Sok fejt”r‚st okozott, mir“l is Ąrjunk az Łj k”nyvben. Az els“ r‚sz megjelen‚se ˘ta sokminden v ltozott : de sokminden maradt is a r‚giben. Egy gyakorlatilag az MS-DOS t rgyal s ban csak a korszer– mem˘riakezel‚s az, ami Łj, ‚s kiemelend“ : de ez is csak akkora m‚rt‚kben, amekkor ban Łjat tudunk mondani az els“ k”nyvh”z, ill. a megjelent CoVokhoz k‚pest. Ink bb igyekeztnk olyann  form lni az eg‚sz bevezet“ szakaszt, hogy ne legyen lamer , azaz ne kelljen megint MS-DOS-t magyar zgatni (azt mindenki Łgyis megtal lja a PC-s j t‚kok 1-ben), s ink bb egy-k‚t nagy t‚mak”rt kiemeltnk, ami szerintnk id“szer–, ‚s sokakat ‚rdekel. Ezeken bell viszont teljess‚gre t”rekedtnk. A DOS-on bell alig mutatunk be Łjdons gokat. Ennek oka, hogy pl. a t”m”rĄt“k tekintet‚ben (a PKZIP meg‚rdemelt el“ret”r‚se kiv‚tel‚vel) semmi ‚rdemleges nem t”rt‚nt (Volt 1-2 Microsoft-botr ny a Stackerrel, de az kit ‚rdekel? A felhaszn l˘kat semmik‚pp...), Ągy legal bb azt sem kell Łjrat rgyalnunk. Tal n ami az els“ k”tetben el‚g kis sŁlyt kapott, az a vĄrusirt s : ak r saj t kez–leg is. Ennek viszont nagy teret szentelnk. EzenkĄvl nagyon komoly figyelmet ‚rdemelnek a hangk rty k. Sajnos, ezekr“l a hazai/nemzetk”zi sajt˘ban olyan botr nyosan lamer tesztek, leĄr sok jelennek meg, hogy Łgy ‚reztnk, nem  rt v‚gre tiszta vizet ”nteni a poh rba. Az m‚g csak a kisebbik baj, ha egy teszter ”sszehasonlĄt 10 Sound Blaster kateg˘ri jŁ k rty t, pl. Sound Galaxy-t stb. De erre oldalakat pazarolni, mik”zben a t‚nyleg korszer– hangk rty kr˘l (Wavetable, stb...) egy sz˘ sem esik... Emiatt minim lis m‚rt‚kben sz˘ltunk az FM k rty kr˘l, ‚s azokr˘l is csak az‚rt, hogy az Olvas˘nak legyen arr˘l fogalma, hogy a legalacsonyabb  r- ‚s hangmin“s‚gi kateg˘ri ban mire sz mĄthat, ill. a m sodik hangk rtya v s rl sa eset‚n mire kell, hogy gyeljen, ha komolyan akar sz mĄt˘g‚pes zen‚vel/hangeffektekkel foglalkozni. Harmadik dolog, ami az ut˘bbi k‚t ‚vben m‚g nagyobb teret nyert, az a modemez‚s. Ezekr“l m r l‚nyeg‚ben mindent elmondtunk a CoV vk”nyv '93-'94-ben, ahhoz nem lehetne sokmindent hozz tenni. Tal n egyedl az Internet ‚rdemelne sz˘t, mint a j”v“ technik ja : ez‚rt is k”z”ltk le, ahol lehetett, az FTP ‚s E-mail cĄmeket (Viszont mag val az Internettel nem foglalkozunk. A cikk belsej‚ben k”z”ljk le, hol lehet : e cikk szerz“je  ltal Ąrt : Internet Guide-okat let”lteni). Negyedik dolog az Łj processzorfajt k ‚s mem˘riamodulok/mem˘riakezel‚s  ttekint‚se. Ez nagyon fontos ma, amikor majdnem-486-osokat lehet kapni szinte fill‚rek‚rt. ™t”dikk‚nt, b r err“l : az emul torscene kezdeti id“szak ban : m r volt sz˘ az egyik CoVban, Łjra el“szedjk, egy monstre ismertet“ keret‚ben, a PC-re eleddig megjelent ”sszes C64-emul torprogramot. Az MS-DOS-on ‚s a Windows-on kĄvl igazi oper ci˘s rendszerekkel nem foglalkozunk. Egyr‚szt az‚rt, mert m‚g nem tudjuk, PC-s k”rnyezetben mi lesz a Chicago-Windows NT-OS/2 stb... sorsa, m sr‚szt mert tal n Ągy is tŁl szakmai lett az  tlagembernek ez a bevezet“ szakasz... V‚gl, b r most r”gt”n j”n, ejtettnk n‚h ny sz˘t arr˘l, hogy mire ‚rdemes gyelni a g‚p v s rl s n l, ‚s boncolgattuk egy kicsit a Setup dolgait is... G‚pv s rl s Kezdhetn‚nk azzal, hogy milyen g‚pet ‚rdemes venni. Ilyen tippek voltak az els“ k”nyvben is, ‚s azok helyenk‚nt kiss‚ ‚rdekes inform ci˘kat tartalmaztak. Most ink bb arra t‚rn‚nk ki, hogy pillanatnyilag milyen konfigur ci˘ alatt NEM ‚rdemes v s rolni. N‚zzk sz‚pen sorj ban: -Processzor/koprocesszor: V‚lem‚nynk szerint ma m r 386DX alatt nem ‚rdemes processzort venni (a DX-40  ra is 5-6.000 forint). Innen m r el‚g kis l‚p‚s a 486DLC, amely j t‚k c‚lokra ide lis. A koprocik  ra jelent“sen zuhant, m‚gis, aki olyan programokat haszn l, amelyek komolyan kihaszn lj k a koprocesszor adta lehet“s‚geket (nem igaz n j t‚kokr˘l van sz˘, legal bbis egyel“re), az szerintnk ink bb vegyen valamilyen 486DX-et. Felhaszn l˘i inform ci˘k -Alaplap:ltal ban ‚rdemes VESA Local Bus-os alaplapot venni, kiv‚ve, ha meg akarunk maradni egy 386-os g‚p mellett, ez ugyanis m‚g nem igaz n tudja kihaszn lni a VLB lehet“s‚geit. -Monitor: Anyagi keretekt“l fgg“en javalln nk mono-VGA-t vagy SVGA-t. A standard a 14"-os, 1024x768-as felbont sŁ, c‚lszer– a 0.28mm-es pontt vols g. Tov bbi lehet“s‚gek a Low Radiation (alacsony(abb) kisug rz sŁ), valamint a Non-Interlaced (a k‚perny“t nem soronk‚nt ‚pĄti fel, hanem k‚tsoronk‚nt, persze k‚t fordul˘ban). Milliomosok vehetnek nagyobb monitort is. -Monitork rtya: Manaps g az 1024x768-as SVGA m r alapnak sz mĄt. Vannak VLB-s k rty k is, ezek 486-os g‚peken igen sokra k‚pesek. Az 1 MByte k rtyamem˘ria nem elengedhetetlen, de 512K al  ne menjnk. Vigy zzunk m‚g, hogy nehogy egy olyan marhas got v s roljunk, mint egyik ismer“snk, akinek a monitork rty ja bell 8 bites (!!), kifel‚ meg 16, ‚s borzaszt˘an lassŁ... -IDE vez‚rl“: Mivel az emberek  ltal ban konfigur ci˘ban veszik a g‚pket, ezzel nem szoktak t”r“dni, el‚g standard dolog. Van viszont ennek is VLB-s v ltozata, ami pl. a winchester adat tviteli sebess‚g‚t l‚nyegesen megn”veli (l sd m‚g k‚s“bb). -Winchester: H t ez er“sen Ązl‚s dolga, b r manaps g 130-170 MByte alatt nemigen c‚lszer– venni. Fontosabb a m rka: mindenf‚le noname winch-eket ne vegynk, mert er“s  tkoz˘d s lesz a v‚ge, (viszonylag) megbĄzhat˘ak: Western Digital, Quantum, Conner, Maxtor. -Drive-ok: Ha nincs p‚nznk 1.2-esre ‚s 1.44-esre is, akkor n‚zznk k”rl, hogy a k”rnyezetnk mit haszn l. Mindezek ellen‚re, ezen nemigen ‚rdemes sp˘rolni. -RAM: Mindenk‚ppen sz njuk r  a p‚nzt, ‚s vegynk min. 4 meg t. Egy‚bk‚nt remek dolog egy 1 meg s g‚pbe m‚g 4-et belepakolni, helyenk‚nt az 5 Mbyte meglep“en sokkal effektĄvebb, mint a 4. -H z: Na, ez teljesen Ązl‚s dolga... -Eg‚r: Hmmm, j˘ k‚rd‚s... A 2-3.000 forintos egerek nem igaz n megbĄzhat˘ak, ami viszont megbĄzhat˘ (pl. Microsoft-eg‚r), az egy tizessel od‚bb van... -CD-ROM: Ha van el‚g p‚nznk, akkor mi‚rt ne? Viszont megfontoland˘, hogy az adathordoz˘k  ra sem csek‚ly... -Streamer: Ha igen sok adatunk van, net n m‚g mozgatni is akarjuk “ket, akkor felt‚tlenl meg‚ri venni. -Hangk rtya: J t‚k c‚lj ra legink bb Sound Blaster 2.0-t javaslunk (vagy egy Sound Galaxy BX-II-t), viszont ˘vva inten‚nk mindenkit a "nagyj b˘l kompatibilis" k rty kt˘l, mert el‚g s–r– lefagy soknak lehetnk tanŁi. Akinek sok p‚nze van, az vehet Sound Blaster Pro-t, SB 16-ot, SB 16 ASP-t, esetleg Gravis Ultrasoundot (ez