A Windows 95 —jabban er“sen fodroz˘dik a PC-s oper ci˘s rendszerek k”rli  ll˘vĄz, kl”n”sen mi˘ta a sok tekintetben szenz ci˘s OS/2 Warp kij”tt. A Linux is egyre t”bbeket vonz az igazi multitask vil g ba. Ebb“l maradna ki a MS? Dehogy! Mivel a Windows el“z“ verzi˘ir˘l valahogy nem szok s dicshimnuszokat zengedezni, a Microsoftnak is l‚pnie kellett, hogy v‚gre egy haszn lhat˘, sz‚p, megbĄzhat˘, ‚s term‚szetesen ˘ri si programt mogat ssal rendelkez“ oper ci˘s rendszert dobjon piacra, ami minden tekintetben fellmŁlja nemcsak a Windows el“z“ verzi˘it (W3.X), hanem a konkurrens oper ci˘s rendszereket is (legf“k‚ppen az OS/2 Warpot). Nos, a Win95 sz‚ps‚gben val˘ban fellmŁlja a kifejezetten ocsm ny OS/2-t. Programt mogat sban is. DOS programok futtat s ban m r nem. N‚zzk csak meg, milyen oper ci˘s rendszerek is vannak most a piacon: Linux: Az oper ci˘s rendszerek nonpluszultr ja, mert az eg‚sz vil g Ąrja, ‚s nem p‚nz‚rt, hanem a dics“s‚g‚rt. De hogy Ąrhatna egy vil g egy oper ci˘s rendszert? Eg‚sz egyszer–en Łgy, hogy a Linux, minden forr s val egyetemben, ingyenes, szabadon terjeszthet“, ‚s ami a legfontosabb: kompatibilis a Unixokkal. Aki Linux-guruv  v lik, annak nem lesznek gondjai, ha a PC-n‚l egy nagys grenddel jobb g‚p el‚ ltetik, nem kell teljesen Łj oper ci˘s rendszert megtanulnia. Sajnos a Win95 vagy az OS/2 Warp ‚s a Unix k”z”tt akkora a kl”nbs‚g, mint egy konzol ‚s egy PC k”z”tt, mert a Win95 alatt megszerzett tud snak tal n ha egy sz zal‚k t lehet kamatoztatni nagyg‚pes oper ci˘s rendszereken (Slip/Internet konfigur ci˘, statikus/dinamikus IP cĄmek be llĄt s nak logik ja). -OS/2 Warp. M r mintegy ‚ve a piacon lev“ Microsoft-Killer. Biztos, hogy az? Nos, nem igaz n. Az OS/2 ugyanis tagadhatatlanul biztons gosabb ‚s futtatja a norm l Windows-alkalmaz sokat is, m rmint az OS/2 Win. Ugyanakkor egy MS-kaliber– ˘ri s ellen nem lehet labd ba rŁgni. Ki ne eml‚kezne a PC Geos-ra a maga fasznatszikus gyorsas g val ‚s tud s val? Ma ingyen az ember ut n dobj k. Az IBM-nek is trkk”znie kell az‚rt, hogy a felhaszn l˘kat r vegye, hogy legal bbis pr˘b lj k ki az OS/2 Warp-ot. rtem ezalatt nemcsak az ingyenes Warp-osztogat sokat f“v rosunk egyetemein, hanem az olyan, zletpolitikailag t madhatatlan ‚s rendkĄvl sikeres akci˘kat, mint az OS/2 Warp egy Łgymond 'lebutĄtott', 45 napig m–k”d“ verzi˘j nak lek”zl‚s‚nek enged‚lyez‚se a kl”nb”z“, CD-s mell‚klettel megjelen“ lapokban. Azt n p r h‚ttel az ut n, hogy az a tem‚rdek Łjs g a szinte ingyenes CD-vel megjelenik a piacon, az egyik IBM-alkalmazott kikottyintja a nagy hĄrt, hogy ' t kell m solni ezt meg ezt a file-t az OS/2 CD-r“l az install lt OS/2 ebbe meg ebbe a k”nyvt r ba ‚s akkor nesze neked 45 napos 'trial period', teljes ‚rt‚k– az OS/2-t”k!'. Ez a dolog is k‚ts‚gkĄvl sokat segĄtett ‚s segĄt az OS/2 elterjed‚s‚nek. Sajnos az OS/2 szoftvert mogat sa nem olyan j˘, mint a Windows-‚, Ągy hi ba l‚nyegesen jobb a Warp, mint az el“z“ Windows verzi˘k, f‚l“, hogy a Win95 ellen nem fog majd labd ba rŁgni az IBM, ill. csak akkor, ha az OS/2 v rva v rt 32-bites, a Win95 al  Ąrt applik ci˘kat is futtat˘ verzi˘ja megjelenik (Łgy november t j‚k n). -Windows el“z“ verzi˘k: meg kell hogy mondjam, a Windowst, legal bbis a 3.1-es verzi˘ig bez r˘lag, ‚n sem nagyon szerettem. Mindig is bonyolultnak tal ltam az eg‚sz logik j t, a programcsoportrokba szervez‚st, nomeg a rendszer klcsĄnj‚t, ami bizony nagyon-nagyon alatta van a maga k‚tdimenzi˘s ‚s deheroiz l˘an hervaszt˘ gombjaival ‚s menivel a boldolult eml‚k–, kit–n“ PC-s Geos-nak, vagy az X Window jobb window managereinek (pl. Fvwm). Term‚szetesen ha m s nem volt, haszn ltam, Ągy Łjs gszerkeszt‚sre, scannel‚sre stb... s ilyenkor a lefagyogat saival is k‚pes voltam kib‚klni; de ahol csak lehetett, kerltem, mint a b‚lpoklost. Arra gondolni sem akartam, hogy az otthoni g‚pre felkerlj”n egy ilyen sz”rnyszlem‚ny. Nos, tal n nem tŁlzom, ha eme fenti, meglehet“sen szubjektĄv v‚lem‚nyemet  ltal nosĄtom, ‚s azt mondom, hogy ezt j˘l tudt k a Microsoft fejleszt“i is. Nomeg a Windows techinkai korl taival is tiszt ban voltak ,s azzal is, hogy az  tlagfelhaszn l˘nak egy sz‚p, igaz n multitaszk, mind a Windows-, mind a DOS-alkalmaz sokat futtat˘ op. rendszerre szks‚gk van. Ez‚rt is kezdt‚k el fejleszteni egy j˘ k‚t ‚vvel ezel“tt a Windows NT-t, s mellette a Chicago-t. A Chicago elnevez‚s id“k”zben Windows 95-re v ltozott, Łgy l tszik, tŁl sokan hasonĄtgatt k a Chicago nem ‚pp zembiztos m–k”d‚s‚t az csik g˘i k”z llapotokhoz. A Windows NT m‚g mindig kl”n projektk‚nt fut a Microsoftn l, hiszen azt nem csak egy platformra fejlesztik, mint a Win95-”t, ez ut˘bbi ui. csak DOS verzi˘val rebndelkezik. No persze nemcsak a n‚v v ltozott meg, hanem a tartalom is ‚s meg kell hogy mondjam, a program el“ny‚re. De err“l majd k‚s“bb. Ahogy az id“ telt, a Microsoft, hogy elcsitĄtsa az Łj Windows-b˘l esetlgesen l tatlanban (is) gyŁnyt –z“ firk szokat (egy rak s, techinkailag mindenesetre teljesen alaptalan vicc az‚rt csak megjelent a Win 95-r“l, az egyik legjobb a k”vetkez“ k‚pzelt-riport-egy-Microsoftossal: 'a grafikusunknak f‚l ‚v‚be tellt, mĄg ”sszehozta a ki llĄt sokon mutogatott  ll˘k‚pet azzal a sok sz‚p nyitott ablakkal meg ikonnal- ja, hogy hol itt a program? Az az, ami ezt a GIF k‚pet bet”lti- igaz n sz‚p munka!'), valamint bet”mje a f‚lig-meddig k‚sz, de m r hasznavehet“re sikeredett Łj Windows-previewekre v gy˘k sz j t, elkezdte leg lisan, a tervezett 109 US$-os  r Łgy negyed‚‚rt terjeszteni a b‚taverzi˘kat, ‚s ezeknek kl”n-kl”n nevet (build sz m) adott, Łgy k‚thetenk‚nt jelenve meg a nyilv noss g el“tt egy-egy Łj verzi˘val. Term‚szetesen a nyilv noss gra kerlt build-ok sz moz sa nem egyes‚vel n”vekszik, mert  ltal ban sok Windows-ŁjrafordĄt sra kerl sor (inc(build_number)), mĄg 10-15 ilyen bels“ terjeszt‚s– Łj build ut n Łgy nem v‚lik, hogy az Łj Windows build azt n t‚nyleg sokszorta jobb, mint az el“z“, Ągy ak r ‚rdemes is az el“z“ build elad sait t”nkrev gni az Łj verzi˘ terjeszt‚s‚vel. Haz nkban a legismertebb verzi˘k (a CD mindenesetre Final May Release n‚vre hallgat, de ez ne t‚vesszen meg senki, ezen bell mindenf‚le kl”nb”z“ verzi˘k l‚tezhetnek!) a 347 (j˘ r‚gi), a 450, 468 (ez ut˘bbi kett“t nyŁzom m r vagy m sf‚l h˘napja, ‚s ezek alapj n is Ąrtam a cikkem), 490c ‚s a legŁjabb, a jŁnius v‚g‚n kiadott 501. Ezek a programok, b r nem ingyenesek, de az aug. 24-‚n (minden