Mikor vegynk 16550-nel felszerelt modemet? Sok modemes eskszik a 16550-re. Err“l m r ejtettnk sz˘t a 93/94-es vk”nyvben, de Łgy t–nik, m‚g t”bbet kell r˘la besz‚lni, l‚v‚n hogy a modemes scene-n nagy az ‚rdekl“d‚s a t‚ma ir nt, ‚s sokan Łgy akarj k az ezzel felszerelt k rty kat megvenni, hogy nem is tudj k, kell-e az nekik, ‚s nem csak egy halom p‚nzt dobnak ki az ablakon. A 16550 l‚nyege az, hogy l‚nyegesen gyorsabban k‚pes kezelni a soros portot (s ez ltal az arra f–z”tt modemet is), mint az el“dje, a 8250/16450. A kl”nbs‚g az Łj ‚s r‚gi Łn. UART-ok k”z”tt, hogy a 16550 v rakoz si sora 16 byte-os (ha a k”zponti processzor nem tudja  tvenni a k rty r˘l ‚rkez“ karaktereket, akkor azok ilyen sorba kerlnek), mĄg az el“djei‚ 1. Nagyon fontos, hogy DOS alatt teljesen mindegy, milyen UART-unk van, ugyanis a CPU-nak nem kell m st csin lnia, Ągy adatveszt‚s nem l‚p fel az adat tvitel eset‚n : ‚s pont ez az, ami nem igaz akkor, ha multitask oper ci˘s rendszert haszn lunk. Teh t, ha pl. Windows vagy OS/2 alatt "FIFO overruns"-okat meg hasonl˘ hibazeneteket l tunk, vagy sz‚p sz mmal Łjraad st, akkor pr˘b ljunk meg DOS alatt is ugyanekkora sebess‚ggel, ugyanazt a file-t  tkldeni. Ha az a kapcsolat teljesen hib tlanra sikerl, akkor viszont t‚nyleg meg kell gondolnunk, ne vegynk-e egy 16550-es k rty t. Streamerek: Gyakorlatilag az esetek 99 sz zal‚k ban a floppyk belre dugand˘ j˘sz gok, amik DC2000-es vagy DC2120-as kazett val m–k”dnek, ‚s viszonylag j˘ alternatĄv t jelentenek a floppy-s menteget‚shez k‚pest. Persze van m‚g egy halom m s tĄpusŁ kazettaszabv ny is: DC6000, DC1000 (de ezt ma m r alig haszn lj k), vagy ‚ppen a DAT (ez pedig, gigantikus t rol si m‚rete ‚s a kazetta hihetetlen olcs˘s ga ellen‚re nem versenyk‚pes az egy nagys grenddel olcs˘bb, megbĄzhat˘bb ‚s gyorsabb CD-ROM-okkal). Ezeket a streamereket teh t a floppyk belre kell r k”tni. Nem  rt megjegyezni, hogy amennyiben m r van k‚t floppy a g‚pben, ez akkor is sikerlni szokott, kev‚s kiv‚tellel (pl. egyes r‚gi Jumbo streamerek). Ha ez nem j”nne ”ssze, akkor vagy vegynk egy 4 floppy kezel‚s‚re alkalmas floppy kontrollert, vagy vegynk kl”n (gyorsĄt˘)k rty t a streamerhez. Mellesleg Łgy lehet egy harmadik drive-ot is az egyetlen, k”z”s floppyk belre k”tni, hogy vagy olyan k belt haszn lunk, amin eleve 4 (mind az A, mind a B drive sz m ra 2-2, elt‚r“ szabv nyŁ) csatlakoz˘ van, ‚s ekkor vagy az A, vagy a B drive-r‚szre f–znk egy floppy-t ‚s mell‚ a streamert; vagy ha csak k‚t csatlakoz˘ lenne a k belnk”n, ill. ha tŁl k”zel van egym shoz mindk‚t drive eset‚n a k‚t csatlakoz˘, akkor vegynk egy, a streamerre illeszked“ csatlakoz˘sort (vagy szedjk le a m r megl‚v“ k belr“l az egyik, nem haszn lt, de a t”bbi drive mechanikai m‚rete miatt egy‚bk‚nt sem haszn lhat˘ csatlakoz˘t). Ezt azt n nyomjuk fel Łgy a floppy-k bel olyan pontj ra, amely m r a streamer tervezett hely‚re is megfelel“ el‚r‚st biztosĄt (ez Ągy els“ hall sra bonyolultnak t–nik, de egyszer–en megtehet“). Milyen gyors lehet egy ilyen streamer, ‚s mennyit gyorsĄt egy saj t gyorsĄt˘k rtya beszerz‚se? Ez egy nagyon fontos k‚rd‚s. Az a streamer, ami a floppy interface-en  t csatlakozik a g‚pbe, nem fog gyorsabban m–k”dni, mint mag nak a csatol˘k rty nak az  tereszt“k‚pess‚ge, ami  ltal ban 500kbit/sec (XT-ken 250kbit/sec). Olyan k rty k viszont, amelyek t mogatj k a 2.88-as drive-okat, szinte mindig k‚pesek 1Mbit/sec adat tviteli sebess‚get produk lni : sz˘val lehet, hogy sokkal jobban j runk anyagilag egy kutya k”z”ns‚ges IDE kontrollerrel, mintha venn‚nk kb. 10e Ft-‚rt egy gyorsĄt˘k rty t a streamerhez! (Puding pr˘b ja...). Az 1000 Ft-os  rkateg˘ria IDE k rty i k”z”tt eddig mindenesetre nem tal lkoztunk ilyen 1 Mbit/sec-os k rty val, viszont a winchester-cache k rty k k”z”tt ann l t”bbel (de nem mindegyikkel). A streamerek vil g ban  lland˘an el“j”n k‚t alapdefinĄci˘: a QIC80 ‚s a QIC40 felĄr si szabv ny. Figyelem! Annak idej‚n a kereskedelemben kaphat˘ak voltak olyan 120/250-es streamerek, amelyek a QIC80 szabv nyt nem ismert‚k. Ennek az a k”vetkezm‚nye, hogy nem is k‚pesek beolvasni a szabv ny kazett kat. M‚g csak v‚letlenl se vegyk meg az ilyen streamereket (ui. ma egy norm lis QIC80-kompatibilis streamer nem kerl 15e Ft-n l t”bbe). Nos, a QIC r”vidĄt‚s a Quarter-Inch Cartridge n‚vb“l sz rmazik. A QIC80-at a 80MB-os kazett kra dolgozt k ki, mĄg a QIC40-et a 40MB-osokra. Ha valaki erre felkapn  a fej‚t, hogy igen  m, de pl. a DC2120-as kazi 120/250 MByte-os, akkor megnyugtatjuk: az eredeti szabv ny a 200ft-os kazett kra k‚szlt, manaps g viszont egy kazett ban 300ft-nyi szalag van. T bl zatszer–en: 80MB QIC40 200ft (norm l) 15 120MB QIC40 300ft (hosszŁ kazi) 15 160MB (ritka) QIC80 200ft 28 250MB QIC80 300ft 28 Itt kell azt is megemlĄtennk, hogy egy adott kazetta  ltal ban haszn lhat˘ a kisebb kapacit sŁ drive-okban is, hisz a DC2000 ‚s a DC2120 minden mechanikai param‚tere megegyezik. Viszont azt mindenk‚ppen szem el“tt kell tartanunk, hogy ekkor drasztikusan leesik az egy kazett ra r”gzĄthet“ inform ci˘ mennyis‚ge. MĄg egy DC2120-ra egy QIC80-as drive-ban 120 MByte f‚r fel, addig egy QIC40-esben csak 60 MByte. T”bbek is megk‚rdezt‚k, mi ennek a rejt‚lyes 40/80, 60/120 vagy 120/250-es perjelnek a szerepe a streamerek vil g ban. Nos, a kisebbik sz m jelenti azt, hogy kompresszi˘ n‚lkl,   la nature mekkora inform ci˘tartalom f‚r egy kazett ra (teh t ha p‚ld ul kompressz lt file-okat akarunk lerakni kazett ra, akkor nyugodtan kapcsoljuk ki a streamerszoftver kompresszi˘s lehet“s‚g‚t, Łgysem fog semmit sem t”m”rĄteni : ‚s ez azt jelenti, hogy .Z, .ZIP, .ARJ, .JPG-b“l, Sierra-f‚le RESOURCE.000-b˘l csak a kisebbik sz mnak megfelel“ mennyis‚get tudunk r”gzĄteni a kazett ra). A nagyobbik sz m mutatja, hogy hivatali k”rnyezetben (teh t TXT, DBF stb... file-ok ment‚se eset‚n),  tlagos kompresszi˘s r t t felt‚telezve k”rlbell mekkora mennyis‚g– adatot lehet a kazett ra zsŁfolni. Ekkor term‚szetesen be van kapcsolva a streamerkezel“ SW komresszi˘-enged‚lyez‚se, ‚s Ągy a kazett ra is t”m”rĄtve veszi a bej”v“  llom nyokat (a kazett ra term‚szetesen Ągy is csak 120 MByte (pontosabban 124.2 MByte, de a 120 MByte sz˘haszn lat az elterjedtebb) f‚r. Nem  rt  ltal nos elvk‚nt megjegyezni, hogy a streamerkazett t csak egyben lehet t”r”lni, bels“ file-okat nem (Pr˘b lt m r valaki magn˘kazett n egy zenesz mot kicser‚lni? Na ugye, csak sarkalatos esetekben sikerl!). M sik nagyon fontos, logikailag ehhez a bekezd‚shez tartoz˘ dolog, hogy b r egy streamerkazett ra t”bb Łn. file set-et lehet r”gzĄteni, azaz egy kazett ra t”bbsz”r is lehet felĄrni Łj ‚s m‚g Łjabb adatokat, az ilyent“l azonban lehet“leg tart˘zkodjunk. Ennek f“ oka a keres‚si id“k hihetetlen megn”veked‚se : van, hogy egy t”bb file set-et tartalmaz˘ kazett r˘l egyetlen 1k-s program visszat”lt‚se 12 perc, mĄg ha csak 1 file set van a kazin (azaz csak egyszer vettek r , ‚s akkor : rem‚lhet“leg : teljesen tele is t”lt”tt‚k), akkor ez nem szokott 3-4 percn‚l tov bb tartani! V‚gl,  ltal nos  ttekint‚s a streamerekr“l. Sajnos, rengeteg rossz tapasztalatunk volt velk (j˘p rral volt dolgunk volt). Nem is mernk Best Buy-t hirdetni, mert gyakorlatilag minden tĄpuson bell voltak olyan streamerek, amelyek feje egy kicsit ferde volt, erre semmilyen m s kazett t nem tudott elolvasni, ‚s Ągy tov bb. Megism‚tl“dne a Mese a ?Load Error-r˘l? A floppy-kn l mindenesetre l‚nyegesen kultŁr ltabb ‚s kisebb a kazetta, ‚s ha sikerl egy j˘l m–k”d“ streamert kifognunk (60-70 sz zal‚k az es‚lynk erre), akkor k‚sz ”r”m lesz vele dolgozni. Ha pedig nincs szerencs‚nk, akkor m ris gondolkozhatunk, milyen csellel cser‚ltessk ki a boltban, amennyiben az szĄv˘z˘s hely lenne. Aj nlan nk a t pfeszlts‚gvezet‚k l thatatlan  tv g s t, mert akkor azt n nem tudnak majd szĄv˘zni, bennnket lelamerezni ( J˘ ez a streamer, csak maga hlye! ). Mellesleg ugyanezt aj nlom egy‚b olyan garanci lis esetekben is, amikor olyan rejtett hib ja van valaminek, mondjuk egy alaplapnak, ami csak tzetesebb vizsg lat ut n derl ki : mondjuk 20 percenk‚nt lefagy, vagy telenyomja a mem˘ri t szem‚ttel (Neknk volt ilyen 386dx33-asunk, ‚s neknk sem akart k kicser‚lni, mondv n, hogy kutya baja! Amikor m r harmadszor adt k vissza azzal, hogy j˘, akkor nem sokat teket˘ri ztam, elv gtuk a t pfeszzsin˘rj t, ‚s akkor m r nekik is el kellett ismerni”k, hogy H t bizony ez t‚nyleg nem m–k”dik! ...). A streamerkezel“ szoftverek t rgyal s t kihagyjuk. Egyr‚szt, a Chip-ben jelent meg err“l egy halom cikk, m sr‚szt, mert ink bb jobbnak l ttuk a streamerekn‚l felmerl“ alapprobl‚m kat megv laszolni (mi a kl”nbs‚g a 120 ‚s a 250 k”z”tt, mi az a QIC, mi a gyorsĄt˘k rtya szerepe, mik‚pp f–zhet“ fel a streamer k‚t floppy mell‚) : a streamerhez adott szoftverrel Łgyis mindenki elboldogul, a HELP-et mindenki fordĄtsa le! CD-ROM-ok: Fogalommagyar zat: a mai terminol˘gia szimpla alatt kb. 150 kByte/sec  tvitel–, ‚s  tlagosan 330 msec fejpozĄcion l si idej– drive-okat; dupla drive-okon pedig 300 kByte/sec  tiveti sebess‚g– ‚s  tlagosan 250 msec seek-idej– CD-ROM-okat ‚rt. Ezek a CD-ROM-ok mind teljesĄtik az Łgynevezett MCP-I szabv nyt, ami deklar lja a minim lis adat tviteli sebess‚get, ‚s a lemezform tumot is szabv nyosĄtja, Ągy velk (de csak velk!) nem lesz kompatibilit si probl‚m nk. Szimpla CD-ROM-ot m r egy ltal n nem ‚rdemes venni, hiszen 20 ezer Ft-‚rt kaphat˘ak m r dupl k is. Itt egy m sik alapk”vetelm‚ny: jobb, ha nem vesznk haszn lt CD-ROM-okat, mert egy r‚szknek m r mŁzeumban van a helyk az adat tviteli sebess‚gk miatt (m‚g szimpl knak sem nevezhetn“k, hisz az MPC-I-et sem teljesĄtik!) : az “si CD-ROM-ok m‚g a szimpla drive-okn l is rosszabbak! Mindegyik CD-ROM-nak van hangkimenete is. Ezek  ltal ban meglep“en min“s‚gi hangot szolg ltatnak. Nem v‚geztnk komoly vaktesztet a CD-ROM-okkal, Ągy nem is merjk az egyes modellek hangmin“s‚g‚t ‚rt‚kelni. Sokak szerint a Panasonic dupla (562B) sz˘l a legjobban : Ągy minden szempontb˘l azt a drive-ot javasoljuk (legal bb nagyon olcs˘!). Az  ltal nosan elterjedt zenelej tsz˘ (CD) programok pedig mindegyik drive-val elm–k”dnek. rdemes “ket v‚gigpr˘b lgatni, kezel‚sk olyan, mint egy norm l CD-lemezj tsz˘‚, Ągy azt nem is lenne ‚rtelme r‚szletezni. A k‚t ismert szimpla modell, a Mitsumi ‚s a Sony szimpla adat tviteli sebess‚ge 150 kByte/sec, ‚s ez ‚ppenhogy belef‚r az Łgynevezett MPC-I aj ln sba, ‚s Ągy ezen drive-ok ugyan elm–k”dnek a legt”bb CD-s j t‚kkal, de piszok lassan. Pl. egy 7th Guest gyakorlatilag j tszhatatlan egy Mitsumi-val (l sd a tortaszeletel“ puzzle-t), mĄg egy dupla Pansonic-cal m r ‚pphogy ‚lvezhet“. Az‚rt sz˘lunk avĄtts guk ellen‚re m‚gis a szimpla drive-okr˘l is, mert sok hangk rty t, ill. CD-vez‚rl“k rty t (ui. term‚szetesen a CD-ROM-oknak kl”n vez‚rl“k rtya kell!) lehet kapni, a legkl”nb”z“bb k‚pess‚gekkel, ‚s nem mindegy, hogy az adott k rtya a Sony, a Mitsumi, vagy a Panasonic drive-okat tudja-e kezelni. Erre nagyon vigy zzunk hangk rty k v s rl sa eset‚n, ‚s f“leg akkor gondoljuk meg a v‚telt, ha ‚ppens‚ggel csak szimplasebess‚g– drive-unk van, mert ha a j”v“ben venn‚nk egy dupl t, akkor esetleg nem tudn nk haszn lni a hangk rty ba ‚pĄtett CD-vez‚rl“ k rty t, pl. ha az Sony-t kezel (szimpl t ‚s dupl t), ‚s mi Panasonic-ot venn‚nk. Term‚szetesen ilyenkor nem olyan nagy a baj: legfeljebb kell vennnk egy kls“ CD-kontrollerk rty t, ‚s le kell tiltanunk a hangk rty n l‚v“, imm r haszn lhatatlan vez‚rl“t. A dupla drive-ok k”z”tt nincs nagy kl”nbs‚g. Felel“ss‚ggel csak a Panasonic CR-562B-r“l mernk nyilatkozni, amivel m‚g sosem volt probl‚m nk, de  llĄt˘lag a Sony, ill. a Mitsumi duplasebess‚g– drive-ja sem rossz. V‚gezetl, hogy mi az (j t‚k stb...), amit ‚rdemes megvenni a CD-ROM-hoz ‚s mennyi‚rt? El“sz”r is, van egy halom fill‚res CD, pl. Animals, vagy a kl”nb”z“ enciklop‚di k. Ezek‚rt ne nagyon adjunk 1500 Ft-n l t”bbet (egy‚bk‚nt t‚nyleg cool alkot sok). Az Łjabb, j˘ j t‚kok‚rt el‚g sok p‚nzt elk‚rnek: most tal n legink bb (m‚g mindig) a Rebel Assault-ot ‚s a Myst-et aj nljuk, ezek kultŁr ltan n‚znek ki, nem sablonosak, ‚s k‚sz ‚lvezet velk j tszani. De persze az‚rt van a CoV-ban CD-kritika ‚s bemutat˘, hogy az Łj j t‚kokr˘l mindenki ‚rteslhessen! Emul torok PC-n Mindig is vissza-visszat‚r“ kĄv ns ga volt a PC-felhaszn l˘knak, hogy a t”bbi, kisebb g‚pet elfogadhat˘ m˘don emul lhass k. Ennek ezer oka van : a r‚gi programok nosztalgiafuttat sa, r‚g megszokott sz”vegszerkeszt“k hasz lata, de f“leg az, hogy a h zig‚pek k”zl a C64 k‚pess‚gei m‚g manaps g is csod latra m‚lt˘ak, ‚s vit n fell olyan szĄnvonalat k‚pvisel j˘p r C64-es j t‚k (Archon-sorozat, Paradroid, Uridium, Katakis, a Magnetic Scrolls j t‚kai), amit m‚g manaps g is alig-alig mŁlnak fell a PC-s  tiratok (ha egy ltal n l‚teznek ilyenek), vagy a hasonlatos PC-s j t‚kok (pl. Legend Entertrainment). Vegyk is sorra, a minden h zisz mĄt˘g‚pek kir ly r˘l, a C64-r“l mit kell tudni. A fent emlĄtett Commodore Vil g megjelen‚se idej‚n m‚g csak a Miha Peternel-f‚le emul tor volt el‚rhet“, ami t‚nyleg haszn lhat˘ is volt, az˘ta viszont megjelent j˘p r Łj. Egy r”vid ”sszefoglal s r˘luk. A felsorol sban szerepl“ kit‚telek: K™VETELMNYEK: Milyen hardvert k”vetel meg az emul torprogram. -TUDNIVAL˘K: Konkr‚tan, a SID (hangchip), a VIC (videochip, ezen bell a karakteres/320* 200/160*200/sprite), a 6510 (konkr‚tan a nemdefini lt opk˘dok!) ‚s a perif‚ri k emul l sa/ kezel‚se/t mogat sa (pl. hogy milyen m˘don emul lja a 1541-es drive-ot, van-e hozz adott seg‚dprogram, ami lehet“v‚ teszi, hogy a 1541-est az emul lt programok k”zvetlenl kezelj‚k (ezt m‚g egyik emul tor sem tudja!), stb...). A file-rendszert szint‚n megemlĄtettk (term‚szetesen az az ide lis, ha egy emul tor k‚pes a teljes lemezes  llom nyokat is kezelni). PROGRAM:c64.zip PROGRAMOZ˘JA:Johannes Kiehl (hannes%complx.stgt.sub.org@ira.uka.de) K™VETELMNYEK:Hercules k rtya. TUDNIVAL˘K: Sid-emul ci˘:Nincs. Vic:Csak a Text mode-okat k‚pes emul lni. 6510:Nem emul lja, mivel a program kiz r˘lag a BASIC utasĄt sokat ‚rtelmezi, de azt NEM a C64 ROM-mal. Emul lt perif‚ri k: 1541 (.d64-tĄpus). ™SSZEFOGLALVA:Kerlend“. Hasznavehetetlen. L‚tezik CGA-sĄtott v ltozata is, de szĄneket az sem tud term‚szetesen. PROGRAM:c64s09c (r‚gi verzi˘i: c64s09a ‚s c64s09b) PROGRAMOZ˘:Miha Peternel K™VETELMNYEK:386, VGA. TUDNIVAL˘K: Sid:Igen, PC speaker/SB/GUS (Filter nincs!) Vic:Minden k‚perny“m˘d, rasztereffekt ‚s sprite. 