5th FLEET Az el“z“ sz mban tett Szt lingr d k”rny‚ki turn‚ ut n most egy m sik strat‚gi ban fogunk jeleskedni, ami a v ltozatoss g kedv‚‚rt szint‚n egy t bl s j t‚k sz mĄt˘g‚pes adapt ci˘ja, ‚s - ugyancsak a v ltozatoss g kedv‚‚rt - az Avalon Hill sz rnyai alatt jelent meg. A 5TH FLEET a jelenben j tsz˘dik ‚s az Egyeslt Allamok 5. flott j t fogjuk kommandĄrozni benne. az 5. flotta hadm–veleti terlete az Indiai-˘ce n t‚rs‚ge, amelyben hemzsegnek az olyan orsz gok, ahol nem divat az ,I love Uncle Sam"-feliratŁ p˘l˘k viselete. Ezek az eredeti t bl s j t‚k megjelen‚sekor (1983) szovjet ‚rdekszf‚r ba tartoztak. A nagy szovjet Misa mack˘ az˘ta szerencs‚sen kiszenvedett ‚s sz‚thullott, Ągy teh t a szerz“k a fiktĄv hadm–veleteket kicsit  tdolgozt k a jelenkor politikai aktualit sainak fggv‚ny‚ben: a jenkiellenes orsz gok a saj t szak llukra t‚nykednek (a mohamed nok r”gt”n a Pr˘f‚ta szak ll ra is), de term‚szetesen nem hi nyozhat az ellenfelek sor b˘l a Szovjetuni˘ legnagyobb ut˘d llama, Oroszorsz g sem, ami szeretn‚ vissza llĄtani a j˘ ‚des anyj nak vil ghatalmi pozĄci˘it, teh t lelkesen t mogatja egykori csatl˘sainak flottam–veleteit. Az ,intro"-nak aligha nevezhet“ r”vid el“j t‚k ut n a v‚delembe cs”ppennk, majd miut n strat‚giai  tt”r‚st hajtottunk v‚gre a hadm–veleti m‚lys‚g‚be, a kontrollszob ban tal ljuk magunkat. A SYSTEM CONFIG-n‚l modem- ‚s hangk rtya param‚tereket  llĄthatunk ( tviteli sebess‚g, portcĄm, telefonsz m, IRQ stb.), a TACTICAL REFERENCE-n‚l pedig megn‚zhetjk a j t‚kban szerepl“ ”sszes l‚gi-, felszĄni- ‚s tengeralattj r˘ egys‚g t”m”r technikai leĄr s t. (Aki t”bb r‚szletre v gyna ez gyben, kedv‚re elmazsol zgathat a j t‚khoz adott kis 100 oldalas k”nyvecsk‚ben.) A SCENARIOS ponttal indĄtjuk a j t‚kot. Fell l tjuk az 5. flotta m–veleti terlet‚nek szektorokra osztott t‚rk‚p‚t, alatta pedig az aktu lis hadm–velet leĄr s t. az ablak melletti gombra clickelve v laszthatunk a tĄz scenaroi k”zl, amelyek bonyolults gi sorrendben k”vetik egym st: az els“ ide lis edz“p lya, mert mind”sssze ”t k”r, csek‚ly sz mŁ r‚sztvev“vel (f‚l ˘ra alatt le lehet zavarni), nagyobb z–r”k kedvel“i pedig v lassz k a The Indian Ocean Wart, ahol 17 orsz g haditenger‚szete ront boldogan egym sra vagy 30 k”r erej‚ig, ‚s ez eltart egy j˘ p r ˘r ig. (Ut˘bbiban egy‚bk‚nt olyan tengeri nagyhatalmakkal m‚rhetjk ”ssze az amerikai ‚s sz”vets‚ges orsz gok haderej‚t, mint mondjuk Jemen vagy Eti˘pia...) (Nocsak. Ez igen figyelemrem‚lt˘ kihĄv s - CoVboy) A hadm–veletek leĄr s val nem foglalkozom, mert a program igen nagy r‚szletess‚ggel jelzi az adott konfliktus kirobban s nak k”rlm‚nyeit, a r‚sztvev“ csapatokat ‚s a k‚t f‚l hadm–veleti c‚ljait. A jobb oldalon PLAYER 1-n‚l  llĄtjuk be, hogy melyik felet akarjuk ir nyĄtani (GREEN a jenkik), PLAYER 2-n‚l pedig azt, hogy a sz mĄt˘g‚p vagy egy ismer“snk ellen j tszunk helyben illetve emailen keresztl. Az AI LEVEL ‚s az AGGRESSION tulajdonk‚ppen a neh‚zs‚gei fokozatot  llĄtja, a MISSION PARAMETERS meg azt jelenti, hogy a v lasztott scenario mennyire bonyolult, illetve h ny k”rb“l fog  llni. A WEAX gombot bekapcsolva k‚rhetjk, hogy a kldet‚sben legyen-e az id“j r s a mozg st illetve a harcokat befoly sol˘ t‚nyez“. A COMMIT haszn lat val n‚met l nyokat hĄvhatunk magunkkal vagy a hadm–veletet indĄtjuk. (M‚g nem tudom melyik, legjobb lesz, ha kipr˘b lj tok mindkett“t...) Harc szati t‚rk‚p (OPS Display) A legnagyobb r‚sz‚t a j t‚kk‚perny“ foglalja el, ahol az egys‚geinket mozgathatjuk, az ikonokkal pedig kl”nb”z“ zemm˘dok k”z”tt v logathatunk. Hadm–veleti k‚perny“ (STRATEGIC DISPLAY): Itt l tjuk a teljes Indiai-˘ce ni hadm–veleti terlete szektorokra osztott t‚rk‚p‚t: piros pontok jelzik az oroszok felderĄtett, z”ld pedig az amerikai sz”vets‚gesek egys‚geit, a szrk‚k pedig az azonosĄtatlanokat. A fels“ sorban lev“ gombokkal  llĄthatjuk, hogy melyik fegyvernemek egys‚geit mutassa a t‚rk‚p (SURFACE SHIPS: haj˘k, SUBMARINES: tengeralattj r˘k, AIRCRAFT: l‚gier“). Az