ellenkez“ hĄresztel‚s ‚s t‚vinfor ci˘ ellen‚re a program akkor kerl a boltokba!) kiadand˘ v‚gleges verzi˘n l az‚rt l‚nyegesen olcs˘bbak. Term‚szetesen azt ne v rjuk, hogy az‚rt, mert b‚taverzi˘, ingyen hozz juthatunk. Esetleg kal˘zszoftverk‚nt. Nos, hogy is hangzanak az Łj id“knek Łj dalai? T‚nyleg a mai kor szellem‚ben, ugyanakkor a r‚gi korokat is ismer“k sz m ra is ‚rthet“en. F‚lret‚ve a fellengz“ss‚get, a Windows 95 rendkĄvl  tgondolt produkci˘, eddig gyakorlatilag semmi logik tlans got vagy butas got nem tal tam benne; ugyanakkor a Windows-zal kapcsolatban (pl. INI f jlok kezel‚se stb...) felgylemlett tud st sem kell az embernek elfelejtenie, hiszen nem v ltoztatt k meg alapjaiban a konfigur ci˘s f jlok alapjait, szekci˘it, Ągy pl. a win.ini [Extensions] r‚sz‚ben ugyanŁgy meg lehet arra k‚rni a Windowst, hogy adott kiterjeszt‚s– file-ra clickelve azzal mi t”rt‚nj‚k. Ha ebben a r‚szben semmi tennival˘t nem adunk meg, akkor, amennyiben klikkelnk egyet az adott kiterjeszt‚s– file-ra, akkor felkĄn l egy ment a desktop-on lev“, ill. a START menben el‚rhet“ EXE-ket felsorolva ‚s azok k”zl v laszthatunk, melyiket akarjuk v‚grehajtani az adott file-t adva argumentumnak (el‚g zavar˘ lehet az elej‚n, hogy a Win95 defaultban nem Ąrja ki pl. a .DOC file-ok kiterjeszt‚s‚t, hanem csak az ikonnal jelzi, hogy az egy Word- dokumentum. Ez‚rt a kiterjeszt‚s kijelz‚s‚t aj nlatos legal bbis a kezdeti id“kben enged‚lyezni, mĄg meg nem ismerjk az ikonokat). A Taskbar Mint m r mondtam, a program sokkal logikusabb, haszn lhat˘bb, szebb, mint ak r a W3.11 (azaz a r‚gi Windows-sorozat, a WfW-zal egytt), ak r az OS/2 Warp. A program indul sa ut n a k‚perny“ alj n felt–nik az Łj Windows azonnal szembesz”k“ ŁjĄt sa, a Taskbar ‚s azon bell is a Start men. Ezek nagyon Łj, ‚s rendkĄvl logikus dolgok. A Start menben gyorsan el‚rhetjk a programjainkat, sz‚p rendben; r ad sul ide k‚zzel, egy szimpla filecopy-val is egyszer–en beszŁrhatunk programot. Pl. ha a windows\startm~1\programs k”nyvt rba COPY-val bem solunk egy cdplay.exe-t, akkor azontŁl ez az EXE is el‚rhet“ lesz, ha a Start pont Programs- ra  llunk az eg‚rkurzorral. Persze nemcsak file-copyzgat˘s, teh t titk rn“k sz m ra megtanulhatatlan Łton-m˘don adhatunk hozz /vehetnk el programokat a Start menb“l, hanem a m‚g k‚s“bb t rgyaland˘ funkci˘jŁ Taskbarra jobb-clickkel, a Properties-t v lasztva, s azon bell a Start Menu Programs-t. Ezen bell Remove, ‚s a cdplay.exe-re clickelve a windows\startm~1\programs-b˘l azonm˘d el is t–nik a cdplay.exe. A Taskbar szerepe, m r nev‚b“l is sejthet“en, az ‚pp fut˘ alkalmaz sok szimbolikus jel”l‚seinek t rol sa (helyhi nyr˘l nem lehet besz‚lni, ui. az eg‚sz Taskbar-t fel lehet hŁzni, azaz a m‚ret‚t megn”velni). Ez sokkal jobb, mint a r‚gi Windowsok  ltal a bal als˘ sarokba kirakott ikonok, ui. ez legal bb mindig szem el“tt van, mĄg a r‚gi Win alatt sokszor az ember teljesen rem‚nytelennek ‚rzi, hogy az ikonokra vad sszon, ink bb nyom egy Ctrl-Escape-et a taszklista el‚r‚s‚hez. Ha itt egy, a h tt‚rben fut˘ taszk ikonj ra clickelnk a bal egg‚rgombbal, akkor arra l‚pnk  t; ha viszont a jobbal, akkor az Łn. Shortcut ment hozzuk el“, amellyel minden egyes, a Desktopon (a Taskbar feletti, a r‚gi Windows-b˘l j˘l ismert r‚sz a maga foldereivel) vagy a Start Menben szerepl“ alkalmaz s param‚tereit megv ltoztathatjuk. Sajnos a Start menben nem ‚l az a lehet“s‚g, hogy egy adott alkalmaz sra a fenti m˘don jobb clicket nyomva annak a param‚tereit  llĄthassuk, ilyenkor vagy el kell indĄtanunk az adott programot, majd a Taskbar-on, ill. az adott program ablak nak fejl‚c‚n jobb gombot nyomnunk; vagy a program elindĄt sa n‚lkl a Taskbar-on jobb eg‚rgombot nyomva a Properties/Start Menu Programs/ Advanced pontban m r haszn lhatjuk a jobb eg‚rgombot. A Desktop-on lev“ porgramok, ill. file-ok eset‚n azonnal el“hozat˘ a Properties men. Ez Ągy egy kicsit bonyolultnak hangzik, de ha valaki egy Win95 el‚ l, az garant ltan Win95-guruv  l‚p el“ egy ˘ra mŁlva, annyira egyszer–, logikus ‚s  tgondolt az eg‚sz rendszer. Az ablakokat is valamennyire  ttervezt‚k (m r ejtettem sz˘t a sz‚p 3d menkr“l). Term‚szetesen az ablakok megjelen‚se ‚s Ągy az ablakszĄnek is v ltoztathat˘k a Start/Settings/Control Panel/Display/Appearance folderben; a desktop h tter‚t pedig a fenti Łt Background folder‚ben vltoztathatjuk meg (nagyon sz‚pen n‚znek ki a Win95-h”z sz llĄtott sormint k). M shogy n‚znek ki (sokkal logikusabban ‚s OS/2-f‚l‚n) az ablak minimaliz l s t (=csak a Taskbar-on l tszik, hogy ilyen program is fut) ‚s maximaliz l s t v‚gz“ ikonok; ezenkĄvl megjelent egy, az ablak gyors lez r s t lehet“v‚ tev“ Łj ikon, valamint a felhaszn l˘i inputot v r˘ dial˘gusablakok fejl‚c‚n egy k‚rd“jel-ikon, amely kontextus-szenzitĄv helpk‚nt m–k”dik (mondjuk jobb lett volna Help-et F1-re defini lni, akkor nem kellene egy dial˘gablak feletti Help-k‚r‚s ut n megint r hŁzni az eg‚rkurzort a k‚r“jelre, majd megint vissza az ablak belsej‚be, de ez t‚nyleg csak sz“rsz lhasogat s). A Taskbar-ral kapcsolatban csak egy hib t tal tam: azt, hogy egyszer egy 1280*1024-es pr˘ba ut n az addig a k‚perny“ alj n lev“ taskbar a screen bal sz‚l‚re kerlt  t, ‚s onnan ut na m r k‚ptelen voltam elmozdĄtani. A Start men - a Run parancs a File manager haszn lat t hivatott kiv ltani. Nagyon kellemes, a NetWork-”t is el‚ri, lehet mazsol zgatni (browse) a lok lis/network winchestereken stb... R ad sul megjegyzi az utolj ra futtatott program nev‚t. - a Find folder file-ok (Files or Folders), ill. h l˘zati g‚pek keres‚s‚re szolg l. Az Advanced folderben k‚rhetjk a filetartalom szerinti keres‚st (no persze jobban j runk, ha ink bb egy DOS-ablakban Volkov Commandert haszn lunk file-kerestet‚sre). - a Documents a legutols˘ 16 WordPad-del olvasott .DOC file Łjra el“szed‚s‚t teszi lehet“v‚. Amennyiben id“k”zben (DOS alatt!) t”r”ln‚nk az adott DOC-ot, akkor a Windows a m‚ret‚ben, d tum ban ‚s kiterjeszt‚s‚ben legk”zelebbi file belapoz s t kĄn lja fel a legk”zelebbi v‚grehajt si/olvas si utasĄt sn l (ugyanez  ll a Start menb“l el‚rhet“ futtathat˘ programokra is). Ha az aj nlatra No-t v laszolunk, az m‚g nem tnteti el a Start menb“l az az˘ta let”r”lt file-t; s mivel ezt a shortcutot (hivatkoz st) a Taskbar Properties/Start Menu Programs/Advanced/Remove-val nem lehet kit”r”lni, marad a Start/Programs/MS-DOS Prompt ‚s a k‚zi file-t”rl‚s a \windows\recent