ut˘bbi, ellent‚tben a Sound Blasterekkel, m r n‚mi hangmin“s‚get is k‚pes produk lni, de a Sound Blaster-kompatibilit sa, hmmm, nem igaz n t”k‚letes (ami mondjuk ‚rthet“, mert software-esen oldott k meg a dolgot...)). A hangk rty kr˘l m‚g lesz sz˘. -Billenty–zet: Ne feledkezznk meg r˘la... N‚h ny megjegyz‚s: -A nagy frekvenci jŁ 486DX g‚pekhez (486DX-50, 486DX2-50, 486DX2-66, ‚s ezek f”l”tt) szinte elengedhetetlen a processzorventill tor (DX2-66-t˘l meg teljesen). -Sound Blaster hangk rty hoz  ltal ban nem j r hangsz˘r˘, ne felejtsnk el venni, ha nincs hifi-cucc a k”zelben. -Ha kiz r˘lag j tszani akarunk a g‚ppel, akkor nem igaz n fontos az 1MByte-os monitork rtya, 486DLC-n‚l nagyobb processzor, koprocesszor, ‚s 4 MByte-n l t”bb RAM. Ez al˘l persze m r most is vannak kiv‚telek, lehet, hogy 1 ‚v mŁlva ez a bekezd‚s er“sen r”hejesnek fog hatni... -A Pentiumot sz nd‚kosan nem boncolgattuk: el‚g nagy buk s az a g‚p, ‚s r ad sul borzaszt˘ dr ga... SETUP No, most egy kis SETUPosdi, a teljess‚g ig‚nye n‚lkl (egyr‚szt, mert el‚g sokf‚le BIOS l‚tezik, term‚szetesen mind m s extra opci˘kkal, m sr‚szt, mert mi sem tudjuk pontosan egyes dolgok pontos jelent‚s‚t (az alaplap ismertet“je ilyeneket nem k”t az orrunkra), meg egy‚bk‚nt is, van, amit jobb nem is macer lni. Megjegyezn‚nk, hogy r‚gi alaplapokon egyes  ltalunk standardnak Ąt‚lt opci˘k hi nyozhatnak): Teh t, bekapcsol s vagy Reset ut n nyomjuk meg a DEL billenty–t, ekkor a SETUP menbe kerlnk (kiv‚ve, ha passwordot  llĄtottunk be, mert akkor el“sz”r az ut n ‚rdekl“dik a g‚p). STANDARD CMOS SETUP: Itt  t llĄthatjuk a d tumot, az id“t, valamint a mem˘ria m‚ret‚t (a Base az igen kev‚s kiv‚telt“l eltekintve 640, az Extended meg fgg a g‚pbe pakolt RAM-t˘l ‚s a BIOS-t˘l is, nem kell b ntani). Fontosabb dolog a winchester be llĄt sa: itt van 46 kl”nf‚le winch, ezek k”z”tt nagy val˘szĄn–s‚ggel nem fogjuk a saj tunkat megtal lni, ilyenkor a 47-es, felhaszn l˘  ltal be llĄtott tĄpust v lasszuk. A megfelel“ adatokat kiĄrhatjuk a winchester ismertet“j‚b“l, de a legt”bb BIOS-ban van AUTODETECT (ld. k‚s“bb), az is be llĄtja neknk. A drive-ok ‚s a billenty–zet be llĄt sa ‚rtelemszr–en megy, a Display pedig a legt”bb esetben VGA/PGA/EGA. ADVANCED CMOS SETUP: -Typematic Rate Programming: A billenty–zet ism‚tl‚si k‚sleltet‚s‚nek  t llĄt s nak enged‚lyez‚se. A k”vetkez“ k‚t pontban (kl”n nem sz˘lunk r˘luk) lehet a be llĄt st elv‚gezni. -Mouse Support: Eg‚rke t mogat sa. El‚g egy‚rtelm–... -Above 1M Memory Test: Az 1 MByte feletti mem˘riatartom ny vizsg lat nak enged‚lyez‚se. -Memory Test Tick Sound: A mem˘riateszt k”zbeni pittyeg‚s ki/bekapcsol sa. -Display DEL Message: KiĄrja-e azt bootol skor, hogy a DEL billenty– hat s ra a SETUP jelentkezik. -HDD 47 RAM Area: Ha 47-es tĄpusŁ Harddisket haszn lunk, akkor itt meg kell adnunk, hogy milyen RAM terletet haszn l a g‚p a winchesterrel val˘ kommunik ci˘ el“segĄt‚s‚hez. Lehet“leg ne nagyon  llĄtgassuk el. -Wait For F1 On Error: Ha ez be van kapcsolva, akkor hiba eset‚n a BIOS megv rja, amĄg megnyomjuk az F1-et. -Boot-Up Numlock: Bootol skor bekapcsolja-e a Numlockot -Numeric Processor Test: Koprocesszor keres‚se. -Floppy Drive Seek At Boot: Bootol s k”zben ellen“rzi, van-e valamilyen floppy-meghajt˘ a g‚pben. -System Boot-Up Sequence: Itt azt  llĄthatjuk be, hogy az oper ci˘s rendszer bet”lt‚sekor milyen sorrendben forduljon a g‚p meghajt˘khoz. Sok buta BIOS csak A: ‚s C: drive-r˘l tud bootolni, Łgyhogy itt nem tŁl nagy a vari ci˘s lehet“s‚g. -System Boot-Up CPU Speed: Az indul skor be legyen-e kapcsolva a turbo, vagy ne. -External Cache: Ha az alaplapon van Cache mem˘ria, akkor kapcsoljuk be. -Internal Cache: Ha a processzorban van Cache mem˘ria, akkor kapcsoljuk be (pl. minden 486DX prociban van, a t”bbin‚l ez gy rtm nyfgg“). -Turbo-Switch Function: A turbogomb m–k”d‚s‚nek enged‚lyez‚se/tilt sa. Egyes alaplapokon enged‚lyezett  llapotban sem m–k”dik, meg amŁgy is ritk n kell kikapcsolni, Łgyhogy mindegy... -Password Checking Option: Ha tesznk passwordot a g‚pre, akkor itt be llĄthatjuk, hogy minden indĄt skor, vagy csak a SETUP-ba t”rt‚n“ bel‚p‚skor ‚rdekl“dj”n a BIOS ut na. -ROM Shadow (vagy egyes helyeken Shadow RAM): Na, ezt kell“ hozz ‚rt‚s n‚lkl ne b ntsuk! ADVANCED CHIPSET SETUP: Ezt ism‚t csak ne b ntsuk megfelel“ hozz ‚rt‚s n‚lkl... Egy ‚rdekess‚get az‚rt megjegyezn‚nk: egyes BIOS-okban van itt egy olyan opci˘, hogy Cache Read Cycle. Egy kor bbi g‚pnk”n ez gy rilag 3-1-1-1-re volt  llĄtva, ‚s Ągy szeg‚ny g‚p durv n 5/6-od t produk lta egy  tlagos 386DX-40 teljesĄtm‚ny‚nek. Lev‚ve 2-1-1-1-re, r”gt”n megjavult a dolog, m–k”d‚si probl‚ma semmi... Hmmmm... AUTO CONFIGURATION WITH BIOS/POWER-ON DEFAULTS: Ez akkor j”het, ha a g‚p az istennek se akar m–k”dni, ‚s nem tudjuk, mi‚rt. Persze az kor ntsem biztos, hogy ezek ut n fog, de lehet pr˘b lkozni... CHANGE PASSWORD: A k˘dsz˘ megv ltoztat sa. Ha nem akarunk k˘dsz˘t, akkor az Łj k˘dsz˘ k‚rd‚sn‚l sim n nyomjunk ENTERt. AUTODETECT HARD DISK: Megmondja a Harddisknk adatait, ‚s ha 47-es tĄpusŁ, akkor r”gt”n be is  llĄtja ez alapj n a STANDARD CMOS SETUP-ban. HARDDISK UTILITY: -Format: Alapszint– form z s, mindent teljesen letakarĄt a winchesterr“l. J˘ sok ig tart, de garant ltan kiirt minden vĄrust... Az opci˘kat ne  llĄtgassuk, j˘k az alap‚rtelmez‚sek (a rossz szektorokkal sem nagyon ‚rdemes foglalkozni, olyankor ink bb a garanci val pr˘b lkozzunk). -Media Analysis: Sz‚pen megvizsg lja a Harddisket. -Auto Interleave WRITE/DO NOT WRITE TO CMOS AND EXIT: Kil‚p‚s a v ltoztat sok elment‚s‚vel vagy an‚lkl. N‚h ny megjegyz‚s: -A turbot nem ‚rdemes kikapcsolni, hacsak nincs szks‚ge valami miatt alacsonyabb sebess‚gre. -A Shadow RAM azt jelenti, hogy a BIOS a ROM terletet  tm solja a vele egyez“ cĄm– RAMba, ‚s onnan haszn lja. Ez az‚rt j˘, mert a RAMok el‚r‚si ideje l‚nyegesen kevesebb, mint a ROMok‚. -A password nagyon j˘ pl. arra, hogy elfelejtsk... Egy‚bk‚nt egy SETUP password el‚g hat sos v‚dekez‚s a k”rnyezetnkben tal lhat˘ kev‚sb‚ hozz ‚rt“ emberk‚kkel szemben (anynyira kev‚sb‚, hogy v‚letlenl el llĄtan nak vmit a SETUP-ban, a Harddisk-form z sr˘l nem is besz‚lve)... -Az alaplapokon szokott lenni egy olyan Jumper, amely z r sakor t”rli a CMOSt. Elfeledett passwordok eset‚n ez segĄthet... Az IBM ‚s kompatibilis g‚peinek, processzorainak t”rt‚nete 1978-79 t j‚k n, az a piac, amire az IBM : f“leg termin ljaival ‚s