AIR MISSIONS-t v lasztva a szektorokban jelens‚g aktĄv strat‚giai l‚gi bevezet‚seket l thatjuk (piros: harci “rj rat, z”ld: elfog s, s rga: felderĄt‚s ld. k‚s“bb). A WEAX id“j r sjelent‚st ad, ha az OPTIONS-menben nem kapcsoljuk be, akkor nyilv n mindenhol st a nap. Az OPS DISPLAY-re visszat‚rnk a harc szati t‚rk‚pre. Az info ablakban az aktu lis egys‚g k‚p‚t l tjuk, a t‚rk‚pen clickelgetve lehet v logatni k”z”ttk. A k‚perny“ jobb oldal n az adott fegyvernem sz”vets‚ges (FRIENDLY) ‚s ellens‚ge (HOSTILE) egys‚geinek list j t l tjuk - m r legal bbis azokat, amelyeknek pozĄci˘ja jelenleg ismert. Valamelyiket innen v lasztva, a villog˘ pont mutatja a tart˘zkod si hely‚t, az info ablak pedig a tĄpus t. CsoportosĄt s (TACTICAL DISPLAY): A j t‚kban lehet“s‚g van a felszĄni egys‚geinket egy csap sm‚r“ egys‚gk‚nt vagy csoportk‚nt mozgatni (Task Force/Group/Stack - az elnevez‚s a hadihaj˘k sz m t˘l fgg), de egy‚bk‚nt a hadihaj˘k  ltal ban ilyenekbe vannak szervezve m r a hadm–veletek elej‚n is. Egy ilyen csoportnak t”bb el“nye ‚s h tr nya is van: amĄg fel nem osztjuk, egytt lehet mozgatni “ket (ha mondjuk egy ilyen csoporttal hajkur szunk k‚t tengeralattj r˘t, akkor mondjuk ez nem kimondott el“ny), egytt v‚dekeznek a t mad sok ellen (elektronikai zavar s, l‚gv‚delem stb.) - viszont a haj˘kat eltal lhatj k olyan elt‚rĄtett rak‚t k vagy torped˘k, amiket tulajdonk‚ppen nem is r juk l“ttek ki. A hadm–veletek elej‚n m r megszervezett taktikai egys‚geknek van egy vez‚rhaj˘juk. Ez nincs kl”n megjel”lve, de  ltal ban a csoport legnagyobb haj˘ja (anyahaj˘, csatahaj˘ vagy cirk l˘, de lehet csapatsz llĄt˘ is). El‚g nagy marhas g, de ha ezt a haj˘t az ellens‚g elsllyeszti, akkor a program a csoport ”sszes tagj t elpusztultnak tekinti. Az infoablakban l tjuk az aktu lis haj˘t, alatta pedig azoknak a haj˘knak a list j t, amelyek ”n ll˘an man“vereznek (VESSELS) ‚s a csoportok‚t (GROUPS). Az ut˘bbiak list j b˘l kiv lasztva valamelyiket, a k‚perny“n megjelenik a csoport hadrendje ( ltal ban a k”zep‚n  ll˘ a vez‚rhaj˘). A DISBAND gombbal a csoportot feloszlathatjuk ‚s a tagjai  tkerlnek a VESSELS-list ba. Ha csak egy haj˘t akarunk kivenni a csoportb˘l, akkor mozgassuk  t a lista feletti k‚k hatsz”gbe. Csoportot szervezni Łgy tudunk, ha a VESSELS-list b˘l kiv lasztjuk a kĄv nt haj˘(ka)t ‚s a lista feletti k‚k hatsz”gb“l  tmozgatjuk a k‚perny“re, a kĄv nt pozĄci˘ba, majd a FORM gombot v lasztjuk. Ugyanezzel a m˘dszerrel term‚szetesen a hadrend fel ll s t is m˘dosĄthatjuk, vagy ak r k‚t csoportot is  tszervezhetnk eggy‚. Ugyancsak ezt a k‚perny“t kell majd haszn lnunk, ha tengeri/kik”t“i ut np˘tl st (Replenish) akarunk v‚grehajtani, vagy ki akarunk k”tni (Dock), de err“l majd k‚s“bb. Opci˘k (OPTIONS): A MUSIC ‚s a SOUND FX a hangok ki/bekapcsol sa, az ANIMATION pedig a harcok k”z”tti kis anim ci˘kat enged‚lyezi. A HEX GRID a t‚rk‚p hatsz”gekre (pozĄci˘kra) oszt s t kapcsolja ki/be. Ezt nem  rt az elej‚n bekapcsolni, mert a kl”nf‚le fegyverek hat˘t vols g ilyen pozĄci˘kban van megadva. Strat‚gia l‚gibevet‚sek (AIR MISSIONS): A l‚gi csapatainkat k‚t m˘don vethetjk be: egyr‚szt taktikai (ld. k‚s“bb, a l‚gier“n‚l), egy megadott c‚lpont ellen ir nyul˘, m sr‚szt pedig strat‚giai (egy szektorra vonatkoz˘) hadm–veletekben. Ut˘bbiak a strat‚giai t‚rk‚pen adhat˘k meg, miut n kiv lasztottunk egy b zist. B zis lehet egy anyahaj˘ vagy egy repl“t‚r, de ut˘bbiakr˘l csak akkor lehet g‚pet indĄtani, ha s‚rtetlen. (Tal n ez az oka annak, hogy az ellenf‚l kedvenc sz˘rakoz sa, hogy r”gt”n az els“ l‚p‚sben lebomb zza legfontosabb repl“tereinket. Ha nem pusztul el az Łjabb t mad sok alatt, ‚s a rong l˘d s csak csek‚ly, akkor n‚h ny k”r”n bell Łjra haszn lhatjuk az ott lev“ g‚peket.) Ha a l‚gi f zisban vagyunk, akkor v lasszuk az AIR MISSIONS billenty–t (ez nyilv n csak akkor haszn lhat˘, ha a l‚gi csapatokkal l‚pnk), majd a k‚perny“ jobb oldal n megjelenik a b zison lev“ g‚pek list ja (a szĄnek mutatj k, ha valamelyik ‚ppen