k”nyvt rb˘l (mondjuk valamivel logikusabb nevet is tal lhattak volna ennek a directory-nak). Persze egy az egyben t”r”lhetjk is a teljes Documents-et: Taskbar Properties/Start Menu Programs-on bell a Documents ablak clear-je. - a Programs folder Accessories mapp j ban van a legt”bb kis, a Windows alatt m r megszokott seg‚dprogram (\windows\startm~1\programs), mi szem-sz jnak ingere: Multim‚dia (CD-player, hangdigiz“ program, a Media Player (hanglej tsz s csak!)), diszk defragmentiz l˘ ‚s ChkDsk (l‚nyegesen t”bb ‚s hasznosabb utilitit tartalmaz a Norton Utilities 8.0 for Win95, szerezzk be azt, b r abb˘l m‚g csak b‚taverzi˘ l‚tezik), vagy egy tal n tŁls gosan is lebutĄtott Word, a Wordpad is, ill. annak kis”ccse, a m‚g nevets‚gesebb tud sŁ Notepad (ez ut˘bbi m r csak max. 64k-s file-okat tud kezelni, ami manaps g kiss‚ anakronisztikuan hangzik). Egyik haszn lat t sem javaslom, a Wordnek m‚g az MS-DOS alatti verzi˘i is sokkal nagyobb teljesĄtm‚ny–ek (pl. tudnak has bokra t”rdelni stb). A Programs folderben tal hat˘ az MS-DOS prompt is. Az MS-DOS alkalmaz sok majd minden param‚ter‚t  llĄthatjuk, mint ahogy azt majd l tjuk az MS-DOS programokr˘l sz˘l˘ r‚szn‚l. V‚gezetl, de nem utols˘sorban, a Start men Programs folder‚nek Windows Explorer-e az, ami m‚g figyelmet ‚rdemel. Ez a rosszeml‚k– File Manager Win95-”s v ltozata, ‚s l‚nyegesen jobb, ugyanis a Novellt l‚nyegesen jobban kezeli. A file-ok m sol sa is rendkĄvl egyszer–v‚ v lt, egyszer–en lenyomva tartott bal eg‚rgombbal mozgassuk az ikonj t az  ltalunk j˘nak tartott c‚l-directoryba. Ez azt jelenti., hogy ha pl. a Desktopra mozgatjuk, akkor a g‚p \windows\desktop k”nyvt r ban megjelenik vagy maga a file (floppy disk-es copy eset‚n), vagy egy helytakar‚kos link hozz , ha pl. valamelyik h l˘zati drive-on is el‚rhet“. T”mbm–veletek m–k”dnek, azaz pl. megtehetjk azt, hogy a desktop-on megnyomjuk valahol a bal eg‚rgombot, ‚s azt nyomva tartva az ablakkal az ikonokat 'beh l˘zzuk'. B rmikor jobb eg‚rgombra az ‚pp kijel”lt, egyszerre t”bb file-t mozgathatjuk, t”r”lhetjk stb. A Windows j˘l megszokott billenty–i term‚szetesen m–k”dnek: egy file-t vagy egy direcory-t kijel”lve azt a Del gomb megnyom s val t”r”lhetjk, stb. Term‚szetesen m–k”dik a desktop/ egy‚b ablakok  lland˘ frissĄt‚se, pl. ha egy DOS ablakban egy direcory-t hozunk l‚tre a \windows\desktop k”nyvt rban, akkor annak ikonja a Desktop-on is azonnal megjelenik, stb. A program hardverig‚nye A k”vetkez“ hardverekkel teszteltem a programot: 486dlc40, 4M RAM, PVGA1D 512k, Pana 562-B, Linux, MS-DOS 5.0, 6.22 486dx/2-66, 16M RAM, Actix GraphicsEngine Ultra VL Plus 2M, Ne2000-kompatibilis h l˘k rtya, 16 bites Media Vision MED-16 hangk rtya, Atapi CD-ROM, Linux, OS/2, MS-DOS 6.22 486dx/2-66, 8M RAM, Orchid Farenheit Pro 64, Ne-2000, Sony CDU-33, Media Vision MED-16, Linux, OS/2, MS-DOS 6.22. A program mindegyik g‚pen t”k‚letesen futott, m‚g a 4 Megabyte-oson is. Mindh rom VGA k rty t viszonylag j˘l felismerte; s a t”bbi k rtya felismer‚s‚n‚l sem voltak nagy gondjaim (szerencs‚re a k‚zi be llĄt s pillanatokat ig‚nyel csup n, ha a felismer‚s nem m–k”dne). Mindezek f‚ny‚ben: a programot m‚g 4MB RAM-mal rendelkez“k r‚sz‚re is aj nlhatom. Csak Łgy pr˘bak‚ppen ”sszehasonlĄtottam az  tlag t”lt‚si id“t egy tipikus X Window alkalmaz ssal 4MB-os g‚pen (DOOM) ‚s meg kell hogy mondjam, a Windows 4M ‚s 16M k”zti sebess‚gkl”nbs‚ge l‚nyegesen kisebb volt, mint a Linux‚. Ez azt jelenti, hogy a Widowsnak egy ltal n nem kell sz‚gyenkeznie, a vet‚lyt rsak sebess‚g‚t l‚nyegesen fellmŁlja 4M-s g‚peken. A program, mivel saj t op. rendszerk‚nt telepszik a g‚pre, nem ig‚nyli a 32-bites-fileel‚r‚s FAQ-ban emĄtett m˘dszert, ami m‚g a r‚gi, DOS al˘l WIN paranccsal indĄthat˘ Windows-ra ‚rv‚nyes, azaz nem kell a Smartdrv.exe-t bet”lteni a t rba, hogy a Windows els“ bet”lt“d‚se gyorsuljon (hogy azt n a 32-bites, a BIOS/DOS-t kikerl“ diszkkezel‚s miatt Łgyis haszn lhatatlan ballasztk‚nt bent maradjon a mem˘ri ban f‚l meg t elfoglalva). Na ebb“l a szempontb˘l is jobb ez az autoboot-os rendszer, mint a r‚gi (s szerencs‚re a Windows boot megakad lyozhat˘ egy F4-et nyomva). Kl”nbs‚g a 450-es ‚s 468-es build-ek k”z”tt, a nemzeti verzi˘k inkompatibilit sai, magyar programok (a kalapos “, – probl‚m ja) Sajnos a Win95-b“l m‚g nem l‚tezik magyar verzi˘. n nem is nagyon javallan m, hogy l‚tezz‚k, ismerve a nem tŁl f‚nyes tapasztalatokat a r‚gebbi Windows-verzi˘k (a magyarra ferdĄtett (nem nagyon ‚rtem ui., mi szks‚g van az olyan kifejez‚sek megalkot s ra, l sd a Kernigham-f‚le Unix k”nyvet, hogy b”g(=link). Hogy ez nem magyarul van, az egyszer biztos, de akkor mi szks‚g van az ilyen tŁlhajszolt ferdĄtget‚sre (a felhaszn l˘ “rletbe kerget‚s‚re?), bizony sok esetben nem futtatta az eredeti angol al  Ąrt programokat). Ha norm lis ‚kezetes karakterekre v gyunk, akkor azokat kl”n t”ltsk fel (minden magyar program, persze a megfelel“ sz”szm”t”l‚s-mennyis‚g ut n, futott ‚s hib tlanul printelt). s tanuljunk meg angolul. Mindenesetre az‚rt kipr˘b ltam a kl”nb”z“ nemzeti verzi˘kat is - ‚ppen szerencs‚m volt, hogy az angol verzi˘ 468-as, a finn pedig 450-es volt - Ągy legal bb az elt‚r“ nyelvek miatti inkompatibilit st S az elt‚r“ build-sz m miatti kl”nbs‚geket EGYSZERRE figyelhettem. Azaz... Figyeltem volna. Ugyanis, kl”nbs‚get gyarkorlatilag nem tal ltam, pedig azt n t‚nyleg sokat vesz“dtem azzal, hogy a 450-es (finn verzi˘) alatt fagy˘ DOS alkalmaz sokat kipr˘b ljam 468 alatt is, ‚s a 450-es al  is  tvigyem azz ”sszes 468-as alatt fut˘ Windows alkalmaz st. Az ”ssz elt‚r‚s, amit fel sikerlt fedeznem, az az, hogy a 450-es build-ot setupol s n l nem kellett valamelyik r‚gebbi Windows-verzi˘ valamelyik lemez‚vel megetetnem a SETUP.EXE-t, ha a program t”rt‚netesen nem tal lt Windows-t a g‚pen, mĄg a 468-es setupn l igen, azt nem lehetett kikerlni. Mindezek f‚ny‚ben: a nemzeti verzi˘k (legal bbis eddig) 100% kompatibilisek az eredeti angollal. Mondjuk ez nem volt neh‚z, hiszen az eddig kiadott nemzeti verzi˘k mind nyugati nyelveket haszn ltak, azoknak minden karakter‚t t mogatja az alap IBM karaktert bla. No igen, de keleti (magyar ‚s szl v) nyelvek eset‚n bizony m r komolyabban Łjra kell tervezni az eg‚sz rendszert. Ha a magyarban CSAK a fontok k”z”tt lesz egy kis v ltoz s (az “ ‚s – tekintet‚ben), akkor nem sz mĄtok olyan esetekre, amik sajnos el“fordultak az eddigi Windowsokn l (az eddigi Windowsok fogalm n mindig is a W3.11-gyel, ill. WfW-vel z r˘d˘ sorozatot ‚rtem). Z–r”k a Setup-ol sn l Nagyon fontos az, hogy a Windows Setup kifagy akkor (legal bbis k‚t kl”nb”z“ g‚pen, k‚t kl”nb”z“ gy rtm nyŁ ‚s IRQ-jŁ NE-2000-res k rty val tesztelve), ha a h l˘zati k rtya driverei benn vannak a mem˘ri ban (ez mind a 450-es, mind a 468-es verzi˘ra igaz), akkor a 'Copying files' felt–nik a dobbal. Lehet, ez csak NE-2000 k rty k jelenl‚te eset‚n van Ągy, a t”bbi h l˘k rty val egyttm–k”dik, nem tudom. Teh t, ha ilyen gondjaink akadn nak, az AUTOEXEC-b˘l szedjnk ki mindent, ami az Ethernet k rty t konfigur lja. Sajnos nagyon sok gondot tapasztaltam, kb. 1 h˘napnak kellett ahhoz elmŁlnia, hogy a legŁjabb Windows install l sokn l (sokszor csak Łgy kap sb˘l let”r”ltem a Windows el“z“ telepĄt‚s‚t, ha pl. sikerlt azt rendesen t”nkrev gnom - pl. az Autoexec-be NETX-alapŁ (3.X) Novell drivereket k‚zzel, azaz NEM a Win Control Panel/Network-ben telepĄtve - m r a start ment sem lehetett a Windows alatt fel‚leszteni) a Windows automatikusan bepakolja a NE-2000 k ty t (“szint‚n sz˘lva most sem ‚rtem, eddig mi‚rt nem ismerte fel az NE-2000-et, na mindegy). Emiatt sok olyan ‚rdekes probbl‚m m volt, hogy b r szemre felpakoltam a TCP/IP drivereket, s be is konfigur ltam “ket, m‚gsem m–k”d”tt semmi, m‚g ha a Novell hib tlanul futott is. Ha a Windows viszont automatikusan megtal ta a h l˘k rty t, az azt jelentette, hogy mind a Microsoft-f‚le Novell-drivereket (ezek teljesen kiv ltott k a Novell saj t drivereit, azok telepĄt‚s‚t Ągy nem is javaslom), mind a Microsoft g‚pei k”z”tti kommunik ci˘t szolg l˘ Microsoft Network-drivereket felrakta, a bindingot elint‚zte stb, Ągy nekem csak az maradt feladatomul, hogy a Windows-t megk‚rjem arra, hogy bejelentkez‚skor r”gt”n a Novell Login k‚perny“vel indĄtson, ahol megadhat˘ a default n‚v ‚s szerver (persze a jelsz˘t minden indĄt sn l kl”n-kl”n kell beg‚pelni!), teh t hogy ne kelljen kl”n clickelgetnem az‚rt, hogy bel‚phessek Novellre. Fontos, hogy a Windows NEM rakja fel automatikusan a TCP/IP protokollt, azt neknk kell a m r fennnlev“ NetBEUI ‚s IPX/SPX mell‚ felraknunk. Term‚szetesen a konfigur l s r˘l nem szabad megfeledkeznnk, de az semmivel sem t‚r el a t”bbi, InterNetet haszn l˘ program  ltal elv rt param‚terekt“l (DNS, Gateway, Netmask ‚s saj t IP-cĄm). A 468-es buildot, amikor el“z“ Windows lemezt k‚rt, a WfW 1. lemez‚vel etettem meg. Sajnos az eg‚sz lemezt ig‚nyli, nem lehet  tejteni 1-2 file ide-oda m solgat s val. Novell ‚s InterNet-el‚r‚s Na ez a legnagyszer–bb oldala a Windows 95-nek, amely f‚ny‚vekkel a Windows For Workgroups f”l‚ emeli. El“sz”r egy kis t”rt‚neti  ttekint‚s. A norm l Windows-verzi˘k, a W3.11-gyel bez r˘lag, csak nagyon korl tozott Novell-el‚r‚st biztosĄtottak. Ugyan kisebb-nagyobb trkk”kkel, 'g˘lyal baz ssal' (azaz Novell driverek meglehet“sen nagy munk t ig‚nyl“ egym sra instal lgat s val) a W3.11 el tudja ‚rni a m s g‚peken lev“ perif‚ri kat, de ez az el‚r‚s egy ltal n nem olyan, mint a Win95-ben lev“. R ad sul a Win3.11 nem k‚pes arra, hogy a SAJT er“forr sait megossza m s g‚pekkel, Ągy a szerveren nem futhat Win3.11. A Windows for Workgroups m r egy fokkal jobb, ezt m r kifejezetten h l˘zati alkalmaz sra aj nlj k (b r a h l˘zat naxim lis nagys g t 30-35 g‚p k”rl maxim lj k), ‚s ez m r k‚pes a saj t er“forr sait (azaz a winchester‚n lev“ programokat a h l˘zat m s g‚pei is el‚rhetik, Ągy azokon nem kell winchesterhelyet pazarolni r juk, s a perif‚r kkal (modem, printerek stb...) is hasonl˘ a helyzet) a t”bbi g‚p sz m ra el‚rhet“v‚ tenni. Fontos tudni, ami a h l˘zatosdiban kezd“ felhaszn l˘kat mindenk‚pp megt‚veszt: ha egy g‚p Novellben van, akkor a Windows-t haszn l˘ g‚pek egym ss k”z”tti kommunik ci˘ra NEM a Novell protokollt fogj k haszn lni, hanem minden esetben a Microsoft Network protokollt. Ezt a Microsoft Network protokollt semmik‚pp ne t‚vesszk ”ssze a szerencs‚tlen n‚vv laszt sŁ Microsoft Networkkel, ami egy egyszer– modemes dial-up. Szerintem hal lra Ąt‚lve, az InterNettel szemben semmi es‚lye, legfeljebb a sznobok ‚s a felt–n‚si m ni ban szenved“k haszn lj k majd, mint pl. manaps g a Compuserve-t. Ez‚rt emel be egyb“l k‚t protokoll-klienst a Win95 is, amikor r tal l a h l˘k rty ra. Visszat‚rve a WfW-re, b r ez m r viszonylag haszn lhat˘ alternatĄv t jelentett a maga k‚t-protokoll-ugyanazon-a-h l˘n-egym s-mellett-el‚l rendszer‚vel (ugyanez igaz a Win NT-re ‚s persze a Win95-re is, azzal a kl”nbs‚ggell, hogy azokban m r egyenrangŁ alh l˘zatok vannak), m‚giscsak elismerend“, hogy a WfW-ben pl. az, hogy egy lok lis printert felsetupoljunk a windows printerkonfigur ci˘j ban lev“ h l˘zati hely‚re, az maga a pokol. Ilyenre az egyetemen nagyon sokszor volt szks‚g, amikor pl. le llt az LPT1-re belapozott (=Capture Novell alatt) h l˘zati printer, ‚s egy lok lis printert kellett r dugnom a g‚pre. El“sz”r is, a Windowst Łjra kell t”lteni, ha v‚geztnk a konfigur ci˘val, ugyanis a WfW a h l˘zati printerek lok lisk‚nt val˘ 'bemappol s t' a WfW bootol s n l v‚gzi el, ‚s ezen azzal sem tudunk segĄteni, ha a Printers-ben kiszednk (Remove) minden h l˘zati printert, majd Łjra felvesznk m sokat, mert azokat tov bbra is a h l˘zaton keresi majd a WfW. Nos, ez meglehet“sen sok clickelget‚st ig‚nyel (m‚g ezer szerencse, hogy a h l˘zati printer visszak”t‚s‚n‚l m r van lehet“s‚g arra, hogy a h l˘n felkĄn lt printerek k”zl v lasszunk, teh t nincs szks‚g DOS-ban val˘ matat shoz). A m sik probl‚ma a WfW multiuseres haszn lat n l l‚p fel. El“fordult velem olyan, hogy a Novell accountomon bejelentkezve egyszerre t”bben, t”bb g‚pr“l fejlesztettk ugyanannak a Windows alkalmaz snak a printel‚si r‚sz‚t. K‚t g‚pre volt kapcsolva tesztprinter: egy l‚zernyomtat˘ ‚s egy rendes m trix. A legnagyobb baj az volt, hogy mindk‚t g‚p LPT1-‚n volt a printer, Ągy  lland˘an be kellett l‚pegetni a Control panel/Printers-be, hogy  t llĄtgassuk a printertĄpust. Nos, ez a glob lis konfigur ci˘s file haszn lata miatt volt. R ad sul m‚g szerencs‚snek is mondhattuk magunkat, hogy nem volt valamelyik printer h l˘zati, mert akkor m‚g r ad sul Łjrabootolgatnunk is kellett volna. Szerencs‚re a Win95 tervez“i ilyen esetekre is gondoltak, amikor ugyanazt (szerverr“l fut˘!) a Windows95-”t m s-m s 'user' haszn lja ugyanarr˘l az accounr˘l, azaz ugyanabb˘l a Windows directory-b˘l egyszerre. Ilyenkor userenk‚nt