nagyg‚peivel : dolgozott, megv ltozott. Ez a kor volt az TRS-80 (Radio Shock) okozta relev ci˘ ideje, amikor az emberek r j”ttek, hogy az otthoni g‚pet is lehet valamire haszn lni, m‚goly megmosolyogtat˘ teljesĄtm‚nnyel is. Az IBM kĄn lat ban ekkor csak az 5110-es volt az ilyen piacra tervezve, be‚pĄtett karakteres k‚perny“vel ‚s BASIC-kel, de ott magas  ra ‚s sil ny teljesĄtm‚nye miatt nem terjedt el. Ekkor kezdt‚k kifejleszteni a PC-alaplapokon/procikon oly nagyszer– (SLOTok, az Intel Multibus 1-‚n alapulva, de l‚nyegesen kisig‚ny–bb tervez‚ssel : nincs lehet“s‚g multiprocesszoros zemre, stb...), ill. olyan csapnival˘ (szegment l s, 640k-s hat r, amit akkoriban az Intel szakemberei olyan hatalmas m‚retnek tartottak, amit az ‚letben nem fog egy  tlagfelhaszn l˘i ig‚ny m‚g csak meg sem k”zelĄteni) jellemz“ket. A CGA ‚s mono k‚pfeldolgoz st a Motorola 6845 videovez‚rl“re bĄzt k (csup n a CGA furcsa cĄmz‚sm˘dja t–nik tervez‚si hib nak). A g‚p oper ci˘s rendszerek‚nt el“sz”r a Digital Research Inc. CP/M-86-j t kĄv nt k  tvenni, de a jogok megszerz‚se nem sikerlt. Ekkor fordult az IBM a Microsofthoz, akik addig a ROM-BASIC-jeikr“l voltak hĄresek. §k egy bizonyos Pacific Microsystems-t“l vett‚k  t az MS-DOS els“ verzi˘j t. Ezzel a szoftverrel hajtott k meg teh t a '81-ben kiadott IBM PC-t. Hamarosan vil goss  v lt, hogy a magn˘, ‚s a max. 4 db, j˘ esetben (az els“ drive-ok m‚g csak egyoldalasak voltak, ‚s duplamagasak) 360k-s drive sokszor nem el‚g : emiatt dolgozt k ki '83-ban az XT-t. Ennek a sikere fenomen lis volt, ‚s az IBM sz‚les k”rben publik lta a g‚p minden param‚ter‚t, hogy a kl˘ngy rt˘k is piacra l‚phessenek. 1984-ben j”tt ki az AT, ami m r az Intel 80286-on alapult, imm r 16 bites,  mde limit lt sebess‚g– buszrendszerrel, ami szerencs‚re teljesen kompatibilis volt a 8 bites el“ddel (nem Łgy, mint az ut˘bb hatalmasat buk˘ MCA). Az ezut n t”rt‚nteket mindenki ismeri: 386, annak 16-bites buszŁ v ltozata; a kl”nb”z“ 387-es koprocesszorok, a 486DX, az SX, majd a 486-kl˘nok: ezekr“l  lljon itt egy kis ”sszefoglal˘ t bl zat! SĄnm‚retek (adat, adat, cĄm) CPU Bels“ Kls“ CĄm Sebess‚g (MHz) 8088 16 8 20 4.77...16 8086 16 16 20 4.77...16 V20 16 8 20 4.77...33 (optimaliz lt 8088, 1.2-2-szer gyorsabb azonos ˘rajel mellett) V30 16 16 20 4.77...33 (opt. 8086) 80186 16 16 20 4.77...16 80286 16 16 24 6...30+ i80386DX 32 32 32 16,20,25,33(,40?) i80386SX 32 16 24 mint el“bb i80386SL 32 16 24 mint el“bb (kis teljesĄtm‚nyfelv‚tel) i80387 koprocesszor AMD 386 (Am386) 40 i80486DX (i486) 32 32 32 20,25,33,50 (i66, i99 : l sd a DX2 t rgyal s t!) i486SX FPU n‚lkli, de  ltal noss gban nem lassabb! i486SL Kisfogyaszt sŁ SX i486DL Kisfogyaszt sŁ DX i486DX2 32 32 32 (40,) 50,66 IBM Blue Lightning 486 50,66,75 (nincs FP, a 75 MHz-es bell h romszoros ˘rajel–) AMD486 25,33,40,50 Cyrix 486DLC/SLC: 33,40 (66: dupla bels“ ˘rajel). A v‚lem‚nyek megoszlanak r˘la. Olcs˘ ‚s alig lassabb, mint egy 486SX, de inkompatibilit sai vannak. Ennek ellen‚re el“ny”s v‚tel. iPentium: 64 64 32 60,66,90,100 Hogy melyik processzort v lasszuk: -Az Intel, ill. AMD 486-os alaplapok  ra meredeken zuhan. Ha nem tŁl srg“s a v‚tel, v rjuk meg, mĄg elfogadhat˘  ruk nem lesz! -A 486SX/486DLC/486SLC alaplapok j˘k, gyorsak ‚s olcs˘ak. Ez al  ne adjuk, mert komoly sebess‚gprobl‚m ink lesznek (ha lehet, mindenk‚pp az SX-et prefer ljuk a h rom processzortĄpus k”zl, de persze a DLC sem rossz!)! A processzorsebess‚g nem olyan fontos t‚nyez“, mint maga a processzortĄpus. Egy azonos frekvenci n "ketyeg“" 386DX, ill. 486DX k”z”tt pl. k‚tszeres az effektĄv teljesĄtm‚nykl”nbs‚g (mĄg egy 66 MHz-es Pentium ‚s egy ugyanilyen (bels“) sebess‚ggel meghajtott Intel 486DX k”z”tt ez szint‚n k‚tszeres)! EzenkĄvl figyelnnk kell a DX2 (Intel, Cyrix), ill. DX3 (Intel, IBM) ˘rajel‚ben rejl“ turpiss gra is: ezek csak megn”velt bels“, de v ltozatlan kls“ ( ltal ban 33 MHz) processzor-˘rajelet jelentenek. Egy egy 486DX50 (50 MHz-es kls“ busz ‚s processzor˘ra) ‚s egy 486DX2/66 t‚nyleges, effektĄv sebess‚ge (33 MHz-es kls“ busz ‚s 66 MHz-es processzor˘ra) gyakorlatilag ugyanakkora : sz mĄt sokban ink bb a DX2 jeleskedik, video-, winchester-, mem˘riael‚r‚sben pedig a DX. A kompatibilit s k‚rd‚se, b r jelen sorok Ąr˘ja aj nlja a kompatibilis (‚s l‚nyegesen olcs˘bb) processzorokat, az‚rt el‚g k‚nyes t‚ma. Szem el“tt kell tartanunk, hogy az Intel ”nmag val mindenk‚pp kompatibilis, ‚s ez minden program fut s nak alapja. Az AMD processzorok Łn. copied processorok, azaz egy az egyben lem solt mikrok˘ddal rendelkeznek. Sajnos, a gondok el“j”nnek a m‚g feleannyiba sem kerl“ Cyrix 486-kl˘nokn l, de a programok 99%-a azokon is fut. EzenkĄvl m‚g besz‚lnnk kell az upgrade-elhet“s‚g probl‚m j r˘l. Ezzel egy laptop- vagy egy notebook-felhaszn l˘ csak a legŁjabb id“kben kell, hogy t”r“dj‚k, viszont egy Łjabb, min. 386-os kateg˘ri jŁ g‚pet vev“ embern‚l m r nagyon fontos lehet, hogy az alaplapja upgrade-elhet“-e. Az ilyen fel‚pĄt‚s– alaplapok f“ el“nye az, hogy ha p‚nzsz–k‚ben megvesszk egy 386DX-szel vagy 486SX-szel, azt ut˘lag kicser‚lhetjk egy jobb, 486DX vagy 486DX2/DX3 processzorra : az alaplap ezt a processzorcser‚t ‚s sebess‚g- t llĄt st lehet“v‚ teszi. A magyar kereskedelemben kl”n, processzor n‚lkl is kaphat˘ak ilyen alaplapok: ezen esetben nem kell, hogy ut˘lag f jjon a fejnk, hogy kinek s˘zzuk el azt a sil ny 386DX-et, ha v‚gre megvettk a 486-os processzort, m‚gha az csak egy SX is... Azt n rengeteg alaplapon tal lhat˘ meg az Overdrive foglalat is a Pentiumnak, ami abba beleillik. Aki a fenti t bl zat alapj n nem ‚rtette volna meg a DX ‚s SX kl”nbs‚g‚t, annak egy kis magyar zat: az Intel386DX teljes 32 bites busszal rendelkezik mind a kls“, mind a bels“ adatoknak, mind term‚szetesen a cĄmtartom nynak. Az Intel386SX ezzel ellent‚tben csak 16 bites kls“ busszal, ‚s limit lt, 24 bites cĄmbusszal (ami viszont ilyen alacsony teljesĄtm‚ny– processzorn l  ltal ban m‚g mindig kihaszn lhatatlan : hisz ez 16 MByte-ot jelent, amit ‚rtelmesen csak szerverk‚nt, vagy nagyig‚ny– op. rendszerek futtat s ra lehet elk‚pzelni : amit viszont nem szabad egy, a 486DX-ekn‚l n‚gyszerte lassabb processzorra bĄzni). Az Intel486DX-be bele‚pĄtett‚k a bels“ matematikai koprocesszort, amit viszont az Intel486 SX-b“l kihagytak. Tulajdonk‚pp a 486SX Łgy szletett, hogy a gy rilag hib s koprocesszorŁ 486DX-eket adt k el letiltott koproci-r‚sszel ‚s