l egy STORM ACROSS EUROPE feliratŁ floppy mosolygott r nk. R”gt”n esznkbe is jutottak a k”lt“ idev g˘ szavai: Mi a hal l ez? Mivel a k”lt“ nem v laszolt a k‚rd‚snkre, k‚nytelenek voltunk berakni a drive-ba ‚s megn‚zni magunk (m r nem a k”lt“t : a j t‚kot). Azt n eg‚szen megtetszett (nem a k”lt“ : a j t‚k), sz˘val gyorsan csin ltunk r˘la egy leĄr st. (M‚g mindig nem a k”lt“r“l : a j t‚kr˘l. B r ha m r annyit besz‚ltnk r˘la, akkor lehet, hogy alkalomadt n a k”lt“r“l is k‚ne egy leĄr st csin lnunk...). (Ki a j˘‚g ez a k”lt“ ‚s mi‚rt nem takarodik m r ki ebb“l a leĄr sb˘l?! : CoVboy) A STORM ACROSS EUROPE a Strategic Simulations 1989-es term‚ke ‚s : a c‚g nev‚t figyelembe v‚ve : teljesen meglep“ m˘don egy strat‚giai szimul ci˘. A strat‚gi kat ‚s szimul ci˘kat (meg a strat‚giai szimul ci˘kat) gy rt˘ c‚gek kedvenc t‚m ja a II. Vil gh borŁ, sz˘val az m r abszolŁt nem meglep“, hogy a Vihar Eur˘pa felett is ezt a t”rt‚nelmi id“szakot dolgozza fel: a szĄnhely a h borŁ eur˘pai (illetve ‚szak-afrikai) hadszĄntere. Bet”lt‚s ut n a program ‚rdekl“dik, hogy Łj j t‚kot akarunk-e kezdeni vagy ink bb egy kimentett j t‚k ll st folytatn nk. Ez ut˘bbi v laszt sa eset‚n bel‚pnk az I/O-menbe, ahol egy rejt‚lyes SAVE, LOAD ‚s DIR opci˘ra bukkanunk. Ezek haszn lata egyel“re rejt‚ly sz munkra, viszont a FORMAT pont segĄts‚g‚vel m r sikerlt egyszer az eredeti j t‚klemezt leform znunk save disk-nek... Ezut n megfogadtuk, hogy ha FORMAT opci˘t l tunk, akkor ink bb EXIT-et fogunk v lasztani. Sajnos a j t‚k Ąr˘inak apr˘ hib ja k”vetkezt‚ben, ha az I/O menb“l nem t”ltnk be semmit (EXIT), akkor a program Łgy veszi, hogy az alap‚rtelmez‚s szerinti  llapotb˘l (1939 v‚g‚r“l) akarjuk kezdeni a j t‚kot, ergo lemaradunk a kezd“ opci˘k be llĄt s nak nagyszer– lehet“s‚g‚r“l. Na sebaj, Łgyis csak egyszer ‚lnk... NEW GAME v laszt sa ut n egy k‚t csoportra (SCENARIO BUILDER PART 1 ‚s PART 2) bontott menrendszeren keresztl egy csom˘ opci˘t kell be llĄtanunk, amelyek szerint a j t‚k el fog indulni. A kezdeti id“pont megad s n kĄvl ez a r‚sz csupa olyan pontot tartalmaz, amellyel kedvnk szerinti harci helyzeteket tudunk kialakĄtani : aki teh t ink bb re lis k”rlm‚nyek k”z”tt akar j tszani, az ugr lja  t ezeket a lehet“s‚geket. A j t‚k kezel‚se Miel“tt belev gn nk a j t‚kba, ismerkedjnk meg a program kezel‚s‚vel illetve az  ltala haszn lt jel”l‚sekkel (ezek mondjuk jobb ra egy‚rtelm–ek, de az‚rt a f‚lre‚rt‚sek elkerl‚se v‚gett nem  rt tiszt zni “ket): A j t‚k Eur˘pa sematikus t‚rk‚p‚n j tsz˘dik, amelyen a program az orsz gokra jellemz“ szĄnnel jelzi a szemben ll˘ felek  ltal birtokolt terleteket (n‚met: szrke; sz”vets‚ges: barna; orosz: v”r”s; pillanatnyilag semleges: k‚k; valamint Sv jc, ami v‚gig fekete). A szĄneken kĄvl Eur˘pa eg‚sz t‚rk‚pe szektorokra van osztva, amelyekre a j t‚k sor n egy sz mmal hivatkozik a program. Ha nem lesznk olyan lust k, mint  ltal ban, esetleg a leĄr s ut n egy rajzon bemutatjuk a szektorsz mokat. (K”zben meggy“ztk magunkat, hogy erre abszolŁt semmi szks‚g nincsen, a program Łgyis mutatja azt a szektort, ahol valami t”rt‚nik. Persze, lehet hogy csak megint lust k voltunk...) A menk opci˘i k”z”tt a joystickkel mozghatunk, az EXIT v laszt s val mindig visszal‚pnk az el“z“ k‚rd‚shez. Ha valamelyik menben egy numerikus ‚rt‚ket kell be llĄtanunk, akkor el“sz”r nyomjuk meg a 't–z' gombot (a param‚ter el“tt egy csillag jelenik meg),  llĄtsuk be a joystickkel a kĄv nt ‚rt‚ket (0-99), majd Łjabb 't–z' gomb. Ha valamelyik parancs kiad s hoz valamelyik szektort kell kijel”lnnk, akkor csak clickeljnk a pointerrel a kĄv nt szektorra. Ilyen esetekben az EXIT-nek a t‚rk‚p fels“ ‚s als˘ r‚sz‚n lev“ pepita s v v laszt sa felel meg. Ha az aktu lis parancs az  ltalunk v lasztott szektorban nem kiadhat˘, akkor az als˘ sorban egy ERROR felirat ‚s az al bbi hibazenetek valamelyike jelenik meg: THERE IS NO ARMY PRESENT: Valamelyik hadseregnknek akartunk parancsot adni, de az adott szektorban nincs ilyen tĄpusŁ alakulat. NOT A LEGAL STATUS SQARE: A parancs c‚lj nak olyan szektort v lasztottunk, ahol a parancs nem v‚grehajthat˘ (vagy nem pontosan a szektorban lev“  br ra clickeltnk). YOU DO NOT CONTROL THE AREA: Olyan terleten akartunk parancsot kiadni, amelyik az ellens‚g‚. THE UNIT BASE MUST BE EMPTY: Olyan hadsereget akartunk feloszlatni, amelynek m‚g van valamilyen alakulat az  llom ny ban. YOU CANNOT TRANSFER TO YOURSELF: Valamelyik TRANSFER r‚szn‚l (LAND/NAVY/AIR) forr s- ‚s a c‚legys‚gnek is ugyanazt a csapatot v lasztottuk. A program  ltal haszn lt szimb˘lumok jelent‚se teljesen egy‚rtelm– (vagy ha nem, akkor a parancskiad s aktu lis f zisa egy‚rtelm–v‚ teszi a jelent‚sket), sz˘val a szimb˘lumok magyar zat t val˘szĄn–leg teljesen felesleges lenne boncolgatnunk. Scenario Builder (Part 1) Az els“ dolgunk itt annak a be llĄt sa, hogy a vil gh borŁ melyik kulcsfontoss gŁ esem‚ny‚t“l akarjuk elkezdeni a j t‚kot: AUT 39 (1939. “sze): Lengyelorsz g lerohan s nak ideje, a II. Vil gh borŁ kezdete. SPR 40 (1940. “sze): A m jusi n‚met offenzĄva a nyugati fronton, Belgium, Hollandia ‚s Franciaorsz g lerohan sa. SUM 41 (1941 nyara): A Szovjetuni˘ elleni hadj rat kezdete. SUM 42 (1942 nyara): A sz”vets‚gesek ‚szak-afrikai partrasz ll sa, a n‚met csapatok el‚rik Szt lingr dot. SUM 43 (1943 nyara): A sz”vets‚gesek olaszorsz gi partrasz ll s nak ideje, a kurszki csata Szovjetuni˘ban. SUM 44 (1944 nyara): A sz”vets‚gesek normandiai partrasz ll sa, a Szovjetuni˘ nagy ny ri offenzĄv ja a keleti fronton. Az id“pont be llĄt sa t”rt‚nelmi alapon hat rozza meg a szemben ll˘ felek erej‚t ‚s az  ltaluk birtokolt terleteket, viszont a j t‚k sor n az ellens‚g hadmozdulatai m r a mi parancsainkon fognak alapulni (p‚ld ul egy alkalommal a gonosz sz”vets‚ges hader“k nem Normandi ban, hanem Hollandi ban sz lltak partra, amivel Łgy meglept‚k legfels“bb vezet‚snket, hogy csak egy j˘lir nyzott resettel sikerlt meg llĄtani az offenzĄv jukat...). A k”vetkez“ l‚p‚sben (UPDATING MAP) a megadott kezdeti id“pont fggv‚ny‚ben a program elhelyezi a szemben ll˘ felek hadseregeit ‚s be llĄtja az  ltaluk birtokolt terleteket. Ezut n k‚t menpontot kapunk: a MODIFY CURRENT opci˘val  t llĄthatjuk az egyes szektorokban be llĄtott ‚rt‚keket, a DEVELOP NEW v laszt s val pedig egyr‚szt  trendezhetjk a szemben ll˘k  ltal birtokolt terletek tulajdonjog t, illetve  tĄrhatjuk az ott  llom soz˘ egys‚gek param‚tereit. MODIFY CURRENT: A MODIFY CURRENT v laszt sa ut n egy Łjabb menbe cs”ppennk, ahol el“sz”r ki kell v lasztanunk, hogy kinek a kez‚n lev“ szektorban akarunk m˘dosĄtani (GER.: n‚met; ALL.: sz”vets‚ges; RUS.: orosz; G. MINOR: valamilyen n‚met csatl˘s llam; NEUT: semleges). Ezut n azt hat rozzuk meg, hogy a szektorban milyen tĄpusŁ param‚tereket akarunk m˘dosĄtani. Ha leg lis szektort