kl”n-kl”n van lehet“s‚g a hardverkonfigur ci˘ elt rol s ra, azaz a fenti esetben az azonos accountr˘l k‚t kl”nb”z“ usert megadva, ez a kl”nb”z“ usereknek kl”nb”z“ environmentet biztosĄt, s a k‚t user  ltal haszn lt hardverkonfigur ci˘ a m sikat egy ltal n nem zavarja (a konfigur ci˘s f jlokat kl”n-kl”n user-enk‚nt menti-t”lti a Win95). A Win95 teh t nem ig‚nyel semmi lapoz st (capture), csak ha a DOS al˘l is printelni akarunk; azaz nincs az a r kfen‚je, mint a WfW m r el“bb emlĄtett egym st elfed‚se, ami az ugyanazon a virtu lis/val˘s gos h l˘zati/lok lis printereket illeti. s ez nemcsak a nyomtat˘el‚r‚sre vonatkozik, hanem szinte mindenre, ami a h l˘zattal kapcsolatos. Ez azt jelenti, hogy a Windows MINDEN file-m–velet vagy nyomtat s eset‚n az adott g‚p er“forr saival egyenl“ ‚rt‚k–k‚nt kezeli a h l˘zati printereket/ meghajt˘kat is. R ad sul ez ut˘bbiak eset‚n NEM a DOS alatt megszokott drive-okkal kell kszk”dni ‚s k‚zzel MAP-olgatni a kl”nb”z“ k”teteket (pl. USER, SYS vagy PUB), ugyanis, elt‚r“en a r‚gi File Managert“l, a Win95 MINDEN file-m–veletet v‚gz“ r‚sze nemcsak hogy felkĄn lja a h l˘zatel‚r‚st, hanem a k”tetcĄmk‚ket adja meg. A Novell kliensk‚nt val˘ konfigur ci˘n l pedig nincs egyszer–bb. El“sz”r is, ezt nem gy“z”m el‚gszer hangsŁlyozni, az Autoexec-b“l (mem˘ri b˘l) szedjnk ki minden, a h l˘k rtya/Novell fel‚leszt‚s‚t v‚gz“ programot, majd indĄtsuk el a SETUP-ot. Ha szerencs‚nk van, akkor a Win megtal lja a h l˘k rty nkat, ha nincs, akkor azt az Add new hardware-ben kell beinstall lunk. Ez automatikusan hozz  is rendeli mind a Novellen, mind a Windows-os g‚pek  ltal egym s k”z”tt haszn lt protokollokat, a m r emlĄtett TCP/IP protokollon k„vl (persze minden param‚ter v ltoztathat˘ ut˘lagosan is a Control Panel Network-j‚ben), ‚s ezekkel szinte semmi tennival˘nk nincs (a default szervert persze ‚rdemes megadnunk). Arra vigy zzunk persze, hogy a h l˘k rtya IRQ-j t ‚s egy‚b param‚tereit  llĄtsuk be/ t, mert azokat a Win95 nem detekt lja automatikusan (mĄg pl. a Linux igen). Ha a g‚pre bĄzzuk a h l˘k rtya felismertet‚s‚t, akkor a keres‚s v‚gezt‚vel clickeljnk a Detailed ikonra, s a list ban (rem‚lhet“leg) ott lesz a k rty nk is. Finish,  llĄtsuk be az el“t–n“ k‚perny“n a k rtya irq-j t ‚s mem˘riacĄm‚t (a Basic Configuration 0-n szinte sosem kell v ltoztatnunk), ‚s reboot. —j bejelentkez‚sn‚l m‚g, ha akarunk Internetet, l‚pjnk be a Control panel Network-j‚be. L tjuk, k‚t klienst (a Microsoft ‚s a NetWare Network-h”z) rakott fel a program; alatta szerepel a k rtya megnevez‚se, valamint az IPX/SPX ‚s a NetBEUI protokoll. Clickeljnk egyet az Add ikonra, s azon bell a Protocol sorra. V lasszuk a bal oldalon szerepl“ gy rt˘k k”zl a Microsoftot, hiszen annak TCP/IP-je ugyanolyan megbĄzhat˘, mint a t”bbi‚k‚, ‚s nem kell hozz  kl”n lemez, jobb oldalt pedig a TCP/IP-t, majd Add. Visszat‚rnk a Network ablakba, s a list n l tjuk, hogy harmadik protokollk‚nt megjelent a TCP/IP is. Persze ez most m‚g haszn lhatatlamn, l‚v‚n, hogy nem k”z”ltk vele a 'L tni ‚s l ttatni' elven g‚pnk cĄm‚t, valamint a k”rnyez“ h l˘zat legfontosabb adatait. Teh t, click a TCP/IP-re. Bej”n a TCP/IP Properties ablak, azon bell is a saj t IP cĄmnk be llĄt sa. Mivel nem k‚rnk automata IP-cĄm be llĄt st, click a Specify an IP address-re. Mind az IP Address, mind az alatta lev“ Subnet Mask-ot t”ltsk ki a lok lis sysadmin Łtmutat sa alapj n. Ezut n click a Gateway- a routernk cĄm‚t adjuk meg neki a New gateway ablakban. Add. Ha van name szerver is a l that ron (=DNS server), click a DNS Configuration folderre, Enable DNS (en‚lkl ui. csak IP cĄmekkel hivatkozhatn nk az InterNetre), adjuk meg alatta a Hostnevnket ‚s a Domaint, majd a DNS Server Search Order alatt a name servernk cĄm‚t. Add. T”bb tennival˘nk nincs is, OK k‚tszer, reboot. L tjuk, nagyon hasznos, ‚s sok esetben d”nt“ Win 95-f”l‚nyt hoz˘ tulajdons ga a Windowsnak az, hogy nemcsak hogy l‚tezik a Winsock, hanem azt eleve be‚pĄtve tartalmazza a program TCP/IP protokoll n‚ven, mint l tjuk. Mi is ez a Winsock? Egy olyan fellet, amelyen  t a Windows kommunik lni tud az Internettel; ak r slip-en, ak r etherneten (vagy m sfajta k”zegen) l˘gjon is a g‚p. Ja, ‚s kiel‚gĄti Windows-vil gban gyakorlatilag ismeretlen fogalmat, az ingyeness‚get is (maga a Winsock csomag m r ezel“tt is l‚tezett, ‚s az el“z“ Windowsok kit–n“en is m–k”dtek velk). Mi a helyzet viszont a f“ riv lissal, az OS/2-vel a TCP/IP protokoll telepĄthet“s‚g‚t illet“en? Sokkal rosszabb. Az OS/2 al  ugyan l‚tezik az TCP/IP for OS/2 csomag, de ez egyr‚szt valami 60e Ft (sz˘val ingyeness‚gr“l sz˘ sincs), m sr‚szt a k”vetkez“ nagyon nagy hi nyoss ggal bĄr: b r WD-8003 (Ethernet, pl. ilyen k rty kat haszn lnak a Sch”nherz Zolt n koll‚giumban) ‚s Token Ring (BME, T vk”zl‚si ‚s Telematikai Tansz‚k  ltal az IBM-PS/2 laborban haszn lt h l˘zattopol˘gia) t mogat sa van, a legelterjedtebb (ugyanis a kompatibilis k rty k rendkĄvl olcs˘ak) Novell NE-2000 k rty kat NEM t mogatja az OS/2 TCP/IP-j‚nek LAPS csomagja. Ez azt jelenti, hogy vagy kell vennnk egy hlye dr ga WD-8003-at, vagy ak rt el is feledhetjk az eg‚sz h l˘zatosdit, ami ugyeb r a Win 95 fantasztikusan egyszer– ‚s logikus h l˘zathaszn lata ut n egy hatalmas hidegzuhany lenne (no persze att˘l m‚g haszn lhatn nk Slip-et, ami nem is kerlne annyira sokba, ha pl. nullmodemmel csatlakozn nk mondjuk egy Linux-os g‚pre, amit t”bbek k”z”tt felkonfigur lunk Slip serverk‚nt is, de m r az is rendkĄvli m‚rt‚kben besz–kĄten‚ lehet“s‚geinket, ‚ppen a soros port alacsony sebess‚ge miatt). A programot minden elk‚pzelhet“ Winsock-ot ig‚nyl“ alkalmaz ssal kipr˘b ltam, m‚g a CuSeeMe-vel is (ez egy olyan program, mint az InterNet Phone, csak a hang mellett a mozg˘k‚pet is  tviszi ak r a vil g m sik v‚g‚re is, ha megfelel“en gyors a h l˘, pl. h‚tv‚genk‚nt- mint egy videotelefon! R ad sul b rmilyen PAL kimenet– videokamer val elmegy). Egyedl egyvalami nem m–k”d”tt sem a 450-es, sem a 468-es build alatt, az Internet Phone. A t”bbi program kifog stalanul futott. M‚g az InterNet-el‚r‚s t‚mak”r‚be tartozik a Slip is. Ennek a konfigur ci˘j hoz aj nlom a SLiP FAQ elolvas s t, ui. a 400-as ‚s k‚s“bbi buildok alatt teljesen m s m˘dszert kell haszn lni a telepĄt‚shez, mint af”l”tte. N lam a Slip kapcsolat t”k‚letesen m–k”d”tt, igaz n gy”ny”r volt haszn lni- enn‚l jobban csak akkor ”rltem, amikor anno sikerlt ‚letet lehelnem a Linux