alacsonyabb  ron, de azt n, mivel a processzorteljesĄtm‚ny v ltozatlan maradt, olyan sikere volt ennek a l‚p‚snek, hogy kl”n, FPU n‚lkl is gy rtani kezdt‚k a processzort. Az alaplapok t rgyal s n l nem kerlhetjk meg a ZIF-ek emlĄt‚s‚t. A ZIF jelent‚se: Zero Insertion Force, ez azt jelenti, hogy az eredeti processzort nem kell kivenni, ha az Łj (overdrive) processzort behelyezzk. Vannak term‚szetesen olyan alaplapok is, ahol ki kell szedni a r‚gi proceszort. Sok olyan k‚rd‚s merl fel, hogy ha m r egy korszer–, cser‚lhet“ processzorŁ alaplapon  t llĄthat˘ a sebess‚g, akkor az Łn. over clocking enged‚lyezett-e, nem fogja-e le‚getni az amŁgy is agyonterhelt processzort. Ez a tŁlhajt s Łgy ‚rthet“ meg, ha elk‚pzeljk azt az esetet, hogy egy 20 MHz-es n‚vleges max. sebess‚g– 486SX-et helyeznk egy 33 MHz-re  llĄtott alaplapba (vagy egy 33 MHz-est egy ”tvenesbe). Ilyenkor hajtjuk tŁl a processzorunkat. Ez k‚t okb˘l is vesz‚lyes, b r elismerend“, hogy t”bb,  ltalunk ismert 20 MHz-es 486SX m r 1-2 ‚ve  llja a sarat 33 MHz-en, ‚s az id“nk‚nt, zem k”zben 5-10 percre 50 MHz-re kapcsolt 33 MHz-es SX sem panaszkodott. Egyr‚szt, mivel a m–veletv‚gz‚sbe hib k kerlhetnek. Ez pl. az AUTOCAD  brarajzol s n l derlhet ki remekl, ha f‚lrehŁzott vonalak, stb... kerlnek be a k‚pbe. M sr‚szt, mint m r fent is utaltunk r , nagy arra az es‚ly, hogy a processzorunk tŁlhevl, ‚s maradand˘an k rosodik. A mem˘ri kr˘l : tĄpusok, vegyĄthet“s‚g, sebess‚gig‚ny... A PC-ben kis cellam‚rete ‚s egyszer–s‚ge miatt nem statikus, hanem dinamikus (a kl”nbs‚get nem t rgyaljuk, egyetemi jegyzetekben ut na lehet n‚zni) RAM-okat haszn lnak, nemcsak k”zponti mem˘riak‚nt, hanem a videok rty k, winchester-cache-ek mem˘ri jak‚nt is. Ugyanakkor megemlĄtend“, hogy egyes high-end, m‚regdr ga videok rty kban, workstation-”kben VRAM-ot haszn lnak, ugyanis ezek kb. k‚tszeres el‚r‚si sebess‚get tesznek lehet“v‚, mint az igazi dinamikus RAM-ok. Mivel nem elterjedtek, Ągy itt nem foglalkozunk velk. A RAM-okat csoportosĄthatjuk kiszerel‚sk (ez a legfontosabb: SIMM, DIP, SIPP), m‚retk, sebess‚gk alapj n. SIMM-SIPP-DIP A '70-es ‚vekben a RAM-okat a logikai  ramk”r”kn‚l megszokott m–anyag cs”vekben sz llĄtott k. Ezek voltak a DIP RAM-ok, amelynek Łjabb v ltozatait ma is sz‚lesk”rben haszn lj k. Ezeknek a RAM-oknak f“leg a szakmailag k‚pzetlen ‚s fakez– felhaszn l˘k voltak nagy ellens‚gei, ugyanis a l bakat k”nny– volt elhajlĄtani, elt”rni, ”sszekeverni. EzenkĄvl tŁl nagy helyet foglaltak el ezek a vĄzszintesen beltetett chipek az alaplapon. Ez‚rt m r a '80-as ‚vek elej‚n elkezdtek olyan szabv nyokat kidolgozni, amelyek lehet“v‚ tett‚k, hogy ezeket a mem˘riachipeket a fent emlĄtett kett“ f“ hi nyoss got l‚nyeg‚ben kiksz”b”l“, szabv nyos, helytakar‚kos, l‚nyeg‚ben t”nkretehetetlen csatlakoz˘felletekkel l ssanak el mem˘riachipeket. A legfontosabb ilyen szabv nyosĄtott mem˘riaelem a SIMM, azaz a single in-line memory modules . EzenkĄvl a r‚gebbi id“kben szabv nyosĄtott k az Łn. SIPP-eket is, amik tradĄcion lisabb m˘don (tsk‚kkel) csatlakoztak az alaplap mem˘riab“vĄt“ foglalataiba. Nagyon l‚nyeges, hogy korszer– alaplapokba m r kiz r˘lag CSAK SIMM-et lehet dugni, a SIPP csak a r‚gebbi 286-os alaplapokon tal lhat˘ meg! Persze a k‚t, ma m r kiz r˘lagos szabv ny (term‚szetesen a r‚gi XT ‚s AT alaplapokba m‚g DIP-eket kellett dugdosni, de ezekenek technik j val (hova kell 41256-os, ‚s hova kell 4164-es chip, stb...) m r nem foglalkozunk, mert az ilyen, j t‚kra teljess‚ggel alkalmatlan alaplapok helye ma m r az Łjrafeldolgoz˘ban van) k”z”tt van lehet“s‚g az  talakĄt sra (kaphat˘ak SIMM-SIPP csatlakoz˘ talakĄt˘k). Itt kell megemlĄteni, mi a kl”nbs‚g a 3- ‚s a 9-chipes SIMM k”z”tt. 1988 ‚s '89-ben, amikor az 1 megabites (1Mb) DRAM-ok Łjdons gok voltak, ezekb“l kilencet kellett rakni egy darab 1 MByte-os SIMM modulba (a kilencedik parit sc‚lokat szolg l). Manaps g viszont sokkal gazdas gosabb ugyanezt kilenc helyett h rom chippel megoldani : teh t k‚t 4Mb DRAM-mal (1M x4) ‚s egy 1Mb (x1)-essel a parit sbithez. Sok gond szokott megesni ezekkel a SIMM-RAM-okkal, a kl”nb”z“ tĄpusok (3- ‚s 9-chipes) kever‚s‚vel. ltal ban (egytt)m–k”dnek, k‚t kiv‚tellel: -N‚mely r‚gi alaplapnak nincs elegend“ frissĄt‚si bitsz ma az 4Mb x1 vagy a 1Mb x4 DRAM-okhoz. Ezek teh t nem fognak 4 MB 9-chip SIMM-ekkel vagy 1 MB 3-chip SIMM-ekkel m–k”dni (ma m r nem  ltal nos hiba). -Egy-k‚t noname alaplap tervez‚si hib ja, hogy n‚h nyfajta SIMM-mel nem m–k”dik egytt. Ilyenkor csak a pr˘b lgat s segĄt. Nagyon fontos! Ez a kezd“kn‚l hatalmas bonyodalmakat szokott okozni! A mai alaplapok, amikben  ltal ban 2*4 darab SIMM modulnak van hely, nem engedik meg, hogy 1 bankon bell m sf‚le m‚ret– mem˘ri kat haszn ljunk (a BANK jelent‚se: azon ”sszefgg“ terlet a SIMM mem˘riacsatlakoz˘kn l, ahol 4 darab csatlakoz˘ van k”zvetlenl egym s mellett). Teh t nem tehetjk azt meg, hogy vesznk egy 4 MByte-os ‚s h rom 1 MByte-os SIMM modult, hogy legyen 7 MByte RAM-unk. VAGY 4 db 4 MByte-os, VAGY 4 db 1 MByte-os SIMM-et rakhatunk csak be azonos bank-ba (vagy 256k-ost persze, de ilyent nehogy vegynk, mert ezekb“l az alaplapra csak 2M-nyi (8 db) mem˘ri t tudunk felrakni, ami a legt”bb korszer– j t‚kn l m r el‚gtelen mennyis‚g, r ad sul manaps g a 256k-s modulokt˘l ‚pp ezen ok miatt nagyon neh‚z megszabadulni : mindenki 1 vagy 2 MByte RAM-mal vesz alaplapot, mert ‚pp nincs t”bbre p‚nze, azt n r j”n, hogy 2M-val mostans g sz*rt se ‚r, r ad sul, mivel ez a 8 db modul teljesen lefoglalja az alaplap b“vĄt‚si lehet“s‚geit, mell‚ t”bb RAM-ot nem rakhat be, Ągy ‚rtelemszer–en megpr˘b l megszabadulni a modulokt˘l, amik persze azt n m r senkinek sem kellenek). Foglalkozni kell a RAM-ok sebess‚g‚vel is, hiszen sokan meggondolatlanul megveszik az esetleg dr g bb 60 ns-os RAM-okat, akkor, amikor a 70-esek ugyanŁgy m–k”dn‚nek. Ezek a sz mok azt jelentik, hogy mennyi id“ telik el ak”z”tt, hogy megcĄmezzk a kĄv nt bitet, ‚s hogy az megjelenj‚k az adatvonalakon. Tulajdonk‚ppen el‚g nehezen k”vetkeztethet“ ki az alaplap sebess‚g‚b“l a RAM megkĄv nt sebess‚ge. Tal n az a legjobb megold s, hogy ne vegynk meg olyan alaplapot, amelyben nincs pontosan specifik lva (minden bel llĄthat˘ ˘rajelre) a haszn land˘ RAM-ok sebess‚ge. Persze mindig berakhatunk gyorsabb RAM-okat : deh t minek dr g bbat venni, ha az olcs˘bb is megteszi? F“bb ir nyvonal, hogy a 25 MHz-es ‚s az alatti alaplapokn l sim n