bevet‚sen van), fell a g‚ptĄpus, alul pedig a b zis k‚pe. A strat‚giai l‚gi bevet‚seknek h rom tĄpusa van, amelyeket a fels“ r‚szen lev“ gombok segĄts‚g‚vel lehet k‚rni a g‚ptĄpus fggv‚ny‚ben (egy bomb z˘t p‚ld ul nem vethetnk be elfog˘ vad szk‚nt): CAP: Combat Air Patrol, harci “rj rat. Az egys‚g a b zis felett “rj ratozik, Ągy ha azt l‚git mad s ‚ri, akkor a t mad˘t visszaverik, vesztes‚geket szenved vagy teljesen megsemmisĄtik. A k‚perny“ jobb als˘ sark ban lev“ ablakban (TOTAL CAP AA) egy numerikus ‚rt‚k mutatja az “rj rat erej‚t. INTERCEPT: Elfog s. Ki kell jel”lni egy szektort c‚lpontnak (mivel erre a feladatra csak r”vid hat˘t vols gŁ vad szg‚pek alkalmasak, ez  ltal ban az a szektor, amiben a b zis van), ahol a vad szsz zad megt mad minden strat‚giai felderĄt‚sre, illetve taktikai hadm–veletre bevetett ellens‚ges g‚pet. RECON: FelderĄt‚s. Az ellens‚gnek nem l tjuk azon egys‚geit, amelyeknek nem tart˘zkodunk a k”zvetlen k”zel‚ben (6-8 pozĄci˘). A felderĄt“ bevet‚sekkel tudunk inform l˘dni egy szektorban tart˘zkod˘ haj˘kr˘l. Ha valamelyik szektorban ilyet hajtunk v‚gre, akkor a t‚rk‚pen a k”vetkez“ k”rben megjelennek a m‚g ismeretlen ellens‚ges er“k, illetve az azonosĄthatatlan (szrke) c‚lpontok. A felderĄt“ bevet‚s azonban el‚g vesz‚lyes j t‚k, mert ha fedezet n‚lkl kldnk el egy g‚pet felderĄt‚sre, ekkor azt el“bb-ut˘bb le fogj k szedni az ellens‚ge vad szai. C‚lszer– teh t a felderĄt“k mell‚ egy vad szsz zadot is elfog sra kldeni az adott szektorba - ha tehetjk. Megjegyz‚s: Ha egy sz zadot strat‚giai bevet‚sre kldnk, akkor ez a parancs h rom k”r”n  t ‚rv‚nyben marad (nem kldhetjk m s bevet‚sre), ut na pedig automatikusan visszat‚r a b zis ra. T mad s (ATTACK): Ezt a gombot benyomva adunk parancsot t mad sra egy egys‚gnknek. Ha ezut n egy olyan pozĄci˘ra clickelnk, amelyben ellens‚ges egys‚g tart˘zkodik, megjelenik a harci k‚perny“, ahol kiv laszthatjuk a megfelel“ fegyvert (ld. k‚s“bb). F zisjelz“: A h rom kl”nb”z“ fegyvernemeknek kiadott parancsok egyenk‚nt k‚t f zisra lettek bontva. Itt z”ld alapon l tjuk az ‚ppen l‚p“ fegyvernem  br j t, a MOVE ‚s COMBAT pedig azt jelzi, hogy mozg si vagy t mad si f zisban vagyunk. Kisebb hadm–veletekn‚l a z”ld  br ra clickelve a program automatikusan  tv lt a k”vetkez“ egys‚gre, de nagyobbakn l erre nem igaz n mutat sok hajland˘s got. Infoablak: Itt k‚t dolog is l tszik: a kl”nb”z“ fegyvernemek l‚p‚se k”z”tt az itt lev“  br kkal v lasztjuk ki, hogy melyik fegyvernemmel akarunk legk”zelebb l‚pni (a z”lddel m r l‚ptnk), illetve PASS-t v lasztva passzolhatunk. Az ellenf‚l  ltal ban megv rja, mĄg l‚pnk mind a h rom fegyvernemmel, ‚s csak azut n kezdi mozgatni a saj tjait, de n‚ha el“fordul, hogy azonnal l‚p “ is valamelyik fegyvernemmel. Ha valamelyik fegyvernem l‚p‚se k”zben vagyunk, akkor az aktu lis egys‚g (vagy ink bb objektum, mert itt van a kik”t“k ‚s repl“terek k‚pe is) infoit l thatjuk itt egy k‚pen, az al bbiak szerint: CsoportosĄt sok (TF/TG/Stack): Itt csak a csoportra jellemz“  br t, illetve a csoport sz m t l tjuk. Ha meg akarjuk n‚zni a csoport egyes haj˘it, akkor jobb clickkel kell v lasztanunk a csoportot, ‚s ezut n bal clickkel lapozgathatunk az egys‚gek k”z”tt. Egyes egys‚gek: A jobb fels“ sarokban az zemben tart˘ orsz g z szlaja, a bal fels“ sarokban az egys‚g nemzetis‚g‚nek r”vidĄt‚se (repl“g‚pekn‚l a feladatk”r r”vidĄt‚se is). K”z‚pen az egys‚g sziluettje, ha m r megrong l˘dott, akkor a sziluett ,‚g". Anyahaj˘k sziluettje felett egy s rga k”r jelzi, ha valamelyik repl“egys‚g‚t harci “rj ratra (CAP) kldtk, azaz a b zis t v‚delmezi. Amerikai rombol˘kn l, cirk l˘kn l vagy tengeralattj r˘kn l egy szrke jel mutatja, ha az egys‚gre cirk l˘rak‚ta van telepĄtve. A sziluett alatt s rg val l tjuk az egys‚g nev‚t, alatta pedig az egys‚g besorol s t, r”vidĄtve (a r”vidĄt‚sek jelent‚s‚t ld. a leĄr s v‚g‚n). Repl“g‚pekn‚l az als˘ k‚t sorban a repl“egys‚g sz ma, illetve tĄpusa tal lhat˘. Repl“terek ‚s kik”t“k: itt a jel”l‚sek