alatti DIP-be, ‚s megl thattam, mi is a kl”nbs‚g egy mezei Linux Dial-Up ‚s egy Slip k”z”tt (h t, ‚g ‚s f”ld). Monitor- ‚s VGA-k rtya t mogat s (Start/Settings/Control Panel/Display) A Win 95 VGA-k rtya ‚s monitor-t mogat sa legal bb olyan j˘, mint az X Window-‚, s“t. Mivel a Windowshoz nem mell‚kelik a forr s t, Ągy a Linux eset‚ben gondokat okoz˘ gy rak term‚kei (azok, akik nem akarnak semmi fontosabb technikai jelleg– inform ci˘t kiadni a kezkb“l- ilyen pl. az IBM MicroChannel buszrendszere, amelyet pl. a Linux abszolŁte nem t mogat -azaz olyan g‚pre nem is telepĄthetnk Linuxot, mert se a videok rty t, se a winchestert nem fogja a Linux l tni-, ill. egyes gy rt˘k VGA k rty i) minden tov bbi n‚lkl m–k”dnek Windows 95-tel. •ri si el“rel‚p‚st jelent a programban az, hogy NEM kell Setup.exe-t indĄtanunk vagy a k rtya saj t, gy rt˘nk‚nt kl”nb”z“, Windows alatt fut˘ felbont s/szĄnm‚lys‚g llĄt˘ programjaival vesz“dnnk, hanem az eg‚szet kiv ltja a Display Settings foldere (a t”bbi folderben  llĄthatjuk a h tteret, a screen saver ‚led‚si idej‚t ‚s az  ltala kirakand˘ spriteokat stb...). Itt  llĄthatjuk  t a videok rtya tĄpus t (amennyiben nem lenn‚nk el‚gedettek a Windows  ltal tal lttal), a felbont st, a szĄnm‚lys‚get, valamint a monitor tĄpus t. A program itt n‚ha meglep“en illogikusan viselkedett: 1280*1024-es felbont s haszn lat t enged‚lyezte akkkor, amikor monitork‚nt nem  llĄtottam be semmit. Term‚szetesen ezt a felbont st nem sok monitor bĄrja- a r‚gebbi,  ltal ban 14"-os norm l VGA-k  ltal ban 1024*768*256i-t bĄrnak; b r (sz˘ szerint) 1024*768*HiColorban is eld”c”gnek (az eld”c”g‚st Łgy ‚rtem, hogy low-end 14" Axion monitorokon Łgy 1-2 m sodpercenk‚nt d”ccent egyet a k‚p Windows alatt, mĄg norm lisabb, 15"-os, multifrekvenci s montirokon ugyanez a g‚p t”k‚letes k‚pet biztosĄtott); s azok a kĄs‚rleteim, melyekben az 1280*1024-es felbont ssal akartam meghajtani az azt a g‚pk”nyv szerint m‚g ‚pp hogy bĄr˘ 15" multisync monitorokat, szintŁgy cs“d”t vallottak (nem pr˘b ltam ki a dolgot a fellelhet“ 17" monitorokkal, rem‚let“leg azok bĄrj k a Win 95 1280*1024-‚t). Sz˘val, ha csak gyeng‚bb monitorunk van, az‚rt azt jobb ellen“rizni, milyen felbont st is  llĄtunk be, ha van lehet“s‚gnk 1024*768 f”l‚ menni. Ha azt akarjuk, hogy a Win95 a monitor tĄpus t˘l fgg“en korl tozza a lehets‚ges maxim lis felbont st,  llĄtsuk azt be. Megjegyzend“, hogy szemmel nem l ttam kl”nbs‚get azon esetekben, amikor megpr˘b ltam a nagyobb felbont sokat is interlace n‚lkl bĄr˘ monitorokhoz felkonfigur lni a Win95-”t, m rmint ami az Interlace-mentess‚get illeti. Ebben mindenk‚pp v ltoztatni kellene a Win95 zletbe kerl“ verzi˘j ban, mert nagyobb felbont sokon az interlace rendkĄvl zavar˘, ha pl. ”sszehasonlĄtjuk az X Window alatt a monitorra teljesen kihegyezhet“ meghajt˘kkal (az m s k‚rd‚s, hogy egy X Window felkonfigur l sa, kl”n”sen, ha nincs az adatb zisban az adott monitor, felett‚bb neh‚z, kl”n”sen kezd“knek) amik teljesen rezg‚smentes k‚pet biztosĄtanak, a monitor specifik ci˘j t m‚g figyelembe v‚ve. rdekes m˘don, ha megn”veltem a k rtya szĄnm‚lys‚g‚t, a program sebess‚ge szinte alig cs”kkent (DOS ablakbeli v‚grehajt si sebess‚get n‚zve VL Bus 2 MByte-os gyorsĄt˘k rty kon), ha a 256-szĄn– zemm˘dokr˘l 16-bites High-Color zemm˘dra v ltottam  t, vagy 640*480-ban lehet“v‚ tettem a True Color szĄnm‚lys‚get. Persze a 16 ‚s a 256 szĄn– zemm˘dok k”z”tt ˘ri si volt a sebess‚gkl”nbs‚g, kl”n”sen gyeng‚bb g‚peken (pl. az ISA buszos PVGA-1D k ry n). 16-szĄn– zemm˘dot rendszeresĄtve viszont mindenk‚pp vegyk figyelembe, hogy ekkor a natĄv Windows-programok j˘ r‚sze (pl. a MS-f‚le sz‚p, de d”gunalmas Hoover) el sem fog indulni, az ablakban futtatott DOS-alkalmaz sok 256 -> 16  tsz mĄt sa pedig akkora sz mĄt si teljesĄtm‚nyt fog lek”tni, hogy a DOS-ablakok k‚pfrissĄt‚s‚re kb. f‚l m sodpercenk‚nt kerl majd sor (egy 486dlc40/PVGA1D g‚pen). Persze nem minden VGA k rty t ismer a program, de m‚g Ągy is rendkĄvl nagy az es‚lynk arra, hogy tal lunk valami kompatibilis k rty t. €gy pl. kifejezetten PVGA-1D meghajt˘t nem tal ltam, viszont a program kap sb˘l felkĄn lt egy rak s kompatibilis (gyorsĄt˘)k rty t. MegemlĄtend“ az, hogy  ltal ban j˘l detekt lja a Win95 a VGA k rty n lev“ RAM mennyis‚g‚t, ‚s ez alapj n is behat rolja az ‚ppen haszn lhat˘ felbont sokat. Persze, akadtak mal“r”k, pl. a m r emlĄtett PVGA1D-n csak f‚l megamem˘ria volt, ‚s a Windows m‚gis enged‚lyezte az 1M mem˘ri t ig‚nyl“ alkalmaz sok futtat s t. Szerencs‚re komolyabb gondok nem voltak az ilyen esetekben, ugyanis bootol s ut n a Windows95 r”gt”n jelezte, hogy gond van a VGA k rty val, ‚s visszav ltott a videom˘d  t llĄt sa el“tt hib tlanul m–k”d“ be llĄt sokra. J˘ arra is vigy zni, hogy csak m˘dj val ellensŁlyozzuk nagyobb felbont sok be llĄt sa eset‚n a karakterek m‚ret‚nek kisebbed‚s‚t a Start/Settings/Control Panel/Display Settings folder‚nek Font Size r‚sz‚ben. 800*600-as felbont s ‚s 14"-os monitorn l a Large fontok m‚g t”k‚letesen olvashat˘ak t volr˘l is, 1024*768-n l viszont m r nem, olyankor m r a 150%-os fontm‚ret aj nlott. Meglehet“sen bosszant˘nak tal ltam azt, hogy 800*600-on 150%-os fontot be llĄtva, a bootol s ut n annyira megn“ttek a karakterek m‚retei, hogy a fontm‚retet egyszer–en nem tudtam vissza llĄtani a Start/Settings/Control Panel/Display-ben, mert az OK goonb kil˘gott a k‚perny“r“l, hi ba kapcsoltam ki a Taskbar Properties menj‚ben az Always on top-ot (a Win95 ments‚g‚re legyen sz˘lva, hogy figyelmeztetett arra, hogy egyes programokkal gond lesz). K‚zzel kellett megedit lnom a \windows\system.ini els“ ([boot]) r‚sz‚t, a 8514 fontok driverei (8514sys.fon ‚s 8514fix.fon) helyett a sokkal kisebb m‚ret– modern.fon fontk‚szlet bet”lt‚s‚t el“Ąrnom. €gy m r nem volt gond a karakterm‚rettel, ‚s imm r vissza llĄthattam a Windows95 al˘l a karakternagys got. šzembiztons g Windows programok futtat sa eset‚n Erre nem sok rossz sz˘t mondhatok, a Windows-alkalmaz sok l‚nyegesen megbĄzhat˘bban futottak az Łj Windows, mint b rmelyik r‚gebbi verzi˘ alatt. RendkĄvl sok programmal kipr˘b ltam a Winddowst, k”ztk olyan Łjabbakkal, mint az Autodesk Animator for Win; Corel 6.0 Win95 beta1 ‚s Norton Utilities 8.0 Win95 Beta. Ez ut˘bbi kett“t m r a nev‚b“l is kik”vetkeztethet“en Win95 al  Ąrt k. Gond egy sz l sem volt velk (tal n a NU8.0 emlĄtend“ meg, hogy annak a Setup-j nak az indĄt sakor a 450-es