v lasztottunk, akkor a k”vetkez“ menben megjelennek a szektor aktu lis be llĄt sai, amelyek a k”vetkez“ infokat tartalmazz k: DEMO: Itt  llĄthatjuk  t a szektor gazdas g ra illetve v‚delm‚re jellemz“ param‚tereket: TER. (TERRAIN): A terep min“s‚ge. Lehet sĄk (CLEAR), dombos (MODERATE), egyenetlen (ROUGH) ‚s mocsaras (MARSHY). A terep szerepe egy‚rtelm–: a sĄk terep a t mad shoz kedvez“, a hegyes vagy mocsaras a v‚dekez‚shez. GAR. (GARRISON): A szektorban lev“ hely“rs‚g l‚tsz ma. Az ilyen tĄpusŁ alakulatok a hadseregekt“l fggetlenek ‚s t madni sem lehet velk: csak akkor fognak harcolni, ha a szektort az ellens‚g megt madja. A harc‚rt‚kk viszont rendkĄvl csek‚ly, maximum egy gyeng‚bb partrasz ll˘ hadsereget tudnak ideig-˘r ig visszaverni. ADEF. (AIR DEFENCE): A szektor l‚gv‚delm‚t jelz“ ‚rt‚k. Ez hat rozza meg, hogy t mad skor az ellens‚ges bomb z˘k milyen vesztes‚geket fognak szenvedni. Az ellens‚ges strat‚giai bomb z˘k gy rakat vagy l‚git maszpontokat fognak t madni. Ennek megfelel“en a l‚gv‚delmnket is azokba a szektorokba ”sszpontosĄtsuk, ahol a gy raink  llnak illetve l‚git maszpontunk van. IND. (INDUSTRY): A szektorokban lev“ gy rak sz m t mutatja. Min‚l t”bb iparosodott szektorunk van, ann l nagyobb lehet a hadianyagok termel‚se (term‚szetesen ehhez a megfelel“ mennyis‚g– nyersanyagnak/n‚pess‚gnek is rendelkez‚sre kell  llnia). Ellent‚tben a gyakorlatt˘l, a j t‚kban ezeket nem ‚rdemes sz‚tsz˘rni, ink bb ”sszpontosĄtsuk “ket olyan helyekre, ahol a l‚gv‚delmet min‚l jobban meger“sĄtjk. Ha valamelyik szektorunkat 99-es l‚gv‚delemmel oltalmazzuk, akkor bombat mad s eset‚n 0 k”rl lesz a gy rak vesztes‚ge. POP. (POPULATION): A szektor civil lakoss g t mutatja. A termel‚sben a szektorok ”sszes n‚pess‚g‚t bevonhatjuk. RAW: A szektorban lev“ nyersanyag mennyis‚ge. Ugyancsak a termel‚sben j tszik szerepet. LAND: Itt a sz razf”ldi hadseregeink kezd“ llapot t  llĄthatjuk  t. Valamelyik saj t hadseregnk v laszt sa ut n megjelennek a hadsereg kl”nb”z“ egys‚geit jelz“  br k (gyalogs g/k‚t‚lt– j rm–vek/tankok/ejt“erny“s”k/repl“g‚pek), alattuk az egys‚g l‚tsz m val (term‚szetesen a sz m hadoszt lyt jel”l). Az als˘ r‚szen a k”vetkez“ opci˘k k”zl v logathatunk: MOVE: A kiv lasztott hadsereget  ttehetjk egy m sik szektorba. TRANSFER: A kiv lasztott egys‚gb“l (SOURCE) csapatokat ir nyĄthatunk  t egy m sik hadseregbe (DESTIN.). Ehhez el“sz”r ki kell jel”lnnk azt a hadsereget, ahova csapatokat akarunk  tdobni, majd azt, hogy melyik alakulattĄpusb˘l csoportosĄtunk  t. CREATE: Łj hadsereg l‚trehoz sa. El“sz”r ki kell jel”lnnk a megalakul si szektort (egy szektorban t”bb hadsereg is lehet), majd ki kell v lasztanunk azt a sorsz mot (pontosabban bet–t), amivel a program majd jel”lni fogja az Łj hadsereget. Term‚szetesen az Łjonnan fel llĄtott hadsereg egyel“re m‚g fiktĄv: minden alakulata nulla ‚rt‚ken van, teh t a bevet‚s el“tt m‚g fel kell t”ltennk. REMOVE: Az el“bbi parancs ellent‚te, a kiv lasztott hadsereget oszlathatjuk fel vele. Ez csak akkor lehets‚ges, ha az  llom ny ban lev“ ”sszes alakulat ‚rt‚ke 00, egy‚bk‚nt ezeket el“bb  t kell csoportosĄtani egy m sik hadseregbe a TRANSFER pont segĄts‚g‚vel. NAVY: Itt a flotta egys‚geinek kezd“param‚tereivel sz˘rakozhatunk. Miut n egy olyan kik”t“t v lasztottunk, amely mellett egy haj˘sziluett is l that˘ (van ott valamilyen flottaegys‚g), a sz razf”ldi hadseregekhez hasonl˘an megjelennek a kl”nf‚le haj˘tĄpusokat jelz“ ikonok (hadihaj˘/kĄs‚r“haj˘/csapatsz llĄt˘/k‚t‚lt–/ tengeralattj r˘), alatta a kik”t“ben lev“ l‚tsz mmal. A MOVE/ TRANSFER ikon v laszt sa ut n egy m sik kik”t“be kldhetnk  t a kiv lasztott tĄpusŁ haj˘kb˘l n‚h nyat. A c‚lkik”t“ lehet olyan szektorban is, ahol pillanatnyilag nincs semmilyen haj˘nk (term‚szetesen saj t szektorban lev“ kik”t“r“l besz‚lnk). AIR: A l‚git maszpontjainkon lev“ egys‚gek kezd“‚rt‚keit  llĄthatjuk  t. A h borŁ elej‚n minden f‚lnek csak egy l‚git maszpontja van, de Łjakat is ‚pĄthetnk (max. 4 lehet). A l‚git maszpont v laszt sa ut n az ismert m˘don megjelennek a t maszponton lev“ bevethet“ egys‚gek ikonjai (bomb z˘k/vad szg‚pek/V2 rak‚t k/atombomba). V2-ket term‚szetesen csak a n‚metek, atombomb t pedig csak a sz”vets‚gesek haszn lhatnak (ha kifejlesztett‚k...). A MOVE/TRANSFER lehet“s‚ggel pakolhatunk  t egys‚geket egy m sik l‚gib zisra a NAVY-hez hasonl˘ m˘don. DEVELOP NEW. A MODIFY CURRENT-hez hasonl˘an itt is el“sz”r azt kell megadnunk, hogy kinek a kez‚n lev“ szektorokban akarunk m˘dosĄtani. A menpontok is hasonl˘ak a m sik opci˘hoz, viszont m sk‚ppen m–k”dnek. DEMO: Tulajdonjog  truh z sa . El“sz”r ki kell v lasztanunk azt a szektort, amelyiket az el“bb be llĄtott hatalomt˘l el akarunk venni, majd azt, hogy kinek akarjuk  tadni. tad s ut n a szektor param‚terei nem null z˘dnak ki, ugyanazok maradnak, mint amiket a MODIFY-n l be llĄtottunk. LAND: A PLACE NEW UNIT v laszt s val egy Łj, plusz hadsereget  llĄthatunk fel a kijel”lt szektorba. El“sz”r meg kell adni, hogy az Łj hadsereg melyik szektorban alakuljon meg, majd az azonosĄt˘ be llĄt sa k”vetkezik. Ezut n a sz razf”ldi egys‚gekn‚l megismert ikonok jelennek meg ‚s felt”lthetjk az Łjonnan alakult hadsereget a tartal‚kb˘l. A h borŁ elej‚n a tartal‚k az ”sszes orsz gn l 99. A hadsereg felt”lt‚se ut n meg kell adnunk a hat‚konys g nak kezdeti ‚rt‚k‚t (EFF. LEVEL 00-95%). A PLACE NEW UNIT utols˘ r‚sz‚hez hasonl˘ dolgot produk l a MODIFY UNIT opci˘ is: a PLACE NEW UNIT-tal l‚trehozott Łj hadseregeket t”lthetjk fel vele (az eredetileg megl‚v“ket nem). NAVY: V laszt sa ut n egy kik”t“t kell v lasztanunk, ahol az el“z“ k‚t opci˘hoz hasonl˘ m˘don Łj flottaegys‚get akarunk fel llĄtani. Scenario Builder (Part 2) Miut n sikerlt valahogy  tverekedni magunkat az els“ r‚szen, az EXIT meger“sĄt‚se ut n m r t”lt“dik is az SB m sodik r‚sze. Ebben az els“ dolgunk megint annak a megad sa, hogy melyik f‚l kezd“ param‚tereit akarjuk  t llĄtani, de az itteni opci˘k nem az egyes szektorokra, hanem az eg‚sz orsz gra jellemz“ek lesznek. RSH. (RESEARCH): A kutat s m‚rt‚k‚nek a szintje. Az eg‚sz h borŁ sor n szab lyozhatjuk, hogy a kl”nf‚le hadifelszerel‚sek fejleszt‚s‚re ir nyul˘ kutat sok milyen m‚rt‚k–ek legyenek. Az RSH. v laszt sa ut n megjelen“ LAND/NAVY/AIR menpontokban egyenk‚nt megadhatjuk, hogy a sz razf”ldi-, vĄzi- ‚s l‚gi hadsereg kl”nf‚le alakulatainak fejleszt‚s‚re milyen er“feszĄt‚s ir nyuljon. REN. (REINFORCEMENTS): Az ut np˘tl s m‚rt‚k‚nek a szintje. Itt is a LAND/NAVY/AIR pontokon keresztl adhatjuk meg, hogy a kl”nb”z“ egys‚gek ut np˘tl sa mekkora legyen. A LAND menpont els“ ikonja egy‚bk‚nt egy Łj  bra: a program Ągy jel”li a hely“rs‚gi alakulatokat. M r volt sz˘ r˘la fentebb, hogy ezek a hadseregekt“l fggetlenek, teh t az ut np˘tl sukat is kl”n kezeli a program. EFF. (EFFICIENCY): A sz