6510:Igen, nemdokument lt is. Emul lt perif‚ri k:Szalag, 1541, joystick. Ez ut˘bbi szint‚n kiforrott ‚s j˘ (mink‚t joy-t emul lja, anal˘g joy-jal, ill. keyboard-on  t) ™SSZEFOGLALVA:100% g‚pik˘dban Ąrt k. Kit–n“. PROGRAM:c64 Alive PROGRAMOZ˘JA:Frank Littmann (jochen@mubo.saar.de) K™VETELMENYEK:386, 256k mem˘ria + 2560k XMS, VGA. TUDNIVAL˘K: Sid:Igen. Vic:Sprite (tk”z‚ssel), alap rasztereffektek 6510:Igen, nemdokument lt is. Emul lt perif‚ri k:Joystick, Printer, Disk2Dos drive, Reu RAM-b“vĄt‚s. Be‚pĄtett Ąnyencs‚gek:Monitor. ™SSZEFOGLALVA:100% g‚pik˘d. PROGRAM: c64-Neu PROGRAMOZ˘JA: Wolfgang Lorenz (Compuserve: 100112,220) (l sd: Internet -> Compuserve lev‚lkld‚s: CoV 41!) TUDNIVAL˘K: Sid:Adlib-m˘d (FM). Vic:Sprite (tk”z‚ssel), alap rasztereffektek 6510:Igen, nemdokument lt is. N‚met nyelv–, de l‚tezik angol  tirata is. PROGRAM:sallyC64 (Sally Emulator) PROGRAMOZ˘JA:Morten Welinder (terra@didu.uk) K™VETELMENYEK:386, 280Kb mem˘ria, VGA. TUDNIVAL˘K: Sid:Nincs. Vic:Sprite-ok, a h rom k‚perny“m˘d. 6510:Igen, nemdokument lt is. Emul lt perif‚ri k:Joystick, 1541. Utility-k az emul torokhoz: Itt azokat a kl”n ll˘ seg‚dprogramokat mutatn nk be, amelyeket kls“s”k Ąrtak, kl”n”sk‚pp az igazi 1541 drive PC-re csatol s nak, ‚s a kl”nb”z“ file-konverzi˘k elv‚gz‚s‚nek lehet“v‚ t‚tel‚re. Tal n nem kell mondanunk, hogy mire is j˘ az, ha a 1541-est r k”tjk a PC-re. Ezt amiatt kell tennnk, mert a PC drive-ja k‚ptelen a C64 lemezek beolvas s ra, Ągy vagy a C64-et kell ”sszek”tnnk a PC-vel, vagy egy 1541-est. Mivel ez ut˘bbi olcs˘bb, nem ig‚nyli a C64-oldalon kommunik ci˘s szoftver futtat s t, ez‚rt ink bb ezek a megold sok terjedtek el. Sajnos a r‚gebbi megold sok sz mtalan sebt“l v‚reztek, s a PC-s vil g m r leĄrta a X1541-C642C64S p rosĄt st, ahol az X1541 csak file-okat tudott olvasni, a C642C64S viszont diskeket is, de mindk‚t program tele volt buggal, ‚s term‚szetesen a csatol˘k belk nem volt egym ssal kompatibilis. Ma a TRANSFER-1541 (disk64e) az egyedli, igaz n haszn lhat˘ program. M‚g ez sem turb˘s, ‚s nem Ąr visszafel‚ komplett lemezeket, de legal bb megbĄzhat˘an csin lja, amit csin l, a k bele egyszer–, ‚s az alapfokŁ konvert l sokat (l sd: c64uti5.zip) is elv‚gzi. Figyelem! A T64-r“l, a D64-r“l ‚s a bin ris file-okr˘l m r Ąrtunk a CoV-ban, Ągy a kl”nbs‚gket ‚s a haszn latukat itt nem r‚szletezzk! disk64e.arj:A legjobb 1541-kezel“ c64uti5.zip:Disk utility-k (a Miha-f‚le emul torhoz, de nagyon k”nnyen  tĄrhat˘ak az Łjabbakhoz is). Mindazt tudja, amit a k”vetkez“ n‚gy seg‚dprogram, de m‚g egyszer–bb, ha r”gt”n a disk64e konverterrutinjait haszn ljuk! maketape.arj:Bin ris file -> T64 file (Miha) copy2d64.arj:Bin ris file -> D64 file (minden olyan emul torhoz, aminek van komplett lemez-image-kezel“ r‚sze) d64util.zip, d64_10.zip:Hasonl˘k. P r extra utility: ezek a C64-en megszokott (ki)t”m”rĄt“elj r sok PC-s  tiratai, szerepk a t”m”rĄtett C64-es dolgok kicsomagol sa PC-n. zip2d64.arj:C64 ZIP -> d64. El‚g sok probl‚m ja van, megbĄzhatatlan. d64zipcode.c:Ez a fordĄtottj t csin lja: a d64 file-okat konvert lja vissza 4 db ZIPCode file-l , hogy azt az eredeti C64 is beolvashassa. Nagyon hasznos utility, ugyanis kiv ltja a disk64e azon baj t, hogy d64-et nem tud visszaĄrni C64-lemezre. dir_d64.zip:5 perces programoz˘i munka: katal˘gus a d64  llom nyokr˘l a winchesteren. Mit tegynk, ha Copyright-okob˘l kifoly˘lag nincs a megszerzett emul torban BASIC/ROM/karakterROM-file? Ez vissza-visszat‚r“ probl‚ma az emul torok felhaszn l˘i k”z”tt. Oka, hogy a Commodore Inc. nem enged‚lyezte g‚pei ROM-k˘dj nak mell‚kel‚s‚t az emul torokhoz. ltal ban azok dokument ci˘i kl”n figyelmeztetnek erre: ha nincs ROMCODE.C64 a packban, akkor t”ltsd le a C64-edb“l! . Ez a let”lt‚s a k”vetkez“k‚pp hajtand˘ v‚gre: a k”vetkez“ 3 program valamelyik‚t ( ltal ban elegend“ a KERNAL ROM kiszed‚se, de ez a j”v“ben, az Łjabb emul torok megjelen‚sekor v ltozhat : de l sd a ROM form tumok t rgyal s t az egyes emul torokra!) futtassuk le a C64-en, mentsk ki lemezre, majd a lemezt olvastassuk be a PC-n az arra k”t”tt 1541-en  t. A ROM-BASIC let”lt‚se (C64 BASIC program, term‚szetesen a C64-en futtassuk, 1541 ‚s res lemez jelenl‚t‚ben!) 10 OPEN5,8,5,"0:C64BASIC,S,W" 20 FOR X=40960 TO 49151 30 A$=CHR$(PEEK(X)) 40 PRINT#5,A$;:NEXT 50 CLOSE5 A KERNAL-ROM let”lt‚se: 10 OPEN5,8,5,"0:C64KERNAL,S,W" 20 FOR X=57344 TO 65535 30 A$=CHR$(PEEK(X)) 40 PRINT#5,A$;:NEXT 50 CLOSE5 A Character ROM let”lt‚se: 10 D=36864:POKE56334,0:POKE1,51 20 FORX=16384 TO 18431 30 POKE X,PEEK(X+D):NEXT 40 POKE1,55:POKE56334,1 50 OPEN5,8,5,"0:CHRROM,S,W" 60 FOR X=16384 TO 18431 70 A$=CHR$(PEEK(X)) 80 PRINT#5,A$;:NEXT 90 CLOSE5 M‚g esetleg szks‚g lehet a 1541-es ROM-j nak let”lt‚s‚re (ezt is a C64-be t”ltjk, majd onnan mentjk ki lemezre): 100 B=16384:I=B:Z$=CHR$(0) 110 OPEN1,8,15 120 FORH=192 TO 255:PRINT H; 130 FORL=0 TO 255 140 PRINT#1,"M-R";CHR$(L);CHR$(H) 150 GET#1,A$:X=ASC(A$+Z$) 160 POKE I,X:I=I+1:NEXTL 170 NEXTH 180 CLOSE1 200 OPEN5,8,5,"0:C1541ROM,S,W" 210 FORX=B TO I-1 220 A$=CHRœ(PEEK(X)) 230 PRINT#5,A$;:NEXT 240 CLOSE5 Melyik emul torprogramn l mi hi nyozhat? (N‚v, hossz, m‚ret, l ncol si inform ci˘k) c64s09:Minden ROM egy file-ban van. El“sz”r a VC1541 ROM-ja, ami 16386 byte, ezut n j”n a karakter-ROM: 4096 byte, v‚gl a Basic (8192 byte) ‚s a Kernal (8192) = ”sszesen 36864 byte. Mindez a romcode.c64-ben (DOS-beli ”sszef–z‚s: COPY /B) sallyc64: basic rom:A000BFFF.64F : 8194 byte kernal rom:D000DFFF.64P : 8194 byte chargen rom:E000FFFF.64P : 4098 byte disk drive rom: nincs (ugyanis 1541-et nem emul l) c64neu: basic rom:*.64B : 8192 byte kernal rom:*.64C : 8192 byte chargen rom:*.64K : 4096 byte disk drive rom : itt sincs V‚gl a legismertebb FTP site C64-t‚m ban: watson.mbb.sfu.ca Hangk rty k Az els“ k”tetben m r volt a hangk rty k alapjair˘l sz˘. Az˘ta az Adlib Gold-oknak befellegzett, viszont rengeteg Łj tr˘nk”vetel“ jelentkezett, akik, l‚v‚n, hogy az Łj, Wavetable technik t alkalmazz k, most m r profi zenei c‚lokra is felett‚bb alkalmasak, r ad sul megh”kkent“en olcs˘ak. Tulajdonk‚ppen nem nagyon tudunk MA tan csot adni annak, aki hangk rty t akar venni. Van 1-2 olyan best buy , amelyek k”zl szinte lehetetlen v lasztani. Most, az zletek jelenlegi kĄn lat t tekintve, a k”vetkez“ k rty kat tartjuk a kateg˘ri jukban a legjobbaknak (azt az  rat is odaĄrtuk, amit most, jŁnius elej‚n, re lisnak tartunk a k rty k‚rt): 5000 Ft alatt: minden, ami Sound Blaster kompatibilis 12000 Ft alatt: SB Pro 15000 Ft (v3.4), ill. 10000 Ft (kisebb verzi˘sz m, pl. 2.01) alatt: GUS 24000 Ft alatt: GUS Max 35000 Ft alatt: AWE32 Ez csak amolyan ir nyad s. Azt vettk figyelembe, hogy j˘, ha egy k rtya sz‚pen, 16 biten, polif˘nikusan sz˘l (a GUS polif˘n), lehet“leg a demok ‚s a diszkŁjs gok is fussanak (rengeteg Łjabb demo nem fut el GUS n‚lkl), ‚s ha emellett olcs˘ is, akkor eltekintnk att˘l, hogy a SB emul ci˘ja mondjuk botr nyosan rossz. Emiatt nem tekintjk best buy-nak az Orchid k‚t k rty j t (SW 32 ‚s GW 32 : l sd a 8 bites, felett‚bb sil ny hangŁ ROM-okat), ill. az SB16-ot, ami ”nmag ban, a Waveblaster n‚lkl komolyabb zen‚l‚sre gyakorlatilag alkalmatlan, mert csak egy FM k rtya. A t‚m t azonban mindenk‚pp norm lisan kidolgozzuk. Egyr‚szt az‚rt, mert Magyarorsz gon ez a legels“ ”sszefoglal˘ ig‚ny– cikk, m sr‚szt az‚rt, mert ha valaki, akkor e cikk szerz“je ismeri az Internet-en el‚rhet“ szolg ltat sokat ‚s elektronikus Łjs gokat hangk rtya-gyben. Emiatt igyekezett Łgy megĄrni a cikket, hogy k‚zik”nyvk‚nt lehessen haszn lni : egyr‚szt SB/GUS coderek sz m ra azon f˘rumok cĄmeivel, ahol egyĄv sŁakkal tal lkozhatnak, m sr‚szt mindenki sz m ra olyan adatbankok cĄmeivel, ahonnan a legfrissebb kieg‚szĄt“ket, inform ci˘kat t”lthetik le a k rty kr˘l, harmadr‚szt igyekeztnk napjaink minden komolyabb k rty j r˘l b“vebben Ąrni. Fontosnak tartom azt, hogy