build azt k”z”lte, hogy nem biztos benne, hogy Win programr˘l van sz˘, ett“l fggetlenl azonban tov bbengedett ‚s minden t”k‚letesen sikerlt is). Egyszer volt csak gond, de az is val˘szĄn–leg az egyik ablakban fut˘ DOS alkalmaz s (Turbo Pascal 7.0) miatt: a h tt‚rben egy kb. sz zoldalas dokumentumot nyomtattam Word 2.0 alatt, teh t a Print Manager rendesen dolgozott, s amikor vissza akartam v ltani a DOS ablakba, a rendszer fagyott. Ugyan az Alt-Ctrl-Del-re m‚g el“hozta a Windows a taszklist t, de a DOS taszkot m r nem lehetett lel“ni, s bootolni kellett ('the application is not responding'). Sajnos tov bbi gondjaim is voltak a printel‚ssel: amikor a Word 2.0 bejelentette, hogy nincs elegend“ hely a printer swapfile-j nak, taszkot nem lehetett v ltani, hogy elindĄtsuk a Recycle Bin-t, hogy az abban szerepl“, fizikailag m‚g nem t”r”lt file-okat v‚g‚rv‚nyesen elt volĄtsuk. R ad sul k”zben a Print Manager sem cs”kkentette folyamatosan a printel‚sre v r˘ anyag hossz t. Nincs mese, Cancel, Word felfggeszt‚se, ir ny a Recycle Bin, del *.*, ir ny a Start/Settings/Printers, duplaclick az ‚pp aktu lis printeren, ‚s delete a v rakoz si sorban t rolt print job-on (ugyanaz a print job-ol s van a Win 95-ben, mint a WfW-ban, csak persze sokkal logikusabb helyen. A Print Job, azaz sorbaf–z‚s azt jelenti, hogy az id“k v‚gezet‚ig pr˘b lja majd kil”kni a Windows a meg‚lzott printerre a kikldend“ anyagot, ‚s egy ltal n nem ‚rdekli az, hogy az nem l‚tezik, ‚pp dolgozik stb... Teh t ha pl. notebookkal m szk lunk ide-oda, s nem akarjuk majd a printel‚sre sz nt programokat otthon, a nyomtat˘ t rsas g ban Łjra elindĄtaani ‚s printelni, de nem is akarunk file-ba nyomtatni, mert a copy lpt1: kiad s t nem igaz n csĄpjk, akkor egyszer–en csak elindĄtjuk a printel‚st a printer n‚lkli zsebg‚pen, ‚s ha majd egyszer a g‚phez nyomtat˘t is kapcsolunk, akkor arra majd sz‚p automatikusan, minden kl”n felk‚r‚s n‚lkl kinyomtatja majd a m r emlĄtett el‚r‚s– sorban lev“ anyagokat). šzembiztons g DOS-alapŁ programok futtat sa eset‚n Ez sajnos SOKKAL rosszabb, mint a natĄv Windows-alkalmaz sok esete, s a k”zv‚lem‚ny szerint m‚lyen alatta van az OS/2 teljesĄtm‚ny‚nek, ami a megbĄzhat˘s got illeti. A DOS programok Łgy fele eleve visszautasĄtja a Windows alatt fut st (Elite 3, az Arvid 1020 3.22-es verzi˘jŁ vez‚rl“szoftvere, Speed 2.0, Descent (ami pedig fut W3.1 alatt), vagy kifagy (Wolf 3D, Stardust (b r ez ut˘bbi DOS alatt is fagy sair˘l ‚s egy‚b bajair˘l hĄres), az INC egyik r‚gi intr˘ja (pl. a 4d tennis warezk mell‚ ezt rakt k), ami SB jelenl‚te eset‚n elindul (DOS alatt mindenk‚pp elindul, az OS/2 Warp, ill. a Win95 viszont r”gt”n jelzi, hogy nem igaz n megengedett m˘don akarjuk a hi nyz˘ Blastert indĄtani), de azt n le is fagy). A marad‚k programok, ami t‚nylegesen elindulnak, viszont nagyszer– l tv nyt nyŁjtanak, ha enged‚lyezik az ablakban val˘ futtat st (Oscar, Space Quest 4, Civilization, X Wing). Persze vannak olyan programok is, amelyek nem enged‚lyezik azt, hogy belegy”m”szk‚ljk “ket egy ablakba. Ilyen pl. az ”sszes Legend Entertrainment-j t‚k vagy a Word 5.0 grafikus m˘dban futtatva. A textm˘dŁ programok k”zl gyakorlatilag minden sim n elfutott egy-egy ablakban. A r‚gebbi buildokban z–r”sen m–k”d“ Novelles SYSCON is norm lisan m–k”dik m r. Amennyiben egy DOS programot nem engednk sem ablakban, sem Windows 95 alatt (azaz l tsz˘lag rendes DOS alatt, de a Windowst a h tt‚rben multitaszkolni enged‚lyezve) futni, akkor bizony Łjra kell bootolni a g‚pet. Sajnos ez arra az esetre is  ll, ha egy DOS programhoz m s CONFIG.SYS- ‚s AUTOEXEC.BAT-tartalmat akarunk rendelni, mint amilyen a default. Azaz, ha egy DOS alkalmaz shoz saj t config/autoexec-et akarunk defini lni, akkor bizony Łjra kell bootolni a g‚pet (amit legal bb szerencs‚re a Windows automatikusan csin l. De ekkor persze nem haszn lhatjuk ki azt, hogy DOS programok futtat sa k”zben a h tt‚rben a Windows VAL•DI multitaszkot v‚gez m s programokkal, pl. t”m”rĄtget valamit, sz mol stb). Ugyanakkor az nem ig‚nyel teljesen tiszta BOOT-ot, ha egy DOS program mem˘riaig‚nyeit fellbĄr ljuk. A norm l RAM/ EMS/ XMS ig‚nyek kiszolg l sa  ltal ban 'auto' m˘dban van, teh t a program  ltal ig‚nyelt ”sszes RAM-ot meg is kapja (persze a Windows emul lja a RAM-ot, ha az elfogyna). Voltak n‚ha apr˘-csepr“ gondjaim a DOS mem˘ria sz–k”ss‚g‚vel, ugyanis a Win 95 olyan 580k-t ad csak DOS mem˘riak‚nt, ‚s ez p r program elindul s t megakad lyozza. Nagyon hasznosnak tal ltam, hogy az ”sszes DOS autoexec-b“l t”lt”tt rezidens program hib tlanul m–k”d”tt DOS alatt- ‚s csakis ott. n szem‚ly szerint irt˘zom a Windows-t˘l, ha sz”vegbevitelre akarom haszn lni a g‚pet, mert arra ott van a DOS alatti Word, sokkal gyorsabb, igaz, nem WYSIWYG, de a Windows-os Word az‚rt van, hogy a minim lis g‚pel‚st ig‚nyl“ feladatokat abban oldjuk meg, miut n a DOS alatt beg‚pelt anyagot  tkonvert ltuk a Windows al ; Ągy nagy ”r”mmel vettem tudom sul, hogy egyr‚szt a Word 5.0/DOS karakteres zemm˘dban m–k”dik a Windows alatt, m‚ghozz  ablakban, m sr‚szt az  ltalam haszn lt billenty–zetdriver (Alt+ (shiftelt) sz mjegybillenty–k) is t”k‚letesen futott. Persze DOS programok futtat s ra a Win 95 nem igaz n a legjobb megold s, mert sokkal t”bb lesz az eg‚sz g‚pet ‚rint“ lefagy s, de m‚g mindig sokkal jobb ez a megold s, mint 1, vagy sima DOS alatt sz”veget szerkeszteni (1 task... = “skor), 2, vagy Winword-”t haszn lni (lassŁ; csak az elerjedt, az idi˘ta, ALT-ot nem haszn l˘, az Ąr sjeleket  tdefini l˘ bill. meghajt˘kkal megy). Term‚szetesen akik csak Word for Windows alatt k‚pesek sz”veget szerkszeteni, s azt is magyarul, azok foghatj k a fejket, hogy mit csin lnak addig, amĄg meg nem jelenik valami Łj, a Win95 alatt is haszn lhat˘ magyar bill. driver. Na, addig sem fogy a Recognita 2.0 lefagyni a magyar billenty–driver ‚lesĄt“gombjainak (k‚t shift) lenyom sa eset‚n, mint ahogy teszi WfW alatt... Nem  rt kikapcsolni a DOS programok v‚grehajt s nak azon kapcsol˘j t, ami azonnal becsukja a DOS ablakot/ visszav lt a Windows k‚perny“j‚re, ha egy program befejezte fut s t (ugyanis ekkor sokszor nem l tjuk a program bŁcsŁ-, vagy ‚ppen hibazenet‚t). Ja, ‚s a legfontosabb. A DOS programokat t‚nyleg multitaszkban futtatja a Windows, nem csak egyszer– Task Switching-gel (az eddigi Windows verzi˘k), amikoris amennyiben egy DOS program fut, akkor minden m s  ll. Ugyanezt