hasonl˘ak az egys‚gekhez, de a bal fels“ sarokban m‚g k‚t sz m mutatja, hogy meg van-e rong lva (0 ‚p, -1 ‚s -3 k”z”tt haszn lhatatlan, -4 megsemmislt), illetve mekkora forgalmat k‚pes bonyolĄtani. Repl“terekn‚l az anyahaj˘khoz hasonl˘an egy s rga k”r mutatja, ha egy itt telepĄtett l‚gi egys‚get CAP-bevet‚sre kldtnk. Az infoablakban tal ljuk m‚g az egys‚gek zemanyagszintj‚nek kijelz‚s‚t is (FUEL). Ennek csak a hosszabb scenariokn l van jelent“s‚ge, a p˘tl sr˘l majd k‚s“bb sz˘lok. Az zemanyagszint alatt m‚g van k‚t ikon: az els“ csak a tengeralattj r˘kn l jelenik meg (v laszt s ra az egys‚g lemerl), a m sik pedig egy sz mĄt˘g‚p (ezt v lasztva a program fog l‚pni az egys‚ggel, hacsak nem adunk kl”n parancsot neki). Ha az infoablakban lev“ k‚pre clickelnk, akkor ugyanŁgy, mint indĄt skor a REFERENCE-n‚l, megjelenik a tĄpus technikai leĄr sa, tov bb  m‚g n‚h ny plusz info, ami az adott j t‚kra vonatkozik. A bal oldalon lev“ ‚rt‚kek magyar zata: mennyit tud l‚pni (Max Speed), er“ (Defense), l‚gv‚delem (AAW), tengeralattj r˘ elh rĄt s (ASW), felszĄni ‚szlelhet“s‚g (Surface Detect), tz‚rs‚gi er“ (Gunnery), h ny pontot ‚r a kil”v‚se (Victory Pt). A jobb oldalon l that˘ az egys‚gre telepĄtett fegyverzet: els“dleges ‚s m sodlagos felszĄn-felszĄn (SSM1 ‚s SSM2) illetve a cirk l˘ rak‚t k (CM) tĄpusa, mennyis‚ge (QTY) ‚s hat˘t vols ga (Range), tov bb  a torped˘k sz ma (Torpedos). Repl“g‚pekn‚l a Range a hat˘t vols g, az Anti Air a l‚gi c‚lpontok elleni er“, az ASW a tengeralattj r˘k elleni fegyverzet, a Bombing pedig a bomb z˘bevet‚s erej‚t jel”li. Nyilv nval˘, ha valahol null s ‚rt‚k  ll, akkor az egys‚g az adott feladatra nem haszn lhat˘. V‚grehajt s (EXECUTE): A MOVE-f zisban kiadott mozg si-, illetve az ATTACK-f zisban kiadott t mad si parancsok v‚grehajt sa. A MOVE-f zisban is lehet ATTACK-parancsot kiadni, ‚s azt m‚g a t”bbi mozg si paranccsal egytt v‚grehajtja - de ezzel az egys‚ggel a t mad si f zisban m r sem t madni, sem l‚pni nem lehet. Ezzel viszont lehet trkk”zni: ha l“t volon bell vagyunk egy n‚gy haj˘b˘l  ll˘ csoporttal, akkor kett“nek kiadhatunk t mad si parancsot a mozg si f zisban, majd a m sik kett“vel csak akkor t madjuk ugyanazt a c‚lpontot a t mad si f zisban, ha az m‚g szks‚ges. Ir nyt–: A t‚rk‚pet lehet kb. egy k‚perny“nyit scrolloztatni vele. Ha a k”zep‚re clickelnk, akkor az ‚ppen aktu lis egys‚get hozza a k‚perny“ k”zep‚re. KicsinyĄtett t‚rk‚p: A v”r”s keret mutatja a j t‚kt‚rben lev“ r‚szt, m shov  clickelve pedig gyorsan  tv lthatunk a t‚rk‚p egy m s terlet‚re. Gy“zelmi es‚lyek: Ak rcsak a STALINGRAD-n l itt is gy“zelmi pontok alapj n d”nti el a program, hogy ki lesz a gy“ztes. Gy“zelmi pontokat egys‚gek, kik”t“k vagy repl“terek megsemmisĄt‚s‚vel szerezhetnk. Egyes scenariokban az egyik f‚l m r eleve el“nnyel indul, az utols˘ban p‚ld ul az orosz f‚lnek azonnal 195 pont el“nye van. Az utols˘k”rben r‚szletes kimutat st is kapunk a megszerzett pontokr˘l, de a pontokra clickelve a j t‚k k”zben is b rmikor megn‚zhetjk, hogy h ny pontot szereztnk ellens‚ge haj˘k, tengeralattj r˘k, repl“g‚pek, repterek ‚s kik”t“k megsemmisĄt‚s‚vel, illetve megrong l s val, tov bb  az el‚rt strat‚giai pontok‚rt. ez ut˘bbiak arra vonatkoznak, hogy egyes kldet‚sekben a hadihaj˘k szerepe nem csak az ellens‚ges c‚lpontok megsemmisĄt‚s‚re vonatkozik, hanem arra is, hogy a nem-hadihaj˘kat biztons gosan el kell kĄs‚rnik a scenario leĄr s ban megadott c‚lpontokhoz (a felt”lt”tt tankhaj˘kat (FT) a t‚rk‚p keleti r‚sz‚n tal lhat˘ Malakkai-szorosban (Strait of Malacca) lev“ k‚t feh‚r csillagig, az res tankereket (ET) valamelyik kuvaiti kik”t“be stb.). Az alul tal lhat˘ SAVE ‚s QUIT haszn lat t tal n nem kell magyar zni. Megjegyzend“, hogy ment‚sn‚l az aktu lis  llapot mindig fellĄrja az utols˘t, ‚s ha van mentett  ll s az adott scenarioban, akkor egy hadm–velet indĄt s n l a program mindig megk‚rdezi, hogy Łjat akarunk-e kezdeni, vagy a kimentett  ll st akarjuk-e folytatni. Az egys‚gek mozgat sa