razf”ldi hadseregek hat‚konys ga (vagy ink bb mor l lenne az ideill“ sz˘?) kezdeti ‚rt‚k‚nek be llĄt sa. SUB: A j t‚k elej‚n rendelkez‚sre  ll˘ tengeralattj r˘k sz m nak be llĄt sa. FORT. (FORTIFY): Er“dĄt‚s. V laszt sa ut n meg kell adnunk egy szektort, ahol v‚delmi vonalat akarunk l‚trehozni. Az er“dĄtett szektorokb˘l term‚szetesen nehezebb lesz kiverni csapatainkat. Miut n innen tov bbl‚ptnk, Łjabb be llĄt sok k”vetkeznek. (J tszani is fogunk vagy csak  llĄtgatunk? : CoVboy) Az els“ k‚rd‚sben sorra meg kell adni a n‚met/sz”vets‚ges/szovjet f‚lnek, hogy a szektorok lakoss g/nyersanyag (POP/RAW) jellemz“je v‚letlenszer–en legyen-e gener lva (ha NO-t v lasztunk, magunkra vessnk...). Ezut n 0-9 ‚rt‚kek k”z”tt be llĄthatjuk az adott orsz g erej‚nek (STRENGTH LEVEL), gy ri kapacit s nak (INDUSTRIAL CAPACITY) ‚s hat‚konys g nak (EFFICIENCY) kezd“‚rt‚k‚t. (Pontosabban a sz”vets‚ges ‚s a szovjet f‚ln‚l az utols˘ k‚t param‚ternek nem ez a neve (p‚ld ul sz”vets‚ges egyttm–k”d‚s , Szt lin ir nti rajong s meg ilyenekr“l folyik a sz˘) : de ez a l‚nyege). Alap‚rtelmez‚s szerint a j t‚kos a n‚meteket ir nyĄtja, de ak r h rman is j tszhatunk a j t‚kkal, ha a sz”vets‚ges ‚s az orosz f‚l param‚tereinek be llĄt sa el“tt megjelen“ COMPUTER PLAYER k‚rd‚sre nemleges v laszt adunk. A param‚terek megad sa ut n egy ”sszesĄt“ t bl zat j”n a be llĄtott ‚rt‚kekr“l ‚s egy k‚rd‚s arr˘l, hogy ezek megfelelnek-e. Ezek ut n v‚gre elkezdhetnk j tszani. A k‚perny“ als˘ r‚sz‚n megjelenik az els“ j t‚kos parancsmenje, ami a LAND, NAVY, AIR, VIEW, COMBAT ‚s DISK pontokat tartalmazza. Minden k”rben a n‚meteket ir nyĄt˘ j t‚kos l‚p el“sz”r ‚s miut n a program v‚grehajtotta a parancsait, k”vetkeznek a sz”vets‚gesek, v‚gl a szovjetek. Egy ‚vben n‚gyszer l‚phetnk (WINTER: t‚l; SPRING: tavasz: SUMMER: ny r; FALL: az ‚v v‚ge), azaz ‚venk‚nt 4 k”r van. A k”r”k v‚g‚n minden f‚l megkapja az ut np˘tl s t, majd az Łjabb k”r k”vetkezik. A tavaszi (SPRING) l‚p‚s el“tt m‚g egy f zis van: ilyenkor adhatjuk meg a j”v“ ‚vi termel‚si ‚s kutat si feladatokat (PRODUCTION/RESEARCH). H t akkor n‚zzk sorban a parancsmen opci˘it: LAND: Innen adunk parancsokat a sz razf”ldi csapatainknak. Ha a n‚met f‚llel l‚pnk, akkor 1940 nyara ut n el“sz”r ki kell v lasztanunk, hogy a n‚met (GERMAN) vagy a csatl˘s  llamok (G. MINOR) hadseregeinek akarunk parancsot adni. A parancsok kiad sa k‚t r‚szre van bontva: a hadmozdulatokat az STG. MOVES v laszt sa ut n adhatjuk ki, a STAFF CHANGES opci˘ v laszt s val pedig Łj hadsereget  llĄthatunk fel illetve feloszlathatunk egy megl‚v“t. STG. MOVES/MOVE ARMY: Ezen az opci˘n keresztl adunk parancsokat a hadseregeinknek. A t‚rk‚pen megjelenik a szemben ll˘ felek ”sszes hadserege. Egy saj t hadsereg v laszt sa ut n megjelenik a sereg azonosĄt˘ja, ut na pedig az ”sszet‚tele alakulatok szerinti bont sban (gyalogosok/sz llĄt˘ j rm–vek/tankok/ejt“erny“s”k/vad szbomb z˘k). Az ejt“erny“s”k ‚s a vad szbomb z˘k alatt k‚t sor l that˘, amelyek azt mutatj k, hogy a megl‚v“  llom ny milyen c‚lra lesz haszn lva az ”sszecsap sban: az ejt“erny“s”ket bevethetjk gyalogosk‚nt (MN) vagy ledobhatjuk (DP: DROP); a vad szbomb z˘k pedig a f”ldi csapatokat t mogatva bomb znak (GS: GROUND SUPPORT) vagy az ellens‚g vad szbomb z˘it t madj k (HT: HUNT). Az als˘ r‚szen lev“ menb“l v lasztjuk ki, hogy a csapatnak milyen parancsot adunk: MOVE:Mozgat s. A v laszt sa ut n megjelen“  br k mutatj k, hogy az aktu lis egys‚get melyik szektorba tudjuk  thelyezni. Mozgatni csak saj t k‚zen lev“ szektorba lehet ‚s nem v laszthatunk olyan terletet sem, amelyet az ellens‚g teljesen elv gott att˘l a r‚szt“l, ahol a hadsereg  ll (vagy tengeren kellene  tkelni a c‚lhoz). Ezeken a megk”t‚seken kĄvl viszont b rmekorra t vols gra elkldhetjk az egys‚geinket ‚s a mozgat s nem sz mĄt l‚p‚snek, teh t a mozgatott egys‚g m‚g ugyanabban a k”rben t madhat is (logikai bukfenc ugyan, de Ągy van). ATTK (ATTACK): T mad s. V laszt sa ut n megjelennek a k”zelben lev“ ellens‚ges hadseregek is ‚s a program jelzi, hogy melyik szektort t madhatjuk. T madni csak szomsz‚dos szektort lehet (az is szomsz‚dos, amelyik csak a csŁcs val ‚rintkezik az aktu lis szektorral), viszont n‚ha lehet“s‚g van t”bb (max. 3) c‚lpont megad s ra is (annyi c‚lpontot adhatunk meg a t mad snak, ah nyszor a program a CHOOSE TARGET AREA k‚rd‚st felteszi). Valahogy nem teljesen g”mb”ly–, hogy ez mit“l fgg mindenesetre ny ron  ltal ban h rmat l‚phet az a hadsereg, amely az el“z“ k”r”kben pihent (persze lehet, hogy az ‚vszak vagy a sz llĄt˘j rm–vek mennyis‚ge is k”zrej tszik ebben). A t”bb c‚lpont megad sa nagyon praktikus el“renyomul skor, de nem  rt figyelni arra is, hogy a t mad˘ hadsereget ne v gj k el az ut np˘tl s t˘l ‚s ne hagyjon r‚st a fronton. Ha k‚tszer ugyanazt a szektort adjuk meg c‚lpontnak, akkor az el“renyomul s ott meg ll. Saj t szektor is megadhat˘ m sodik vagy harmadik c‚lpontnak: ez MOVE-nak felel meg, de csak a harci f zisban lesz v‚grehajtva (ez olyankor haszn lhat˘, ha azt akarjuk, hogy a hadsereg megt madja az ellens‚ges szektort, de azonnal vonuljon is vissza). T mad sn l nem  rt figyelembe venni azt, hogy a t mad˘k mindig nagyobb vesztes‚geket fognak szenvedni, teh t lehet“leg t”bb hadsereggel vagy nagy er“f”l‚nyben t madjunk. Ez a meg llapĄt s csak az ellens‚ges hadseregekre vonatkozik: olyan szektorokat, amelyben csak 20-30 k”rli hely“rs‚g  llom sozik, egy relatĄve gyenge hadsereggel is elfoglalhatunk (ahol meg hely“rs‚g sincs, ott a vesztes‚g gyakorlatilag 0 lesz). Ha olyan hadseregnek adunk ki ATTACK parancsot, amelyik egy kik”t“vel is rendelkez“ szektorban  ll, akkor el“sz”r kiv laszthatjuk, hogy a hadsereg sz razf”ld”n t mad (LAND ATTACK), vagy ink bb partrasz ll sra v gyunk (SPEC. ATTACK). Ez ut˘bbi csak akkor v laszthat˘, ha az aktu lis szektor kik”t“j‚ben van annyi csapatsz llĄt˘ ‚s k‚t‚lt– haj˘, ami a hadsereg elsz llĄt s hoz szks‚ges (ld. ebben a menben az INFO pontot). Ha van, akkor ki kell jel”lnnk a c‚lszektort, ahol partra akarunk sz llni. CHNG (CHANGE): A megfelel“ ikon v laszt sa ut n itt  llĄthatjuk  t, hogy a hadseregben lev“ ejt“erny“s ‚s csapatrepl“ hadoszt lyok hogyan lesznek bevetve. Az ejt“erny“s”ket csak akkor vessk be ledobva (DP), ha a hadseregben kb. 40-n‚l t”bb van : ha egy  tlagos erej– ellens‚ges hadsereg ellen enn‚l kevesebbet dobn nk le, akkor jelent“s vesztes‚geket szenvedn‚nek (teh t jobb, ha gyalogosk‚nt harcolnak). A vad szbomb z˘kat a f”ldi csapatok t mogat s ra (GS) c‚lszer– bevetni, ha a hadsereggel t madunk ‚s vad szk‚nt (HT), ha v‚dekeznk. TRF (TRANSFER): Csapatokat dobhatunk  t az aktu lis egys‚gb“l egy m sik hadseregnek. A c‚lhadsereg kiv laszt sa ut n megjelenik a csapatinfoja (DEST. ARMY), majd a szok sos m˘dszerrel be llĄthatjuk, hogy milyen alakulatfajt b˘l ‚s h