megvil gĄtsam a polif˘nikus ‚s a nem polif˘nikus hang k”z”tti kl”nbs‚get. Polif˘nia az, amikor egyetlen csatorn n egy adott hangszerb“l egyszerre t”bb hangmagass gon t”bb p‚ld ny sz˘lhat. Ennek hatalmas el“nye van: Ągy egy teljes akkordot lefoghatunk, Łgy, hogy k”zben csak egyetlen csatorn t  ldozunk fel a c‚lra a 16/32-b“l! ™sszehasonlĄt sk‚pp: ha ugyanezt 4-csatorn s, monof˘nikus MOD-dal tenn‚nk meg, akkor val˘szĄn– bajban lenn‚nk, ugyanis egy akkord akkor hangzik akkordnak, ha legal bb 3-4 frekvenci n sz˘l ugyanaz a hangszer. R”gt”n l tszik, hogy nem szerencs‚s, ha egyszerre mind a 4 csatorn t lefoglalja egyetlen akkord lefog sa, mert a t”bbinek nem marad hely... (persze ledigizhetjk az adott akkordot, de az plusz munka- ‚s m‚retn”veked‚s, igaz, hogy azt m r egy csatorn n is lej tszhatjuk). A monof˘nia mil‚t‚t ebb“l m r l thatjuk. Mik a polif˘n, ‚s mik a monof˘n k rty k? Az SB-famĄlia minden tagja monof˘n : ak r az FM, ak r a digi r‚szt n‚zzk. ˘gy, ha nagylelk–en el is tekintnk az FM ‚s a kultŁr lt wave hangszerek k”z”tti ˘ri si hangz sbeli kl”nbs‚gt“l, m r akkor is le kell sz”geznnk, hogy a MIDI file-ok a Blaster j˘ esetben 11 (amikor minden lehet“s‚get felhaszn lunk arra, hogy kihaszn ljuk azt a lehet“s‚get, hogy egyes hangszerek (f“leg ritmushangszerek) megsz˘laltat s hoz el‚g egyetlen oper tor is, ez ltal n”velve meg a felhaszn lhat˘ csatornasz mot) hangszert k‚pesek egyszerre megsz˘laltatni. Igen  m, de a csatorn k m‚g mindig csak monof˘nikusak... Ilyenkor segĄthet a precedencia bevezet‚se (l sd: al bb hozunk fel 1-2 p‚ld t), amikor az akkordb˘l csak egyetlen, domin ns hangot sz˘laltatunk meg, ‚s azt m r el“re, a MIDI megĄr s nak idej‚n defini ljuk, hogy ez melyik legyen. Term‚szetesen emiatt is eleve k‚ptelens‚g SB-n GUS-t vagy ROLAND-ot emul lni. B r jelen sorok Ąr˘ja tal lkozott bizonyos GUS emul torokkal, ezek viszont nem futottak... Ezek ut n az ember jogosan ‚l a gyanŁperrel, hogy ez is olyasvalami hecc, mint az a bizonyos Amiga emul tor : egy‚bk‚nt egy zseni lis lamerszivat˘ ”tlet : volt, aminek rengeteg ember bed“lt, ‚s kereste ‚gre-f”ldre a term‚szetesen nem l‚tez“ alverzi˘jŁsz mŁ 1.2-es Amiga Workbench-t. Itt nem  rt sz˘lni az elterjedt zenefile-okr˘l sem. MOD, STM:A legismertebbek, ugyanis az Amiga hardver‚re Ąrt k, ami 4 csatorn s, s ebb“l k”vetkez“en kezdetben ezek is 4 csatorn s form tumŁak voltak (term‚szetesen pillanatok alatt megjelentek Amig ra is a 8, ill. a 16 csatorn s verzi˘k, mĄg a hardver persze 4 csatorn s maradt. Emiatt a hangmin“s‚g romlott- de persze kor ntsem olyan m‚rt‚kben, mintha egy szerencs‚tlen mono (1 csatorn s) SB-n kellett volna a modult lej tszani). Helyesebben sz˘lva az STM NEM Amiga-”r”ks‚g : ez ugyanis a r‚gi-r‚gi PC-s Scream Tracker 2.2 fileform tuma. A k‚t form tum k”z”tti konverzi˘ m r megoldott. PAT:A GUS hanminta-file-jai, fel‚pĄt‚skr“l kl”n sz˘lunk. VOC, WAV:Headerrel ell tott digitalzi lt hangfile-ok. A VOC-okat az SB-k haszn lj k, a WAV-okat pedig a Windows. 8/16 bit, mono/stereo. SND:Szint‚n digi file-ok, de fejl‚c n‚lkl, a GUS kedvenc fileform tuma (term‚szetesen lej tsz skor saj tkez–leg kell be llĄtanunk, hogy mik a file jellemz“i). 669:8-csatorn s MOD-ok, term‚szetesen ma m r SB-n is ‚s GUS-on is (ez ut˘bbik a P669GU0-val) lej tszhat˘ak. ROL, CMF:A ROL-nak, nev‚vel ellent‚tben, k”ze nincs a Roland-hoz. Mindkett“ FM file, Ągy tŁl nagy zenei ‚lm‚nyt nem v rhatunk el t“lk. Mindenesetre amit az SB tud, azt  ltal ban ki is hozz k a k rty b˘l az ezen fileok lej tsz˘i. M‚g k‚t el“nye van ezeknek file-oknak: egyr‚szt kism‚ret–ek ‚s k”nnyen t”m”rĄthet“ek (csakŁgy, mint a MIDI file-ok), m sr‚szt lej tsz suk alig ig‚nyel processzorid“t. ™sszehasonlĄt sk‚pp, SB-n a modullej tsz s a g‚pet iszonyŁan leterheli, a mem˘ri t zab lja stb... MID:Na ezek manaps g a norm lis hangk rty val rendelkez“ emberek kedvencei, ugyanis 16/32 csatorn s, polif˘nikus, ‚s term‚szetesen NEM FM-hangszereket haszn l. Aki hallotta m r a GUS-hoz sz llĄtott 5thsymph.mid-et kl”nb”z“ hangk rty kon sz˘lni, az tudja, mit is lehet egy MIDI file-b˘l egy j˘ hangk rty n kihozni (gy.k. GUS-on hallgatva egy igazi ‚lm‚ny ez a MIDI, m‚g Łgy is, hogy jelen sorok Ąr˘ja felett‚bb ismeri az audiofil irodalmat, technik kat ‚s szubjektĄv ”sszehasonlĄt si m˘dszereket ‚s el“Ąr sokat (annak idej‚n nagy Hi-Fista volt), ‚s Ągy automatice r”gt”n elkezdte a k k n a csom˘t keresni). Term‚szetesen MIDI-ket lej tszhatunk FM k rty kon is (Ągy term‚szetesen az Adliben is), de tŁl nagy zenei ‚lm‚nyre ne sz mĄtsunk, hiszen, mint az el“z“ek alapj n m r l that˘: 1.A term‚szetes hangszereknek az FM-hangszerekkel val˘ megfeleltet‚se m r eleve er“sen lerontja a szubjektĄv hanghat st. 2.A polif˘nia elveszt‚se tal n m‚g nagyobb baj. 3.Egy harmadik, kisebb probl‚ma, ami  ltal ban dinamikus csatornaallok l ssal megoldhat˘, de az‚rt bajt okozhat: mivel 9/11 csatorna haszn lhat˘ az SB-n (a Pro-n ennek k‚tszerese, Ągy ott m r nem ekkora a baj), ‚s a MIDI file-ok  ltal ban 16 csatorn sak (vannak 32 csatorn sak is, de nemigen haszn latosak), ez‚rt el“fordulhat, hogy egyes, egy‚bk‚nt m–k”d“ csatorn kat m r nem tudunk lej tszani. Fogalommagyar zat: Sample:ltal ban egyetlen hangszer ledigizett hangja egy adott frekvenci n, amelyet azt n m s frekvenci kon is vissza lehet j tszani. A komolyabb Łn. PATCH-ekban (amik  ltal ban t”bb ilyen sample-t tartalmaznak, de term‚szetesen mind egyetlen hangszert“l!)  ltal ban t”bb ilyen sample is le van t rolva, van, hogy okt vonk‚nt m s ‚s m s digitaliz ci˘t k‚szĄtenek egy adott hangszerr“l, hogy az min‚l ‚leth–bb legyen (teh t lej tsz sn l ha a 3. okt vba tartoz˘ hangot kell megsz˘laltatni, akkor az ehhez a frekvenci hoz legk”zelebbi patch-t j tssza le a hangk rtya, ‚s Ągy tov bb; ‚s nem egyetlen, k”z”s sample-t). Ebb“l is l tszik, hogy a patch egy vagy t”bb sample-b“l  ll. A legt”bb hangk rty ban a patch-ek ROM-ban vannak (k‚t kiv‚tel a GUS ‚s az AWE32), sokszor t”m”rĄtett form tumban (l sd az Orchid k rty it). A k”vetkez“kben nagyon sokszor hivatkozunk majd a patch-ekre! A patch-ek ismerete nagyon fontos lehet mindenki sz m ra, ugyanis egy adott hangk rty ra/ szintire kiadott patch-et, ha megfelel“en ismerjk annak bels“ szerkezet‚t (‚s ez ltal fel tudjuk darabolni , amennyiben t”bb sample-b“l  ll), k”nnyen  tkonvert lhatjuk m s hangk rty ra. Ennek f“leg a GUS -> m s k rty k konverzi˘ eset‚n van nagy szerepe, ugyanis GUS-ra  lland˘an rengeteg remek, 16 bites, Łj PATCH-update jelenik meg (ezek egy r‚sze kommerci lis, teh t NEM j r ingyen a GUS-tulajdonosoknak!), amiket nagyon k”nnyen  t lehet konvert lni a t”bbi k rty ra (l sd a Roland szintilemezek DOS alatti Ąr s nak-olvas s nak t rgyal s t!). A Patch-ek fel‚pĄt‚s‚vel mind a GUS SDK, mind a PC World foglalkozik/foglalkozott. A fejezet els“ r‚sz‚ben el“sz”r is, a k”zelj”v“re gondolva felsoroljuk, hogy melyik FTP site-on tal lhat˘ak diskmagok, b“vebb anyagok, zenefile-ok, valamint term‚szetesen update-ek, seg‚dprogramok, tov bbfejleszt‚sek a hangk rty khoz. BBS-eket nem nagyon Ąrunk ki. Figyelem! Hely hĄj n nem r‚szletezzk, mi a mirror, az FTP, a Mail server, hogyan kell egy automata mail servernek kld”tt lev‚lben att˘l segĄts‚get vagy ‚ppen az aktu lis diskmagra el“fizet‚st k‚rni, stb... Aki nem jut Internet-k”zelbe, az csak dh”ngene, aki meg ott van, az feldob egy levelet az MTTT022@ursus.bke.hu cĄmre, ‚s b“vebben t j‚koztatom (rengeteget publik ltam