Ha valamelyik fegyvernemnk mozg si f zis ban vagyunk, akkor valamelyik egys‚gnkre clickelve, lenyomott gombba  trakhatjuk a kĄv nt c‚lpontba. Ha egy pozĄci˘ban t”bb ”n ll˘an mozg˘ egys‚g is van (a csoportok mozgat s szempontj b˘l egy egys‚gnek sz mĄtanak, mert egytt mozognak), akkor bal clickkel v laszthatunk k”z”ttk. A haj˘k ‚s tengeralattj r˘k hat˘t vols ga 3-6 pozĄci˘, de ha m r megrong l˘dnak, akkor csak 1. Az Łj c‚lpont megad sa ut n a szrke vagy piros nyilak mutatj k a tervezett Łtir nyt (ha a nyilak pirosak, az egys‚g maxim lis sebess‚ggel halad, ‚s b“ven fogyasztja az zemanyagot). Ha a tervezett Łtir ny valamilyen akad lyba tk”zik (sz razf”ld, vagy z tony, ut˘bbi fekete vonallal jel”lve a tengeri pozĄci˘kban), akkor a mozg s term‚szetesen csak az akad lyig fog tartani - ha pedig a haj˘ el sem tud indulni a megadott ir nyban, azt a program r”gt”n jelzi. Mivel nem lehet a l‚p‚seket pozĄci˘nk‚nt megadni, mint a STALINGRAD-n l, kicsit k”rlm‚nyes olyan helyeken mozogni, mint az Arab-”b”l bej rata (Strait of Hormuz). A repl“g‚peknek tulajdonk‚ppen nincs is mozg si f zisa. Ha strat‚giai bevet‚sre kldjk “ket (ld. AIR MISSIONS), akkor az egy szektorra vonatkozik, ha pedig egy adott c‚lpontra, akkor pedig a hat˘t vols guk szab hat rt a t mad si f zisuknak - ez a mozg si f zisuk is egyben. A repl“g‚pek t mad s hoz el“sz”r egy bal clickkel ki kell v lasztanunk a b zisukat, majd egy jobb click ut n bal clickkel lapozgathatunk a repl“egys‚gek k”z”tt (ha pedig a b zis egy csoportban halad˘ anyahaj˘, akkor el“bb a csoportra kell jobbal clickelni, majd miut n ballal  tlapoztunk az anyahaj˘ra, arr˘l kell jobb clickkel kiv lasztanunk a repl“egys‚geket). Ezut n az ATTACK gombot benyomva kell kiv lasztanunk az ellens‚ges c‚lpontot. Ha ilyenkor There's no unit to attack zenetet kapn nk, akkor az azt jelenti, hogy a taktikai bevet‚sre kiv lasztott l‚gi egys‚g m‚g nem ‚rt vissza az utols˘ strat‚giai bevet‚s‚b“l. Harci k‚perny“ Ezen adhatjuk meg, hogy a kiv lasztott c‚lpontot, hogyan akarjuk megt madni. Akkor jelenik meg, ha az aktu lis egys‚g saj t, abba a fegyvernembe tartozik, amelyiknek mozg si-, vagy t mad si f zis ban vagyunk, bekapcsoltuk az ATTACK gombot, ‚s egy ellens‚ges egys‚gre clickeltnk (ez lehet ugyanabban a pozĄci˘ban is, amiben ‚ppen a t mad˘  ll). A k‚perny“ k”zep‚n, a FRIENDLY FORCES-ablakban megjelenik az ”sszes egys‚g neve, ami az adott fegyvernemb“l a v lasztott pozĄci˘ban tart˘zkodik, ‚s ki kell v lasztanunk k”zlk a t mad˘ egys‚get, amelynek k‚pe a bal fels“ sarokban tal lhat˘. Ezut n k”vetkezik az ENEMY FORCES-ablakban felsorolt ellens‚gek k”zl a c‚lpont kiv laszt sa, aminek k‚pe a jobb fels“ sarokban l that˘ (alatta, a PROBABILITY ablakban l that˘, hogy ez a t mad s mekkora sikerrel kecsegtet megsemmisĄt‚s (KILL), illetve megrong l s (DAMAGE) frontj n - de ez az ‚rt‚k nincs ”sszevonva a t”bbi t mad˘‚val!) Gondolom, az el“z“ megjegyz‚sb“l kiderlt, hogy egy c‚lpontot t”bb egys‚g is t madhat, s“t, egy egys‚g is t madhat t”bbet, de a rak‚t kb˘l ‚s torped˘kb˘l egyszerre csak egyiket lehet haszn lni ‚s maximum 8 darabot. Mivel val˘szĄn–leg senki nem tudja fejben tartani a sokf‚le t mad˘fegyver hat˘t vols g t, a program megteszi azt a szĄvess‚get neknk, hogy piros l mp kkal jelzi, hogy az aktu lis egys‚g milyen fegyverekkel t madhatja a kiv lasztott c‚lpontot (ha valamelyik l mpa nem ‚g, akkor c‚lpont ellen a fegyver nem bevethet“, vagy m s hat˘t vols gon kĄvl van). Az egyes ablakokban a fegyverzet megnevez‚se alatt l thatjuk a rak‚ta tĄpusnev‚t, AVAILABLE mutatja, hogy h ny darab  ll rendelkez‚sre bel“le az + ‚s - jelekkel pedig be llĄthatjuk, hogy mennyit l”vnk ki bel“lk a c‚lpontra. Egy‚b fegyverekn‚l egy gombot bekapcsolva adjuk ki a t mad si parancsot. SSM1 ‚s SSM2: FelszĄn-felszĄn rak‚t k haj˘k ellen. Szinte az ”sszes hadihaj˘ rendelkezik ilyen fegyverzettel (kiv‚ve az anyahaj˘kat, b r az angol Ark Royalnak van 4 db k”zvetlen k”zelre kil“het“ Sea Dartja), valamint