nyat akarunk  tmozgatni (TOTAL TO MOVE). Csapatmozgat s csak a n‚met hadseregek k”z”tt lehets‚ges, a csatl˘s  llamok seregein‚l nem haszn lhat˘ ez a pont. Szint‚n nem tudunk csapatokat  tdobni olyan egys‚gb“l, amelyet az ellens‚g elv gott a t”bbi hadseregt“l vagy tenger v lasztja el t“lk. INFO: Az als˘ r‚szen a hadseregre vonatkoz˘ inform ci˘k jelennek meg. A fels“ sorban van a hadsereg azonosĄt˘ja (ARMY), a neve (NAME) ‚s a hat‚konys ga (EFFICIENCY), alatta pedig a COST TO TRANSPORT felirat mutatja, hogy h ny csapatsz llĄt˘ (NAVAL) ‚s k‚t‚lt– (AMPH.) haj˘ra van szks‚g ahhoz, hogy a hadsereget  thaj˘zzuk valahova. Az als˘ r‚szen lev“ ikonok k”zl a NAME v laszt sa ut n  tkeresztelhetjk a hadsereget egy 8 karakterb“l  ll˘ n‚vre (Ągy mondjuk k”nnyebb kiigazodni rajtuk), a PORT-tal pedig  tkldhetjk “ket valamelyik saj t kik”t“be (m r amennyiben elegend“ sz llĄt˘haj˘ ‚s k‚t‚lt–  ll rendelkez‚sre). A TERRAIN haszn lata t mad s el“tt lehet hasznos: a t‚rk‚p kijelz‚si m˘dj t  tkapcsolja a f”ldrajzi viszonyok megjelenĄt‚s‚re (a szĄnkulcsot most nem Ąrjuk ide, ott van alul); 't–z' gombra jelzi, hogy melyik szektorokban vannak az egyes orsz gok f“v rosai; Łjabb 't–z' gombra megmutatja a fontosabb nyersanyaglel“helyeket tartalmaz˘ szektorokat; v‚gl kijelzi azokat a szektorokat, ahol gy rak vannak. REVW (REVIEW): V laszt sa ut n megn‚zhetjk, hogy milyen parancs (ORDERS) lett ebben a k”rben kiadva az egys‚gnek ‚s melyik szektor(ok) a parancs c‚lpontja(i) (DEST). 5 Iv n sz nalmas ellent mad ssal kĄs‚rletezik (STG. MOVES/TRANSFER) A m sik menpont v laszt sa ut n a hely“rs‚gekkel manipul lhatunk (az el“bb m r volt sz˘ r˘la, hogy ezeket a sz razf”ldi csapatokt˘l fggetlenl ir nyĄtjuk). A menpont v laszt sa ut n a program jelzi, hogy melyik szektorokban vannak hely“rs‚gek, majd valamelyik szektor v laszt sa ut n  tir nyĄthatunk csapatokat egy m sik hely“rs‚gbe. A hely“rs‚geket ‚rdemes ott meger“sĄteni (legal bb 50-60-ra felt”lteni), ahol t mad sra sz mĄthatunk ‚s nincs annyi hadseregnk, hogy az ”sszes szektort tartani tudjuk (p‚ld ul Franciaorsz g ‚szaki partvid‚k‚t“l eg‚szen Hollandi ig). Ilyen helyekre N‚metorsz g belsej‚b“l vagy a hadbal‚pett csatl˘s  llamok terlet‚r“l ir nyĄthatunk  t hely“rs‚get. A STG. MOVES ‚s TRANSFER menpontok teljes eg‚sz‚ben megegyeznek egym ssal a n‚metekkel (GERMAN) ‚s a csatl˘sokkal (G. MINOR) t”rt‚n“ l‚p‚sn‚l, annyi kl”nbs‚ggel, hogy a csatl˘s  llamok hadseregeit inverzben jelzi a program. Egy‚bk‚nt fogalmunk nincs, hogy mi‚rt kellett ezt a kett“t kl”nv lasztani egym st˘l... Mindegy, a l‚nyeg az, hogy a n‚met ‚s a csatl˘s hadseregekkel kl”n menpontb˘l lehet l‚pnnk (a TRANSFER-n‚l viszont teljesen mindegy, hogy melyiket haszn ljuk). NAVY: Ezen a menponton keresztl adunk parancsokat a flott nknak. H l'Istennek itt az olasz flott t is a n‚mettel egy kalap alatt ir nyĄthatjuk, b r az olasz kik”t“kb“l csak a F”ldk”zi-tenger t‚rs‚g‚be, a n‚metekb“l pedig az szaki-tengerre ‚s az Atlanti-˘ce nra indĄthatunk haj˘kat (nem kldhetnk haj˘karav nt n‚met kik”t“b“l a F”ldk”zi-tengerre). A sz”vets‚geseket ir nyĄt˘ j t‚kos tetsz‚s szerint haszn lhatja a tengereket. A menpont v laszt sa ut n megjelen“ haj˘sziluettekb“l kell kiv lasztanunk, hogy milyen haj˘oszt lynak akarunk parancsot adni. Az oszt ly kiv laszt sa ut n a program mutatja azokat a kik”t“ket, amelyikben vannak ilyen tĄpusŁ haj˘ink, majd a kik”t“ v laszt sa ut n adhatjuk ki a parancsot. A haj˘oszt lyok sorban a k”vetkez“k: (Hadihaj˘:) A PATROL opci˘val “rj ratra kldhetnk megadott sz mŁ hadihaj˘t, a GND SUPPORT-tal pedig a sz razf”ldi csapatok harc t t mogathatjuk. Az el“bbi esetben a kik”t“ t‚rs‚g‚ben j r“r”znek a haj˘k ‚s akkor veszik fel a harcot az ellens‚ggel, ha valamelyik k”zeli szektorban akarna partrasz llni, az ut˘bbi esetben pedig a tengerrel hat ros szektorokban harcol˘ sz razf”ldi egys‚gek harc t t mogatjuk velk. Ez a k‚t opci˘ : a sz razf”ldi ‚s l‚gi egys‚geknek adott parancsokt˘l elt‚r“en : nem csak egy k”rre sz˘l: a kikld”tt haj˘k mindaddig v‚gzik a feladatot, amĄg vissza nem rendeljk “ket a kik”t“be. A RAID opci˘val a hadihaj˘kat kikldjk az Atlanti-˘ce nra, ahol azokat a haj˘karav nokat fogj k t madni, amelyeken az USA a Nagy-Britanni val k”t”tt k”lcs”nb‚rleti szerz“d‚s (LEND LEASE) alapj n hadianyagokat sz llĄt a szigetorsz gnak. A RAID-del elkld”tt haj˘knak v‚gleg bŁcsŁt intnk, mert nem lehet visszahĄvni “ket: addig vad sznak kint az Atlanti-˘ce non, amĄg el nem sllyesztik “ket. A TRANSFER opci˘ v laszt s val  tkldhetjk a hadihaj˘kat egy m sik kik”t“be. Term‚szetesen ilyenkor is el“fordulhat, hogy harcba keverednek, ha v‚letlenl belebotlanak egy ellens‚ges “rj ratba (mivel a tengeren mozg˘ egys‚geket nem l tjuk, minden mozdulat lutri lesz : ak rcsak a val˘s gban). A hadihaj˘k alkalmaz s n l egy dilemm val kell szemben‚znnk: ha kikldjk “ket RAID-elni, akkor ugyan ‚rz‚keny vesztes‚geket okoznak a haj˘karav noknak, viszont m sra m r nem tudjuk “ket haszn lni, mivel nem t‚rnek vissza; ha nem kldjk el “ket az ˘ce nra, hanem “rj ratoztatjuk “ket (vagy csak egyszer–en benntartjuk “ket a kik”t“kben), akkor t”bbnyire megszabadulunk att˘l a kellemetlens‚gt“l, amit az Angli b˘l indĄtott haj˘karav nok okozhatnak. Az angolok s–r–n viccelnek azzal, hogy vĄzi Łton expedĄci˘s er“ket kld”zgetnek mindenfel‚, hogy partrasz lljanak egy  ltalunk elfoglalt terleten (Norv‚gi ban, G”r”gorsz gban vagy ak rhol). Ha a kik”t“inkben nagyobb sz mŁ hadihaj˘ van (30-40), akkor ugyan ”ssze llĄtj k a karav nokat, de a COMBAT r‚szben az az zenet ‚rkezik, hogy az ellens‚ges flotta tŁl er“s, sz˘val a t mad st lefŁjj k (ENEMY FLEET IS TOO STRONG, CONVOY ATTACK ABORTED). Egy ugyan a partrasz ll si kĄs‚rleteket egy j˘ ideig csak Nyugat-Eur˘p ban kell kiv‚degetnnk, viszont hi ba bomb zzuk sz‚t Anglia ipar t,  lland˘an Łjabb hadseregeket fognak fel llĄtani... (A sz”vets‚geseket ir nyĄt˘ j t‚kos a RAID opci˘val a n‚met tengeralattj r˘kra ‚s a raider -ekre vad szhat.) (Tehersz llĄt˘:) Egyetlen alkalmaz si terlete van: a TRANSFER, amellyel  tkldhetjk egy m sik kik”t“be. Ez sz llĄtja a sz razf”ldi csapatok ut np˘tl s t. (Csapatsz llĄt˘:) Itt is csak TRANSFER opci˘ van, ami megegyezik az el“bbivel. Mindk‚t haj˘tĄpus akkor haszn lhat˘, ha tengeren dobunk  t csapatokat valahova: a hadseregek INFO r‚sz‚ben jel”lt NAVAL ‚rt‚k erre a k‚t tĄpusra vonatkozik : csak akkor sz llĄthat˘ a hadsereg, ha az indul si kik”t“ben van legal bb annyi vĄzij rm–, amennyit a NAVAL jelez. (K‚t‚lt– j rm–:) Ugyancsak TRANSFER opci˘ja van ‚s ugyancsak partrasz ll shoz szks‚ges. A hadseregek INFO-j ban az AMPH. ‚rt‚k mutatja, hogy minimum h ny k‚t‚lt–re van szks‚g a hadsereg partra sz llĄt s hoz. Ha nem hadsereget sz llĄtunk, akkor az el“bbi h rom haj˘tĄpussal ne nagyon m szk ljunk a kik”t“ink k”z”tt, mert