elmegy a 80 ns-os, a legt”bb 33 MHz-est ‚s p r 40 MHz-est 70 ns-os RAM-okhoz optimaliz ltak, a t”bbi 40+ MHz-es alaplap pedig m r 60 ns-os RAM-okat ig‚nyel. Persze a SETUP-ban az alaplapok d”nt“ t”bbs‚g‚n‚l be llĄthat˘, hogy k‚rjnk-e extra wait state-eket, azaz p˘tl˘lagos lassĄt st a RAM el‚r‚s‚n‚l. El‚g nagy megtk”z‚st szokott okozni az a t‚ny, hogy hi ba van a g‚pben 1/2/4/8/16... MByte RAM, abb˘l 384k elt–nik : mondjuk RESET ut n csak 3700K-ig sz mol el a g‚p. Ennek oka az, hogy a 640k ‚s az 1M k”z”tti mem˘riaterletek, b r ott RAM is van, de foglaltak, mert ott van a g‚p BIOS-a, a videomem˘ria stb..., Ągy DOS-b˘l csak kl”nb”z“ b–v‚sztrkk”kkel ‚rhet“ el. A BIOS hibazenetei 1. BOOT-ol sn l a hibak˘dok: amennyiben egy sz mĄt˘g‚pet bekapcsolva, az nem jelenĄt meg k‚pet a monitoron, hanem elkezd sĄpolgatni, akkor baj van: a legt”bb alaplaphoz adott ismertet“ fzetecske ugyanis m‚lyen hallgat arr˘l, hogy mik az adott alaplaphoz tartoz˘ hibak˘dok. Mi k‚tfajta BIOS-hoz szedtnk ”ssze “ket: IBM ‚s AMI (b r az IBM-nek val˘szĄn–leg csak a r‚gi torzszl”ttek tulajdonosai veszik majd haszn t, az AMI viszont ma vit n fell a legelterjedtebb BIOS): IBM SĄpol sok sz ma A z–rforr s Nincs sĄpol s A t pegys‚g, vagy az alaplap (m‚g sĄpolni sem tud...) (1 r”vid sĄpsz˘ Minden rendben) 2 r”vid sĄpsz˘ Ekkor, mivel ‚l a videorendszer, a k‚perny“n jelenik meg a hiba magyar zata (keyb/winchester/floppyhiba ilyen) V‚get nem ‚r“ r”vid sĄpszavak A t pegys‚g, vagy az alaplap 3 hosszŁ sĄpsz˘ 3270 billenty–zet 1 hosszŁ, 1 r”vid sĄpsz˘ Alaplap 1 hosszŁ, 2 r”vid sĄpsz˘ MDA, CGA-z–r 1 hosszŁ, 3 r”vid sĄpsz˘ EGA-z–r AMI SĄpol sok sz ma A z–rforr s 1 r”vid DRAM refresh 2 r”vid Parit s ramk”r 3 r”vid Az alap 64K RAM 4 r”vid ˘ra 5 r”vid Processzor 6 r”vid Keyboard controller, vagy Gate A20 7 r”vid Virtu lis m˘d- exception error 8 r”vid Display memory R/W test 9 r”vid ROM BIOS checksum 1 hosszŁ, 3 r”vid Nem-fat lis--Conventional/extended memory 1 hosszŁ, 8 r”vid Nem-fat lis--Display/retrace test Mi Łj van az adatt rol s terlet‚n? Hordozhat˘ winchesterek Itt sz˘lunk a hordozhat˘s g k‚rd‚s‚r“l. Tulajdonk‚ppen az is hordozhat˘ winchesternek tekinthet“, ha mindig kihŁzzuk a k beleket a winchesterb“l, ‚s Łgy kapjuk a h˘nunk al . Ez nem tŁl eg‚szs‚ges megold s, h˘napok alatt kipurcannak az ilyen winchesterek (a WD wincsik el‚gg‚ rosszak, nem bĄrj k az ilyet‚n strap t, gondolom a t”bbi modell m‚g rosszabb). Jobb megold st jelentenek az eleve kls“ megold sŁ winchesterek, amiket a printerportra kell dugnunk, a t pfeszlts‚get pedig a billenty–zetcsatlakoz˘r˘l kell leosztanunk. Ezeknek van h rom nagy h tr nya a viszonylag strapabĄr˘ ‚s gyorsan zembe helyezhet“ kivitel mellett: -RendkĄvl magas  r -Igen kicsi sebess‚g (a printerport nem tesz t”bbet lehet“v‚) -Az adatk bel nevets‚gesen r”vid, 10-15 centim‚ter, Ągy sokszor nem tudjuk a winchestert a g‚p h ta m”g”tt hova rakni. Vannak m‚g olyan kls“ winchesterek is, amelyek a sebess‚gprobl‚m ikat saj t vez‚rl“k rty val hidalj k  t. Ez tal n a l‚tez“ legrosszabb megold s : hisz itt a k rty t is ki kell szedni, ha a haverhoz el akarunk menni (persze, ha neki is van ilyen k rty ja, akkor nem kell ezt tennnk). Ma m r nem haszn lj k : egyes r‚gebbi 30 MByte-os cser‚lhet“, kls“ winchesterekn‚l ez volt a m˘di, de azt fajlagos dr gas ga (egy 30 MByte-os modul 4000-5000 Ft, nem sz˘lva a m‚ret‚r“l, sŁly r˘l ‚s lassŁs g r˘l) miatt senkinek sem aj nljuk. Mindezeket  ttekintve, nem tartjuk kl”n”sen j˘ v‚telnek egy printerportos winchester beszerz‚s‚t : a most ismertetend“ fi˘kos megold s sokkal olcs˘bb, gyorsabb, ‚s a winchestert is jobban ˘vja, mint ak r a printerportos, ak r a kezdetben v zolt m˘dszer, ahol a winchestert f“leg a k belek lehŁz sa/bedug sa k rosĄtotta. Ezek a fi˘kok tulajdonk‚pp 5 1/4-es m‚ret– olyan szerkezetek, amelyek kihŁzhat˘ r‚sz‚be beszerelhet“ a winchester, amelynek csatlakoz˘it azon bell r”gzĄthetjk; a fi˘k ‚s a be‚pĄtett r‚sz csatlakoz˘sĄnjeinek kompatibilit sa (?) pedig megszabadĄt bennnket a k belek  tdugdos s t˘l. Azonban van 1-2 h tult“jk is ezeknek a fi˘koknak: -Vannak nagyon dr g k is, 6000 Ft k”rl. Ezek nem jobbak, mint a feleannyiba kerl“k. -Az  ltalunk eddig l tott egyik modellen sem volt lehet“s‚g arra, hogy kĄvlr“l, a winchester bolygat sa n‚lkl  t llĄtsuk a master/slave jumper‚t/jumpereit. -A kl”nb”z“ fi˘kmodellek  ltal ban nem kompatibilisek egym ssal, vagy, amennyiben a csatlakoz˘sĄn mechanikailag egym sba tolhat˘ is, akkor m‚g nem biztos, hogy ez a mechanikai kompatibilit s elektronikai is (erre nagyon vigy zzunk, ink bb az azonos tĄpusŁ fi˘kokat is m‚rjk le ellen ll sm‚r“vel, mert iszonyŁan tud fst”lni egy winchester, ha a t pfeszlts‚get fordĄtott ar nyban kapja : pl. az ”sszes WD Caviar 4200 azonnal le‚g! Sajnos ez akkor is igaz, ha elkopik a t pfeszcsatlakoz˘, ‚s azt m r mindk‚t m˘don be tudjuk majd dugni). ttekint‚s az SCSI-r“l ‚s tov bbfejleszt‚seir“l Manaps g ez az a k‚tfajta rendszer, amiben a winchesterek kaphat˘ak (persze ostobas g SCSI eset‚n csak winchestereket emlĄteni, hisz rengeteg SCSI CD-ROM kaphat˘, hogy csak a m sodik leg ltal nosabb perif‚ri t emlĄtsk). Ezen perif‚ri k  rai m r gyakorlatilag ugyanazok (csak a vez‚rl“k rty k‚ nem). M‚g mindig  ltal nosabb az, hogy az SCSI (ill. SCSI-2) rendszerben kl”n”sen nagy kapacit sŁ winchesterek kaphat˘ak, mĄg az IDE-n‚l a mostani, nagy t”megben el“ llĄtott winchesterek kapacit s nak fels“ hat ra 540 MByte. A k”ztes  tfed‚si tartom ny szempontj b˘l (300...500 MByte a winchesterekn‚l) azonban ‚rdemes a k‚t rendszert szembe llĄtani, m r csak az‚rt is, mert manaps g egyre t”bb hardvert k‚szĄtenek SCSI csatlakoz ssal. El“sz”r is, az IDE el“nyei: 1.Gyorsabb v laszid“ (hisz alig van szks‚g overhead-re, azaz a hĄv˘ beazonosĄt s ra, handshaking-re stb...) 2.A hard drive interface kompatibilis az RLL/MFM/ESDI interf‚szekkel: teh t olyan oper ci˘s rendszerek, amelyek alatt az egyik rendesen m–k”dik, a m sikat is elfuttatj k. 3.az IDE kontrollerek l‚nyegesen olcs˘bbak (kb. 1000 Ft), mint az SCSI vez‚rl“k. 4.Amennyiben ugyanazon g‚pben SCSI winchestert is haszn lunk, akkor minden esetben az IDE fog bootolni. Figyelem! Az IDE nem haszn l DMA-t! Ez rem‚lhet“leg a k”vetkez“ IDE-szabv nyban v ltozni fog... (Ennek a DMA-nak (nevezik bus mastering-nek is) az el“nye, ha valaki nem tudn : a k rtya k‚rheti a k”zponti processzzort, hogy adja  t neki a busz kezel‚s‚nek jog t egy kis id“re, amĄg az alaplapon l‚v“ mem˘ri t t”lt”geti saj t maga, a k”zponti processzor megkerl‚s‚vel (‚s ez ltal tehermentesĄt‚s‚vel), valamint elk‚peszt“en magas sebess‚ggel. Az SCSI k rty kn l el“szeretettel alkalmazz k.) Az SCSI el“nyei: 1.Egy vez‚rl“k rtya max. 7 kls“ egys‚get k‚pes kiszolg lni. Ez helyet takarĄt meg a g‚pben, nem nyirb lja meg tŁls gosan a kioszthat˘ DMA ‚s IRQ cĄmeket, ‚s, amennyiben 5-6 SCSI egys‚get install lunk egy g‚pbe, akkor m r visszat‚rĄti az IDE ‚s az SCSI vez‚rl“k rtya  rkl”nb”zet‚t. 2.Ugyanaz a vez‚rl“k rtya m s-m s adatt rol˘kat vez‚relhet egyszerre (merevlemezek, streamerek, CD-ROM-ok, scannerek, etc). 