a tengeralattj r˘k, ‚s egyes repl“g‚pek is. Az amerikaiak standardja SSM1-n‚l Harpoon (hat˘t v 5 pozĄci˘), SSM2-n‚l Tomahawk (hat˘t v 2 pozĄci˘), a t”bbi  llam haj˘in l lehet a hat˘t v kisebb is. TORPEDOES: Tengeralattj r˘k ‚s kisebb felszĄni hadihaj˘k standard fegyvere. FelszĄni egys‚gek ellen haszn lhat˘, de  ltal ban csak akkor, ha a t mad˘ ugyanabban a pozĄci˘ban van, mint a c‚lpont. CRUISE MISSILE: Cirk l˘rak‚t k ‚pletek (kik”t“k ‚s repterek) ellen. Csak amerikai ‚s szovjet egys‚gekre van telepĄtve (DG, DGN, DD, DDG jel”l‚s– felszĄni egys‚gek, SSN jel”l‚s– tengeralattj r˘k, tov bb  a B-52 ‚s a Tu-26 bomb z˘g‚peken is van 1 db). A hat˘t vols guk sz‚p nagy (30 pozĄci˘), de a rombol s ann l biztosabb, min‚l k”zelebbr“l l“jk ki “ket. GUNS: AgyŁk. Minden hadihaj˘n van. Csak akkor t madhatunk vele ellenfelet, ha ugyanabban a pozĄci˘ban vagyunk. ASW: M‚lys‚gi bomb k ‚s rak‚t k tengeralattj r˘k ellen. A legt”bb hadihaj˘n van ilyen (ld. az infoj ban az ASW-rovatot), de csak akkor alkalmazhat˘, ha ugyanabban a pozĄci˘ban van, mint a tengeralattj r˘. Ugyanilyen fegyverek vannak telepĄtve a legt”bb RCN megjel”l‚s– felderĄt“g‚pen is, teh t ezekkel is t madhatunk tengeralattj r˘kat. AIR STRIKE: A repl“g‚pek taktikai bevet‚s‚nek parancsai. Rendeltet‚st“l fgg“en, egyar nt t madhatunk velk felszĄni c‚lpontokat, illetve ‚pleteket. A piros feliratŁ bevet‚seket replhetjk a kiv lasztott egys‚ggel, a gombot megnyomva pedig a mellette lev“ l mpa kigyullad sa jelzi, hogy a parancs aktĄv. Ugyanazt az egys‚get t”bb c‚lpontra is elkldhetjk hasonl˘ tĄpusŁ bevet‚sre, de nem ‚rdemes, mert ilyenkor a t mad˘er“ megoszlik a c‚lpontok k”z”tt - ami pedig  ltal ban egyhez is kev‚s. A BOMB v laszt s val fog az egys‚g bomb zni (ez egy‚bk‚nt a leghasznosabb bevet‚s): INT-tel vad szfedezetet nyŁjt a szektorban t‚nyked“, CAP ‚s INT strat‚giai kldet‚seken lev“ ellens‚ges vad szok ellen, SSM-mel rak‚t t indĄt egy haj˘ ellen, EW-vel pedig r di˘zavar ssal akad lyozza a v‚dekez‚s‚t (ezt csak az AEW jel”l‚s– g‚pekkel lehet). Az OPS DISPLAY-re clickelve v lthatunk vissza a j t‚khoz, majd ha az ”sszes t”bbi egys‚gnek is kiadtuk a t mad si parancsot, v lasszuk az EXECUTE gombot., Ha k‚rtk, n‚mi kis anim ci˘ kĄs‚ret‚ben lezajlanak a t mad sok, majd a fegyvernemre jellemz“ k‚p kĄs‚ret‚ben soronk‚nt megjelenik az ‚rt‚kel‚s az ellens‚g vesztes‚geir“l. A sor els“ r‚sze a megt madott egys‚g neve, az utols˘ a t mad˘ fegyverzet, k”z‚pen pedig az eredm‚ny, Łgymint: a fegyver megsemmisĄtette a c‚lpontot (destroyed), tal lt ‚s megrong lta (damaged), tal lt de nem rong lta meg (undamaged), vagy hib zott (missed). Ha csoportra l”vnk, akkor el“fordul, hogy a csoport egy m sik tagj t tal ljuk el (pl. ...damaged by stray torpedoes). A l‚gi hadm–veletek ‚rt‚kel‚s‚n‚l m‚g egy‚b infokat is kaphatunk: mennyire akad lyozta a vezet‚sket a szektorban lev“ CAP ‚s INT bevet‚sen lev“ ellens‚ges l‚gier“ ‚s a l‚gv‚delem, illetve az ellens‚g felderĄt“it ‚s bomb z˘it a saj t INT bevezet‚sen lev“ l‚gier“nk. Ut np˘tl s ‚s javĄt s M‚g az egyszer–bb hadm–veletekn‚l is m r a harmadik negyedik k”r ut n felt–nhet mindenkinek, hogy a haj˘inkon rendelkez‚sre  ll˘ fegyverzet a gyenge tal lati ar ny miatt el‚g kev‚s lesz az ellenf‚le teljes megsemmisĄt‚s‚hez. H t m‚g a teljes Indiai-˘ce non zajl˘ hadm–veletekn‚l, ahol ide-oda kell mozgatni az egys‚geinket! Ut˘bbiakn l gondot okoz az zemanyagfogyaszt s is, m r legal bbis a nem-nukle ris hajt sŁakn l. FelszĄni haj˘ink ut np˘tl s t elv‚gezhetjk tengeren, az ut np˘tl st sz llĄt˘ haj˘kr˘l (az AO ‚s AOR jelz‚s–ekr“l zemanyagot, az AE jelz‚s–ekr“l pedig l“szert lehet felvenni), vagy pedig egy sz”vets‚ges kik”t“ben (ha az nem s‚rlt). N‚zzk el“sz”r a tengeri ut np˘tl st: Els“ k”vetelm‚ny, hogy az ut np˘tl st sz llĄt˘ haj˘nak ‚s a felvev“nek ugyanabban a csoportban kell lennie. El“sz”r is mozgassuk teh t ugyanabba a pozĄci˘ba “ket, majd a TACTICAL DISPLAY-re  tkapcsolva alkossunk egy csoportot bel“lk (p r kldet‚sben a