az ellens‚ges “rj ratok ‚s tengeralattj r˘k vid m galambl”v‚szetet rendeznek k”z”ttk. (Tengeralattj r˘:) Ezekn‚l nem kell kiindul si kik”t“t kijel”lnnk, csak azt, hogy hova akarjuk a tengeralattj r˘kat kldeni. A TOTAL mutatja a t maszpontokon lev“ l‚tsz mot ‚s a menpontokn l  llĄthatjuk be, hogy h nyat akarunk kldeni a Balti-tengerre, az szaki-tengerre, az Atlanti-˘ce nra, a F”ldk”zi-tenger nyugati illetve keleti r‚sz‚be, a Fekete-tengerre, a V”r”s-tengerre ‚s a Perzsa-”b”lbe. Nyilv nval˘, hogy t”bb tengeralattj r˘ t”bb ellens‚ges haj˘t sllyeszt el. Ha a vad szat valahol sikertelen, akkor az adott helyre kikld”tt tengeralattj r˘kat visszavonhatjuk a TOTAL-ba ‚s kikldhetjk “ket valahova m shova. Az els“dleges n‚met c‚lpont az Atlanti-˘ce non k”zleked“ konvojok (itt lehet“leg mindig tartsunk 50-60 bŁv rhaj˘t), az szaki-tenger, ami mag ba foglalja a Csatorn t is (itt m r kezdetben ‚rz‚keny vesztes‚geket okozhatunk a Nyugat-Eur˘p ba kld”tt partrasz ll˘ csapatoknak) ‚s a F”ldk”zi-tengeren csavarg˘ angol flotta. A kikld”tt tengeralattj r˘k parancsait sem kell minden k”rben Łjra megadnunk: mindaddig dolgoznak a c‚lterleten, amĄg  t nem ir nyĄtjuk “ket m shov  vagy el nem sllyesztik “ket. AIR: Itt adjuk ki a strat‚giai l‚gier“nek sz nt parancsainkat. Ez egy‚bk‚nt t”k j˘ ”tlet volt a j t‚k szerz“j‚t“l, hogy megkl”nb”ztette egym st˘l a csapatok harc t t mogat˘ ‚s az ellens‚g h torsz g t t mad˘ strat‚giai l‚gier“t. A menpont v laszt sa ut n a m r ismer“s STRATEGIC MOVES ‚s STAFF CHANGES p ros k”sz”nt r nk. Az ut˘bbi ugyanazt produk lja, mint a csapatokn l lev“ p rja: a CREATE ikonnal egy Łj repl“teret l‚tesĄthetnk valamelyik szektorunkban, a REMOVE-val pedig megszntethetnk egyet (ez ut˘bbi term‚szetesen csak akkor fog menni, ha a rept‚ren nem  llom sozik egyetlen g‚p sem). ™sszesen n‚gy repternk lehet (A-D azonosĄt˘kkal ell tva), kezdetben egy darab van. A t”bb rept‚r haszna abban nyilv nul meg, hogy : mivel egy rept‚rr“l csak egy t mad st hajthatunk v‚gre : k”r”nk‚nt t”bb hull mban t madhatjuk az ellens‚ges h torsz got. A STRATEGIC MOVES menb“l az al bbi opci˘kat ‚rhetjk el: (TRANSFER:) A l‚gv‚delem  trendez‚se. Az  gyŁk  tdob sa a hely“rs‚gek  trendez‚s‚hez hasonl˘an t”rt‚nik: a sziluettek mutatj k, hogy hol vannak telepĄtve ‚s a honnan illetve a hov  szektorok megad sa ut n pakolhatunk  t. Az ellens‚ges bomb z˘k lehets‚ges c‚lpontjaib˘l kifoly˘lag a l‚gv‚delmnket azokba a szektorokba kell ”sszpontosĄtani, ahol a legt”bb gy runk  ll vagy repternk van (ha er“s a l‚gv‚delem, akkor kisebb a saj t ‚s nagyobb az ellens‚ges vesztes‚g.) (Ah ! Most m r tudom, hogy mi‚rt t–ntek el a bomb z˘im Anglia felett!... : CoVboy) (MOVE:) V laszt sa ut n a megadott repl“teret az ott  llom soz˘ g‚pekkel egytt  ttelepĄtjk egy m sik szektorba. Erre akkor lehet szks‚g, ha az ellens‚ges el“renyomul s a repl“t‚r jelenlegi szektor t fenyegeti (ha az ellens‚g elfoglalja, akkor term‚szetesen elvesztjk a g‚peket is) vagy ha mondjuk nem franciaorsz gi t maszpontokr˘l akarjuk Moszkv t bomb zni... (ATTACK:) T mad si parancs a kiv lasztott rept‚ren lev“ g‚peknek. A rept‚r megad sa ut n megjelenik a rept‚r infoja ‚s kiv laszthatjuk, hogy mivel akarunk t madni: Bomb z˘k: A TRANSFER szok s szerint  thelyez‚s, vagyis a megadott sz mŁ g‚pet  ttelepĄthetjk a kiv lasztott t maszpontra. A BOMB PROD.-dal t madjuk az ellens‚g gy rait. V laszt sa ut n el“sz”r meg kell adnunk a t mad s c‚lpontj ul szolg l˘ orsz g f“v ros t, azut n a bomb zand˘ szektort, majd a bevetend“ g‚pek sz ma k”vetkezik. A BOMB BASE v laszt s val t madhatjuk a kiv lasztott repl“teret, de mivel az ellenf‚l csak egyet szokott tartani, itt csak a c‚lszektort ‚s a bevetett g‚pek sz m t kell megadnunk. Ugyanarr˘l a rept‚rr“l t madhatunk egyszerre gy ri szektort ‚s egy l‚gib zist, de k‚t gy ri szektort ugyanabban a k”rben m r nem (ez‚rt jobb t”bb repteret tartani). A bomb z s sikere a c‚lszektor l‚gv‚delm‚t“l ‚s a bevetett g‚pek sz m t˘l, a vesztes‚ge pedig a kĄs‚r“ vad szok ‚s az ellenk felsz ll˘ vad szok sz m t˘l fgg. A gy rak bomb z s val cs”kkentjk az ellens‚g ipari potenci lj t (kevesebb ut np˘tl st tudnak gy rtani a csapataiknak), a repterek bomb z s val pedig a mi gy raink ‚s reptereink elleni t mad sokat. Vad szok: A TRANSFER-rel itt is  ttelepĄthetnk g‚peket a kiv lasztott t maszpontra. Az ESCORT-tal a vad szokat a bomb z˘k v‚delm‚re vetjk be: c‚lnak a bomb z˘kn l kijel”lt tal lkoz si pontot kell megadnunk, majd be kell  llĄtani a bevetend“ g‚pek sz m t. Ha t”bb a kĄs‚r“ vad sz, kisebb a bomb z˘k vesztes‚ge. A HUNT opci˘val elfog˘ vad szk‚nt vetjk be a g‚peket: a kijel”lt szektor l‚gv‚delme mellett “k is igyekeznek az oda l togat˘ ellens‚ges bomb z˘kat illetve vad szokat megritkĄtani. A vad szokn l is lehet kombin lva haszn lni az ESCORT ‚s HUNT opci˘kat. V-rak‚ta: Ezt csak a n‚metek haszn lhatj k '44 nyar t˘l. Ha a j t‚kot kor bban indĄtottuk, akkor el“sz”r ki kell fejlesztennk (ld. PRODUCTION/RESEARCH) ‚s csak azut n kezdhetjk el gy rtani. Csak a c‚lpontot ‚s a bevetend“ rak‚t k sz m t kell megadni : a t”bbit m r elv‚gzik a rak‚t k... Atombomba: Ezt csak a sz”vets‚gesek haszn lhatj k '45 nyar n, amennyiben kifejlesztett‚k. Haszn lat hoz nem kell komment r... (Egy‚bk‚nt n‚met r‚szr“l is lehet pr˘b lkozni a fejleszt‚s‚vel, de neknk m‚g sosem sikerlt feltal lni : csak a nyersanyagunkat pocs‚koltuk el r .) VIEW: Itt n‚h ny infot gy–jthetnk be a szektorok kl”nb”z“ param‚tereir“l: DEMO.: A POP v laszt sa ut n a t‚rk‚p szĄnk˘dokkal mutatja a n‚pess‚g s–r–s‚g‚t a szektorokban, a RAW ugyanez nyersanyaglel“helyekkel, az IND pedig gy rakkal. OPER.: Teljesen hasznavehetetlen opci˘, mert az itteni infokat m s helyen is megkaphatjuk. Haszn lat val megkapjuk a kiv lasztott szektor terepadotts gait, a szektorban lev“ hely“rs‚g l‚tsz m t, a popul ci˘ m‚rt‚k‚t, a nyersanyag mennyis‚g‚t ‚s a gy rak sz m t. Ebb“l maximum a hely“rs‚g lehet ‚rdekes, de ha nem tŁl gyenge hadseregekkel t madunk, akkor Łgyis mindegy, hogy mennyi volt... STRAT.: V laszt s ra megjelenik Eur˘pa kicsinyĄtett t‚rk‚pe ‚s a hadvisel“k szĄnei mutatj k a pillanatnyi helyzetet az elfoglalt terletek alapj n. A 't–z' gomb megnyom s ra a program berajzolja a t‚rk‚pre a szemben ll˘k aktĄv hadseregeit valamint jelzi a meger“sĄtett v‚delmi vonalakat. COMBAT: Miut n mind a h rom saj t fegyvernemnek ‚s a csatl˘s csapatoknak is kiadtuk a szks‚ges parancsokat, a COMBAT v laszt sa (+ meger“sĄt‚s) ut n v‚get ‚r a k”r ‚s kezd“dik a t mad si parancsok v‚grehajt sa, l‚gier“/tenger‚szet/sz razf”ldi hader“ sorrend szerint. Megjegyzend“, hogy a program a szem‚lyes n‚vm sokat aszerint haszn lja, hogy melyik f‚l parancsait hajtja v‚gre, teh t p‚ld ul az OUR LOSSES a sz”vets‚gesek l‚p‚sekor nem a n‚met, hanem a sz”vets‚ges vesztes‚geket jel”li. STRATEGIC