3.Az SCSI csatlakoz˘fellettel ell tott adatt rol˘ egys‚gek nemcsak PC-ben m–k”dhetnek, hanem Mac-ekben, minig‚pekben, vagy ‚ppen mainframe-ekben. Teh t, ha  tl‚pnk egy nagys grenddel kultŁr ltabb g‚pre, akkor nem kell eldobnunk a r‚gi winchesternket, CD-ROM-unkat. 4.Automatikusan konfigur lja (teh t beolvassa) az egys‚gtĄpust, annak m‚ret‚t, sebess‚g‚t, s“t az SCSI-2 eset‚n m‚g az egys‚gsz mot ‚s a gy rt˘t is. Nem kell a CMOS be llĄt s val vesz“dnnk. Megjegyz‚s: ezt az elj r st ma m r az IBM is t mogatja, ‚s a legt”bb korszer– BIOS, ill. winchester-cache k rtya is el“szeretettel alkalmazza. 5.DMA-val ‚ri el a buszt ‚s a mem˘ri t (a legt”bb SCSI adapter tudja ezt, kiv‚tel a legolcs˘bb modellek), s ezzel is tehermentesĄti a PC k”zponti processzor t. 6.Amennyiben egy adott fajta driver l‚tezik az adott k rty hoz, az MIDEN, az adott csoportba tartoz˘ egys‚get kezelni fog (teh t, ha van egy SCSI k rty nk, ‚s van hozz  egy ak rmilyen CD-ROM vez‚rl“ szoftver, akkor azzal b rmilyen tĄpusŁ CD-ROM-ot haszn lhatunk!). 7.K‚pes egyttm“k”dni b rmilyen m s tĄpusŁ kontrollerrel (IDE/RLL/MFM/ESDI) vagy ‚ppens‚ggel m s SCSI k rty kkal, b rmif‚le speci lis trkk vagy neh‚z konfigur l si vesz“ds‚g n‚lkl. Ez amiatt van, mert a k‚t lehets‚ges winchesterverz‚rl“ port EGYIKT sem foglalja le az SCSI k rtya. 8.Amennyiben szerverk‚nt haszn lunk egy g‚pet, aholis gigantikus mennyis‚g– inform ci˘ gyors el“keres‚s‚re van szks‚g, akkor kihaszn lhatjuk az SCSI p rhuzamos futtat s-lehet“s‚g‚t. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott g‚pbe t”bb SCSI winchester van dugva, akkor az egyik nyugodtan adatot tov bbĄthat, mĄg a m sik a fej‚t  llĄtja, azaz seek-el. 9.Hasonl˘an (vagy ‚ppen fordĄtva), megengedi a rendszer, hogy egyszerre t”bb g‚p osztozzon ugyanazon az er“forr son, pl. winchesteren. 10.L‚teznek olyan  talakĄt˘ k rty k (bridge-ek), amelyek segĄts‚g‚vel RLL ‚s ESDI egys‚geket k”thetnk az SCSI k rty ra. B r ez meglehet“sen dr ga, m‚g akkor is, ha tekintetbe vesszk, hogy egy ESDI vez‚rl“ m‚g ma is, amikor az ESDI winchesterek a lehetetlen sŁlyukkal, m‚retkkel ‚s az  ltaluk okozott zaj rtalommal m r a sllyeszt“ fel‚ k”zelednek, iszonyatosan dr ga (10-15e Ft). Jobb, ha a k”vetkez“ket megjegyezzk: 1.Mint m r az IDE-n‚l emlĄtettk, amennyiben nem multitask oper ci˘s rendszer (OS/2, Unix, NT) alatt akarjuk haszn lni a g‚pnket (teh t pl. DOS alatt), akkor az IDE mindenk‚ppen sokkal jobban  llja majd a sarat ‚s sokkal gyorsabb lesz. Viszont ugyanezen ok miatt, amennyiben megn‚znk egy benchmark-ot, azaz sebess‚g(”sszehasonlĄt˘) m‚r‚st, gy“z“djnk meg arr˘l, hogy azt milyen oper ci˘s rendszer alatt v‚gezt‚k el. Ugyanitt emlĄtend“ meg, hogy a bechmark-tesztek  ltal ban g‚pnknek csak egyetlen kiv lasztott funkci˘j nak gyorsas g t tesztelik. A fenn emlĄtett SCSI-DMA p‚ld j t el“szedve, lehets‚ges ugyan, hogy az IDE gyorsabban keresi meg ‚s t”lti be a RAM-ba az adott inform ci˘t, de ezzel sokkal jobban is leterheli a k”zponti processzort, mint az SCSI, ami ugyan lehet, hogy a buszrendszer‚b“l ad˘d˘ kiv laszt si handshaking-gel id“t veszt, de a proci idej‚b“l semmit se foglal le az eg‚sz procedŁra. Ugyanez igaz a VLB ‚s az EISA szabv nyŁ SCSI/IDE k rty k teljesĄtm‚ny‚nek ”sszehasonlĄt s ra. 3.Amikor ”sszehasonlĄtunk k‚t rendszert, mindig tartsuk szem el“tt, hogy a CPU, a mem˘ria, a cache, a busztĄpus/sebess‚g mind-mind befoly solja a diskvez‚rl“k, merevlemezek teljesĄtm‚ny‚t. Pl. ha valaki egy bizonyos winchestervez‚rl“+winchester ”ssze llĄt ssal hatalmas eredm‚nyeket produk l egy Pentiumon, att˘l m‚g kor ntsem biztos, hogy ugyanez az ”ssze llĄt s egy 386SX/25-ben ugyanĄgy t”nkreveri a vet‚lyt rsakat. 4.Az azonos m‚ret–, vagy ak r azonos  ron adott merevlemezek teljesĄtm‚nye elt‚r“ lehet, m‚g akkor is, ha ugyanaz a gy r gy rtja. Ha k‚t winchestert ”ssze akarn nk hasonlĄtani, akkor legel“sz”r is bizonyosodjunk meg arr˘l, hogy biztosan ugyanaz-e a kett“ winchester tĄpusa. Nagyon fontos, hogy IDE-n bell is l‚tezik egyes gy rt˘kn l sebess‚gkl”nbs‚g: Slow/Medium/Fast winchestertĄpusai vannak 1-2 ismertebb gy rt˘nak, ‚s v s rl skor  ltal ban nem l tjuk r”gt”n, hogy ‚pp melyiket vettk meg (ez a bet– k”zvetlen a tĄpussz m ut n szerepel!). MFM/RLL/ESDI/IDE ‚s SCSI ugyanabban a g‚pben M r emlĄtettk az el“z“ alpontban, hogy a PC-nek csup n k‚t cĄme van a winchesterek fogad s ra : Ągy ”sszesen k‚t drive kontrollert tud kezelni. Szerencs‚re az SCSI nem ilyen drive kontroller : ‚s pont emiatt k‚pes egyttm–k”dni a rendszer t”bbi tagj val. Ennek az egyetlen h tult“je az, hogy mindenk‚pp egy nem-SCSI drive-r˘l kell felbootolnunk, ha van olyanunk. A SCSI ‚s az SCSI-2 k”zti kl”nbs‚g Ha m r az SCSI-n‚l tartunk, akkor meg kell emlĄteni az SCSI-2-t is, hisz a legnagyobb kapacit sŁ winchesterekben (>600MByte) szinte kiz r˘lag m r csak azt haszn lj k. Az alapszabv ny mindkett“ esetben maximum 5MByte/m sodperc adat tviteli sebess‚get k”vetel meg. Nem  rt viszont megjegyezni, hogy l‚tezik a gyorsabb Łn. Fast ‚s a Wide SCSI-2 aj nl s, ami m‚g gyorsabb. Szerencs‚re, minden SCSI-X egys‚g k‚pes az egytm–k”d‚re. A winchester-cache vez‚rl“k Mik is ezek a k rty k? Olyan, meglehet“sen dr ga j˘sz gok, amikre 1...4 MByte RAM-ot ltetve, a winchester, illetve sok esetben a streamer sebess‚g‚t ‚szveszt“en meggyorsĄtj k. Persze semmit sem adnak ingyen. Az ISA v ltozat, term‚szetesen RAM n‚lkl, 5e Ft-n l kezd“dik, a VLB v ltozat pedig 15 ezern‚l. Nem kell az ISA-t szidni: ami ISA-s cache kontrollerekkel eddig dolgunk volt, azok m‚g 1 MByte RAM eset‚n is eszm‚letlenl megemelt‚k a winchesterek sebess‚g‚t, arr˘l nem is sz˘lva, hogy egyszerre  ltal ban el tudnak kezelni n‚gy IDE winchestert is, valamint azok tĄpus t automatikusan felismerik, s ezenkĄvl azok ˘ri