a BME-n a Internet t‚m j ban). Mivel a MIDI-k manaps g, a GUS ‚s a t”bbi, MIDI-re imm r alkalmas, olcs˘ k rtya el“ret”r‚s‚vel m‚g a MOD-okn l is nagyobb n‚pszer–s‚gnek ”rvendenek, kl”n kiemeltk az ismertebb MIDI-lel“helyek cĄmeit is. EzenkĄvl mutat˘ba kiemeltnk egy-k‚t amig s cĄmet is (hisz azokra is igaz, hogy a PC-sek tudnak szinte minden amig s stuffot haszn lni, legfeljebb k‚zzel, de k”nnyen automatiz lhat˘an  t kell konvert lni!). PAS:ftp.uwp.edu : /pub/msdos/proaudio GUS:archive.epas.utoronto.ca : /pub/pc/ultrasound GUS:theoris.rz.uni-konstanz.de : /pub/sound/gus msdos-utilok:wuarchive.wustl.edu : /mirrors/msdos modulok:ftp.brad.ac.uk SB-programoz s:ftp.cco.caltech.edu : /pub/heathh CMF-ek, ROL-ok (SB!):ftp.ulowell.edu egy‚b:garbo.uwasa.fi, ftp.sun.ac.za (/pub/simtel/sound) MIDI-k:louie.udel.edu SB-freedom:ftp.funet.fi : 128.214.6.100 SB, Adlib-t‚m k:ftp.mcs.kent.edu : 131.123.2.222 MIDI, egy‚b leĄr sok:sol.cs.ruu.nl mindenf‚le: wuarchive.wustl.edu (itt nem adunk meg kl”n k”nyvt rat, b r ez a vil g egyik legnagyobb FTP site-ja. rdemes rajta v‚gigm szk lni...) konverzi˘s programok: qiclab.scn.rain.com : /pub/music. Roland nagyszintik FTP site-ja (pl. PC-vel beolvastathatunk Roland samplelemezeket, ehhez is vannak itt utilok, stb...): lotus.UWaterloo.ca : pub/sgroup. MS-DOS midi:impaqt1.mem.drexel.edu : pub/files/ibm/midi MS-Windows, midi:ftp.cica.indiana.edu : pub/pc/win3/sounds. OS/2, midi:ftp-os2.cdrom.com : /pub/os2/2_x/mmedia, /pub/os2/2_1/mmedia. Teljes lista a /pub/os2/00index.txt-ben. wuarchive.wustl.edu : /systems/ibmpc/ultrasound/sound/midi/files. ucsd.edu (128.54.16.1) : /midi media-lab.media.mit.edu (18.85.0.2) : /music/midi atari.archive.umich.edu (141.211.120.11) : /atari/Music scam.berkeley.edu (128.32.138.1) : /misc/netjam/submissions louie.udel.edu (128.175.1.3) : /pub/midi alf.uib.no (129.177.30.3) : /pub/sds sweaty.palm.cri.nz (161.66.1.11) : /sds wagner.musicnet.ua.edu (130.160.156.75):Itt ink bb Roland JV-80/880/1000-hoz val˘ update-ek, patch-ek vannak (/pub/music/Patches/JV80), de a digi hangokat, sample-ket innen is ‚rdemes lehet begy–jtennk. ftp.reed.edu (134.10.2.20):EPS-16+-site, de mint az el“bb, r ad sul lista is van a sample-kr“l a /eps/docs/samples/sample.index.txt file-ban (plusz utility-k MS-DOS-ra ‚s Atari ST-re a /eps/utils-ban) TX16W sample-ek:ftp-ls7.informatik.uni-dortmund.de : pub/tx16w/samples (ugyanitt diskmag: pub/tx16w/mail). Ugyanide nyĄlik Amerik b˘l is egy mirror: ftp.aii.com : /pub/midi/tx16w Cakewalk-felhaszn l˘k (l sd m‚g al bb a Cawewalk diskmag megrendel‚si cĄm‚t!):ftp.funet.fi : pub/msdos/sound/cakewalk Amiga (ezek egy‚bk‚nt az Amiga-Net cĄmei is!) litamiga.epfl.ch (128.178.151.32) ftp.luth.se (130.240.18.2) ftp.uni-kl.de (131.246.9.95) ftp.uni-erlangen.de (131.188.1.43) ftp.cs.tu-berlin.de (130.149.17.7) ftp.th-darmstadt.de (130.83.55.75) ftp.uni-paderborn.de (131.234.2.32) ftp.wustl.edu (128.252.135.4) ftp.cdrom.com (192.153.46.2) merlin.etsu.edu (192.43.199.20) Cubase (az egyik legnagyszer–bb Midi-program):irus.rri.uwo.ca : /pub/music (Cubase demo), ‚s az ftp.mcc.ac.uk-n, a /pub/cubase k”nyvt rban rengeteg Cubase stuff van m‚g. Midi:ftp.waldorf-gmbh.de. Mail serverk‚nt is m–k”dik, archive-server@waldorf-gmbh.de (lev‚lt”rzs: HELP) MOD-ok minden mennyis‚gben: Garbo.Uwasa.fi:/pc/sb, /pc/music Simtel20.Army.Mil snake.mcs.kent.edu:/pub/SB-Adlib/ntmods nic.funet.fi:/pub/amiga/audio, /pub/atari/sound, /pub/unix/sound, /pub/msdos/sound ux1.cso.uiuc.edu:/amiga/mirror/mods ftp.brad.ac.uk:/misc/mods, /incoming/mods ftp.uni-kl.de:/pub/amiga/mods,/pub/amiga/ianet/mods Profi felhaszn l˘knak, ‚rdekl“d“knek diskmag-rendel‚si cĄmek (MAIL!): El“sz”r is, k‚t p‚ld t mutatunk mail-servereknek val˘ Ąr sra, mert tapasztalatunk szerint m‚g a v‚n r˘k k se nagyon tudj k, hogy kell megcĄmezni az ilyen leveleket (Łgy v lasztottuk meg ezeket, hogy pont a legkeresettebb cĄmeket adjuk meg): SoundBlaster Programmers List: To:listserv@porter.geo.brown.edu <-- EZ ITT A C–MZETT! Subject:<-- šRES! subscribe blaster KOVACS JANOS <-- EZ ITT A T™RZS! GUS General Digest (GUS diskmag, naponta van Łj sz m): To: gus-general-request@dsd.es.com Subject: subscribe <-- Na itt meg lev‚ltest nincs, a subject-ben Ąrtuk azt, hogy subscribe! B“vebb lista: Algorithmic composition:majordom@heinous.isca.uiowa.edu, t”rzs: subscribe ALGO-COMP Alternate Tunings:LISTPROC@VARESE.MILLS.EDU, t”rzs: Egy ENTER, majd SUBSCRIBE TUNING Analogue Heaven:analogue-request@magnus.acs.ohio-state.edu Cakewalk:LISTSERV@LISTS.COLORADO.EDU, t”rzs: SUBS CAKEWALK Cubase:cubase-users-request@mcc.ac.uk IBM Sound Mailing List: To:listserv@brownvm.brown.edu, t”rzs: subscribe IBMSND-L GUS Daily Digest:To: gus-general-request@dsd.es.com, Subject: subscribe GUS Programmer's Digest:To: gus-sdk-request@dsd.es.com, Subject: subscribe GUS Musician's Digest:To: gus-music-request@dsd.es.com, Subject: subscribe K2000:LISTSERV@jhuvm.hcf.jhu.edu, t”rzs: SUBSCRIBE K2000 Teljes N‚v Korg 01/W:korg-admin@apicc.dseg.ti.com MSDOS Sound Card Forum:To: listserv@brownvm.brown.edu PAS Lovers List:To: majordomo@qiclab.scn.rain.com, Subject: subscribe pas-lovers Roland Samplerek:sgroup-request@lotus.UWaterloo.ca Roland D-70:cyamamot@kilroy.Jpl.Nasa.Gov Roland JV-80/880:jv80-request@burner.com, t”rzs: #SUBSCRIBE <‚s az E-mail cĄmnk> Roland U20/U220:phantom@nwu.edu SoundBlaster Programmers:To: listserv@porter.geo.brown.edu, t”rzs: subscribe blaster TurtleBeach Multisound Programmers:To: listserv@lists.colorado.edu, Body: subscribe multisound TX16W:majordomo@lists.eunet.fi, t”rzs: subscribe tx16w Teljes N‚v Yamaha SY:sy-request@chorus.fr Wavestation:listserver@otax.tky.hut.fi, t”rzs: SUBSCRIBE WAVESTATION Teljes n‚v listserv@auvm.bitnet, a lev‚lt”rzs: get emusic filelist Most k”vetkezz‚k a fejezet imm r ‚rdemi r‚sze: el“sz”r is, mit kell tudnunk a manaps g ismert fogalmakr˘l a f‚lprofi(?) PC-s zenei vil gban? El“sz”r is, fogalommagyar zatok: Az FM-szint‚zis (Adlib, minden SB ‚s SB Pro, Sound Galaxy-k, SB 16 (WB n‚lkl), PAS, ill. minden SB-kompatibilis k rtya) Ez Łgy szimul lja (vagy helyesebben sz˘lva pr˘b lja ut nozni) az eredeti, ‚letbeli hang szereket, hogy egy szinuszhull mot (Łn. oper tort) haszn l egy m sik szinuszhull m modul l s ra. Mint tal n r”gt”n l that˘, emiatt term‚szetes hangz sra nem sz mĄthatunk. A t‚m t a CoV m r agyonr gta, az FM ir nt ‚rzett ‚rzelmek pedig mindenkinek a mag ngy‚t k‚pezik. Az FM szint‚zis min“s‚ge f“leg att˘l (is) fgg, hogy h ny darab modul l˘ szinuszgener torunk lehet. A Yamaha OPL2 pl. kett“ ilyent haszn l, mĄg az OPL3, ami ma m r felett‚bb elterjedt, 4 oper tort. De nem szabad elfelejteni, hogy a legrosszabb Wave k rty k hangmin“s‚ge m‚g Ągy is sokszorta jobb, mint a legjobb FM k rty k‚! Wavetable Synthesis (a jobb k rty k) El‚g k”nnyen meg‚rthet“. Az kl”nb”zteti meg az FM-t“l, hogy itt nem szintetiz tor  llĄtja el“ a hangot (ahol term‚szetesen sz˘ sincs ROM/RAM-beli hangszerekr“l), hanem el“re elt rolt sample-eket sz˘laltatunk meg, kl”nb”z“ hangmagass gokon. H rom gener ci˘ja van a Wave szint‚zisnek, ezeket nem r‚szletezzk, mert csak a profikat ‚rdekeln‚. GS ‚s GM A GS egy olyan form tum, amit a Roland annak szem el“tt tart s val fejlesztett ki, hogy irdatlan mennyis‚g– hangszert lehessen haszn lni (max. 16.384), s ek”zben a General MIDI System-mel is kompatibilis maradjon. A GS: be‚pĄtett effektkezel‚s, p‚ld ul: Reverb, Chorus. Polif˘nikuss