AIR COMBAT: A m sodik sorban l that˘, hogy a k”tel‚k melyik t maszpontunkr˘l sz llt fel (AIRBASE), a MISSION pedig a bomb z s tĄpus t jelzi (BOMB INDUSTRY vagy BOMB AIRBASE). El“sz”r a gy rak bomb z sa zajlik le: a harmadik sorban l tjuk a t mad s c‚lpontj t (TARGET) ‚s a bomb zott gy rterletek sz m t, a negyedikben pedig azt, hogy a t madott terleten az ellens‚g h ny gy rat (INDUSTRIES) vesztett ‚s ez a jelenlegi kapacit s h ny sz zal‚ka (CAP). Az als˘ sor mutatja, hogy a bevet‚sen h ny bomb z˘t (BOMBER) ‚s h ny kĄs‚r“ vad szt (ESCORT) vesztettnk. Ezut n k”vetkezik az ellens‚ges l‚gib zisok elleni t mad s (ha adtunk ilyenre parancsot). A jelent‚s hasonl˘ a gy rak elleni t mad sokhoz, de az ENEMY LOSSES felirat ut n a f”ld”n sz‚tbomb zott ellens‚ges g‚pek (BOMBERS) vesztes‚g‚t l tjuk. A strat‚giai l‚gier“ harmadik bevet‚stĄpusa, amikor HUNT-olni kldjk a vad szg‚peket. Err“l a csata f zisban FIGHTER SWEEP cĄmsz˘ alatt kapunk jelent‚st, amennyiben a g‚peink tal lkoztak ellens‚ges vad szokkal vagy bomb z˘kkal. Ha a l‚gv‚delmnket N‚metorsz g ipari terletei f”l‚ ”sszpontosĄtjuk, akkor a sz”vets‚gesek csak ritk n hajtanak v‚gre l‚git mad sokat (az oroszok soha). Egy‚bk‚nt a l‚gi hadvisel‚snek nem tŁl sok teteje van: Anglia ipar t 3 ‚v alatt let”r”ltk a szigetr“l, de att“l fggetlenl az ut np˘tl s egyre csak j”tt a csapataiknak... STRATEGIC NAVAL COMBAT: Ha vannak kint a tengereken RAID-haj˘k vagy tengeralattj r˘k, akkor el“sz”r arr˘l kapunk jelent‚st, hogy hol tk”ztek ellens‚ges haj˘kba (ALLIED SHIPS HAVE BEEN SPOTTED...). Ez egy‚bk‚nt olyan hely is lehet, ahova nem is kldtnk tengeralattj r˘kat. A jelent‚s tartalmazza, hogy mivel t madtunk, h ny haj˘t vesztett az ellens‚ges flotta ‚s h ny haj˘t (FLEETS) illetve tengeralattj r˘t (SUBS) a mi‚nk. Ha vannak tengeralattj r˘k (vagy RAID-re kld”tt haj˘k) az Atlanti-˘ce non, akkor a k”vetkez“ jelent‚st arr˘l kapjuk, hogy az USA-b˘l Angli ba tart˘ konvojok elleni t mad sban h ny tengeralattj r˘t vesztettnk (REPORTED SUB LOSSES), illetve az ellens‚g kĄs‚r“haj˘ib˘l (ESCORT) ‚s tehersz llĄt˘ib˘l (LEND LEASE) h nyat sikerlt elsllyesztennk. A harmadik jelent‚s sz˘l a k‚t‚lt– hadm–veletekr“l (vagy a TRANSFER-rel m s kik”t“be kld”tt haj˘kr˘l): ha a konvojunk valamilyen ellens‚ges j r“rbe tk”z”tt, akkor itt kapunk t j‚koztat st arr˘l, hogy h ny kĄs‚r“haj˘ (ESCORT) ‚s h ny k‚t‚lt– veszett oda (AMPH.) az ellens‚g vesztes‚ge ellen‚ben. A k‚t‚lt– hadm–veleteket a j t‚kban ink bb ne forszĄrozzuk, mert  ltal ban t”bbet vesztnk rajta, mint amennyit nyerhetnk. A sz”vets‚gesek viszont gyakran alkalmazz k ezt a t mad si form t: mihelyt megt madjuk G”r”gorsz got, elkezdik a csapatok  thaj˘z s t G”r”gorsz g d‚li r‚sz‚re, majd buzg˘n sz llĄtj k az ut np˘tl st nekik (el“sz”r Angli b˘l, majd az ‚szak-afrikai hadm–veletek befejez‚se ut n onnan is). Ha a F”ldk”zi-tenger nyugati ‚s keleti r‚sz‚n (E/W MED)  lland˘an  llom soztatunk 40-50 tengeralattj r˘t, akkor el‚g kellemetlen vesztes‚geket fogunk okozni nekik (ezek term‚szetesen csak a sz”vets‚gesek parancsainak v‚grehajt sakor jelennek meg). K‚s“bb ugyanez t”rt‚nik majd a franciaorsz gi partrasz ll si kĄs‚rleteikn‚l is... 5 Szt lingr d el“tt megt”rt a t mad s lendlete : 1944-ben STRATEGIC LAND COMBAT: Utolj ra k”vetkeznek a sz razf”ldi hadmozdulatok. El“sz”r a program felteszi a k”lt“i k‚rd‚st, hogy ˘hajtunk-e hangeffektusokat a csat khoz (pont olyan sz”rny–ek, mint maga a h borŁ...), azt n sorban elkezdenek l‚pni az egys‚gek. El“sz”r a megt madott szektor sz m t (ATTACK AREA) ‚s a t madott orsz g nev‚t l tjuk, majd a t‚rk‚p is a tetthelyre scrolloz ‚s megjelennek a szemben ll˘ csapatok. A jelent‚sben az ar nyp r (INITIAL ODDS) mutatja, hogy a t mad s milyen kezdeti es‚lyekkel indult meg. A 3:1 feletti ar nyok m r el‚g j˘nak sz mĄtanak (9:1 az res szektorn l), de a program ezenkĄvl m‚g figyelembe veszi a t madott szektor terepviszonyait, hely“rs‚g‚t ‚s : ha minket t madnak : a csatl˘s csapatok sz m t is, sz˘val ak r 5:1-es es‚lyn‚l is elakadhat a t mad s. A LENGTH jelzi, hogy h ny h‚tig tartott a csata, a TERRAIN pedig a terepet. A negyedik sorban l thatjuk, hogy melyik hadserege t mad (ha t”bb, akkor a hadseregek sz ma) ‚s h ny hadsereget. Az OUR/ENEMY LOSSES felirat jelzi a t mad˘/megt madott vesztes‚geit ‚s a WE ARE VICTORIOUS/OFFENSE HALTED valamelyike mutatja, hogy a t mad s sikeres volt-e vagy sem. Ha igen, akkor a t mad˘ sereg(ek) bel‚pnek a c‚lszektorba. A megt madott hadsereg 50-60% vesztes‚g felett felmorzsol˘dik vagy visszavonul a m”g”tte lev“ szektorba. Ha a t mad s elakadt, akkor a t mad˘ marad a kiindul si szektorban. T mad sban nem lehet hadsereget veszteni : j˘ kis vesztes‚geket szenvedni viszont igen, sz˘val t”rekedjnk arra, hogy lehet“leg t”bb er“s hadsereggel t madjunk. Egyn‚l t”bb hadsereget ink bb ne t madjunk meg, mert majdnem biztos, hogy a t mad s elakad ‚s a vesztes‚gnk az ellens‚g t”bbsz”r”se lesz. Ez a meg llapĄt s egy‚bk‚nt az ellens‚gre is vonatkozik, teh t egy 50-60-as er“ss‚g– hadseregnk egy 80-as hely“rs‚ggel meger“sĄtve, ak r t”bb k”r”n keresztl is kitarthat 4-5 ellens‚ges sereg ellen is (kl”n”sen, ha m‚g er“dĄtgetnk is egy kicsit). Mivel t mad skor nem tudjuk, hogy h ny sereggel  llunk szemben, c‚lszer– a kiv r sos taktik t alkalmazni: v rjuk meg, amĄg az ellens‚g t mad ‚s az “ l‚p‚s‚n‚l ugyanŁgy jelzi, hogy h ny hadsereggel pr˘b lkozik : Ągy kb. meg llapĄthatjuk h nyan vannak oda t. Ha a hadseregeknek t”bb t mad si c‚lpontot adtunk meg, akkor az ”sszes csapat el“sz”r az els“ l‚p‚st hajtja v‚gre, majd csak ut na k”vetkezik a m sodik. (!!!) T”bb l‚p‚sb“l  ll˘ offenzĄv n l nem  rt figyelni arra, hogy az els“ ‚s m sodik elfoglalt szektorokba is kldjnk csapatokat, kl”nben az ellens‚g a k”vetkez“ l‚p‚sben azonnal visszafoglalja ‚s elv gja az ut np˘tl st˘l az el“ret”r“ seregnket. UgyanĄgy figyeljnk arra is, hogy a t mad˘ hadsereg ne hagyjon lyukat maga m”g”tt a fronton (a csak csŁccsal ‚rintkez“ szektorok is t madhat˘k!), mert a sz mĄt˘g‚p nem bocs jtja meg az ilyen hib kat ‚s r”gt”n benyomul n‚h ny hadsereggel a h torsz gunkba (az ilyen hib k n lunk  ltal ban LOAD-dal v‚gz“dtek, mert a front ilyenkor majdnem biztosan ”sszeomlott). Ebb“l kifoly˘lag igyekezznk olyan szektorokba benyomulni, amellyel m‚g tov bbi 3-4-5 ellens‚ges szektor is szomsz‚dos, mert mĄg mi ezt egy hadsereggel is tarthatjuk, addig az ellens‚gnek 3-4-5 hadseregre van szks‚ge a front lez r s hoz ‚s Ągy sz‚tsz˘rja az er“it. 4 A strat‚giai helyzet usque  ttekinthetetlen... Miut n lezajlott a n‚met f‚l l‚p‚seinek v‚grehajt sa, egy ”sszesĄt“ t bl zatot kapunk a n‚met/sz”vets‚ges/orosz vesztes‚gekr“l, fegyvernemek ‚s azon bell alakulatok szerinti bont sban (a n‚metekn‚l a jelenlegi, ‚ves ‚s az ”sszes vesztes‚g is fel van tntetve). EzenkĄvl kapunk