si k”nnyebbs‚gek‚nt, akik ink bb winchesterrel, mint 40-50 lemezzel a h˘nuk alatt k”zlekednek, automatikusan elint‚zik a master/slave winchesterbe llĄt sokat is, teh t nem kell a winchestereket kiszedni, jumperezgetni, visszatenni, ha pl. berakunk a g‚pbe egy m sikat. Err“l a kezd“k sz m ra meglehet“sen bosszant˘ t‚m r˘l kl”n kell sz˘lnunk. El“sz”r is, egy  tlagos winchesteren  ltal ban l‚tezik egy olyan jumper, hogy C/~D (Conner, ill. Mitsubishi winchesterek), ill. kett“ darab olyan jumper, hogy SLAVE, ill. MASTER (ilyenek a Western Digital winchesterei, k”zvetlenl a vez‚rl“k rtya-csatlakoz˘sor mellett lev“ k‚t darab jumper). Bolddal szedtk a Conner/Misubishi-re, ‚s italickal a Western Digital-re vonatkoz˘ teend“inket! Nos, el“sz”r is, tudnunk kell a k”vetkez“ket. Ha csak egyetlen winchesternk van, akkor a jumper legyen C  ll sban; egyik jumper se legyen bedugva. Amennyiben viszont hoznak egy m sodik winchestert, akkor nem kell tennnk semmit, viszont a m sodik winchestert  llĄtsuk az ellenkez“ jumper ll sra, ill.  llĄtsuk SLAVE-re (dugjuk a Slave-re a jumpert); szedjk ki az eddig C winchestert, dugjunk r  a MASTER-re egy jumpert, az Łj winchesteren pedig vagy a Slave-re egy jumpert, vagy Łgy  llĄtsuk be a C/~D jumper‚t, hogy D-nek ‚rz‚kelje a rendszer ezen ut˘bbi winchestert. Ilyen egyszer– ‚s logikus a k‚t winchester egyttm–k”d‚s‚nek be llĄt sa norm l PC-ben! Vigy zat, gyakorlatilag egy kalap al  vettk a k‚tf‚le tĄpus ”sszek”t‚s‚t : teh t felt‚teleztk mindk‚t esetben, hogy a hozott winchester b rmilyen tĄpusŁ lehet. (A h rom k”zl. Persze l‚tezik ezeken kĄvl egy halom m s gy rt˘ is, de manaps g az IDE winchesterek terlet‚n ezek a legnagyobbak ‚s a legismertebbek.) Szerencs‚re ett“l az idegesĄt“, id“rabl˘ ‚s winchester-nyŁz˘ jumperelget‚st“l mind”r”kre megkĄm‚lhetjk magunkat, ha van ilyen gyorsĄt˘k rty nk : a gyorsul sr˘l nem is sz˘lva. De el“sz”r is, nem  rt tiszt zni, hogy mikor ‚rdemes ‚s mikor nem egy ilyen k rty t venni. rdemes, ha DOS vagy Windows alatt dolgozunk, mert ezek nem multitask rendszerek. Viszont ha igazi oprendszert haszn lunk, akkor  ltal ban a sebess‚gn”veked‚s nem olyan jelent“s. Persze, miel“tt venn‚nk egy cache kontrollert, nem  rt 1-2 dolgot alaposan meggondolnunk : pl. mi lenne, ha a f”l”sleges , a cache-k rty ba sz nt RAM-jainkat ink bb az alaplap b“vĄt‚s‚re haszn ln nk fel? Persze, ha valami igaz n pocs‚k RAM-jaink vannak csak (pl. 100-120 nsec-osak), azokat m r b–n vegyĄteni a 60-70-es RAM-okkal, mert azoknak a teljesĄtm‚ny‚t is lerontja a k”telez“en beiktatand˘ 1-2 v rakoz si ciklus. Viszont ha ilyen RAM-okat rakunk a winchester-cache k rty ba, akkor annak is leromlik a teljesĄtm‚nye, igaz, sokkal kisebb m‚rt‚kben. Ha viszont min“s‚gi RAM-jaink vannak, akkor d”ntetnnk kell. Ha nem haszn lunk multitask oprendszert, akkor ink bb vegynk egy cache-k rty t, minthogy a mem˘ri t felb“vĄtve, annak tekint‚lyes r‚sz‚t cache-k‚nt enged‚lyezzk : ugyanis a hardveres cache-ek l‚nyegesen gyorsabbak a szoftveresekn‚l (tulajdonk‚pp nem szerencs‚s ilyen v‚gletekig kihegyezett hardveres-szoftveres ellent‚tr“l besz‚lni, ink bb emlĄthetn‚nk a k”vetkez“ ellent‚tp rt: a CPU  ltal fenntartott cache ‚s a cache-k rtya processzora  ltal kezelt cache . De ezzel k”nnyebb-b‚ v lt a meg‚rt‚se, mi‚rt is jobbak  ltal ban a c‚l-hardware gyorsĄt˘k, mintha ugyanezt a g‚p mem˘ri j n  t int‚zn‚nk). T”bben megk‚rdezhetik, mi ez az eg‚sz felhajt s a multitask oper ci˘s rendszerekkel, hogy mi‚rt segĄt ott keveset a HW/SW cache. Nos, a szimpla oprendszerek (DOS, Win)  ltal ban a winchesterterlet ugyanazon darabj r˘l olvasnak (pl.  tmeneti t rol˘ : ‚s ‚pp ez az alapja annak, hogy az  tlagos cache-elj r sok nagyon hat‚konyak tudnak lenni ilyen esetekben, hisz a cache kontroller csak beemeli az ‚ppen olvasott lemezterlet k”zvetlen k”rnyezet‚t, ami ‚pp belef‚r a CACHE RAM-ba, ‚s azontŁl az adott tartom nyra vonatkoz˘ minden olvas s, ‚s bizonyos esetekben minden Ąr s erre a mem˘ri ra, ‚s nem a j˘p r nagys grenddel lassabb diskr“l/diskre t”rt‚nik), ‚s nem tekergetik a fejet a winchester sz‚lt‚ben-hossz ban, amit viszont el“szeretettel alkalmaznak a multitask oprendszerek, hisz az egyes fut˘ programokhoz (taskokhoz) tartoz˘ diskterlet lehets‚ges, hogy ‚ppen a winchester k‚t ( tellenes) sz‚l‚n van; ‚s ezenkĄvl a write-behind elj r st (teh t ha elindĄtunk egy m sik taskot, vagy  tkapcsolunk r , akkor az el“z“, ‚pp elhagyott task diszkm–veleteit elv‚gzi a h tt‚rben, pl. az  ltalunk elindĄtott ment‚st elv‚gzi) is el“szeretettel alkalmazza. Tulajdonk‚ppen az el“bb emlĄtettek szerint a cache-k rty k bet‚tel‚vel multiprocesszoross  alakĄtottuk PC-nket, ami, ismerve az ISA, a multiprocesszoros fel‚pĄt‚st nem t mogat˘ aj nl st, el‚g nagy fegyvert‚nynek t–nik. Ennek ellen‚re a szakirodalom sz mos olyan esetet sorol fel, amikor m‚gsem olyan el“ny”s a HW-kontrollerek alkalmaz sa : de ennek taglal s t ink bb hagyjuk meg a profiknak! A l‚nyeg az, hogy j˘ dolog a hardveres cachek rtya : csak tess‚k a fent emlĄtetteket alaposan  tr gni, ‚s az alapj n d”nteni, hogy t‚nylegesen meg‚ri-e, vagy ink bb az alaplapra vegynk m‚g t”bb RAM-ot, amit pl. a SMARTDRV.EXE-vel alakĄthatunk (szoftveres) cache-s‚, ha ‚ppen szks‚ges. Hogyan install ljunk m smilyen szabv nyŁ kontrollert a meglev“ mell‚? Ez a k‚rd‚s sokszor felmerl. Kidob sra Ąt‚lt, r‚gi MFM, RLL, ESDI winchestereket esetleg ‚rdemes lehet berakni a g‚pbe, ha tudom sul vesszk, hogy ezek a j˘sz gok  ltal ban fenem˘d zajosak a mai IDE winchesterekhez k‚pest. Sajnos  ltal ban el‚g neh‚z k‚t kl”nb”z“ szabv nyŁ kontrollert ”sszeh zasĄtani, ha egyikk sem SCSI. A k”vetkez“ elj r st olyan 95 sz zal‚kos eredm‚nnyel haszn ltuk az ilyen esetekben is. El“sz”r is, nem  rt, ha tudjuk: legyen els“dleges kontroller az MFM/IDE/RLL, m sodlagos pediglen az ESDI/SCSI, csak azon okb˘l, mert ez ut˘bbiak param‚terei k”nnyebben v ltoztathat˘k (ez nem jelenti azt, hogy IDE mell‚ ne lehetne rakni MFM-et, legfeljebb l‚nyegesen nehezebben). Az els“dleges kontrollernk term‚szetesen (hisz feltettk, annak semmilyen partam‚tere nem befoly solhat˘) a gy ri be llĄt sokkal zemel: -Floppy az els“dleges cĄmen (3F0-3F7). -Merevlemez enged‚lyezve, szintŁgy az els“dleges cĄmen (1F0-1F7), -A k rtya BIOS- nak cĄme C800, valamint a 14-es interrupt-ot haszn ljuk. A m sodlagos kotroller be llĄt s t a k”vetkez“k‚ppen kell megejtennk: -Floppy letiltva. -Merevlemez