TF-csoportokban m r eleve vannak ell t˘haj˘k, ott teh t nincs erre szks‚g). Ezut n vigyk a felvev“haj˘t ugyanabba a pozĄci˘ba a csoporton bell, ahol az ell t˘haj˘  ll. T”bb haj˘t egyszerre is fel lehet t”lteni, mindaddig, amĄg az ell t˘haj˘ saj t k‚szletei nem cs”kkennek 20% al . Ha a felvev“t  tpakoltuk, a program ‚rdekl“dik, hogy t‚nyleg fel akarjuk-e t”lteni a haj˘t, majd OK-val visszal‚pnk a j t‚khoz. A felvev“ haj˘ a k”vetkez“ t mad si f zisb˘l term‚szetesen kimarad. A l“szerut np˘tl ssal kapcsolatban megjegyzend“, hogy SSM-rak‚t t nem lehet felvenni tengeren, csak kik”t“ben. A kik”t“i ut np˘tl s szint‚n a TACTICAL DISPLAY-en keresztl t”rt‚nik. Ha a haj˘ befutott a kik”t“be, a k”vetkez“ k”rben kapcsoljunk  t ide, majd a hajt tegyk  t a REPLENISH feliratŁ mez“be. Az egys‚g a k”vetkez“ k”rb“l kimarad, de itt felvehetnk SSM-rak‚t kat is, ‚s tengeralattj r˘kat is felt”lthetnk. UgyanĄgy tudunk egy kik”t“ben bedokkolni is, csak ilyenkor a DOCK feliratŁ mez“be kell a haj˘t pakolni. Ennek annyi el“nye van, hogy itt nem lehet torped˘kkal t madni, tov bb  a megrong lt haj˘kat javĄtj k is (persze nem olyan gyorsan, hogy m‚g idej‚ben Łjra harcba vethessk. UgyanĄgy kell bedokkolni azokkal a sz llĄt˘haj˘kkal, amelyeket egy adott kik”t“be kell kĄs‚rnnk. A bedokkolt haj˘val az Łjabb mozgat shoz el“bb ,ki" kell dokkolni. Ezzel a leĄr s v‚g‚re is ‚rtnk. M‚g n‚h ny  ltal nos ”tletet az‚rt adn‚k a r szorul˘knak. Az els“ ”tlet r”gt”n az, hogy a nagyobb hadm–veletekn‚l c‚lszer– az egys‚geinknek sorban kiadni a parancsot: az ,N" (Next) billenty– a k”vetkez“, a ,P" (Previous) pedig az el“z“ egys‚gre v lt. A t”bbi billenty–t nem tudom leĄrni, mert rengeteg van (minden k‚perny“n m s, r ad sul van egy csom˘ ,Alt-" ‚s ,Ctrl"-kombin ci˘ is - j˘ sz˘rakoz st kĄv nok a kikeres‚skh”z...) Haj˘k: Ha a g‚p ellen j tszunk, akkor a kezd‚skor TF-k‚nt csoportosĄtott egys‚geit nem szokta soha felosztani. Ennek ugyan az a h tr nya, hogy ha az anyahaj˘t kil“jk bel“le, akkor az ”sszes marad‚k egys‚g is pusztul vele, ‚s az ”sszes‚rt j r˘ gy“zelmi pont az ellenf‚l kassz j ba kerl. Arra a program azonban nagyon vigy z, hogy a 3-4 haj˘val kĄs‚rt anyahaj˘it ki ne l“jk: Ągy teh t t madhatjuk ak r 40 rak‚t val is, nem lesz hajland˘ elsllyedni - azut n pedig k”vetkezik a kĄs‚r“i ellencsap sa. C‚lszer– megold s teh t, ha a kĄs‚r“ haj˘kat l”v”ld”zzk ki k”rl”tte. Ehhez el“sz”r is az szks‚ges, hogy a l‚p‚seinket Łgy v lasszuk meg, hogy mi kerljnk el“sz”r l“t vols gba. Az amerikai SSM1-ek hat˘t vols ga 5 pozĄci˘, teh t Łgy igyekezznk mozogni, hogy a mozg si f zisban legal bb ennyire k”zel kerljnk az ellenf‚lhez, ‚s akkor a k”vetkez“ t mad si f zisban ki is l“hetnk k‚t egys‚g‚t. T mad sn l ink bb koncentr ljuk k‚t haj˘ra az ”sszes rak‚t nkat, mert ha azokat most elsllyesztjk, akkor a k”vetkez“ k”rben m r nem t madhatnak bennnket - ergo j˘val kisebb vesztes‚geink lesznek, ‚s a k”vetkez“ k”rben mag ra marad˘ anyahaj˘ m r k”nny– pr‚da lesz. Tengeralattj r˘k: alapvet“en a k‚t m sik fegyvernemet kisegĄt“ szerepre szoktam haszn lni “ket. A cirk l˘rak‚t ikkal az ellens‚g repl“tereit, az SSM-ekkel pedig a felszĄni egys‚geit sz˘rogatom meg. Ha egy ellens‚ge TF a k”zelben van, akkor rendszerint beŁsztatom “ket a pozĄci˘jukba, ‚s a torped˘ikat haszn lom fel a s‚rlt haj˘i ellen (‚p felszĄni egys‚gek ellen ezek nem tŁl hasznosak). Repl“g‚pek: Ahhoz, hogy egy scenarioban gy“zznk, mindenk‚ppen szks‚ges, hogy megszerezzk a l‚gi f”l‚nyt, amihez a legegyszer–bb Łt Łgy vezet, ha leromboljuk az ellenf‚l b zisai. A program is pont ugyanĄgy gondolja, teh t az els“ l‚p‚se rendszerint a l‚giegys‚gek bevet‚se lesz, egyr‚szt a mi b zisaink ellen, m sr‚szt CAP-bevet‚sekkel a saj t b zisai v‚delm‚re. Ha mi l‚pnk els“nek, akkor a legfontosabb a bombat mad s a b zisai ellen (a s‚rlt repl“terekr“l ugyanis nem lehet felsz llni), ‚s CAP-bevet‚s a saj t b zisaink v‚delm‚re. Ha az ellenf‚l l‚p el“bb, ugyanezt fogja csin lni - ilyenkor nem ‚rdemes bombat mad