m‚g egy t bl zatot a n‚met ‚s csatl˘s hadseregekr“l is (ez ut˘bbiak csak akkor el‚rhet“k, amikor az orsz guk m r bel‚pett a h borŁba): az UT oszlop tartalmazza a hadsereg azonosĄt˘j t, a NAME a nev‚t, a STR az erej‚t (ezt a hadseregben lev“ alakulatok sz m b˘l sz molja ki a program), a STATUS ACTIVE/INACTIVE a st tusz t (a h borŁ kezdet‚n csak az els“ 6 aktĄv, CREATE ARMY menponttal  llĄtunk fel egy Łjat vagy megsemmisltet ism‚t, az EFF a hat‚konys g t (vagy mor lj t, ami n”velhet“ azzal, ha a hadsereggel nem t madunk). Ezut n k”vetkezik a m sik k‚t f‚l. M r volt sz˘ r˘la, hogy a sz”vets‚gesek l‚git mad sai csak sz˘rv nyosak. A flott juk l‚p‚seiben f“leg az Atlanti-˘ce non m szk l˘ RAIDER-einkre, illetve a tengeralattj r˘inkra vad szik. AzonkĄvl sz mos k‚t‚lt– t mad st (‚s az ut np˘tl sukat sz llĄt˘ konvojt) indĄtanak G”r”gorsz gban, szak-Afrik ban, majd a k‚s“bbiek folyam n Olaszorsz gban ‚s Franciaorsz gban (honnan van ennyi haj˘juk?!). Az oroszok abszolŁt nem haszn ltak ellennk strat‚giai l‚gier“t ‚s : mivel a Fekete-tengerre ‚s a Baltikumba nem nagyon kldtnk tengeralattj r˘kat : a flott juk is passzĄv maradt. A sz razf”ldi man“vereik hasonl˘k a mienk‚hez. Az ellenf‚l l‚p‚se ut n Łjabb ”sszesĄt“ t bl zat ‚rkezik a h rom szemben ll˘ hatalom vesztes‚geir“l. Ut np˘tl s: Miut n mind a h rom f‚l l‚p‚se lezajlott, k”vetkezik a n‚met f‚l ut np˘tl si f zisa. Az ut np˘tl st a termel‚s/kutat sn l (ld. k‚s“bb) be llĄtott param‚terek alapj n kapjuk meg, szint‚n fegyvernemekre bontva. Az ut np˘tl s kioszt sa hasonl˘ az eddig tapasztaltakhoz, sz˘val nem kell kl”n”sebben magyar zgatni: az ARMY/NAVY/AIR pontok v laszt sa ut n megkapjuk, hogy a fegyvernem egyes alakulatai mennyi ut np˘tl st kaptak, majd valamelyik alakulat  br j t v lasztva ki kell v lasztanunk azt a hadsereget, kik”t“t vagy l‚gib zist, ahova az ut np˘tl st ir nyĄtani akarjuk, ott pedig azt, hogy az ut np˘tl sb˘l mennyit akarunk otthagyni. A h torsz gt˘l elv gott egys‚geknek term‚szetesen nem adhatunk ut np˘tl st. Az ARMY pontban a hely“rs‚g (az els“) kioszt s n l nyilv nval˘an b rmelyik saj t szektorba kldhetjk az ut np˘tl st, a NAVY pont tengeralattj r˘k r‚sz‚n‚l elegend“ csak az ikonj t v lasztani. Ha valamelyik fegyvernem nem kapott ut np˘tl st, akkor NO REINFORCEMENTS AVAILABLE zenetet kapunk. Az ut np˘tl sb˘l mindig osszuk ki az ”sszeset, mert a program nem adja hozz  a megmaradt ut np˘tl st a k”vetkez“h”z! A csatl˘s  llamok seregeinek sajnos nem oszthatunk ut np˘tl st. K”rlbell ‚venk‚nt azonban ezek is kapnak valami er“sĄt‚st az anyaorsz gukt˘l, teh t ha kl”n”sebb vesztes‚geket nem szenvedtek vagy meger“dĄtett  ll sokban v‚dekeznek, akkor id“vel ezek is valamennyire meger“s”dhetnek. Termel‚s/kutat s: Minden ‚vben a WINTER id“szak ut n k”vetkez“ ut np˘tl si f zis ut n k”vetkezik a PRODUCTION/RESEARCH f zis, amelyben megadhatjuk, hogy az elk”vetkez“ ‚vben a gy raink milyen mennyis‚g– ut np˘tl st  llĄtsanak el“. A TNSFER PRODUCTION v laszt sa ut n a l‚gv‚delmi  gyŁkhoz ‚s a hely“rs‚gekhez hasonl˘ m˘don  ttelepĄthetjk a gy rainkat. M r volt sz˘ r˘la, hogy ezeket c‚lszer– N‚metorsz g bels“ terleteire ”sszpontosĄtani, mert Ągy a l‚gv‚delemmel hat‚konyabban v‚dhetjk “ket az ellens‚ges bomb z sok ellen. Valamelyik gy rat tartalmaz˘ szektort v lasztva megjelenik a szektorban lev“ gy rak sz ma, amelyeket  tpakolhatunk a megadott szektorba. Vigy zat, a c‚lszektorban nem l that˘ az Łjonnan  ttelepĄtett gy rak sz ma : ezek csak a k”vetkez“ l‚p‚sben kezdenek el az Łj helyk”n termelni (ez nagyobb  ttelepĄt‚sn‚l meg is l tszik az ut np˘tl s mennyis‚g‚n). A PRODUCTION/RESEARCH v laszt sa ut n k‚t Łjabb menpont jelenik meg, amelyek : b rmily meglep“ is : a PRODUCTION ‚s a RESEARCH n‚vre hallgatnak. Az el“bbivel a termel‚s nagys g t, az ut˘bbival a kutat s (vagy ink bb fejleszt‚s) tem‚t szab lyozzuk. Mindk‚t dolog h rom ”sszetev“b“l  ll ”ssze: a termel‚sben dolgoz˘k l‚tsz m b˘l (POP), a rendelkez‚sre  ll˘ nyersanyagb˘l (RAW) ‚s a gy rak sz m b˘l (IND). B rmilyen gy rt s vagy fejleszt‚s ezeket az ‚rt‚keket fogyasztja bizonyos mennyis‚gben (COST). Term‚szetesen a gy rt shoz/ kutat shoz az az ”sszes keznk”n lev“ szektor POP/IND/RAW ‚rt‚ke rendelkez‚sre  ll. A j t‚k sor n egy‚bk‚nt f“leg a nyersanyaghi nnyal lesz gondunk. A PRODUCTION r‚szben els“dlegesen fontos az ARMY r‚sz, azon bell is a gyalogs g, a sz llĄt˘j rm–vek ‚s a tankok, mert ezek szenvedik a legnagyobb vesztes‚geket a harcokban (1942-43 fel‚ m r nem  rt elkezdeni hely“rs‚geket is gy rtani ). A flott nak els“sorban tengeralattj r˘kat gy rtsunk (10-15 db), b r egy-k‚t hadihaj˘ sem fog meg rtani a tengereken elsllyesztett RAIDER-ek ut np˘tl s ra. A l‚gier“vel ugyan nem tŁl sok vizet zavarunk, de ha unalmas perceinkben bomb zgatunk, akkor gy rtsunk 10-15 bomb z˘t is (a vad szok szinte soha nem szenvednek vesztes‚geket). A V2 rak‚t k feltal l sa ut n ezt is elkezdhetnk gy rtani, de akkor viszont hagyjunk fel a bomb z˘kkal, mert a rak‚t k is ‚ppen el‚g rombol st visznek v‚gbe (a kett“ egytt pedig m r csak a hadsereg rov s ra ‚pĄthet“). A men utols˘ pontja (SPEC) k‚t egy‚b lehet“s‚get tartalmaz. Az els“ v laszt s val Łj gy rakat ‚pĄthetnk: a k”vetkez“ k”rben annyi IND ponttal lesz t”bb, mint amennyit itt megadunk (felt‚ve, ha k”zben nem nyernk/vesztnk gy rakat tartalmaz˘ szektorokat). A m sodik v laszt s val meger“dĄthetnk egy kiv lasztott szektort. Ez ugyan elfogyaszt egy tĄzest mindh rom param‚terb“l, de egy ilyen szektorban v‚dekez“ hadseregnket kiss‚ nehezen fogja kitŁrni onnan az ellens‚g... Az er“dĄt‚s pontosan egy ‚v mŁlva fog elk‚szlni, teh t : gondolva a holnapra : nem  rt m r 1942 v‚ge fel‚ elkezdeni az Atlanti Fal ‚pĄt‚s‚t. A RESEARCH ugyanazokat a menpontokat tartalmazza, mint a PRODUCTION, de ebben a fejleszt‚s tem‚t n”velhetjk. Minden fegyvernem alakulat nak megvan az adott ‚rt‚ke ‚s valamelyiket v lasztva azt a sz mot kell megadnunk, amennyivel ezt n”velni akarjuk. Azut n a program eld”nti, hogy ez sikerlt-e (SUCCESFUL) vagy sem (FAILED) : de mindenk‚ppen fogynak a POP/IND/RAW param‚terek. A PRODUCTION-r‚szben megadott ‚rt‚k csak viszonylagos, a fejleszt‚s teme szab lyozza a gyakorlati termel‚st. P‚ld ul: a PRODUCTION-n‚l a gyalogs gn l 40 k”rli ‚rt‚ket megadva, 40 gyalogs got kapunk a k”vetkez“ ‚vben ut np˘tl snak, ha a RESEARCH ‚rt‚ke 1; ha viszont a RESEARCH m r 3 vagy 4, akkor a gyakorlati ut np˘tl s 80-90 k”rl lesz. A V2 rak‚t t p‚ld ul csak 6-os RESEARCH-szinttel lehet elkezdeni gy rtani (b r a program '44 el“tt nem engedi addig emelni). A fejleszt‚s mindenk‚ppen lutri, de ha bej”n, akkor gym”lcs”z“ (ha meg nem, akkor elpazaroltunk egy csom˘ gy rt si kapacit st...) Ez lenne a program  ltal k”vetett menetrend. A j t‚k a kezd‚si id“pontt˘l fggetlenl 1945 tavasz ig tart: ha eddig a n‚met f‚l