g: minimum 24 hang egyszerre. Itt jegyzend“ meg, hogy a GS lehet“v‚ teszi ezen polif˘nikuss gon bell az egyes hangok prefer l s nak el“Ąr s t (teh t hogy a gyeng‚bb, polif˘ni ra alkalmatlan k rty k, pl. az SB-famĄlia, csak a legfontosabb, el“re defini lhat˘ sz˘lamokat j tssz k le). MPU-401 A Roland MPU-401 az ipari szabv nynak tekintett MIDI interf‚szk rtya. Arra haszn lj k, hogy az ”sszek”ttet‚st megteremts‚k a sz mĄt˘g‚p ‚s a MIDI kompatibilis hangszer k”z”tt. Saj t koprocesszora van, ami lehet“v‚ teszi, hogy a PC saj t Intel processzora csak minim lis m‚rt‚kben terhel“dj‚k (persze van UART m˘dja is, amikor csak  tengedi mag n a f“processzor adatfolyam t). PCM Ez az Łgynevezett pulse coded modulation (impulzusk˘d-modul ci˘). Ezt a m˘dszert haszn lja a legt”bb hang rtya arra, hogy digitaliz lt hangot r”gzĄtsen, illetve sz˘laltasson meg. Mivelhogy a sz mĄt˘g‚pek k”zvetlenl nem tudnak anal˘g jelszinteket ‚rtelmezni, ez‚rt van szks‚g az Łn. A/D  talakĄt˘kra, amikor kls“ jelforr s jel‚t akarjuk a sz mĄt˘g‚ppel feldolgoztatni (ill. az ellenkez“ ir ny eset‚n a D/A  talakĄt˘kra). Ezekr“l (mk”d‚si elv, felbont s stb...) m r volt sz˘ a CoV 34-ben, Ągy azt most nem taglaljuk. A legfontosabb k‚t jellemz“re, amire nagyon oda kell figyelnnk v s rl skor, az‚rt kit‚rnk. Els“ a sampling rate, amely azt mondja meg, mekkora az a maxim lis frekvencia, amit a k rty val, az A/D konverzi˘ sor n m‚g r”gzĄteni lehet, ill. a D/A  talakĄt s sor n m‚g vissza llĄthatunk. Mint ezt m r k”z”ltk anno a CoV 34-ben, a lej tsz s ‚s a felv‚tel sor n haszn lt hat rfrekvenci k nem szks‚gk‚pp azonosak. A tipikus ‚rt‚kek: 4 kHz, 8 kHz, 11.025 kHz, 22.05 kHz, 44.1 kHz ‚s 48 kHz (SB 2.0: 15k felv‚teln‚l, 44k lej tsz sn l, az SB Pro modellek sztere˘ban csak 22k-ig mentek fel felv‚teln‚l, mĄg a GUS m r 44k-n is k‚pes r”gzĄteni). Term‚szetesen (Shannon-t‚tel) az adatlapon megadott frekvencia fel‚n‚l kisebb frekvenci kat lehet t‚nylegesen r”gzĄteni/visszaj tszani. A m sodik nagyon fontos param‚ter a sample-ek felbont sa:  ltal ban 8 vagy 16 bit (vannak 10, 12 ‚s 14 bites szabv nyok is: Adlib Gold: 12 bit, stb...). Ez a dinamikatartom nyt hat rozza meg (‚s term‚szetesen a jel-zaj viszonyt). A 8 bites felbont s gyakorlatilag alkalmatlan hangmin“s‚g produk l s ra. MegemlĄtend“, hogy a PCM-nek k‚t m sik fontos felhaszn l si terlete van: a CD ‚s a (digit lis) telefon. Ez ut˘bbiak 7 vagy 8 bit/sample-et (42, ill. 48 dB-es jel-zaj viszony) ‚s  ltal ban 8 kHz-es mintav‚telt alkalmaznak, s Ągy j”n ki a szabv nyban megk”vetelt 3.5...3.8 kHz-es fels“,  tvihet“ hat rfrekvencia. Ez csup n 8 kByte/sec adat tviteli ig‚nyt jelent, amit a mai korszer– telefonaj nl sok a kisujjukb˘l kir znak (40-50 kByte/s-ot is sim n elbĄr egy el“fizet“i v‚gvonal, s ha a tr”nk”k digit lisak, akkor ezt t‚nylegesen ki is akn zhatjuk). A CD viszont 44.1 kHz-et ‚s 16 bites felbont st haszn l. ˘gy j”n ki a 20kHz-es fels“ hat rfrekvencia ‚s a 96 dB-es, t”bb mint eszm‚nyi jel-zaj viszony. Ennek  ra term‚szetesen a nagy adatig‚ny: 178 kByte/ m sodperc (16 bit/sample * 1/8 bytes/bit * 44100 sample/m sodperc * 2 (mivel stereo) csatorna). Persze sok  l-dinamikan”vel“ elj r s l‚tezik, amely logaritmikusan sk l zza a bemeneti adatok dinamik j t :. a kisebb hangerej– r‚szek hangerej‚t n”veli, ill. lej tsz skor cs”kkenti, stb. Ilyet (szerencs‚re, ugyanis szubjektĄve rendkĄvl rossz hat sa van az ilyen dinamika-b–v‚szked‚seknek), kev‚s kiv‚tellel (amiket kl”n megemlĄtnk), nem alkalmaznak a hangk rty kn l. A most a piacon l‚tez“ hangk rty k : kislexikon Term‚szetesen itt is igyekeztnk a l‚nyeget kiemelni ‚s a szemetet (FM, SB-kompatibilis k rty k stb...) h tt‚rbe szorĄtani. ˘gy csak 1-2 mondatot sz˘ltunk SB vagy Disney-k rty kr˘l, viszont ann l t”bbet a ma min“s‚ginek sz mĄt˘ Wavetable ‚s hasonlatos hangk rty kr˘l. ATI Stereo F/X : FM k rtyacsal d, nem aj nlott. STEREO-F/X: SB kompatibilis, stereo, 22KHz sztere˘ felv‚tel, 44KHz lej tsz s VGASTEREO-F/X: Mint el“bb, de super-VGA-val kombin lva. STEREO F/X CD: OPL3, CD-ROM interface. CD SOUND DIMENSION: Multim‚dia kit (STEREO F/X CD, CD-ROM drive ‚s p r CD-ROM lemez) AudioPort VA 12 bites AD/DA, a p rhuzamos portra csatlakoz˘ kty. 12 biten, mon˘ban, 44KHz-en tud felvenni, ill. lej tszani. Mic/line bemenete van, ill. line-kimenete. Ezek, valamint, hogy l‚v‚n a Windows alapfel ll sban t mogatja az ilyen printerportos AD/DA k rty kat, f“leg a laptop/notebook felhaszn l˘k kegyeit nyerheti meg : hisz v‚glis a 12 bit ‚s 44kHz m r felett‚bb j˘ min“s‚get ad! Saj t hardware t”m”rĄt‚si lehet“s‚ge van (CODEC, 3:1 ar ny). RendkĄvl dr ga : de ez term‚szetes a notebook-ok sz m ra k‚szlt hangdugaszokn l. Cardinal DSP 16 (Plus) 16 bites k rtya, alapki‚pĄt‚sben csak FM. 5.5 : 48 kHz sampling rate, hardverkompresszi˘. A wave r‚sz opcion lis. A szokott SB-emul ci˘n fell Microsoft Windows Sound System-kompatibilis (nem mintha azt sok mindenre lehetne haszn lni). GUS (Gravis Ultrasound), valamint GUS MAX: F‚lig, illetve teljesen 16 bites k rtya, GF1 chippel, saj t RAM-mal, ‚s ne feledjk, a maga idej‚ben elk‚peszt“en alacsony  rral. Ez a saj t RAM volt tal n a k rtya legzseni lisabb ŁjĄt sa : k‚t ‚ven  t nem volt olyan, 200 angol fontn l alacsonyabb  rŁ midik rtya, ami ugyanilyen szabads got biztosĄtott (nemcsak) a hangszerek let”lt‚s‚s‚re, mint az ”tsz”rte-tĄzszerte dr g bb, profi k rty k ‚s szintik. A z r˘jelezett nemcsak nem v‚letlen: hosszŁ ideig a GUS volt az az egyetlen k rtya, amelynek RAM-j ba, mivel oda b rmilyen hangszereket let”lthettnk, ak r MOD file-ok sample-jeit is berakhattuk. S ebb“l m r nem neh‚z tov bbragozni a dolgokat: mivel mindent a GF1, azaz a GUS k”zponti processzora v‚gez, r ad sul a k rtya RAM-j ban l‚v“ hangszerek felhaszn l s val, akkor pl. modullej tsz sra mi‚rt ne haszn ljuk ezt a fantasztikus lehet“s‚get? Egy szlettek meg azok a modplayerek, amik gyakorlatilag alig lassĄtanak a g‚pen, ‚s mem˘ri t is alig foglalnak. Figyelem! Itt emlĄtend“ meg, hogy a GUS-hoz adott GTSR rezidens modullej tsz˘ hasznavehetetlen, ugyanis pillanatok alatt kifagy! Szerencs‚re l‚teznek m r GUS-ra sokkal jobb (‚s term‚szetesen a h tt‚rben is fut˘) Public Domain modulplayerek. Mint az alcĄmb“l is l that˘, k‚tfajta GUS l‚tezik. Az egyik az alap-GUS, a m sik pedig a GUS MAX. Nem  rt megjegyezni, hogy sok olyan t‚veszme kering, miszerint az alap-GUS-okon belli verzi˘sz mkl”nbs‚gnek el‚g nagy szerepe van. Ez egy ltal n nem igaz. Tal n az a legf“bb kl”nbs‚g a legelterjedtebb 2.1-es ‚s 3.4-es verzi˘ k”z”tt, hogy ez el“bbit 80-90 doll r‚rt m r meg lehet venni ki rusĄt sokon. Ez egy igazi Best Buy ez‚rt a p‚nz‚rt! (Ugyanakkor ugyanezen okb˘l kifoly˘an vigy zzunk, ha GUS-t vesznk hatalmas p‚nzek‚rt. Ha 2.1-es, ‚s a 3.4-es  r nak megfelel“ ”sszeget gomboltak le r˘lunk ‚rette, akkor nyugodtan vigyk vissza ‚s v gjuk a T. elad˘ fej‚hez : hisz val˘szĄn–leg “ is ilyen pof tlanul alacsony  ron vette.) Nos, az alap-GUS egyik baja (?), hogy 16 biten nem tud A/D digitaliz lni, csak 8 biten. Hozz  ll s k‚rd‚se, hogy valaki ezt mennyire tekinti probl‚m nak : tapasztalatunk szerint sokan nyavalyognak a dolog miatt, de azt n a kutya se haszn lja az A/D r‚szt. Akkor meg mi a francnak az eg‚sz? Csak dicsekv‚snek? Nos, ezt a probl‚m t, valamint a CD-ROM illeszt‚st oldja meg a GUS MAX. Ebben m r eleve 16 bites a digitaliz l˘ r‚sz, s r ad sul mindh rom fontosabb CD-szabv nyŁ meghajt˘t is le