ssal pr˘b lkozni, mert majdnem biztos, hogy lel”vik a t mad˘inkat ‚s a repteret sem sikerl megrong lni. Kezdjnk teh t tengeralattj r˘- ‚s haj˘-f zisokkal ‚s cirk l˘rak‚t kkal pr˘b ljuk megrong lni a repteret. Ha ez sikerl, akkor a rept‚rr“l nem lehet CAP-bevet‚st indĄtani, ‚s ezut n m r k‚nyelmesen lebomb zhatjuk. Ugyancsak fontos szerep a felderĄt‚s is. A j t‚k elej‚n ugyanis nem ismerjk az ellens‚g egys‚geinek pozĄci˘j t, ami kiss‚ az‚rt megnehezĄti a megt mad sukat. Egy hadm–veletet t”bbsz”r elindĄtva lesz n‚mi fogalmunk, hogy honnan v rhatjuk az ellenfeleket, azaz melyik szektort kell miel“bb felderĄteni. A j t‚k CD-n is megjelent, ami tal n csak a lust knak ”r”m, mert a lemezes verzi˘ is csak ”t darabb˘l  ll (annak is legal bb a k‚tharmad t a kl”nb”z“ egys‚gek digi k‚pei foglalj k el). Ugyan a programhoz el‚g egy alap 386-os 4 Mega RAM-mal, de az install l s egy kl”n var zslat lesz ( ltal ban csak saj t boottal lehet ‚letet lehelni bele). A legszebb az, hogy 590K szabad konvencion lis mem˘ria alatt nem hajland˘ elindulni, Ągy ha nem a program  ltal t mogatott SoundBlasterrel rendelkeznk, akkor kicsit k”rlm‚nyes lesz emul tort t”lteni - vagy al fest“ zenek‚nt a Solohov Brothers ,Csendes Don" c. sz m t fogjuk hallgatni, amit m r mindenki unalomig ismerhet a lemezek kifut˘ bar zd ir˘l. Maga a j t‚k strat‚gi nak nem rossz, de mondjuk a STALINGRAD-hoz vagy a PANZER GENERAL-hoz nemigen m‚rhet“. Ink bb azoknak sz˘l, akik nem szeretnek napokat kotlani egyetlen partin (a legnagyobb hadm–veletet is le lehet zavarni kb. 2-3 ˘ra alatt). A grafik t˘l senki nem fogja mag t egy 3D mozi k”zep‚n ‚rezni, de a stĄlushoz megfelel. (Azt az‚rt tegyk hozz , hogy az  ll˘k‚pek kiss‚ sz nalmasak, mert Łgy n‚znek ki, mintha EGA-monitorra tervezt‚k volna “ket.) A kezel‚st viszont sikerlt a szerz“knek a sok kapcsolgat ssal agyonbonyolĄtaniuk, mert enn‚l az‚rt j˘val egyszer–bb m˘dszert is tal lhattak volna (ld. mondjuk STALINGRAD). Szint‚n ‚rthetetlen, hogy fa felk‚szltek arra, hogy a fogyaszt˘nak nem lesz egere, akkor azt mi‚rt Łgy tett‚k, hogy k‚tsz z billenty–kombin ci˘t tal ltak ki a j t‚khoz?! A doboz tartalma viszont nagyon sz‚p, ha valaki esetleg j t‚kv s rl s mellett h zik”nyvt r t is gyarapĄtani kĄv nja: van benne egy sz z oldalas k”nyv a j t‚kban szerepl“ ”sszes egys‚g fot˘j val, r‚szletes technikai leĄr s val, ‚s egy kisreg‚nnyel, ami az Indiai-˘ce non a 90-es ‚vek v‚g‚re kialakult politikai ‚s katonai helyzetet elemzi, egy ”tven oldalas k”nyv arr˘l, amit most itt 2-3 oldalban ”sszefoglaltam; egy hŁszoldalas fzet a hadm–veletek apr˘l‚kos leĄr s val meg a kezel“billenty–kkel; hadm–veleti t‚rk‚p, amit hajl‚kkal rendelkez“k tap‚tak‚nt, hajl‚ktalan pedig takar˘k‚nt haszn lhatnak (Multitask... - CoVboy); meg m‚g egy csom˘ egy‚b bigy˘, ami most nem jut eszembe, de magunk m”g‚ dob l suk el“tt mindenk‚ppen kellemesen lehet olvasgatni “ket. A prezent ci˘ teh t sz‚p - a j t‚k meg k”zepes. Kilgore Trout Egys‚gek r”vidĄt‚se: AE: L“szersz llĄt˘ haj˘ AO: Ell t˘haj˘ AOR: Ell t˘haj˘ ARG: Partrasz ll˘ egys‚g ATK: Csatarepl“g‚p BB: Csatahaj˘ BMB: Neh‚zbomb z˘ CG: Rak‚tacirk l˘CGN: Nukle ris meghajt sŁ rak‚tacirk l˘ COR: Korvett CV: Repl“g‚phordoz˘ CVN: Nukle ris meghajt sŁ repl“g‚phordoz˘ DD: Rombol˘ DDG: K”z‚phat˘t vols gŁ (SSM1) rak‚t kkal felszerelt rombol˘ ET: šres tanker FC: Gyors sz llĄt˘haj˘ FF: Fregatt FFG: K”z‚phat˘t vols gŁ (SSM1) rak‚t kkal felszerelt fregatt FT: Tele tanker LHA: KisegĄt“ anyahaj˘/k‚t‚lt– egys‚g LHD: Helikopterhordoz˘ LPH: K‚t‚lt– helikopterhordoz˘ LSD: Partrasz ll˘ egys‚g MS: Aknaszed“ PCS: AgyŁnasz d SC: LassŁ sz llĄt˘haj˘ SS: Diesel-hajt sŁ tengeralattj r˘ SSN: Nukle ris meghajt sŁ tengeralattj r˘ Orsz gok r”vidĄt‚se: AU: Ausztr lia BH: Bahrein ET: Eti˘pia FR: Franciaorsz g ID: Indon‚zia IN: India IR: Ir n IT: Olaszorsz g KW: Kuvait OM: Om n PK: Pakiszt n QT: Katar RU: Oroszorsz g SA: SzaŁd-Ar bia UA: Egyeslt Arab Emir tusok UK: Egyeslt Kir lys g US: Egyeslt Allamok YM: Jemen