enged‚lyezve, de a m sodlagos cĄmen (170-177) ‚s a 15-”s interrupton (a BIOS-t  llĄthatjuk D400-ra vagy D800-ra, ha gond volna) A sz mĄt˘g‚p BIOS Setup-j t a k”vetkez“k‚pp  llĄtsuk be: -Az els“dleges kontroller ”sszes (max. 2) drive-j t a szokott m˘don g‚peljk be. -Semmik‚pp ne Ąrjuk be a m sodlagos kontrollerre f–z”tt winchester(ek) adatait, m‚g akkor sem, hogyha ”sszvissz kett“ winchester is van a g‚pben, az egyik az els“dleges, a m sik a m sodlagos kontrolleren. Ekkor egyszer–en resen hagyjuk a Disk D: rovatot. Ezek ut n m r csak az oper ci˘s rendszereinkkel kell felismertetni, hogy van m sodlagos kontrollernk. MS-DOS eset‚ben val˘szĄn–leg szks‚gnk lesz az Ontrack egyik “si seg‚dprogramj ra, a Disk Manager-re. Ez m‚g k‚t IDE k rtya egyttm–k”d‚s‚t is enged‚lyezi, ‚s ezen fell m‚g l tsz˘lag b rmelyik drive hozz rendel‚s‚t is elint‚zi. Fontos, hogy a fill‚res IDE kontrollerek nem  llĄthat˘ak be m sodik kontrollerk‚nt! Ha j˘l tudjuk, a legt”bb cache-es IDE kontroller viszont m r  t llĄthat˘. Most p r sz˘ a Disk Managernek a fentiek szerint t”rt‚n“ hasznosĄt s r˘l. Az 5.2.X, vagy magasabb verzi˘ra lesz szks‚gnk, ugyanis ebben van egy olyan driver, amely a m sodik kontroller kezel‚s‚t lehet“v‚ teszi. Ennek WD1003 AT kompatibilis parancsk‚szlet– kontrollerk rtya kell (a legt”bb IDE ‚s ESDI ilyen). Ezek alapj n m r leform zhatjuk a m sodik kontrollerre csatlakoz˘ winchestereket, majd a vez‚rl“programot meghĄvjuk a CONFIG.SYS-b“l, ‚s m r k‚sz is vagyunk! SVGA, True- ‚s High-Color, Windows-gyorsĄt˘k rty k Az ut˘bbi 1-2 ‚vben el‚gg‚ felfutott a fent emlĄtett k rty k gy rt sa. Azonban nem mind arany, ami f‚nylik ‚s dr ga... El“sz”r egyp r magyar zat: True Color: 16 milli˘ szĄn lehet (a 16 milli˘b˘l) egyszerre a k‚perny“n, a VGA k rtya mem˘ri j t˘l fgg“ felbont s mellett (magasabb felbont s eset‚n term‚szetesen drasztikusan lecs”kken a haszn lhat˘ szĄnek sz ma). High color: 32 ezer szĄn lehet kinn a 256 ezerb“l. Ma m r nem nagyon gy rtanak ilyen k rty t. Windows ‚s egy‚b accelerator: Gyakorlatilag nem sokat ‚rnek. PapĄron alaposan meggyorsĄtj k a Windows, az AutoCad stb... k‚perny“kezel‚s‚nek m–k”d‚s‚t, de a j t‚kok gyakorlatilag egy ltal n nem haszn lj k ki a lehet“s‚geit, s“t azokn l ink bb bajt okoz speci lis chipk‚szletk, mint amennyit DOS alatt segĄt. F‚lre‚rt‚sek elkerl‚se v‚gett: a gyorsĄt˘k rty k DOS alatti, j t‚k- ‚s hasonlatos felhaszn l sok eset‚n  ltal ban csak ny–g”t jelentenek! Sz˘val, nem rosszak az olyan ISA k rty k, amelyekben nincs valami sp‚ci chipset. Nagyon sokan szidj k pl. az alapmodellt, a Trident 8900-at (igaz, el‚g lassŁ), de azt meg kell mondanunk, hogy egy ISA Paradise PVGA1D birtok ban a Trident-r“l csak j˘kat mondhatunk. B rmennyire gyors is a Paradise pl. a 7th Guest szerint (100%), egy csom˘ program nem m–k”dik rendesen (pl. Allegro, Street Fighter 2, egyes Wolf3d-kl˘nok), ez‚rt ink bb aj nlan m a Trident-et vagy a r‚gi k rt k k”zl a TSENG ET 4000-et, az legal bb olcs˘ ‚s j˘. EzenkĄvl m‚g k‚t dologra kell kit‚rnnk. Egyik az, hogyha m‚gis valaki vesz egy ISA gyorsĄt˘k rty t, akkor att˘l, hogy kicser‚li a r‚gire, m‚g nem fog a Windows begyorsulni (persze ha VLB gyorsĄt˘k rty t vesz, akkor m r eleve a buszrendszer kl”nbs‚ge miatt ˘ri si sebess‚gn”veked‚st tapasztal, arr˘l nem is sz˘lva, hogy ez a sebess‚gkl”nbs‚g m‚g tov bb n“, ha k rtya speci lis c‚lchipj‚t megt mogatja a Windows alatt a driverek felinstall l s val). Kl”n kell install lni a k rty hoz adott lemezekr“l a kl”nleges, csak az adott k rty hoz haszn lhat˘ gyorsĄt˘drivereket! Ezt Łgy kell csin lnunk, hogy beĄrjuk a Windows k”nyvt r ban: SETUP, ‚s a videok rtya-list b˘l a saj t videodriverek felinstall l s t v lasztjuk. Ezut n a Windows Setup bek‚ri majd a saj t, ill. a videok rtya lemezeit, ‚s felinstall lja az Łj k‚perny“meghajt˘t. Term‚szetesen  ltal ban neknk kell k‚zzel megadnunk, hogy az adott lemezen melyik az a file-, ami konkr‚tan az adott verzi˘sz mŁ Windows-hoz van (el kell olvasni a videok rtya k”nyv‚t a t mogatott programokr˘l). M sik az az egy‚bk‚nt logikus,  lland˘an vissza-visszat‚r“ k‚rd‚s, hogy mi‚rt nincs PC-n valami igaz n haszn lhat˘ videok rtya, Blitter-rel, sprite-okkal. Nos, b rmennyire is ostobas gnak t–nik, hogy nincs piacon, ‚s pl ne nincs szabv nyosĄtva ilyen videok rtya, az ok trivi lis. Ha t‚nyleg kij”nne egy ilyen k rtya, ‚s netal n m‚g szabv nyosĄtani is lehetne (ami nem val˘szĄn– a konkurrenciaharc miatt), akkor a programĄr˘knak m‚g el‚g nagy gondot jelentene az, hogy egyr‚szt a norm l, bugyuta VGA k rty kra, m sr‚szt az Łj rendszerre is meg kell, hogy Ąrj k a programot : teh t az “ lustas gukon is mŁlik a dolog, hogy mi‚rt nincs igazi, j t‚kra is min. Amiga-szinten alkalmas videok rtya PC-hez. Ehelyett ink bb a mai VGA k rty t pr˘b lj k Łgy felk˘dolni, hogy az min‚l ink bb megk”zelĄtse a fent emlĄtett  lomk rty t (Local buszos VGA k rty n l ‚s egy jobb 486-n l m r eg‚sz csod latos dolgokat lehet csin lni, ami m r val˘ban jobb lehet, mint az Amiga!) Ilyen eldugott helyen sz˘lok a Vesa Local Bus-r˘l ‚s az EISA-r˘l is, hisz szerepk f“leg a video- ‚s a winchesterkontrollerk rty k terlet‚n van (m s c‚lokra ‚rtelmetlens‚g lenne gyors k rty t haszn lni, hisz az  tlag hangk rty k vagy I/O k rty k m‚g az ISA : sajnos meglehet“sen limit lt : s vsz‚less‚g‚t is alig-alig haszn lj k ki teljes eg‚sz‚ben). Nos, a VLB alig 1-2 ‚vre visszatekint“ szbv ny, de Łgy n‚z ki, hogy minden versenyt rs t abszolŁt kit”tte, m‚g az EISA-t is, ugyanis gyakorlatilag b rhol kaphat˘ manaps g VLB-s alaplap, winchesterkontroller ‚s videok rtya. A VLB  rair˘l: az alaplap  ltal ban csup n 1-2 ezer Ft-tal dr g bb, mint az ISA alaplap (”sszehasonlĄt sk‚pp, egy EISA alaplap  ra ISA t rs nak k‚tszeres is lehet!), Ągy alaplapok eset‚ben mindenk‚pp VLB-t ‚rdemes venni 386/40-t“l felfel‚ (teh t ha ‚ppen nem egy olcs˘, kiszuper lt alaplapot vesznk). Videok rty k eset‚ben is nagyon aj nlott a VLB : b r ezek  r t m‚g alaposan megk‚rik. Ugyanez vonatkozik a winchesterkontrollerekre is. Szerencs‚re manaps g egyre t”bb az egybe‚pĄtett VGA k rtya + winchestervez‚rl“ kaphat˘. Szerepk akkor hatalmas, hogyha olyan,  ltal ban r‚gebben gy rtott VLB-vel felszerelt alaplapunk van, amiben csak egyetlen VLB-csatlakoz˘s ISA sĄn van. Ilyenkor nem kell azon fil˘znunk, hogy mi ‚ri meg jobban: ha azt az egyetlen csatlakoz˘sĄnt a VGA-k rty nak vagy a winchestervez‚r“nek tartjuk fenn.