nem bukott volna bele a hadm–veleteibe, akkor ”v‚ a gy“zelem : egy‚bk‚nt a sz”vets‚gesek gy“ztek. V‚gezetl n‚h ny megszĄvlelend“ j˘tan cs azoknak, akik a h borŁ kezdet‚t“l j tszanak egyedl: -A h borŁ kezdet‚n Lengyelorsz got ugyan egyetlen l‚p‚ssel le lehet rohanni, de ez semmik‚ppen sem c‚lszer–: ak rcsak a t”rt‚nelemben, a Szovjetuni˘ azonnal annekt lja a balti  llamokat ‚s Lengyelorsz g mindazon keleti r‚szeit, ahol nem  llnak n‚met hadseregek. Mivel a nyugati fronton a sz”vets‚gesek mindaddig nem t madnak, amĄg mi r juk nem rontunk, c‚lszer– az ott  ll˘ egyetlen hadoszt lyt is Lengyelorsz gba kldeni ‚s az els“ k”rben a rendelkez‚sre  ll˘ hat hadsereg k”zl csak kett“vel t madni ‚s n‚gy hadsereggel el“renyomulni a Baltikumban ‚s Lengyelorsz gban a szovjet hat rig. Egy a k‚s“bbiekben sokkal kedvez“bb pozĄci˘b˘l kezdhetjk meg a Szovjetuni˘ elleni offenzĄv t. -N‚metorsz g ugyan 1940 elej‚n bekebelezte Norv‚gi t, de a j t‚kban ezt a k‚t‚lt– hadm–veletet ink bb hagyjuk ki az ‚letnkb“l, mert sokkal t”bbet vesztnk rajta, mint amennyit nyerhetnk. -Miut n Lengyelorsz g megadta mag t, minden er“vel Franciaorsz g ellen fordulhatunk, amit folyamatos t mad ssal 3 k”r alatt sim n legy“zhetnk. A t mad s megkezd‚sekor egy fst alatt elfoglalhatjuk a Benelux- llamokat is. A nyugat-eur˘pai gy“zelem ut n azonnal kezdjk meg a francia tengerparton l‚v“ szektorok meger“sĄt‚s‚t a N‚metorsz g terlet‚n lev“ hely“rs‚gek  tcsoportosĄt s val, mert a v‚dtelen szektorokban  lland˘ sz”vets‚ges partrasz ll sra sz mĄthatunk. -A k”z‚p-eur˘pai  llamokat (Magyarorsz g, Bulg ria, Rom nia) teljesen felesleges megt madni, mert id“vel “k is bel‚pnek a h borŁba ‚s automatikusan a sz”vets‚geseink lesznek. Ha megt madn nk, akkor azonnal szovjet ‚rdekterlett‚ v lnak ‚s az orosz csapatok bevonulnak a terletkre (tov bb  elvesztjk leend“ hadseregeiket is). Magyarorsz g ‚s Bulg ria '41 tavasz n l‚p be a h borŁba 1-1 nagyon gyenge hadsereggel, Rom nia '41 nyar n 2 szint‚n gyenge hadsereggel. Mivel a csatl˘s seregeket nem tudjuk ut np˘tl ssal ell tni, c‚lszer– ezeket nem t mad sra, hanem az elfoglalt terleteken a hely“rs‚g meger“sĄt‚s‚re, v‚dekez‚sre bevetni. '41 nyar n a finnek is bel‚pnek a h borŁba: itt csoportosĄtsuk  t az ”sszes finn hely“rs‚get a szovjet-finn hat rszektorba (s“t, lehet“leg egy PRODUCTION-f zisba ‚pĄtsnk is er“dĄtm‚nyt ide), de ne t madjunk velk, mert nagyon gyorsan felmorzsol˘dik a gyenge hadseregk. A szovjetek amŁgy is folyamatosan t madni fogj k ezt a szektort ‚s itt lek”thetnk 2-3 hadseregket is. -Olaszorsz g '40 tavasz n fog bel‚pni a h borŁba ‚s ezzel megnyĄlik az ‚szak-afrikai front is. Itt is c‚lszer– passzivit sba vonulni: az ‚szak-afrikai olasz hadsereget hagyjuk ott, ahol  ll (ne t madjunk vele!) ‚s a t”bbi szektorb˘l csoportosĄtsuk  t a hely“rs‚geket ide. Ha a hely“rs‚get 99-ig n”veljk ‚s nem pocs‚koljuk el az olasz hadsereget felesleges t mad sokkal, akkor a k‚s“bbi sz”vets‚ges partrasz ll s ut n ez az egy hadsereg 3-4 p nc‚loshadsereget eg‚szen a h borŁ v‚g‚ig le fog k”tni! Az Olaszorsz gban rendelkez‚sre  ll˘ 2 hadsereggel k”nny–szerrel elfoglalhatjuk Jugoszl vi t ‚s G”r”gorsz got. Ez al˘l kiv‚tel a G”r”gorsz g legd‚libb r‚sz‚n lev“ szektor, ahol er“s angol hadseregek  llom soznak: ezeket ugyan : n‚met segĄts‚ggel : kiverhetjk innen, de teljesen felesleges, mivel nemsok ra Łgyis megpr˘b lnak ism‚t partrasz llni. A legjobb megold s az, ha a d‚li szektor felett a k‚t olasz hadsereggel meg llunk, a hely“rs‚get 99-re felt”ltjk ‚s valamilyen PRODUCTION-f zisban itt is er“dĄtett vonalat hozunk l‚tre. A sz”vets‚gesek ugyan folyamatosan t madni fognak, de itt sohasem fognak  tt”rni. Valamikor '43-ban megpr˘b lnak a h tunkban is partrasz llni, teh t nem  rt az egyik olasz hadoszt lyt visszavonni ‚s itt is meger“dĄtett  ll st l‚trehozni. -A Szovjetuni˘t nem musz j az eredeti forgat˘k”nyv szerint (41 nyar n) megt madni: csak akkor t madjunk, ha a rendelkez‚sre  ll˘ hadseregeink m r el‚g er“sek (45-50 STR ‚rt‚k m r el‚g j˘nak sz mĄt), tov bb  igyekezznk min‚l t”bb Łj hadsereget fel llĄtani. A szovjet fronton fokozottan ‚rv‚nyes az a meg llapĄt s, hogy mindig nagy tŁler“vel t madjunk ‚s a kl”nb”z“ szektorok elfoglal s val lehet“leg Łgy alakĄtsuk a frontot, hogy az oroszok k‚nytelenek legyenek az er“iket min‚l jobban sz‚ttagolni : Ągy k”nnyebb lesz az  tt”r‚s. -A lengyel ‚s a jugoszl v szektorokban '42-t“l folyamatosan sz mĄthatunk partiz nl zad sokra. Ha a l zad˘ szektorban nincs hely“rs‚g, akkor a szektor azonnal a partiz nok kez‚re kerl. Az ilyen partiz nl zad sok lever‚s‚re nincs kl”n”sebb hader“re szks‚g: a partiz nok 30-40 gyalogoshadoszt llyal harcolnak, teh t egy k”zepes erej– hadsereggel is vill mgyorsan sz‚tverhetjk “ket. -Nyugat-Eur˘p ban legal bb k‚t (de ink bb h rom) hadsereget  llom soztassunk a partrasz ll si kĄs‚rletek visszaver‚s‚re. Egyr‚szt lehet“leg t”ltsk maximumra az ‚szaki tengerparti s von lev“ hely“rs‚geket, m sr‚szt kldjnk min‚l t”bb tengeralattj r˘t az szaki-tengerre (N. SEA). A partrasz ll si kĄs‚rletek leggyakrabban Hollandia, Belgium ‚s a Franciaorsz g ‚szaknyugati r‚sz‚n lev“ Bretagne-ban v rhat˘k. -A t”bbi meg a j t‚kos dolga... Aki a STORM ACROSS EUROPE el“tt m‚g nem j tszott hagyom nyos strat‚giai j t‚kkal, az eg‚sz biztosan nem ett“l a programt˘l fogja megkedvelni a strat‚gi kat. A meglehet“sen purit n grafikai kivitelez‚s enyhe 'Spectrum-like' kin‚zetet k”lcs”n”z a SAE-nak (egy‚bk‚nt Spectrumon is teljesen ugyanilyen a j t‚k), b r egy strat‚gia alapvet“en nem is a l tv nyra, hanem mag ra a j t‚kra ‚pl. A menk fel‚pĄt‚s‚vel sikerlt a lehet“ legjobban tŁlbonyolĄtani ‚s ez ltal lelassĄtani a j t‚k kezel‚s‚t : sokkal egyszer–bb lett volna az eg‚szet egy pull-down menrendszerrel megoldani. Az  lland˘ t”lt”get‚s m‚g tov bb lassĄtja a m–sort. A kateg˘ria rajong˘i azonban eg‚sz biztosan nehezen tudnak majd (tudtak?) elszakadni a monitor el“l, mert a j t‚k a lehet“ legbonyolultabban, a legt”bb param‚ter figyelembev‚tel‚vel dolgozza fel a vil gt”rt‚nelem egyik legizgalmasabb fejezet‚t. A SCENARIO BUILDER-r‚szek segĄts‚g‚vel eg‚szen ‚rdekes harchelyzeteket gener lhatunk magunknak, viszont a haszn latuk : szerintnk : alapvet“en a csal s kateg˘ri ba tartozik, teh t ink bb nem foglalkoztunk velk. Tapasztalataink szerint a re lis er“viszonyokat az tkr”zte a legjobban, ha a n‚met f‚ln‚l az ”sszes kezd“param‚tert 9-re, a sz”vets‚gesekn‚l 7-re, a szovjetekn‚l pedig 5-re  llĄtottuk. Az izgalmas ‚s hosszan tart˘ j t‚kkal szemben m‚g felt‚tlenl meg kell emlĄtennk egy negatĄvumot is: a program meglehet“sen bizonytalan ‚s kl”n”sen a j t‚k ll s bet”lt‚s‚n‚l, valamint a COMBAT-f zisokban hajlamos a kifagy sra. Ett“l fggetlenl ez az egyik legjobb strat‚gia, amihez 64-en szerencs‚nk volt. Csak ne lenne ilyen ronda!...