teszi az OS/2 Warp is. Ez ut˘bbit valamivel megbĄzhat˘bbnak tal tam, ami a DOS alatti lefagy sokat illeti. A Novell term‚szetesen el‚rhet“ DOS ablakb˘l is. Ez a DOS alatti printel‚sre is vonatkozik. Mindk‚tfajta (lok lis is h l˘zati) printerek felv‚tele eset‚n d”nthetnk arr˘l, hogy kĄv nunk-e DOS alatti printel‚st enged‚lyezni (default: nem). Term‚szetesen h l˘zati printel‚s eset‚n sok DOS program ig‚nyli majd a printel‚shez a Capture-”z‚st, ahogy azt m r a WfW-n‚l is t rgyaltam. A Capture egy ismert Novell alatti trkk, ez emul lja az igazi LPT portokon a h l˘zati printert. Term‚szetesen, ha DOS-szal bootolunk, azaz az F4-et megnyomjuk, amikor a Windows elkezd t”lt“dni, akkor a rendes DOS-unk van, ilyenkor ak r el is feledhetjk, hogy Windows is van a g‚pen. Olyan ez, mint valami boot manager. Aprop˘, boot manager. A Win95 setup-ja a g‚pen lev“ m s boot managereket, Ągy az OS/2-‚t, ill. a Linux LILO-j t kikapcsolja, amikor el“sz”r bootolja fel a g‚pet a setup v‚gezt‚vel. A boot manager visszaĄr s hoz nem szks‚ges viszont az OS/2 l‚nyegesen t”bb t”lt”get‚st ig‚nyl“ bootlemeze, ahogy a Microsoft  llĄtja- m–k”dik a DOS FDISK.EXE-je is. Egyetlen nagyon komoly hib val tal lkoztam a Win alatti DOS-futtat s kapcs n: azzal, hogy a billenty–zetism‚tl‚s tŁl gyorsan ‚led, m‚g gyors g‚pel‚s eset‚n is. €gy az ember sosem g‚pelhet el‚g gyorsan, mindig csusszannak be dupl zott-tripl zott karakterek. Plug- and Play Mi is az a Plug-and Play-sziszt‚ma? Sokaknak nagy gondot okoz az, hogy vagy nem tudj k eld”nteni, hogy milyen k rty k is vannak a g‚pkben, vagy nem sok hajland˘s got ‚reznek arra, hogy papĄron sz molgass k ki azokat a kombin ci˘kat, amelyekkel egy Łj b“vĄt“k rtya v s rl sa eset‚n, amennyiben annak MINDEN lehets‚ges DMA/ IRQ/ b ziscĄm be llĄt sa tk”zik a g‚pben lev“ t”bbi k rtya be llĄt saival (azaz a t”bbi k rtya DMA/IRQ/address be llĄt sait eleve ”ssze kell hangolnunk az Łj k rtya lehet“s‚geivel), m–k”d‚sre lehetne bĄrni a rendszert. Mindk‚t esetben segĄt(ene) a Plug and Play. Az els“ esetben a g‚p megmondja, milyen k rty ink vannak vagy ‚ppen milyent raktunk be; a m sodik esetben automatikusan bekonfigur lja az Łj k rty t, s esetleges tk”z‚s eset‚n a r‚gebbi k rty k konfigur ci˘j t is megv ltoztatja a szks‚ges m‚rt‚kben. No igen, de ezzel az‚rt vannak gondok. A legnagyobb az, hogy a legetlerjedtebb ISA buszrendszer mindent csin l, csak ‚ppen nem t mogatja az ilyet‚n felhaszn l sokat. Felismerni egy k rty t m‚g Łgy-ahogy enged, mert legfeljebb a legt”bb k rty n megtal lhat˘ ROMb˘l kiolvassuk a gy rt˘t, a k tyatĄpust stb, vagy a norm l RAM cĄmtartom nyban ($200...-t˘l felfel‚) elkedjk tesztelni a k rty kat, mit l‚pnek ilyen- ‚s olyan tesztbyte-okra. No de a szoftveres konfigur l s gyakorlatilag ismeretlen fogalom az ISA vil gban, kiv‚ve az olyan k”zismert eseteket, mint a GUS vagy egyes NE-2000 kompatibilis h l˘k rty k, amelyek portcĄmeit szoftveresen lehet  llĄtani (a GUS-on mondjuk a mem˘riacĄm m‚g mindig jumperelend“). Viszont ha kitekintnk a t”bbi buszrendszerre, azt l tjuk, hogy azok maxim lisan t mogatnak minden ezir nyŁ er“feszĄt‚st (m‚g az MCA is). Az azon buszrendszerekre ‚pl“ k rty k felismer‚se, ill. szoftveres- automatikus  tkonfigur l sa sokkal megbĄzhat˘bb. A Windows 95 Pug And Play-k‚pess‚geir“l m‚g a k rty k felismer‚s‚vel kapcsolatban viszonlyag pozitĄv v‚lem‚nyeket szereztem, m r ami az ISA-k rty kat illeti (m r l ttuk azt, hogy az ISA buszrendszere nem t mogat semmif‚le autokofigur ci˘t, dinamikus konfigur ci˘t stb..., ‚s a k rty k kĄvlr“l, automatikusan t”rt‚n“ programoz sa is szinte ismeretlen dolog). A kipr˘b lt ISA VGA k rty kat felismerte (mondjuk ezt a Windowsn l sokkal egyszer–bb, amat“r”k  ltal, mell‚kelt forr ssal terjesztett programok is megteszik, sz˘val ebben semmi kunszt nincs. Hasonl˘ t”rt‚nt az elterjedtebb k rty kkal - SB 2.0, NE-2000 stb... (mĄg a k‚t 16-bites hangk rty t nem ismerte fel). Persze ha a k rtya valamit nem ismerne fel, a Control Panel Add new hardware ikonj val piszok egyszer–en telepĄthetnk Łj k rty kat. R ad sul ehhez az esetek 99 sz zal‚k ban a k rtya driverlemezeire sem lesz szks‚gnk, ui. a Windows tekint‚lyes mennyis‚g– k rty hoz tartalmaz drivereket. Szerencs‚re ez azt is jelenti, hogy mivel minden k rtya konfigur ci˘j t azonos konfigur ci˘s men alatt tehetjk meg, ugyanazokat az opci˘kat be llĄtva, nem kell vesz“dnnk sem az elt‚r“ setupprogramok logik j val. A CD-Player Kellemes meglepet‚s, ugyanis ha behelyeznk egy hang-CD-t, akkor a Windows azt azonnal j tszani kezdi, ‚s a Taskbar-ra ki is rakja az ikonj t. A programnak r ad sul saj t adatb zisa van, ahva bep”ty”ghetjk a sz mok cĄm‚t stb. A Win 95 helprendszere Sz‚p. Lehet kerestetni is, nagyon logikus az eg‚sz. Amit f jlalok az az, hogy ezek a HELP file-ok m r nem kompatibilisek a Win 3.1-‚ivel. Ennek az  tlagfelhaszn l˘ nem nagyon l tja k r t, de azt meg kell emlĄtenem, hogy egyes, k˘dolni l that˘an teljesen k‚ptelen csapatok Windows Help-file form tumŁ diskmagokat adnak ki. No, ezeket nem nagyon fogjuk Windows alatt n‚zegetni. Rem‚lhet“leg a Win95 help-form tum ra konvert l˘ public domain utilitik hamar megjelennek. Nem volna rossz mondjuk egy arr˘l kovert l˘ program sem, j˘ lenne, ha papĄron is, megfelel“ struktŁr lts ggal szerepelhetne a Help file-ok tartalma. ™sszefoglal s A program -emlĄtett hib i ellen‚re- remek. A r‚gi Windows-okra egy lyukas garast ne adjunk ki, mert azok nagys grendekkel rosszabbak. Tulajdonk‚pp a szĄvemhez k”zelebb is  ll, mint az OS/2 Warp. Aki hobbi szinten PC-zik ‚s nem akarja a Linuxot felfedezni, annak ez a legjobb v laszt s (persze a dolog fgg az OS/2 Win95-kompatibilit s r˘l, de err“l majd csak november t j‚k n tudunk majd ‚rdemben nyilatkozni). Inform ci˘forr sok az Interneten: UseNet: comp.os.ms-windows.misc (b r a comp.sys.ibm.pc.* newsgroupok is tele vannak flamewar-okkal) iRC: #windows95 (ne is sz mĄtsunk arra, hogy megdobnak egy Łj Win95-tel - pr˘b lkozzunk ink bb a #warez*-eken... Ja, vagy a boltban :)) WWW: http://www2.pcix.com/~snipe/win95home.html - tal n a legjobb HomePage, ami csak l‚tezik. Minden olyan inform ci˘t, amelyet itt is megtal lunk (pl. r‚szletes OS/2 - Win95 ”sszehasonlĄt s, techinkai alapon, ‚s term‚szetesen az IBM semsz”g‚b“l (minden rossz, ami Win95, ‚s minden j˘, ami IBM)), a cikkemb“l kihagytam. Mindenk‚ppen l togassuk meg, ak r lynx-szel is. DirkGent@iRC