tudja kezelni (Mitsumi, Sony, Panasonic). ra r ad sul l‚nyegesen kisebb, mint az eredeti GUS+ a 16 bites digi kieg‚szĄt“ k rtya. A 3.4-es k rty t m‚g nem rekl mozta a Gravis Roland MT32 ‚s GMidi kompatibilisk‚nt, de a GUS MAX-ot m r igen (‚rthet“ kereskedelmi megfontol sb˘l). Ugyanis l‚tezik egy seg‚dprogram, a Mega-EM, ami gyakorlatilag sz zsz zal‚kos MT32, ill. GMidi emul ci˘t biztosĄt : m‚ghozz  nem is ak rhogy! A 2.X, ill. az afeletti verzi˘k pedig m r az SB digi hangj t is k‚pesek emul lni, ugyanis a Roland k rty k f“leg zenei c‚lokra alkalmasak, b r digi outputjuk is van, de az nem igaz n szabv nyosĄtott, ‚s rengeteg vele a gond : hiszen csak az igazi Roland-k rty k k‚pesek azokat lej tszani, a hardveresen k”zel ll˘ k rty k (pl. az Orchid k rty i) viszont m r nem! Teh t, sokszor adott az a fel ll s, hogy a zene a Roland-on sz˘l (ami l‚nyegesen jobb megold s, mintha Blasteren sz˘lna, tekintve a Blaster rossz zenei k‚pess‚geit (FM)), a digi sz”veg pedig SB-n (a legt”bb program ui. kl”n engedi be llĄtani azt, hogy a zene, ill. a sz”veg min sz˘lj‚k) : s ezt a Mega-Em sim n leemul lja! Ennyit a k rtya pozitĄvumair˘l. Most a k rtya negatĄvumai. Mint “s GUS-os, akinek Sound Blastere is van a GUS mellett a g‚p‚ben, sajnos e cikk Ąr˘j nak tapasztalatai szerint rengeteg olyan probl‚m ja van a k rty nak, ami kicsi odafigyel‚ssel pillanatok alatt kiksz”b”lhet“ lett volna a tervez‚s sor n. M‚ghozz  nem is tŁl k”lts‚gesen: p‚ld ul egy-k‚t plusz jumper vagy kapcsol˘ berak s val (jelen sorok Ąr˘ja  lland˘ levelekkel bomb zta a Gravis-t, hogy publik lj k m r, hogy hogyan kell ak r vezet‚kv g ssal is kiiktatni annak a fr nya SB-emul ci˘nak a h tult“it. Sajnos ‚rdemi v laszt nem kapott. Ez nem kritika a Gravis fel‚, csak egy megjegyz‚s). Ilyen a letilthatatlan Adlib-cĄmtartom ny-foglal s : tal n ez a legnagyobb probl‚ma. A probl‚ma oka az, hogy sokan haszn lnak a GUS mellett SB-t vagy SB Pro-t is a g‚pben. Igen  m, de ak r be van t”ltve a GUS Sound Blastert emul l˘ DOS programja, az SBOS, ak r nincs, a GUS rajta cscsl a $388-as cĄmeken (ahol az Adlib portcĄmei vannak). Ennek k”vetkezm‚nye el‚g ‚rdekes szokott lenni :  ltal ban a legt”bb programn l j˘ sok ig kell kĄs‚rletezni, hogy a program el is indulj‚k, m‚gpedig Łgy, hogy ha az SB-t haszn l, akkor lehet“leg az igazi SB sz˘ljon is a g‚pben, ‚s mind a zene, mind a digi menjen, ‚s azon. ltal ban c‚lravezet“ az SBOS bet”lt‚se, majd SBOS -F-fel a kiszed‚se. De jelen sorok Ąr˘ja sokat mes‚lhetne arr˘l, hogy mennyit kellett debuggerrel t”k”lnie, hogy kiiktassa pl. a Risky Woods automata SB-ellen“rz‚s‚t (pl. ez a program az, amit ilyen, k‚tk rty s rendszerben nem lehet elindĄtani, ak r elindĄtottuk el“tte az SBOS-t, ak r nem, s ak r bet”lt”ttk a Mega-Em-et, ak r nem), vagy hogy a TFX-szel mennyit szenvedett (persze ilyenkor a Roland zene minden‚rt k rp˘tol!)). M sik hatalmas negatĄvuma a k rty nak az, hogy ha m r mem˘ri t raktak bele, annak maxim lis m‚rete csak 1 MByte lehet. Ez a Roland emul ci˘nak is azonnal hat rt szab : ugyanis 1 MByte-ba nem t”lthetjk be az ”sszes Roland patch-et, Łgy, hogy azok 16 bitesek ‚s 44 kHz-esek (hanem csak 8 bit/44 kHz v ltozatban, teh t feleakkora mem˘riaig‚nnyel). EzenkĄvl rengeteg olyan alkalmaz s van, ahol szint‚n baj lehet az 1 MByte-os hat r. Sajnos ez a dolog NEM orvosolhat˘ k”nnyen, ugyanis a GF1 csak 1 MByte-ig tud cĄmezni. Emiatt plusz mem˘riab“vĄt“ board-ra vagy  talakĄt˘ra sem gondolhatunk. Harmadik az SBOS, azaz a Sound Blaster emul ci˘ja a k rty nak, ami  ltal ban Łgy rossz, ahogy van (hogy m‚gse legyen minden GUS-os elkeseredett, jelen sorok Ąr˘ja : mulats gos, de Ągy igaz! : t”bb olyan Blasteres j t‚kkal tal lkozott, ami SB16-on nem futott, mint ami GUS-on nem futott! Ennyit az SB16 Blaster-kompatibilit s r˘l!) Van m‚g egy negyedik,  mde nemigen probl‚m s tulajdons ga a GUS-nak, helyesebben a GF1 processzornak. Ez pediglen az, hogy csak 14 midicsatorna egyidej– lej tsz s t bĄrja 44.1kHz-es mintav‚tellel, 16 csatorn n l (teh t az  ltal nosan haszn lt ‚rt‚kn‚l) m r valamelyest romlik ez az ‚rt‚k, 32 csatorn n l pedig m r csak 19 kHz-et bĄr. Term‚szetesen ezt nem befoly solja, hogy egy csatorn n egyidej–leg mennyi polif˘n hang sz˘l, ‚s mint emlĄtettk, ennek a h tr nynak nincs tŁl nagy jelent“s‚ge, hisz 16 csatorn sn l nagyobb MIDI-t Łgyis nagyon ritk n tal lni. V‚gezetl hadd emlĄtsem meg a szoftverĄr˘k k‚t nagy-nagy tartoz s t GUS-t‚m ban. Az egyik a OS/2 driverek nem-l‚te : hogy OS/2 alatt is norm lis k rty hoz m‚lt˘an sz˘laljon meg a GUS (ill. hogy egy ltal n megsz˘laljon egy DOS ablakban fut˘ j t‚k, ami kl”nben kezeln‚ a GUS-t). Sajnos, m r 2 ‚ve ez a helyzet : ‚s nem is hinn‚m, hogy az OS/2-h”z valaha is kiadn k a GUS drivereket. A m sik a Sierra j t‚kok 32 bites AIL drivereinek szint‚n hasonlatos k‚s‚se. A PQ4, a QFG4 emiatt nem j tszhat˘ GUS-sal (a LSL6 m‚g a r‚gi, 16 bites programfellettel k‚szlt, Ągy annak a GUS-driverei nem futnak az Łj, 32 bites rendszer alatt!). T”bbet nem foglalkozunk a k rty val. Teh t: kit–n“ ‚s nagyon olcs˘ k rtya a GUS (m‚gink bb a GUS MAX!), annak mindenk‚pp meg‚ri, aki zen‚lni akar. Aki viszont j tszani is akar, annak kem‚nyen  tdebug-olt ‚jszak kra kell sz mĄtania, hogy sikerlj”n egy-k‚t program automata hangk rtya-felismer“ r‚sz‚t kikerlnie. M‚g egy, a kezd“k sz m ra felett‚bb bosszant˘ apr˘s g: a k rty n van k‚t bels“ CD-hangcsatlakoz˘. Ezek egyike (a g‚p belseje fel‚ lev“) gyakorlatilag k”zvetlenl a kimenetet hajtja egy sz–r“n  t (megoldottuk a probl‚m t, hogy a sz–r“ kikerl‚s‚vel t‚nyleg a kimenetre dolgozzon, ezzel is vagy 15-20 dB-t javĄtottunk a jel-zaj viszonyon, de ehhez bizony vezet‚keket kellett v gni). Amennyiben a CD-ROM hangkimement‚t erre r k”tjk, akkor vigy zni kell, hogy a CONFIG.SYS-ben a GUS inicializ l˘ SYS-‚t -7 param‚terrel indĄtsuk. Ez felel“s az‚rt, hogy r”gvest felszabadulj‚k a CD fel“l a kimenet fel‚ az Łt (kl”nben nem sz˘lna a GUS kimenet‚n a CD-r“l j”v“ hang). A GUS k˘dol s r˘l nem Ąrunk. Aj nlunk egy Łjs got: PC World, abban a GUS patch-ek form tum t ‚s az egy‚b GUS-nyal nks gokat el‚g r‚szletesen elmagyar zt k, valamint term‚szetesen aj nljuk a GUS SDK-t, ami Public Domain, ‚s abszolŁte mindent tartalmaz, amit a GUS-r˘l tudni kell, Ągy ahhoz sokmindent nem tudn nk hozz tenni (ha j˘l eml‚ksznk, a legŁjabb, 2.1-es verzi˘ban m r modplayer-ASM forr s is volt!). Az SDK az archive.epas.utoronto.ca FTP site-on a /pub/pc/ultrasound/sdk k”nyvt rban el‚rhet“. M‚rete 1M k”rl van t”m”rĄtve, teh t gyorsan let”lthet“. Diamond SonicSound 16 bites, ROM alapŁ wavetable k rtya. Nem tŁl j˘: b r felvenni 16 biten is tud (2*44.1 kHz-en), de a wave ‚s az emul ci˘s r‚sz kifejezetten gyatra: alapki‚pĄt‚sben a ROM csup n f‚l meg s (128 hangszer), ami a professzion lis (?) upgrade k‚szlettel 1MB-ra n”velhet“ (ez ut˘bbiban besz‚dfelismer“ szoftver is van : deh t a legismertebb ilyen speech recognition software-eket szinte minden k rtya k‚pes futtatni!). A kompatibilit sr˘l: 100% AdLib, Sound Blaster 1.5-tel Łgyszint‚n, kiv‚ve az SBMidi, Composite Speech ‚s a hardveres kompresszi˘-fukci˘kat (ez ut˘bbi felett‚bb bosszant˘, l‚v‚n, hogy pl. a The Lost Files of Sherlock Holmes kompressz lt hangfile-okkal dolyozik, amib“l egy hangot nem fogunk ezek miatt hallani). General MIDI ‚s (alapfokŁ) MPU-401 kompatibilis. ra alacsony (de m‚g Ągy sem ‚ri meg). Multisound Tal n ezt tartj k sokan az egyik legjobb k rty nak : igaz is, h romszor dr g bb, mint a GUS. Mit is nyŁjt ez‚rt a p‚nz‚rt? Komolyabban t rgyaljuk a k rty t, mert sokan erre esksznek :  ltal ban nem sok alappal, tekintve a k rtya  r t ‚s k‚pess‚geit. K‚t fggetlen MIDI out (term‚szetesen 32 csatorn val) ‚s egy MIDI in. A hangszerekb“l 256 f‚r a k rty n lev“ RAM-ba, illetve 128 van a ROM-ban. Term‚szetesen, csakŁgy, mint a GUS-nak, ennek a k rty nak is van bels“ CD-csatlakoz˘ja, amir“l (csakŁgy, mint a GUS CD1 bemenet‚r“l) szint‚n digitaliz lhatunk (de minek, ha van CD-Grab Pro?). Joycsatlakoz˘ persze van, de bell (a h tlapon m r nem maradt neki hely, de nem is k r ‚rte). Az effekteket ‚rdemes kl”n felsorolni, mert ma m r nagyon fontos ‚rt‚km‚r“ egy MIDI-kompatibilis k rty n l, hogy a k˘russal hogy b nik. Nos, ez a k rtya is szimul lja azt, k‚t hanggal, p rhuzamosan j tszva. A patch-ek edit l s ra el‚g komoly fegyverarzen lunk van: 2 digit lis oszcill tor, h romszor ”t lehets‚ges hull mforma, 2 LFO hangonk‚nt, valamint fut sidei modul ci˘. 4 MByte ROM sample az Emu Emulator III j˘l ismert hangk”nyvt rb˘l, f“k‚nt popzenei hangszerekkel. rdekes m˘don a k rty t m‚g csak v‚letlenl sem tervezt‚k kompatibilisre: a GM-mel ugyan (szoftveresen) kompatibilis, de a GS-sel nem, ‚s az MPU-401-gyel is csak Windows 386 m˘dban (DOS alatt nem, ott ink bb csak a digi in/out lehet“s‚get haszn lhatjuk). MT32, SCC1, az SC moduljai, SB: nincs kompatibilit s. A 2.0-s driver m r kompatibilis a Microsoft ADPCM-mel (lej tsz s k”zben t”m”rĄti ki a kompressz lt VOC file-okat). A k rtya igaz n csak a zajtalans ga miatt ‚rn‚ meg (ha a GUS-szal azonos  r‚rt adn k). A jel-zaj viszonya 74 dB, a teljes harmonikus torzĄt sa 0.02%, ‚s term‚szetesen az  tviteli karakterisztik ja is kiegyenlĄtett. Term‚szetesen ez abszolŁt nem indokolja azt a horribilis  rat, amit elk‚rnek ‚rte, ‚s azt is tekintetbe kell vennnk, hogy a GUS MAX szint‚n zajtalan. ™sszefoglalva: kerlend“. Orchid SoundWave 32 (SW32) Tal n az egyik legĄg‚retesebb, GUS-”l“ k rtya lett volna, ha... Nos, ez a felt‚teles mŁlt nem v‚letlen. Egyr‚szt, nincs saj t RAM. M sr‚szt, a k rtya ROM MIDI hangszerei kritik n alul sz˘lnak (t”bb sze nszt is v‚gigltem hangk rty kkal, ‚s a vakteszt sor n mindig AZONNAL kiderlt, melyik k rtya az Orchid, annyira rosszak a 8 bites hangszerei). Viszont el kell azt is mondani, hogy amit Ąg‚r, azt teljesĄti : j t‚kkedvel“knek tal n ez a legjobb k rtya. Term‚szetesen (sajnos) nem GUS kompatibilis (mint ahogy az AWE32 sem az. Az‚rt nem is veszik meg sokan...). Tal n ez a legmegbĄzhat˘bb Roland MT32/General Midi/SB kompatibilis k rtya, Sony, Mitsumi CD-ROM drive interface-szel, 16 bites A/D-vel (2*44.1k), a GUS-n l m sf‚lszer-k‚tszer magasabb  rral. MIDI-kompatibilis (128 hangszer, 32 csatorna). Mivel  ra csak alig valamivel kisebb, mint az el“rl that˘an klasszissal jobb AWE32, ez‚rt sorsa megpecs‚tel“d”tt. Nem SB-Pro kompatibilis (tal n a meghajt˘szoftvert kiadja majd az Orchid...), ‚s mind a Roland, mind az SB-emul ci˘s hardvernek kell szoftveres emul ci˘-meghajt˘ (kb. 40k-t foglal mindkett“, de szerencs‚re ez a k rtya saj t, 96k-s RAM-j ba t”lt“dik fel, s Ągy k”nnyen cser‚lhet“/update-elhet“ (pl. SB-Pro r‚szek), teh t a k”zponti DOS mem˘ri nkb˘l nem foglal semmit). Ennek ellen‚re, az SB ‚s a Roland emul ci˘ja hardveres, teh t elvileg sokkal jobb, mint a GUS-‚. ™sszefogalva: nem aj nlott. Orchid Gamewave 32 Ugyanaz, mint a SW32, de A/D r‚sz n‚lkl, Ągy kb. 10 ezer Ft-tal olcs˘bb. J t‚kra j˘, de ugyanebben az  rkateg˘ri ban a GUS MAX klasszisokkal jobb. Figyelem! A k‚t Orchid k rtya MIDI hangszerein valamit javĄt az id“k”zben kiadott ROM update (ki kell cser‚lni a ROM-ot, ‚s az 1M/2M jumpert (J12)  t kell  llĄtani). Akit b“vebben ‚rdekel a t‚ma ‚s a rendel‚si cĄm, az olvassa el a CoV 41-et. Indul˘ ra el‚g borsos volt, $40, Ągy nem igaz n merem aj nlani, mert a jobb k rty k hangmin“s‚g‚t“l m‚g ezzel a jobb ROM-mal is messze elmarad... PAS (Pro AudioSpectrum) 16 (Media Vision) Digi in/out: 16 bit, 44.1k, sztere˘. FM, OPL3 k rtya. Nem kl”nsk‚pp ‚rdekes, b r mind az SB, mind a PAS16 m˘dja kit–n“. H romfajta v ltozata l‚tezik: Basic (csak maga a hangk rtya), Normal (+ scsi driver), Studio (+ m‚g egy-k‚t SW ‚s mikrofon). Ma m r nem aj nlott, f“leg az  ra ‚s a Wave hi nya miatt. Prometheus ARIA 16se A Prometheus Aria-nak k‚t v ltozata van: a 16 ‚s a 16se. A 16 az olcs˘bbik modell, amiben nincs SCSI-2 interface, ‚s p r plusz hozz adott szoftver. A Wave ROM m‚rete 512k, van RAM is a k rty n, de csak a DSP sz m ra, ‚s csak 40k. A szokott 16bit/44k AD ‚s DA, GMidi ‚s term‚szetesen Roland MPU-401-kompatibilis. ra valamivel magasabb, mint a GUS MAX-‚. Nem aj nlott. Pro Sonic 16 (Media Vision Inc.) Sima (teljes) 16 bites FM k rtya. Olcs˘, de csak FM. Roland LAPC1 ‚s SCC1 V‚gre a sok FM, illetve pocs‚k ROM-Ł k rtya ut n egy cool is... A LAPC1 alapvet“en egy MT32 k rtya, megsp‚kelve egy MPU401 interf‚sszel. Mivel MT32 alapŁ a k rtya, ez‚rt a hanggener tor LA Synthesis alapŁ (ennek ellen‚re m‚g mindig cool). ™sszehasonlĄt sk‚pp, az SCC1 egy Łjabb kiad sŁ k rtya, ahol a Sound Canvas (317 hangszer, 9 dobszerk˘, 16 csatorna, 24-es polif˘nia) van egy k rty n a MPU401-gyel (GS, GM, MPU401, PCM- ROM alapŁ, de digi in/out n‚lkl, a ROM 4 MByte;  ra k‚tszerese a GUS MAX-nak). Ennek a k rty nak m r sokkal jobb a hanggener tora, mint a LAPC1-‚, ‚s term‚szetesen a hangszer llom nya is General MIDI (l sd: mint a GS-‚). PapĄron kompatibilis az MT32-vel, csak akkor van probl‚ma, ha bek”vetkezik a Mega-EM-n‚l is a lehet“s‚geket el‚gg‚ behat rol˘ sysex (System Exclusive) zenet, ami azt k‚ri, hogy az MT32 fut s k”zben defini ljon Łj hangokat, akkor az SCC1 meghal , mert nem tud rendesen v laszolni. Sz˘val, gondok vannak az SCC1 MT32 emul ci˘j val, ‚s erre nagyon kis gy˘gyĄrt jelent az, hogy az Łjabb j t‚kok j˘ r‚sze m r nemcsak az MT32-t t mogatja. A Roland RAP10 szerintem jobban meg‚ri (?- m‚g nem tudtuk az AWE32-vel ”sszehasonlĄtani, s m‚g azt is le kell sz”geznnk, hogy h romszor anyiba kerl, mint a GUS MAX! Megjegyz‚s: a RAP 10-et nem mutattuk be kl”n, gyakorlatilag egy SCC1 remek digi lehet“s‚gekkel), ugyanis annak remek (16 bit, ‚s min“s‚gi) DA/AD lehet“s‚gei is vannak, ‚s term‚szetesen a Sound Canvas is a k rty n van. Az SCC1 ennek ellen‚re (f“leg MIDI hangmin“s‚ge miatt, amiben m‚g a GUS-t is veri) remek k rtya. K‚pes az egyttm–k”d‚sre a t”bbi k rty val (azonos g‚pben). Roland Sound Canvas SC-7 ROM, Wave, GMidi, a GUS MAX  r nak k‚tszerese. Tulajdonk‚pp a Sound Canvas (SC-55) alaptĄpusa van bele‚pĄtve. Emiatt nem kompatibilis a Roland GS-sel (ami a GMidi tov bbfejleszt‚se, mint m r emlĄtettk). A Mac-ekkel is hajland˘ egyttm–k”dni (a parallel porton  t), ugyanis kls“ az eg‚sz cucc; viszont ahhoz, hogy a PC-vel (m rmint a MIDI-s programokkal) is m–k”dj‚k, ahhoz kl”n MIDI portra van szks‚gnk a PC oldal r˘l. Ezt pl. egy SB16 is biztosĄthatja : de olcs˘bb megold sok is vannak, $60-100 k”z”tt kaphat˘ak ui. Roland gy rtm nyŁ MIDI interface k rty k. Kllemre sz‚p a szerk˘, sz‚p szĄnesek a LED-jei meg a kivez‚rl‚sjelz“je, j˘l sz˘l, meg minden : de  r t ‚s korl tozott k‚pess‚geit tekintve nem ‚ppen Best Buy. Nem aj nlott. Turtle Beach Systems Maui A ROM csup n 2 MByte-os, ‚s a k rtya term‚szetesen (csak) GMidi/MPU-401 kompatibilis. A RAM 8 MByte-ig b“vĄthet“, ‚s alapki‚pĄt‚sben 256k-s. Mindent ”sszevetve: a GUS MAX valamivel olcs˘bb, ‚s szerintmk jobb v‚tel!